150 likes | 246 Vues
A szakértői munka etikai és szakmai alapelvei. Szakértői konferencia (FPI) 2006.08.30 Készítette: Dán Krisztina dankrisz@gusztav.hu. A közoktatási szakértő fogalma.
E N D
A szakértői munka etikai és szakmai alapelvei Szakértői konferencia (FPI) 2006.08.30 Készítette: Dán Krisztina dankrisz@gusztav.hu
A közoktatási szakértő fogalma • Egy-egy közoktatási szakterület jól felkészült, tapasztalatokkal rendelkező elismert képviselője, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzéken. • Megfelel a szakértővel szemben támasztott jogi, szakmai és etikai követelményeknek (Kt. 107. §., 31/2004. (XI.13.) OM rendelet, Irányelvek) • Saját szakterületén ellenőriz, értékel, fejlesztő javaslatokat ad, de nincs intézkedési joga; • Az iskolák önállóságával megnőtt a külső szakmai ellenőrzés szerepe.
A szakértői tevékenység célja • A szakértői tevékenység célja, hogy mind a megbízótól, mind pedig a vizsgálandó intézménytől független szakemberek lássák el a közoktatás speciális feladatait, kiemelten a pedagógiai munka szakmai ellenőrzését, értékelését; • A munka fejlesztő jellegéből adódóan legfőbb célja az, hogy a szakértő sajátos szakértelmével hozzájáruljon a közoktatás minőségi fejlődéséhez
Az iskolai könyvtári szakértői munka jellemzői • Az iskolai könyvtár autonóm szakterület, szakirányai: könyvtár-pedagógia, -használat, gyűjteményfejlesztés stb. de tankönyv, tanterv is; • Intézménytípusonként eltérő könyvtári modellek; • Kettős szakmai és jogi meghatározottság; • Tantárgyköziség, kiterjedt partnerség; • Korszerű könyvtárkép külső segítséggel; • Szakértői munka – könyvtári szakfelügyelet; • A megbízások főként jogi és pályázati alapon.
A szakértői munka szakmai területei (előzmények) • Gyűjtőköri szabályzat • Tantervezés, pedagógiai programok • Tankönyv – bírálat, tanfolyami akkreditáció • Fejlesztési stratégia kidolgozása • SZAK–2004 a könyvtárhoz kötődő pedagógiai szakmai tevékenység ellenőrzése • Vezetői pályázatok, fejlesztő pályázatok (KOMA, Közalapítvány stb.)
A szakértői munka alapelvei • Függetlenség, objektivitás • Szakmaiság, tárgyközpontúság • Kollegialitás, partneri viszony • Eredményesség, hatékonyság, fejlesztés • Szakmai együttműködés – egységes követelmény – elvárható teljesítmény; • A szakértők egymás munkáját ne minősítsék!
A könyvtári szakértés etikai szabályai1. A szakértő személye • Szakmai, pedagógiai és jogi (többlet) tudás, továbbképzés, önképzés, kreativitás • Szakmai autonómia, kapcsolatteremtő, kommunikációs készség, hitelesség • Következetesség, határozottság, rugalmasság, aktív hallgatás, konfliktuskezelés, empátia, diszkréció, pozitív beállítódás, segítőkészség stb. • Megfelelés a jogszabályi előírásoknak
A könyvtári szakértés etikai szabályai2. A megbízás etikai normái • A szakértő az egész ország területén működik; • A szakterületétől eltérő munkát csak teamben; • Szabadon dönt a megbízás elfogadásáról. Nem fogad(hat)ja el a megbízást, HA: • meghaladja szaktudását , • nem elegendő a határidő a munka elvégzéséhez, • összeférhetetlenség áll fenn. • Különböző megbízótól felkérés, szerződés (megbízó, szakértő, tárgy, szempontok, szakvélemény, határidő, megbízási díj stb.), megbízólevél.
A könyvtári szakértés etikai szabályai3. A munkavégzés etikai normái • Bejelentkezés: tárgy, cél, időpont, személyek, dokumentumok, módszerek kölcsönös tájékoztatás • Felkészülés: dokumentumelemzés, súlypontok; • A vizsgálat menete: tényfeltárás: interjú (igazgató – könyvtárostanár – stb. – ig.), helyszíni szemle; • A vizsgálat ne zavarja a működést! • Információk feldolgozása, a vélemény szakmai érveken alapuljon. Titoktartás; • Egyenrangú, partneri kapcsolat az érintettekkel;
A könyvtári szakértés etikai szabályai4. Szakértői vélemény, utómunkálatok • Objektivitás, szakszerűség, tömörség; • Helyzetfeltárás (nem csak a negatívum), alternatív javaslatok intézkedési szinteknek megfelelően; • Azonos vélemény az intézménynek és megbízónak • A szakértő nem köteles az érintettekkel konszenzusra jutni, de egyeztetés szükséges. • Vitás ügyek rendezése: OKÉV – OJMB – SZEB • Nyilvántartás (OKÉV), megőrzési kötelezettség; • Utómunkálatok: szakmai értekezlet, OB -, képviselőtestületi ülés, pedagógiai szolgáltatás…
Az etikai szabályok betartására vonatkozó alapelvek • Az iskolai könyvtári szakértőre vonatkoznak a pedagógusok és a könyvtárosok etikai kódexe is; • A konkrét szakmai feladatokra érvényes egységes szakmai álláspont és szakértői standardok (szempontok, módszerek, munkaidő, díjazás, szakértői jelentés stb.) nélkül a szakértői munka szakmai és etikai szabályai nem vagy korlátozottan kérhetők számon; • A szakértői munka annyit ér, amennyi a javaslatokból, fejlesztő szándékból megvalósul.
Az eddigi gyakorlatból levonható következtetések • Jelenleg hiányoznak az aktuális szakmai feladatok ellátásához szükséges standardok és anyagi feltételek; • Folyamatosan tervezhető szakértői munkára van szükség a kampányszerű akciók helyett; • Követhetetlen a szakértői esetek utóélete; • Megoldatlan a szakértők célirányos továbbképzése, hiányzik a szakmai - közéleti fórum; • Koordinálatlan a szakértői munka és a szakfelügyelet; • Megbízóknem ismerikszakértői munka lehetőségeit
Miben segíthet a szakértő?(Javaslatok a megbízóknak) • Alapdokumentumok: SZMSZ, Házirend, HPP, IMIP könyvtári szempontú véleményezése; • Az iskola könyvtár-pedagógiai tevékenysége; • Az állomány összetételének, nyilvántartásának, gondozásának, feltárásának vizsgálata; • Új szolgáltatások bevezetésének véleményezése; • A könyvtár informatikai fejlesztése; • A könyvtár elhelyezési, berendezési terve; • Kettős funkciójú könyvtár tervezése és működése. • Muzeális gyűjtemények kezelése stb.
Javaslatok a szakértői tevékenység további fejlesztéséhez • Könyvtári szakértők szakmai szervezetének létrehozása. Tematikus program-terv kidolgozása, ehhez anyagi feltételek igénylése; • A szakértők rendszeres képzése, felkészítése az aktuális feladatokra; • Az általános iskolák csoportos (régió, körzet) könyvtári vizsgálata a szakmai összefogás lehetőségeinek figyelembevételével; • Az intézkedési szinteknek megfelelő javaslatok kidolgozása és ezek bekapcsolása az ágazati, fenntartói, szolgáltatói, intézményi döntésekbe; • A szakértői m. és a szakfelügyelet összehangolása.