1. Környezetjog története, elméleti alapok

1. 1. Környezetjog története, elméleti alapok 2. Környezetjog rendszere, alapfogalmak, elvek

2. 1. Környezetvédelmi szabályozás története • Környezetvédelem röviden (fogalma Ktv 4§. 32, területei – víz, zaj, lev, hull.,ép., termvéd) szabályozása, szenny. típusai, megelőzés- védekezés – elhárítás - szankció • Környezet fogalma (fiz-kém-öko-bio tér) • Ókor : platon törvényei, később: indián, Római kl. • 1. 50-es évek – minimális, 1969 NEPA (USA környezetvédelmi törvénye) • 2. 70-es évektől erősödik , az ipar fejlődésével rész-szabályozások az egyes területeken (gyárak zajhatása, vízvédelem, légszennyezés, nukleáris technológiák, stb.) – környezeti hatások • 3. 1972 ENSZ Stockholmi környezetvédelmi világértekezlet /szektoronkénti kezelés, megelőzés még nincs/ - csővégi

3. 1980-AS, 1990-ES ÉVEK • ENSZ 1987-ES Brundtland-jelentése • 1992 RIÓ ENSZ környezet és fejlődés világértekezlet • - fenntartható fejlődés fogalma „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”, • Környezethasználat, fenntarthatóság, környezetbarát termékek, öko-címkék, piac, erőforrások, megújuló energiaforrások,

4. 1990-ES ÉVEK • 2002 Johannesburgi környezetvédelmi csúcstalálkozó: • lassulás 4 oka: 1. nem működik az integráció a kvéd.ben 2.világ több erőforrást használ az ökoszisztéma által kívánatosnál 3. pénzüg, kereskedelem, beruházás, techn. terén hiányzik az összefüggő politika és szemlélet 4. kevés a pénzügyi erőforrás • Csúcstalálkozó vezérmotívuma: globalizáció következményei, öt oldalas politikai nyilatkozat (közösségek szerepe), 50 oldalas cselekvési terv (fontosabbak: eg. Ívóvíz, energiahat., megújulók, vegyi anyagok csökk., mezőgazd. növ., bidiverzitás növ., fenntartható fejlődés és fogyasztás)

5. Környezetjog hazai szabályozása I. • Régmúlt: királyok (pl. III. Károly vad, madár szab.)- szabályai, törvények,1884 telep-engedélyek, 1976 évi II. tv az emberi körny. Védelméről, vízjogi szabályozás • 1976-tól a 90-es évekig: • Formailag tv-nél alacsonyabb, kormányrendeletekkel • Nem integrálódnak más szabályozási területekkel • Rész-kérdések (alaptv. 6 körny.elem: föld, víz, levegő, táj, élővilág, települési környezet) eltérő szabályozása • Kp. kormányzati munkamegosztás széttagolt (miniszt.ok) • Megelőzést, közvetlen beavatk.-t segítő szemlélet hiány. • Felelősségi eszközök erőtlenek • Háttérintézmények hiánya, társadalmi nyilvánosság hiánya

6. Környezetjog hazai szabályozása II. • 90-es évek: • Rendszerváltás nem hozott nagy változ. a körny.jogban • 1992 termékdíj az üzemanyagokra • Környezeti hatásvizsgálat • környezetvédelmi tárca jelentése – ország környezeti áll. Vizsgálata (talajok savasak, felszín alatti vizek szenny., ipari és lakossági légszennyeés, fűtés, hulladékok) • 1994 március: nemzeti környezet- és természetpoltikai koncepció • 1995: környezetvédelmi törvény

7. Változások – új elemek (jelenleg) • EU csatlakozás – Uniós szabályozás átvétele • Megelőzésre nagyobb hangsúly • Belső integráció(jogintézmények) • Külső integráció (környezet – gazdasági/társ szabályozási területek közötti egyensúly) • Gazdasági eszközök • Önkéntesség, önszabályozás • Társadalmi részvétel (Aarhus egyezmény) • Közigazgatási felelősség (bírságok, helyreállítási köt) • Polgári jog kvéd. vonatkozásai • Büntetőjogi táéyállások (pl. környezetkárosítás) • Felgyorsuló jogalkotás, BAT technológiák

8. Környezetjog elméleti alapok, külföldi szabályozása I. • 1973: Európai Közösség I. Körny.véd. Akcióprogramja • 1974-76, 11 alapelv: • 1. szennyezést a forrásnál 2. lehető legkorábbi lépés (tervezés, döntéshozatal) 3. károkozással járó term. erőforrások kerülése 4. tudom. és technikai ismeret szintjének növelése 5. megelőzés és kárelhárítás költségeit szennyező viseli 6. állam tevékenységével másik államot ne károsítsa 7. fejlődő országok érdekei 8. nemzetközi és globális környezetvédelem 9.környezetvéd. mindenki felelőssége (oktatás) 10. szennyezés típusa szerinti akciószint – típus, védendő területek (szubszidiaritás) 11. egyes nemzeti környezet-védelmi politikák koordinálása, harmonizációja

9. Környezetjog elméleti alapok, külföldi szabályozása II. • Európai Tanács szakértői csoportja 1994 – modell értékű környezetvédelmi törvény főbb elvei (7): • 1. elővigyázatosság elve • 2. helyettesítés elve (kisebb környezeti kockázat..) • 3. biodiverzitás védelme • 4. természeti erőforrások pusztításának tilalma • 5. szennyező fizet elve • 6. társadalom információhoz való joga, részvétel • 7. együttműködés elve

10. 2. Környezetjog elméleti alapok, hazai szabályozása I. • 1995. évi környezetvédelmi törvény főbb elvei (14): • 1. megelőzés (forrásnál), elővigyázatosság, helyreállítás – ügytípusok TK • 2. környezethasználat feltételeinek előírása • 3. helyreállítás kötelezettsége • 4. tervezés (információ, elemzés, célok, ellen – szintek) • 5. fokozatosság, kiszámíthatóság • 6. 1. Nemzeti Környvéd. Program 1997(kormány kidolg., OGY elfogadja – fenntartható fejlődés, elővigyázatosság, megelőz, partneri viszony, gazdaszemlélet) • 7. Regionális és Települési környezetvédelmi Program • 8. Integrált szennyezés elleni fellépés (szintek) • 9. környezeti elemek egységes védelme

11. Környezetjog elméleti alapok, hazai szabályozása II. • 10. környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi felülvisgálat, előzetes vizsgálat • 11. az állam felelőssége (közvetlen, közvetve: önkorm.) • 12. együttműködés elve (konszenzus keresése) • 13. társadalmi részvétel: tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság, részvétel a döntéshozatalban, civil szervezetek, ügyféljog – jogorvoslat, részvétel a jogalkotásban) • 14. felelősség: szennyező fizet (konkrét szennyező, környezethasználó, egyes esetben a terület tulajdonosa)

12. NKP 2003 - 2008 • 1. Károkozó felelőssége: szennyező fizet, használó fizet • 2. gondoskodás elve: elővigyázatosság, megelőzés elve • 3. hatékonyság alapelve: • - felelős gondoskodás (állam, gazdálkodói szféra) • - politikák integrálása • - megosztott felelősség elve • - partneri viszony • - szubszidiaritás elve • - regionalitás elve • - Információhoz való hozzáférés • - környezeti mutatókkal indukált tervezés elve • - társadalmi részvétel

13. Környezetjog legfontosabb alapelvei • Első akcióprogram elvei (11 db – 8. dia) • Európai Tanács szakértői csoportja 1994 (7 db – 9. dia) • 1995. évi környezetvédelmi program alapelvei (14+1 db– 10-11 dia) • 1997 I. NKP elvei (5 db): • Fenntartható fejlődés: környezeti értékek megtart, jövő generációk felé felelősség, természeti erőforrások és ökológiai rendszerek teherbíró és megújulóm képessége • Elővigyázatosság elve: kockázat vizsgálata az új technológiáknál • Megelőzés elve: gazdaságosabb az utólagos beavatkozásnál • Partneri viszony: a stratégia elvek mentés gazdálkodók, közigazgatási szintek között, haszon elv is legyen • Gazdaszemlélet: állam és önk. szintjén is értékek megtart., felelősség • 2003 – 2008 NKP (12. dia) • Szakterületi elvek – 200. évi Hull.gazd.tv (megelőzés, helyettesítés, termelői felelősség, hasznosítás, hatékonyság, szennyező fizet elve)

14. Fontosabb alapelvek • Megelőzés: - Megelőzés EK akcióprogramja óta környezetvédelmi törvény része • forrásnál való fellépés (Vallon hulladék eset – hulladékimport esete tk) • Elővigyázatosság (Uniós szerződés Sandoz ügy- vitaminok túlzott alkalmazása)

15. Fenntartható fejlődés • Harmonikus vagy fenntartható fejlődés: növekedés határainak keresése (Római Klub, Rioi konferencia) • Nemzetközi esetjog: pl. Nagymaros ítélete • EU fenntartható fejlődési stratégiája (2001) • Integráció elve: a fejlődésnek gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi dimenziója + politikai elkötelezettség • Fenntarthatóság és integráció: környezetvédelmi szabályozás pl. környezeti hatásvizsgáltról szóló Kr. – vizsgálati elemzések kötött tartalommal • 1991 Espoo-i egyezmény – informatikai rendszer

16. Fontosabb elvek (folyt) • Tervszerűség elve • Tartós eredmény – hosszú távú gondolkodás • Lépések: információgyűjtés, célkitűzés, eszközök, ellenőrzés • Szintek: NKP, törvények jogszabályok, települési KP • Állam kötelezettség és felelősségvállalása: kvéd tv. 38§. (környezet igénybevétele, károsodás megelőzése, államigazgatás, célok, állapotmegőrzés, kutatás-fejlesztés, gazdasági-pénzügyi alapok, stb.) • Társadalmi részvétel: • Információhoz való jog • Részvételi jog (jogalkotás, döntéshozatal • Jogorvoslat • Civil szervezetek jogai

17. Környezetjog elméleti alapok, hazai szabályozása III. • Fontosabb alkotmányos jogok: • Egészséges környezethez való jog • Biztonságos környezethez való jog • Zavartalan környezethez való jog • Esztétikus környezethez való jog Főbb törvények: - Alaptörvény – alkotmány 2011. április - 1995. évi LIII. tövény környezetvédelemről • 1996. évi LIII. törvény a természetvédelemről • Egyéb: vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási törvény, levegőtisztaság-védelmi, zaj-rezgésvédelmi kormányrendeletek, erdővédelmi tv. , állatvédelem, építmények véd. Stb. • Települési kv.program ( állapot meghat., célkitűzések, projektek, (Lég, zaj, zöldter, víz, szvíz, telep. Körny, energia, hull, közl.,kárelhárítás)

18. Környezetjog elvi alapjai (TK 95-124) • Keresztény tradíciók (Pacem in terris, Kompedium, stb. – biztonságos és egészséges környezethez vajló jogról) • ENSZ: emberi jogok (3 típus)– 1.harmadik generációs jogok , emberi jogok hivatalos katalógusai (szolidaritási jog), 2. nemzetközi dokumentumok, 3. nemz. szerződések – egészséges és biztonságos környezethez való alapjog, stb. • 1.: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948),Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya (1966), Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya (1966), Gyermekek Jogainak védelme (1989), Őslakosok Jogairól szóló Nyilatkozat (2007) • 2. 1972-es Stockholmi ENSZ konf. 1. sz. alapelve, Riói nyilatkozat 1. alapelve, Johannesburgi csúcsértekezlet 5. elv, Környezet és Egészség Európai Chartája • 3. Aarhusi Egyezmény: összekapcsolja sz emberi jogokat és a környezeti jogokat

19. Környezetjog elvi alapjai (TK 95-124) • Európa (Uniós Politika): Emberi Jogok Európa Konvenciója (típusügyek tk.) • Környezethez való jog Magyarországon: • 1976. évi II. tv.: Minden állampolgárnak joga van arra, hogy emberhez méltó környezetben éljen • 1989-es alkotmány 18 §.: állam aktivitása, állami cselekvés fontossága, környezethez való jog általánossága – mindenkire - , nem csak materiális, hanem pl. egészségre is vonatkozik, • 2012-től hatályba lépő új alkotmány – elvi alapvetések(későbbi előadáson) – MO védi és fenntartja az egészséges környezetet • Elvi összegzés: zavartalan-egészséges- biztonságos-esztétikus környezethez való jog, környezet egészésge, ember felelőssége

20. Környezetjogi szabályozás módszertana • Rendszerépítés, EU jog átvétele (80%), állami bef., környezethasználat • Módszertan 3 megközelítése: 1. szektoriális vagy integrált megoldás 2. jog é állam beavatkozása 3. környezethasználat elfogadható szintjének meghatározása • IPPC irányelv – integrált szennyezés – megelőzés – ellenőrzés • Hagyományos, közvetlen beavatkozást jelentő szabályozási mód: • Környezeti állap. ért. → környezetpolitika, tervezés → jogalkotás → közigazgatási aktus vagy önkéntes jogkövetés → ellenőrzés → szankció → visszacsatolás a jogalkotáshoz • Gazdasági, piaci eszközök szabályozási módszere: Környezeti állap. ért. → környezetpolitika, tervezés → jogalkotás → piac reagálása → környezethasználó értékeli a szabályozást és a piaci reakciókat → szükséges szerkezetváltás → piac és környezet reagálása → korrekciós lépések → értékelés, reakciók ismétlése → közigazgatás ellenőrzése, beavatkozás, szankció - visszacsatolás a jogalkotáshoz

21. Környezetjogi szabályozás módszertana II. • Az önszabályozás szabályozási módszere: • Környezeti állap. ért. → környezetpolitika, tervezés → jogalkotás → szabályozott közösség vagy a piac reagálása → értékelések és önszabályozási döntések → társadalmi, környezeti és piaci válasz → értékelés és korrekció → közigazgatás ellenőrzése, beavatkozás, szankció - visszacsatolás a jogalkotáshoz • Környezet használat elfogadható mértéke: 1. használat, terhelés, szennyezés lehatárolására, számszerűsítésére standard mértékrendszer 2. mennyiségi előírásokra alapozott szabályozást a környezethasználat alkalmazott technikájával kapcsolatos általános követelményekkel váltják fel • Környezethasználat technikája, technológiája : BAT technológia (elérhető legjobb technológia TK 143., 314/205 Kr. – IPPC irányelvek szab meg • Szabályozási módszerek alkalmazása(8): 1. probléma típusa, súlya, sürgőssége 2. környezeti hatékonyság 3. gazdasági hatékonyság 4. igazságosság, arányosság 5. megfelelő információ 6. közigazgatási és gyakorlati alkalmazhatóság 7. megvalósítás költségei 8. elfogadhatóság

22. Környezetjog • Fontosabb EU-s események: EGK alapszerződése (Római szerződés), irányelvek • akcióprogramok 1. Akcióprogram 11. alapelv, 2. akcióprogram (1977) projekt folyamatossága 3. akcióprogram 1983: megelőzés, gazdaság, társ. Szerepe 4. akcióprogram 1987 Közösség környezeti politikáját alkotmányos rangra emeli • 5. akcióprogram (Riói Agenda 21 . Fenntarthatósági program végrehajtása): gyakorlati reformok (jogalkotás fejl., végrehajtás, politikai szempontok integrálása, társadalom bevonása, környezeti felelősség, Európai Környezetvédelmi Hivatal bevonása , jelentések, szubszidiaritás – tagállami szintű végrehajtatás) • 6.akcióprogram (2002 – 2012): 4 prioritás • 1. éghajlatváltozás kezelése 2. természetvédelem és biodiverzitás • 3. környezet-egészségügy 4. természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékokkal való fenntartható gazdálkodás • Tematikus stratégiák (7 területen): levegőszennyezés, hulladékmegelőzés és hasznosítás, tengeri környezet megőrzése, talaj, növényvédő szerek használta, erőforrások fenntartható használata, városi környezet felülvizsgálat 2007, 2010 SOER jelentés (TK) • Fontosabb szerződések: 1986 előtt Római szerződés, EGYSÉGES Európai Okmány 1986, Uniós szerződés 1992, Amszterdami Szerződés 1999, Lisszaboni szerződés 2009 – TK!!!

23. Egységes irányelvek az EU jogban • 1.Legkisebb szigor vagy védelmi záradék: körny.védelemben használt szigorításokról • 2. szubszidiaritás: közösség és a tagállamok közti feladatmegosztás hatékonysági és célszerűségi elve – típusügyek (TK) • 3. arányosság elve: közhatóságok csak olyan mértékben alkalmazhatnak kötelezettségeket, amelyek a közérdek szempontjából feltétlenül szükségesek az adott intézkedés céljának eléréséhez – pl. áruk szabad mozgásának korlátozási kérd. • 4. közvetlen hatály: közvetlenül keletkeztet jogokat és kötelességeket (Tagállamok bíróságai előtt lehet hivatkozni EU-s rendelkezésekre) • 5. Egyéb általános jogelvek: jogbiztonság, környezetbarát adórendszer, birtokvédelem elve, gondos ügyintézés követelménye

24. 3. Környezetjog intézményrendszere

25. 3.Környezetjog intézményrendszere • Megelőzés jogintézménye: környezetvédelmi törvény – környezethasználati engedély, környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi felülvizsgálat, előzetes vizsgálat • 1. bejelentés: nincs közvetlen engedélyezési kötelezettség, de hatóság tudomása kell • 2. engedély általános keretei, szakhatósági hozzájárulás: engedály alaki tartalma (pl. alanya, tárgya, területi hatálya), milyen jogszabály alapján kell, szakhatóságok állásfoglalása, közigazgatási törvény (KET) szerint • Engedélyek típusai: • integrált, környezet egészére – környezetvédelmi eng., egys. Környezet-használati eng. (új tevékenység), környezetvédelmi működési engedély (meglévő)– KHV • Környezeti elemekhez kapcsolódó – vizekkel, hulladékgazdálkodás • Környezeti érdekekhez közvetve kapcsolódó – építési engedély – szakhatóságok hozájárulásával

26. 3.Környezetjog intézményrendszere • Új tevékenység: • Környezeti hatásvizsgálat (KHV)– kötelező esetek listája, mérlegelés listája • Egységes környezethasználati engedély (EKE) – kötelező esetek listája • Előtte: előzetes vizsgálat (kérelemre, vagy kötelező KHV és EKE előtt) • Kérhető előzetes konzultáció (kérelemre, önkéntesen KHV, EKE előtt, mérlegelési lista esetén nem lehet) • Hatóság vizsgálja összekapcsolható-e a két eljárás • Engedélyező hatóság a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség, szakhatóság (pl a jegyző, erdészet, népegészségügyi intézet, stb.) • Felügyelőség megküldi a közlemény az eljárásról a jegyzőnek, aki közhírré teszi (15 nap) • Döntések: helybenhagyás, hiánypótlás, kizáró ok – elutasítás, pl. településrendezési tervvel nincs összhangban, Natura 2000-es területre esik) • KHV: környezeti elemekre, elemek rendszereire, folyamataira, tájra, éghajlatra, ökológiai rendszerre, hatások népesség egészségi állapotára, életminőségére, hatásfolyamatok, hatásterület, hatásbecslés, kockázatelemzés, stb.

27. 3.Környezetjog intézményrendszere • EKE: BAT technológia követelményei, tevékenység jellemzői, szennyezőforrások, hatásterület, megelőzés és kibocsátást csökkentő intézkedések, kibocsátások mérése, hulladék megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás, alternatívák • EKE meghatározott időre (5 év), 5 évente környezetvédelmi felülvizsgálat – hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja (pl: lakossági panaszok, ellenőrzések, más hatóság jelzései) • Környezetvédelmi felülvizsgálat (KFV) és teljesítményértékelés: hatóság kötelez, ha környezetveszélyeztetés, környezetszenyvezés van, környezetkárosítás, kiemelten védett, védett a terület (NP, Tájvéd Körzet, TT, TE, védett vízbázis, stb.), környezethasználó nem kezdeményezett előzetes vizsgálatot, engedélynélkül végzi a tevékenységet • KFV: alkalmazott technológiák, berendezések műszaki állapota, környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatása, kapcsolódó műveletek – anyagforgalom, víz, hulladékáram, szvíz., haváriaesetek vizsgálata, elhárítás árdekében intézkedések, környezeti hatásbecslés és értékelés • Teljesítményértékelés: felülvizsgálat saját kezdeményezésre, változásjelentés

28. 3.Környezetjog intézményrendszere • Felszámolási eljárás, végelszámolás környezetvédelmi követelményei: környezetvédelmi nyilatkozat, részleges vagy teljes állapotvizsgálat • Határértékek: • - szennyezettségi, kibocsátási, igénybevételi • - általános, területi, helyi, egyedi, sajátos védelmi övezetre • - ökológiai, egészségügyi, tervezési, rendkívüli helyzetben alkalmazandó • Kibocsátási: termékre, technológiára, területre, gazdasági területre • Igénybevételi: környezethasználatra (pl. erőforrásra), területre, meghatározott kitermelői körre vonatkozó összmennyiség • Környezetvédelmi minősítés: veszélyességi fokozatok, termék, vagy technológiai minősítés (pl. típusjóváhyagyás – zajtanúsítvány) • Osztályozás: környezeti veszélyesség, környezeti állapot szerint • Nyilvántartás: regisztálás (pl. adatlapok a felügyelősége, HIR, TEKIR, STB)

29. GAZDASÁGI ESZKÖZÖK CSOPORTOSÍTÁSA • OECD 1991 • I. díjak és adójellegű eszközök • 1. Kibocsátási díjak • 2. környezethasználati díjak • 3. termékdíjak • 4. adó és vámszabályok differenciált alkalmazása • II. támogatások: vissza nem térítendő, kedvező hitel, kamatfizetés támogatása, pénzügyi garancia, adó- és vámkedvezmény • III. árak szabályozása • IV felelősségi eszközök (bírságok) • V. állami biztosítás (közigazgatási eljárási díjak) • VI. betéti és visszatérítési rendszerek (betétdíj) • VI. kibocsátási jogok, kedvezmények (pl. picosítás, kvóták) • VII. biztosíték, kötelező felelősségbiztosítás (nagyobb kockázatú cégek)

30. Gazdasági eszközök a magyar jogban, önszabályozás, ellenőrzés • Környezetterhelési díj: levegőterhelési díj (tüz. ber.) vízterhelési díj (szennyezés után) talajterhelési díj (közcsatornára nem köt rá) • Igénybevételi járulék (pl. hulladéklerakás után) • Termékdíj (gumiabroncs, csomagolás, egyéb kőolajtermék, akkumulátor, reklámhordozó papír, elektromos berendezés) • Gyártók –visszaigényílés, mentesség, környezetvédelmi támogatások lehetősége • ÖNSZABÁLYOZÁS, KÖRNYEZETMENEDZSMENT • Önszabályozás, szabványosítás (hatósági szerződés, szabványok, környezeti menedzsment alakalmazása) • ISO 14000 szabvány – 16 alapelv (TK 302) • Ökocímke, környezetbarát termék megjelölés • ELLENŐRZÉS • Önellenőrzés – társadalmi ellenőrzés –hatósági ellenőrzés (átfogó, cél, téma, utóellenőrzés, - helyszíni, információs, iratellenőrzés, szerv vezetőjét) • Szankció, bírság, helyreállítás, szennyező fizet elv, szabálysértés, enegdély visszavonás, stb.

31. 3.Környezetjog intézmények • Országgyűlés: jogalkotás, környezetpolitika • Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa: felhívja a jogellenes környezet veszélyeztetőt, szennyezőt, károsítót a tevék. befejezésére, hatóságot az intézedésre, feladatkörében ajánlást, környezet állapotával kapcs. eljárás felfüggesztését, felügyeleti eljárást kezdeményez, véleményezi a jogszabályokat, jogalkotási javaslat, önkormányzatok frjlesztési, területrendezési koncepciót véleményezheti, véleményez nemzetközi környezetvédelmi témájú szerződéseket, EU intézményeibenmagyar álláspont kialakításában részt vesz, részt vehet közmeghallgatáson • Kormány: összesíti és megtestesíti az állam környezetvédelmi feladatait. Ktv. Szerint: nemzetközi szerződések környezetvédelmi kötelezettségeinek teljesítése, környezetkímélő és környezetbarát termékek, technológiák elterjedésének elősegítése, jelentős környezetkárosodások, rendkívüli környezeti események felszámolása (pl. vörösiszap, cián), állam környezeti kártérítési kötelezettségeinek pénzügyi háttere

32. 3.Környezetjog intézmények • Országos Környezetvédelmi Tanács: Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerve: környezetvéd. hatékonyabbá tétele, jogalkotás stratégia kérdései, tervek, programok – tanács működése ügyrend szerint • Környezetvédelmi biztos: környezetvédelmi érdekvédelem – regionális állami szerveknél • Ügyészség: büntetőeljárásokban, társadalomvédelmi szerep, törvényességi szerep környezetvédelmi hatóságoknál • bíróságok: közigazgatási határozatok, döntések felülvizsgálata • Minisztériumok: szaktárcák • Vidékfejlesztési miniszter: agrár, erdőgazd., vad, halgazd, környezetvédelem, természetvédelem, vízgazdálkodás • Belügyminiszter: katasztrófa, településrendezés, helyi önk., területrendezés • Nemzeti erőforrás miniszter: oktatás, tudománypolitika • Nemzetgazdasági miniszter: energiastratégia, klímapolitika, energiahatékonyság, fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás, kutatásfejlesztés • Nemzeti fejlesztési miniszter: fejl. politika, területfejl, bányászat, közlekedés

33. 3.Környezetjog intézmények • Minisztérium alatti állami szervek: • Országos Környezetvéd, Termvéd és Vízügyi Felügyelőség, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság • Regionális szervek – eljáró illetékes területi hatóságok - Környezetvéd, Termvéd és Vízügyi Felügyelőségek 10 db, Nemzeti park igazgatóságok 10 db– hatósági eljárások első vagy másodfokon, engedélyek kiadása, felügyelet, ellenőrzés • Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok – véleményez, koordinál, fenntart • Megyei önkormányzatok: megyei kistelepülések koordinálása • Helyi környezetvédelmi hatóságok: főpolgármester, polgármester, jegyző, kerületi önk. jegyzője: helyi közügyben jár el: polgármester, önkormányzat testület, jegyző • (környezetvédelmi törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok (pl. eg. ivóvíz, hulladékgazdálkodás megszervezése, szennyvíz-csapadkévíz hálózat, közutak fenntartása, stb) • képviselőtestület: helyi rendeletek, települési környezetvédelmi program, hulladékgazdálkodási terv, kvéd táj., rendeletalkotási jog, környezetvédelmi alap létrehozás, helyileg védett ter. kijelölése • Főváros: Kétszintű környezetvédelmi hatáskör (fővárosi startégia kérdések – kerületi szinten) • Polgármester: füstködriadó terv kidolgozatása, végrehajtása, helyileg védett területen tevékenység tiltása • Jegyző: kistérségi államigazgatási jogkör (levegő-lakossági tüzelőberendezések, víz –talajvízkutak, szívztározók, elhagyott hulladék, zajvédelmi hatóság – szórakozóhelyek –részterületek, helyi természetvédelemi szakhatóság, építésigazgatási eljárások

34. 3.Környezetjog intézmények • Polgári jog és környezetvédelem: mellérendeltségi jogviszony, önkéntes jogkövetés – PTK: személyi jogok védelme (testi épség, egészség, magánlakás), iparjogvédelem (szabadalmazás, újítás, védjegyek), szomszédjog (szükségtelen zavarás), birtokvédelem (zavarás), szerződésjog, kötelmi jog, kártérítés ( KTV + TTV + PTK), • Nemzetközi egyezmény a környezetvédelmi károk megtérítéséről (Luganói egyezmény) • Büntetőjog: BTK (külön előadás): • KÖRNYEZETKÁROSÍTÁS (fokozatosság: veszélyeztetéstől a károkozásig), szennyezés fogalma, minősített tett • TERMÉSZETKÁROSÍTÁS (élőlények – vörös lista, NATURA 2000 terület) • HULLADÉKGAZDÁLKODÁS rendjének megsértése (telephelyen nem engedélyezett hulladék, engedély nélküli tev.) • Halmazat és jogi személy büntethetősége • Nemzetközi környezetjog (külön előadás)

35. 4. Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása

36. 4. Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása • Környezetjog szabályozási területei: • 1. területfejlesztés, területrendezés 2. épített környezet alakítása és védelme, településrendezés 3. földvédelem 4. természetvédelem 5. vízvédelem 6. levegőtisztaság-védelem 7. hulladékgazdálkodás 8. veszélyes anyagok ) 9. Ipari baleseti kockázat 10. zaj- rezgésvédelem • 1. területfejlesztés: (1996. évi XXI. Törvény) célja: • - szociális piacgazdaság kiépítése, fenntartható fejlődés, társadalmi, gazd. , körny. Céloknak megfelelő térbeli szerkezet • - főváros és vidék közötti esélyegyenlőség biztosítása • - ország térszerkezetének harmonikus fejlesztése • - nemzeti és térségi identitástudat erősítése • Feladatai: a) térségi és helyi közösségek kezdeményezési, összhang az országos célokkal b) fejlesztési koncepció, programok, tervek kidolg. C) nemzetközi együttműködés (EU) • Törvény meghatározza a területfejlesztés és területrendezés fogalma (TK) • Állami szervezet szintjei: OGY (ter.fejl. Koncepció), kormány (regionális politika), Országos Területfejlesztési Tanács (véleményez, javasol) Területfejl. miniszter (elők) • Területi és Helyi: települési önkormányzat, megyei önkormányzat (koordinál), területi államigazgatási szervek (Országos területrendezési terv térségi területfelh. kategóriái

37. 4. Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása • Környezetvédelmi szempontok: országos jelentőségű tájképvédelmi terület, ökológiai hálózat, ökológiai folyosó, térségi hulladéklerakó kijelölése, magterület – puffer terület (termvédelem), bányatelek létesítése • Területfejlesztési koncepció, területfejlesztési program, területrendezési terv (stratégiai célok, területhasználatok kijelölése, stb .) • 2. településrendezés , épített környezet alakítása és védelme: • 2.1 településrendezés: • Közigazgatási tevékenységek, kötelező önkormányzati feladat, helyi szabályok kialakítása, önkormányzati testület feladatai: • Településfejlesztési koncepció: HÉSZ megalapozás, előkészítő anyag • Településrendezési terv: a) településszerkezeti terv: település egészére, bel és külterület, beépítés, közterület felhasználási mód, funkció, védelem, infrastruktúra b) szabályozási terv: bel és külterület, beépítés, közterület, védelem és tervezett védelem, infrastruktúra, telekalakítás lehetősége, zöldterület, környezetvédelem, építmények elhelyezése, stb. • A településszerkezeti terv normatív határozat, a szabályozási terv helyi rendelet • Helyi építési szabályzat (HÉSZ): sokrétű egyeztetés, rendelet forma, konkrét elképzelések, tilalmak, lehatárolások, előírások meghatározása

38. 4. Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása • 2.2 Építésrendészet: építési hatósági engedélyek: • Elvi építési engedély (előzetes, 1 éven belüli engedélyezéshez), építési engedély, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, bontási engedély, rendeltetésváltozási engedély • Felügyelet: hatósági ellenőrzés; hiányosságok megszüntetésére kötelezés: 1. mérlegelés nélküli lebontás, újraépítés, átalakítás 2. mérlegelés, ha elég a rendeltetés módosítása • 3. földvédelem: Ktv 14.§ szerint kiterjed a föld felszínére, felszín alatti részre, talajra, kőzetre, ásványra, természetes és átmeneti formákra. • Földhasználat – használati módok, károsítást azonnal be kell fejezni • 2007. évi CXXIX. Tv a termőföld védelméről – rendeltetés szerint: • Termőföld: ing. nyilvántartás szerinti szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, erdő, halastó • Mező, erdőgazdálkodási művelés alatt álló belterületi föld • Termőföldnek nem minősülő ingatlan

39. 4. Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása • Ktv. Szerint a föld mennyiségét, minőségét, talaj termőkép. fenn kell tartani • Földhasználati kötelezettség (mg. Művelésű ágú termőföldekre): • 1. ideiglenes hasznosítás (mg. term-ből kivont föld használatára) • 2. mellékhasznosítási kötelezettség (termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növények rendszeres gondozása) • 3. újrahasznosítási kötelezettség ( más célú hasznosítás megszüntetése) • Termőföld más célú hasznosításának minősül (legfőbb veszély): • 1. termőföld belterületbe vonása 2.hasznosítástól való időleges/végl.eltérés • Engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotábakell helyreállítani • A) földvédelmi járulék: környezethasználónak kell fizetni termőföld más célú hasznosítása esetén • B) földvédelmi bírság: 1. termőföld hasznosítási kötelezettségét elmulasztja 2. újrahasznosítást elmulasztja 3. művelési ág megváltoztatásának megszüntetését elmulasztja 4. ingatlan nyilvántartás szerinti minőségi osztályánál alacsonyabb osztályú termőföldként haszn. 5. határozatban foglaltak határidő megszegése 6. engedély nélküli használat • Földvédelmi törvény meghatározza: talajvédő művelést, megfelelő talajfedettséget biztosító növénykultúrák telepítése, talajviszonyoknak megfelelő tápanyagbevitel • Számos tevékenység talajvédelmi engedélyhez kötött (talajjavítás, tereprendezés, humuszeltávolítás – talajvédelmi hatóság, regionális államigazgatási hatóság, mg hivatal)

40. Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása • 4. Természetvédelem: • EU jog: nemzetközi egyezményekhez való csatlakozással: Vadon élő madarakról szóló irányelv, Vonuló madarakról szóló egyezmény, Vízi élőhelyekről szóló Ramsari egyezmény, különleges madárvédelmi területek (SPA – Special Protectian Area) • Élőhelyek védelmére vonatkozó irányelv – európai jelentőségű védett élőhelyek hálózata, NATURA 2000-es területek- különleges természet-megőrzési terület (SAC Special Areas of Conversation): • - területek kijelölése: tagállam javasol, EU bizottság terv alapján elfogad, tagállam kijelöli • - jelöléskor tagállam mérlegel (tudományos, reprezentatív, különleges, egyedi • - feladatok, ha már kijelölték: managment terv, szabályozás, igazgatási megoldások, megfelelő fejvédelem, intézkedéseket zavaró hatások kiküszöbölése • Természetvédelem Magyarországon: • Először 1935. évi erdő és természetvédelmi tv. • Most természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény: • Főbb fogalmak: természetes, természetközeli állapot (csekély emberi beav.), védett természeti érték, általános természetvédelem, védetté nyilv., biodiverzitás megőrzése

41. Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása • 1. általános védelem: tájvédelem, vadon élő állatvilág védelme, természeti területek védelme, élőhelyek általános védelme, földtani értékek védelme • 2. kiemelt oltalom (védetté nyilvánítás és ex lege védettség): védett természeti területek, védett állat és növényfajok, barlangok, lápok, kunhalmok, földvárak, védett ásványi képződmények • Tájvédelem – táj: földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és rendszerekkel • Vadon élő növény és állatvilág: • Őshonos fajok (két évezrede), behurcolt, betelepített (utóbbi néhány száz év) tájidegen (nem őshonos, őshonos fajok rovására elszaporodó), visszatelepülő (egyszer már kipusztult) • Fajvédelem – vörös listák (védett és fokozottan védett fajok – denevérek, ragadozó madarak, szilagyep növényei) • Földtani értékek védelme – kőzet és ásványvagyon (pl. csak Magyarországon található ásv, őslény) • Eljárási szabályok – védetté nyilvánítás (mit és hogyan - TK), védett területen tiltott tevékenységek (minden ami nem a természetközeli állapotot tartja fenn) • Védett területek – védetté nyilvánítást javasohal bárki, védetté nyilvánít – természetvédelmi hatóság jár el (felügyelőség, jegyző), védetté nyilvání (miniszter, önkormányzat)t, előkészíti NP igazgatóság

42. Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása • Országos: NP (ország lényeges, term. adottságban jelentősen nem változtatott nagyobb területe, termszetközeli állapotok) TK (ország jellegzetes, tájképi, természeti adottságokban gazdag területe) TT (jellegtes és különleges term. értékben gazdag kisebb terület)TE: jelentős egyedi term érték helyi: TT, TE • NP-t miniszter bioszféra rezervátummá minősíthet, ennek van magterületek, védőzónája, pufferzónája • Natúrpark: tájképi és kulturtörténeti emlékben gazdag, turisztikai, termvéd., tud. Terület – VÉRTES • Védőövezetek kijelölése – tevékenységek leszabályozsáe, kezelési irányelve • Állat és növényfajok védelme, állatgyűjtemények, állatkertek, rezervátumok, vadasparkok • Nemzeti Környezetvédelmi Program része a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv • Természetvédelmi igazgatás: környezetvédelmi felügyelőség – NP igazgatóság (kezelő-természetőrök) helyi: jegyző – önk. Természetőr. Hatósági és szakhatósági gyakorlat • Más: erdőgazdálkodási és vadászati tv (fontos a vadállomány termvéd. Célú szabályozása), • Vadász, erdész, mezőőr, polg. természetőr szerepe (ellenőrzés, felügyelet, jogellenes csel. Bef. Felszólítás), civil egyesületek • Állam: forgalomképtelen: barlangok, lápok, védett növények, állatok egyede és élőhelye, ásv. • Érzékeny természeti területek kijelölése; SAPARD, LIFE program, Ramsari területek • Természetvédelmi bírság: felügyelőség, vagy jegyző szabja ki, kezelési terv- szab.-tól eltérő tev.

43. 9. Hét – levegő és vízvédelem • Levegőtisztaságvédelem és vízminőségvédelem jogi szabályozása

44. Vízminőség-védelem • A vízminőség-védelem teljes egészében Uniós szabályozási alapokon áll. Kiterjed a felszíni, felszín alatti vizekre, azok készleteire, mederre és partra, vízzáró képződményre és fedőrétegre • PTK 172§.: kizárólagos állami tulajdonban vannak folyóvizek, csatornák, természetes tavak (Balaton), Velencei-tó, Fertő-tó, Hévízi-tó, államhatárt metsző folyók, patakok, felszín alatti vizek, mélységi, gyógyvizek, ásványvizek • Helyi önkormányzat törzsvagyona 1991. évi XXXIII tv. szerinti vizek, vízi létesítmények • Környezetvédelmi tv.: vízkészlet típusonként igénybevételi határértékek, felhasználási feltételek, fokozott védelem (ivóvízellátás, ásványvíz, gyógy-víz, természetvédelmi, üdülési és terápiás hasznosítású vízkészletek) • EU: 2000/60/EK Vízügyi keretirányelv – négy fő cél: elegendő ivóvíz, elegendő gazd. vízszolg, vízi környezet védelme, árvíz és szárazság hat. enyhítése

45. Vízminőség-védelem • Keretirányelv alapcélja megfelelő vízminőség biztosítása, vízminőség romlás megakadályozása, ökoszisztéma védelme, fenntartható vízfogyasztás, vízkészlet-védelem • Jó vízminőség: vízgyűjtő gazdálkodási terv: állapot vizsgálat, víztestek felmérése, jellemzése, intézkedési programok vízgyűjtő szinten • Vízmennyiségi védelem: vizek természetes viszonyainak szab., vízigény kielégítés (sorrend: ivó, közeg, katvéd., gyógyászat, lakossági termelő, szolg., állatitatás, haltenyésztés, termvéd., gazdasági, egyéb: sport, üdülés), vízkészlet hasznosítás, vízhasználat korláétozása, vízbázis és vízkészlet védelem, szennyvíztisztítás, vízszennyezés megakad., vízi létesítmények engedélyezése, működtetése, vízdíjak megállapítása • Vízjogi engedélyek: vízi létesítmény építése, üzemeltetése, átalakítás, megszüntetése – módosítható, szüneteltethető, visszavonható – hatósági jogkör KTVF, helyi érdekeltség jegyző (72/1996. V.22. Korm.rendelet –zárt szennyvíztározó, talajvízkutak – két szintű hatáskör)

46. Vízminőség-védelem • Vízminőség-védelem (EU+hazai): • Vízgyűjtő tervezés – szennyezőanyagok osztályozása (fekete lista) – küszöb értékek, határértékek (max., cc., higítási arányszám) – engedélyezés – tilalmak, kötelezettségek – bejelentési kötelezettség, nyilvántartás – szennyezés-csökkentő programok, akciótervek – monitoring (hatósági ellenőrzés, hálózat) – információ, tájékoztatás – jó gyakorlat kódex • Felszíni vizek védelme: veszélyes anyagok felmérése, listák, határértékek, szennyező anyagok élővízbe bocsátásának koncentrációja, engedélyek, ellenőrzések, szankciók, tilalmak, tervezési követelmények meghatározása • Határértékek: technológiai (adott technológiához), területi, küszöbérték (pl. közcsatornába), egyedi határérték • Bírság: csatornabírság – vízszennyezési bírság (kibocsátó), vízvédelmi bírság (szennyező) • Kármentesítés: 1. kivizsgálás 2. tényfeltárás (tényfeltárási terv) 3. beavat-kozás (beavatkozási terv.) 4. monitoring (záródokumentáció alapján foly.)

47. Egy kis látványelem

48. Vízminőség-védelem • Felszíni alatti vizek védelme: • Szennyező anyagok vízbe jutásának megakadályozása, engedélyhez között tevékenységek, monitoring • Feszín alatti vízbázisok védelme: • 1. Jó állapot fenntartása 2. szennyezések csökkentése és megelőzés 3. fenntartható vízhasználat 4. földtani közeg kármentesítése, jogok, kötelezettségek megállapítása • Területek csoportosítása fszín. alatti vizek érzékenysége szerint: • Fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé ,érzékeny területek • Mennyiségi és minőségi vízvédelem • Engedélyezés: közvetlen vízkivételre, szennyező anyagok bevezetésének engedélyezése (kármentesítésnél: A- háttérkoncentráció, B- szennyezettségi határérték, E- egyedi szennyezettségi határérték D-kármentesítési célállapot

49. Vízminőség-védelem • Egyes vízminőségi célok: • 1. ivóvízminőség védelme: EU irányelv, alapvető köztelezettség,hazai: Népeg. Intézet (volt ÁNTSZ) korlátozhatja, tilthatja az egészségtelen vizek fogyasztását • 2. fürdővíz szabályozás: 1. ellenőrzés, osztályozás 2. fürdővíz gazdálkodás 3. fürdővízminőséggel kapcsolatban nyilvánosság tájékoztatás • Osztályok: kifogásolt – tűrhető- jó – kiváló • 3. halak és mészhéjú állatok vizei: EU irányelv szerint, jó vízminőség elérése • 4. települési szennyvízkezelés: EU irányelv + hazai kormányrendeletek + VGT • 5. nitrátokról szóló irányelv: nitrátérzékeny területek kijelölése (Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó) • Kétféle bírság: • - mezőgazdásági tevékenységhez kötődő - nitrátszennyezési bírság • - adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség megszegéséből eredő bírság • Egyéb: • Vízfolyások fenntartása (VIZIG, önkormányzatok), magánszemélyek kötelezettségei (csatornára kötés, talajterhelési díj, zárt szennyvíztározók)

50. Levegőtisztaság - védelem • EU jogi alapok: 1. védettségi övezetek, 2.határértékek, 3. intézkedési tervek, akcióprogramok, 4. hatósági engedélyek 5. elérhető legjobb technológia 6. monitoring, ellenőrzés 7. lakosság informálása, 8. szankciók (tagállamokra) 9. jelentés, adatszolgáltatás (tagállamok) • EU keretszabályozás: környezeti levegő minősége, hatása emberi eg., káros hatás emegelőzés, csökkentése, vizsgálata, levegőminőségi információk, nyilvánosság, együttműködés • Hazai szabályozás: • 1. 1995. évi KTv : levegő védelme minden mesterséges hatástól, légszennyező hatások minimalizálása új tev. Engedélyezés, ell., monitoring • 2. védelmi övezetek kialakítása (településrendezés és szabályozási tervekben) • 3. ionizáló sugárzások, levegő munka-egészségügy, zárt terek levegője • 4. üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása: CO2, metán, stb. kiosztható kicsátási egységeinek – kvótáknak a megállapítása Nemzeti Kiosztási Terv alapján, kvóták kereskedelme, visszaadása, nyilvános forgalmi jegyzék - 3010/2008 Kr.