Ha R m ban vagy, viselkedj gy, mint a r maiak

1. �Ha R�m�ban vagy, viselkedj �gy, mint a r�maiak!� EUR�PAI KULT�RAT�MB�K

3. A kult�ra �ltal�nos jellemzoi Nyitottak, sz�v�lyesek, oszint�k; Udvariasak, de az udvariass�got m�sk�nt �rtelmezik, mint mi; K�nosan pontosak; Purit�nabbak, �lt�zk�d�s�k laz�bb, kev�sb� adnak a formalit�sokra; Nyugodtak, halkan �s lassan besz�lnek, saj�tos humoruk van, amely g�nyol�d�snak is hathat;

4. V�dik a k�rnyezetet, harm�ni�ban �lnek a term�szettel; A hivatali rangok nem fontosak, csak a felk�sz�lts�g, hozz��rt�s, racionalit�s; T�vols�gtart�k, ker�lik a testi �rint�st, az �rzelmi kit�r�seket, a t�lzott gesztikul�ci�t.

5. A t�rgyal�si kult�ra jellemzoi A l�gk�rteremt�s r�vid, kev�sb� fontos; A d�nt�si mechanizmus lass�, a finnekn�l ink�bb monol�gok vannak; Az �adott sz� k�telez, a pap�rmunk�t a minim�lisra cs�kkentik; Nagyon j� alkudoz�k, de nem olyan r�menosek, mint az amerikaiak; A t�rgyal�sokon el�gg� konokok; A hivatali �s mag�nszf�ra elk�l�n�l, megh�v�s ink�bb csak a szaun�ba v�rhat�.

6. ANGOLSZ�SZ KULT�R�K

7. �ltal�nos jellemzok: Sz�nes, etnikai �s kultur�lis l�gk�r, v�ltozatos lakoss�g; Kis hatalmi t�vols�g�, individualista kult�ra Udvariasak, j� modor�ak, jellemzo az idosek tisztelete T�vols�gtart�k, tart�zkodnak a testi �rint�stol, �rzelemmentesek, non-verb�lis kommunik�ci�juk visszafogott ;

8. Nem illik keresztn�ven sz�l�tani, k�zcs�k nem szok�s; Adnak a formalit�sokra (�ltet�si rend), �lt�zk�d�s�k konzervat�v; Tabu t�m�k: kir�lyi csal�dra vonatkoz� negat�vumok, sz�rmaz�s, mag�n�let Saj�tos humoruk van (�nir�nia)

9. A t�rgyal�si kult�ra jellemzoi: Bizalom. A referencia-szem�ly ill. a szem�lyes �rdeklod�s bizalomeros�to. Az �ralkunak nincs nagy szerepe. C�lszerus�g: r�vid, t�m�r, c�lrat�ro �rvel�s. �Az ido p�nz�; Ny�lts�g: a partner �rvel�s�re gyorsan �s ny�ltan visszajeleznek; Konfliktus-ker�l�k, konszenzusra t�rekednek, a r�menos �zleti partnert nem kedvelik;

10. Az adott sz�nak hitele van, a sz�beli meg�llapod�s is �rv�nyes; �zleti t�rgyal�sokon fontos a racionalit�s, a szeml�ltet�s; Teljes hat�sk�rrel t�rgyalnak, d�nt�seik�rt v�llalj�k a feleloss�get; Az �zleti aj�nd�koz�s nem jellemzo (megveszteget�snek tunhet) A mag�n-�s az �zleti szf�ra szigor�an elk�l�n�l.

11. GERM�N KULT�R�K

12. �ltal�nos jellemzok: N�metek: Viselked�s�k tartom�nyonk�nt, de a keleti �s nyugati tartom�nyok k�z�tt is elt�ro lehet; Nemzeti b�szkes�g, st�tusz-szimb�lumok; Szorgalmasak, kem�nyen dolgoznak, szinte katonai precizit�s jellemzi oket; Tart�zkod�ak, keveset gesztikul�lnak. A k�zfog�s hat�rozott �s �ltal�nosan elterjedt; Kommunik�ci�jukban a szavak j�tssz�k a foszerepet.

13. Osztr�kok: Nemzeti-identit�studat, k�z�s t�rt�nelmi m�lt; Ked�lyesek, bar�ts�gosak, vend�gszeretok, kedvelik a magyarokat; Tisztelik a rangokat, c�meket, ezek referenciak�nt is szolg�lhatnak; Pontosak, de idogazd�lkod�suk nem olyan szoros, mint a n�metek�, t�rgyal�sokon a l�gk�rteremt�s kicsit hosszabb; Kev�sb� t�vols�gtart�k.

14. Sv�jciak (4 nyelvi kult�ra egym�s mellett) Semlegess�g, f�ggetlens�g (nem tagjai az Uni�nak), soksz�nus�g jellemzi; J�zan, takar�kos, szorgalmas, t�rekvo n�p; Pontosak, megb�zhat�ak, oszint�k, nem k�nt�rfalaznak, nem bl�ff�lnek; Kommunik�ci�juk vil�gos, egy�rtelmu (alacsony-kontextus�), csak a t�nyek, sz�mok hatnak r�juk; Nem szeretik, ha n�meteknek, osztr�koknak tekintj�k oket.

15. A germ�n t�rgyal�: Pontos, prec�z, a t�rgyal�sokra alaposan felk�sz�l, a l�gk�rteremt�s r�vid (tabu t�m�k); N�vjegyhaszn�lat sz�ks�ges, rangok, tudom�nyos c�mek, felsofok� v�gzetts�gek szerepeljenek rajta; Prezent�ci�j�t alaposan elok�sz�ti, gyakran elore megk�ldi; �rveit, aj�nlatait vil�gosan, hat�rozottan, magabiztosan adja elo, objekt�v krit�riumokra �p�t (elvk�veto t�rgyal�); �sszeru aj�nlattal �l, elore megtervezi a meg�llapod�st, kompromisszumokra kev�sb� hajlik, kev�s teret ad az alkudoz�snak;

16. Megb�zhat�, a sz�beli �g�ret is k�telezo �rv�nyu, de szeretnek mindent �r�sba foglalni (szerzod�st k�tnek); A szolg�lati �t betart�sa k�telezo, a d�nt�st a vezeto hozza. A beosztottak �tleteire nem fog�konyak, a munkat�rs hajtsa v�gre az utas�t�st; Ritk�n aj�nd�koznak, de ok sz�vesen veszik a c�gembl�m�val ell�tott aj�nd�kot; A noket elfogadj�k az �zleti �letben (a nadr�g-koszt�m aj�nlott viselet); A mag�n�let �s az �zleti �let szigor�an elk�l�n�l, hivatalos kapcsolatokban mag�z�dnak. Hivatalos n�vjegyen ne szerepeljenek priv�t adatok.

17. A holland kult�ra (kever�k kult�ra) �ltal�nos jellemzok: nagyfok� tolerancia (a m�ss�got legink�bb elfogad� kult�ra), ny�lts�g, pontoss�g, egyenlos�gtudat (tegez�s, udvariass�g), magas iskol�zotts�g, kem�ny munka, pragmatikus hozz��ll�s, takar�koss�g (ker�kp�r); J� kereskedok. Vitak�pesek, meggyozoen �rvelnek (a szavak� a foszerep); A d�nt�shozatal lass�, mert sok szempont alapj�n m�rlegelnek �s a d�nt�st k�z�sen hozz�k; Megb�zhat�, korrekt partnerek. A sz�beli meg�llapod�s is �rv�nyes, de �r�sban megeros�tik.

18. MEDITERR�N KULT�R�K

19. A kult�ra modell�l�sa: Nagy hatalmi t�vols�g (rangok szerepe, mag�z�d�s); Az olaszok �s a franci�k ink�bb individualist�k, a spanyolok, a portug�lok �s a g�r�g�k ink�bb kollektivist�k; Az olasz, g�r�g �f�rfias� kult�ra, a francia, spanyol, portug�l �noies� kult�ra; Eros bizonytalans�gker�lok, a m�ss�got nehezen fogadj�k el;

20. Kontextus-gazdag, polikronikus, �rzelmileg tel�tett, partikul�ris, diff�z kult�ra; Eroteljesebb non-verb�lis kommunik�ci�, hangosabb besz�d a jellemzo; Szinpadiasak, mindennek megadj�k a m�dj�t.

21. A francia (�szak-latin) kult�ra �ltanos jellemzoi: B�szk�k a kult�r�jukra, nyelv�kre, szeretik, ha mi is besz�lj�k a nyelv�ket (etnocentrizmus); Sokat adnak a protokollra, j� modorra, k�lso megjelen�sre; Hierarchikusak, fontosak a rangok, a st�tuszok. Hivatalos kapcsolatokban a mag�z�s az elfogadott; A felk�sz�lt noket egyenrang� partnernek tekintik;

22. K�zponti szerep�k van az �tkez�seknek, nem ritka a feh�r asztal melletti t�rgyal�s. �nyencek ; Fontos a non-verb�lis kommunik�ci�: gyakori k�zfog�sok, szemkontaktus, gesztusok, �ltal�ban hangosabban besz�lnek, mint mi;

23. A francia t�rgyal�k: Nem versenyszeml�letuek, a minos�gi �letvitelt az �zlet el� helyezik. Kapcsolat-orient�ltak, az�rt a t�rgyal�sokon a l�gk�rteremt�s fontos; A t�rgyal�sokra felk�sz�lten �rkeznek (ezt m�sokt�l is elv�rj�k), de a probl�m�kat elm�leti oldalr�l k�zel�tik meg, ez�rt esetenk�nt k�r�lm�nyesek (dokument�ci�k); A t�rgyal�sok idoig�nyesek, apr� r�szletek felett is hosszan vit�znak, hat�sk�r�ket nem l�pik t�l. Kev�s vezeto hajland� gyorsan d�nteni;

24. Hat�rozott fell�p�suek, nem riadnak vissza a konfliktusokt�l sem; Nem annyira megb�zhat�ak, ez�rt a meg�llapod�st �r�sban is eros�ts�k meg. A t�rgyal�sokr�l k�sz�lt dokumentumok francia nyelvuek (akkor is, ha angolul t�rgyaltak).

25. A spanyolok jellemzoi: Udvariasak, �poltak, a m�rt�kletess�get, szer�nys�get �rt�kelik. Nagyon vall�sosak; A noi �zleti partnerben elsosorban a not l�tj�k (udvarolnak, b�kolnak), a noies �lt�zetet d�jazz�k; A pontoss�got elv�rj�k, de ok nem pontosak (kiv�tel: a bikaviadal); Konfliktus-ker�lok, nem szeretnek nemet mondani (majd megl�tjuk);

26. Kapcsolat-orient�ltak: gyakoriak az �zleti �tkez�sek, poh�rk�sz�ntok; Az �zleti aj�nd�koz�s elfogadott. Sz�vess�ggel egy �letre elk�telezz�k oket; A mag�n�let �s az �zleti �let nem k�l�n�l el mereven, gyakori az otthoni megh�v�s, amelyet viszonozni kell.

27. T�rgyal�si kult�r�juk: A l�gk�rteremt�s fontos, a megsz�l�t�s elsosorban rangon t�rt�nik; A kapcsolatteremt�sben fontos a referencia szem�ly; Fejlett az �zleti szolg�ltat� rendszer�k (fax, telefon, Internet), ez�rt szem�lyes levelez�s, t�rgyal�s helyett is gyakran alkalmazz�k; J�l kommunik�lnak, objekt�v adatokkal, t�nyekkel �rvelnek, tudatos meggyoz�sre t�rekednek;

28. A d�nt�shozatal viszonylag lass�, a t�rgyal�sokon ki-be j�rk�lnak. �Az ido nem p�nz�, nem szabad oket siettetni; Nem szeretnek nemet mondani. A konfront�ci�t ker�lni kell; A meg�llapod�s elosz�r sz�ban t�rt�nik, majd szerzod�sben r�gz�tik. A szerzod�seket betartj�k.

29. A portug�l �zletemberek jellemzoi: Erosen vall�sosak, szorosak a csal�di k�tel�kek; Szentiment�lisak, gesztusaik, hangerej�k visszafogottabb, mint a spanyolok�; �zleti szolg�ltat� rendszer�k, t�rgyal�si kult�r�juk sem olyan fejlett; A l�gk�rteremt�s fontos, fontosak a rangok, de a pontoss�g nem er�ny�k; Gyakoriak a kikapcsol�d�st szolg�l� �zleti megh�v�sok (esti megh�v�sok, zen�s, t�ncos �tterembe).

30. Az olaszok jellemzoi: Az �szaki �s d�li ter�letek k�z�tt gazdags�gban, mentalit�sban jelentos elt�r�sek vannak; Csal�dszeretok, vall�sosak, hi�ak. Maffi�z�k; K�zvetlenek, sz�v�lyesek, ked�lyesek, udvariasak, rendk�v�l figyelmes vend�gl�t�k; Nem pontosak; Eros �rzelmi t�lfut�tts�g, szenved�lyess�g jellemzi oket; Bobesz�duek. Az emelt hang az �gybuzg�s�g jele; Szeretnek szerepelni, a mosoly, a gesztikul�ci� fontos kell�ke a kommunik�ci�nak; Fontosak a rangok, c�mek, megsz�l�t�sn�l valamennyit soroljuk fel (keresztn�ven ne sz�l�tsuk oket)

31. A t�rgyal�sokon: Fontos a l�gk�rteremt�s, a j� kapcsolat; Elv�rj�k a szakmai felk�sz�lts�get, ha szakmai j�rtass�gunkr�l meggyozodtek, akkor egy�tt-muk�dok (pl. ig�nyes prezent�ci�), m�g noi �zleti partner eset�n is; Szeretnek vitatkozni, a t�rgyal�sok k�zponti r�sze az alku (valamennyi felt�telre vonatkoz�an). A �k�d�s�t�s� gyakori m�dszer�k; Nem megb�zhat�ak, az �r�sos szerzod�s mell� tov�bbi garanci�k sz�ks�gesek. Jog�sz jelenl�te fontos lehet; Az �zleti aj�nd�koz�s �s az �zleti �tkez�s �ltal�nosan elterjedt.

32. A g�r�g�k �zleti kommunik�ci�ja: A l�gk�rteremt�s ked�lyes (ouzo, k�v�) �s hossz�, fontosak a szem�lyes kapcsolatok; Udvariasak, bar�ts�gosak, az idosebb f�rfiakat nagy tisztelet �vezi; Non-verb�lis kommunik�ci�juk elt�ro(igen-nem fejb�lint�s, egyes gesztusok) A t�rgyal�sok gyakran vend�gl�t� egys�gekben zajlanak, idoig�nyesek, nem szabad oket siettetni. Nem pontosak; A t�rgyal�sokon fontos az alku, a meg�llapod�st �r�sba kell foglalni.

33. K�Z�P-KELET EUR�PAI KULT�R�K

34. Szl�v kult�r�k: Szlov�kok, csehek, lengyelek: szok�saik sokban hasonl�tanak a mi�nkre, a rangok, a szem�lyes kapcsolatok fontosak; t�bbnyire nehezen old�dnak, a d�nt�shozatal lass�; a d�nt�s a felso-vezet�s dolga, �ltal�ban t�bb vezeto hozza a d�nt�st a csehek h�resen vend�gszeretok, de ritka az otthoni megh�v�s. Az �zleti �tkez�sek �foleg a lengyelekn�l- n�pszeruek �s sok�ig tartanak (poh�rk�sz�ntok). A k�zcs�k elfogadott.

35. Oroszok, ukr�nok: k�tf�le st�lus (hagyom�nyos, amerikai) H�resen vend�gszeretok, bar�tkoz�k, fontos a j� viszony, idosek tisztelete. F�rfiak k�z�tt is gyakori a cs�k. Az �zleti aj�nd�koz�s �ltal�nos. Az idopont-egyeztet�shez kitart�s �s t�relem kell. Elv�rj�k a pontoss�got, de ok �r�kat is k�snek. N�luk az ido nem p�nz, ez�rt nem szabad oket siettetni. A t�rgyal�sok hosszadalmasak, gyakran �tkez�sek is megszak�thatj�k. A rangok fontosak, a n�vjegy (k�tnyelvu) k�telezo.

36. B�rokratikusak (enged�lyek, pecs�tek), a korl�tozott felhatalmaz�s gyakran csup�n kifog�s Kem�ny alkudoz�k, a t�rgyal�son ki-be j�rk�lnak (fontoss�g jelz�se), gyakran k�romkodnak Rafin�ltak, nem megb�zhat�k, jog�sz jelenl�te aj�nlott. A jegyzok�nyv nem egyenlo a szerzod�ssel.

37. Szlov�nok, horv�tok: t�rgyal�si technik�juk ink�bb a nyugat-eur�pai kult�r�hoz k�zel�t, t�rgyal�si nyelvk�nt az angol elterjedt; a d�nt�st a felso vezetok hozz�k; tabu t�m�k: balk�ni h�bor�, etnikai, vall�si k�l�nbs�gek. Szerbek, bolg�rok: mentalit�sban, t�rgyal�si kult�r�ban legink�bb az oroszokhoz hasonl�that�k.

38. Rom�n kult�ra (szl�v + latin) Pontosak, vend�gszeretok (vend�gl�t�s gyakori). A n�vjegy-haszn�lat elterjedt; Nem megb�zhat�ak (a sz�beli meg�llapod�s nem �rv�nyes, az �r�sbeli sem biztos, hogy teljes�l); Az elt�ro �rtelmez�sek miatt (igen, nem) az elso t�rgyal�son ritk�n sz�letik d�nt�s; Az �zleti aj�nd�koz�s bevett szok�s. A korrupci� sem ritka. Gesztikul�ci�juk �l�nkebb a mi�nkn�l, a k�zcs�k, f�rfiak k�z�tti cs�k (arcon, sz�jon) is gyakori.

39. �SSZEGZ�S Hatalmi t�vols�g: �szak fel� haladva cs�kken Nagyobb lakoss�gsz�mn�l �ltal�ban nagyobb Gazdas�gilag fejlettebb orsz�gokban kisebb (kiv�tel: Franciaorsz�g)

40. Az egy�n szerepe (individualizmus): Gazdagabb orsz�gokban nagyobb Itt az egy�n teljes�tm�nye a meghat�roz�, az emberi kapcsolatok m�sodlagosak A t�rsadalmi �rt�krend Katolikus orsz�gokban ink�bb f�rfias, protest�ns orsz�gokban ink�bb noies �szakabbra ink�bb noies, d�lebbre ink�bb f�rfias A bizonytalans�g ker�l�se A protest�ns kult�r�kban (�szakabbra) alacsony fok�, a m�ss�g elfogadott A katolikus kult�r�kban magas, minden szab�lyozott

41. SIKERES V�LLALKOZ�ST ANEMZETK�ZI PIACOKON! K�sz�n�m figyelm�ket!