1 / 15

A szakértői munka etikai és szakmai alapelvei

A szakértői munka etikai és szakmai alapelvei. Szakértői konferencia (FPI) 2006.08.30 Készítette: Dán Krisztina dankrisz@gusztav.hu. A közoktatási szakértő fogalma.

penny
Télécharger la présentation

A szakértői munka etikai és szakmai alapelvei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szakértői munka etikai és szakmai alapelvei Szakértői konferencia (FPI) 2006.08.30 Készítette: Dán Krisztina dankrisz@gusztav.hu

  2. A közoktatási szakértő fogalma • Egy-egy közoktatási szakterület jól felkészült, tapasztalatokkal rendelkező elismert képviselője, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzéken. • Megfelel a szakértővel szemben támasztott jogi, szakmai és etikai követelményeknek (Kt. 107. §., 31/2004. (XI.13.) OM rendelet, Irányelvek) • Saját szakterületén ellenőriz, értékel, fejlesztő javaslatokat ad, de nincs intézkedési joga; • Az iskolák önállóságával megnőtt a külső szakmai ellenőrzés szerepe.

  3. A szakértői tevékenység célja • A szakértői tevékenység célja, hogy mind a megbízótól, mind pedig a vizsgálandó intézménytől független szakemberek lássák el a közoktatás speciális feladatait, kiemelten a pedagógiai munka szakmai ellenőrzését, értékelését; • A munka fejlesztő jellegéből adódóan legfőbb célja az, hogy a szakértő sajátos szakértelmével hozzájáruljon a közoktatás minőségi fejlődéséhez

  4. Az iskolai könyvtári szakértői munka jellemzői • Az iskolai könyvtár autonóm szakterület, szakirányai: könyvtár-pedagógia, -használat, gyűjteményfejlesztés stb. de tankönyv, tanterv is; • Intézménytípusonként eltérő könyvtári modellek; • Kettős szakmai és jogi meghatározottság; • Tantárgyköziség, kiterjedt partnerség; • Korszerű könyvtárkép külső segítséggel; • Szakértői munka – könyvtári szakfelügyelet; • A megbízások főként jogi és pályázati alapon.

  5. A szakértői munka szakmai területei (előzmények) • Gyűjtőköri szabályzat • Tantervezés, pedagógiai programok • Tankönyv – bírálat, tanfolyami akkreditáció • Fejlesztési stratégia kidolgozása • SZAK–2004 a könyvtárhoz kötődő pedagógiai szakmai tevékenység ellenőrzése • Vezetői pályázatok, fejlesztő pályázatok (KOMA, Közalapítvány stb.)

  6. A szakértői munka alapelvei • Függetlenség, objektivitás • Szakmaiság, tárgyközpontúság • Kollegialitás, partneri viszony • Eredményesség, hatékonyság, fejlesztés • Szakmai együttműködés – egységes követelmény – elvárható teljesítmény; • A szakértők egymás munkáját ne minősítsék!

  7. A könyvtári szakértés etikai szabályai1. A szakértő személye • Szakmai, pedagógiai és jogi (többlet) tudás, továbbképzés, önképzés, kreativitás • Szakmai autonómia, kapcsolatteremtő, kommunikációs készség, hitelesség • Következetesség, határozottság, rugalmasság, aktív hallgatás, konfliktuskezelés, empátia, diszkréció, pozitív beállítódás, segítőkészség stb. • Megfelelés a jogszabályi előírásoknak

  8. A könyvtári szakértés etikai szabályai2. A megbízás etikai normái • A szakértő az egész ország területén működik; • A szakterületétől eltérő munkát csak teamben; • Szabadon dönt a megbízás elfogadásáról. Nem fogad(hat)ja el a megbízást, HA: • meghaladja szaktudását , • nem elegendő a határidő a munka elvégzéséhez, • összeférhetetlenség áll fenn. • Különböző megbízótól felkérés, szerződés (megbízó, szakértő, tárgy, szempontok, szakvélemény, határidő, megbízási díj stb.), megbízólevél.

  9. A könyvtári szakértés etikai szabályai3. A munkavégzés etikai normái • Bejelentkezés: tárgy, cél, időpont, személyek, dokumentumok, módszerek kölcsönös tájékoztatás • Felkészülés: dokumentumelemzés, súlypontok; • A vizsgálat menete: tényfeltárás: interjú (igazgató – könyvtárostanár – stb. – ig.), helyszíni szemle; • A vizsgálat ne zavarja a működést! • Információk feldolgozása, a vélemény szakmai érveken alapuljon. Titoktartás; • Egyenrangú, partneri kapcsolat az érintettekkel;

  10. A könyvtári szakértés etikai szabályai4. Szakértői vélemény, utómunkálatok • Objektivitás, szakszerűség, tömörség; • Helyzetfeltárás (nem csak a negatívum), alternatív javaslatok intézkedési szinteknek megfelelően; • Azonos vélemény az intézménynek és megbízónak • A szakértő nem köteles az érintettekkel konszenzusra jutni, de egyeztetés szükséges. • Vitás ügyek rendezése: OKÉV – OJMB – SZEB • Nyilvántartás (OKÉV), megőrzési kötelezettség; • Utómunkálatok: szakmai értekezlet, OB -, képviselőtestületi ülés, pedagógiai szolgáltatás…

  11. Az etikai szabályok betartására vonatkozó alapelvek • Az iskolai könyvtári szakértőre vonatkoznak a pedagógusok és a könyvtárosok etikai kódexe is; • A konkrét szakmai feladatokra érvényes egységes szakmai álláspont és szakértői standardok (szempontok, módszerek, munkaidő, díjazás, szakértői jelentés stb.) nélkül a szakértői munka szakmai és etikai szabályai nem vagy korlátozottan kérhetők számon; • A szakértői munka annyit ér, amennyi a javaslatokból, fejlesztő szándékból megvalósul.

  12. Az eddigi gyakorlatból levonható következtetések • Jelenleg hiányoznak az aktuális szakmai feladatok ellátásához szükséges standardok és anyagi feltételek; • Folyamatosan tervezhető szakértői munkára van szükség a kampányszerű akciók helyett; • Követhetetlen a szakértői esetek utóélete; • Megoldatlan a szakértők célirányos továbbképzése, hiányzik a szakmai - közéleti fórum; • Koordinálatlan a szakértői munka és a szakfelügyelet; • Megbízóknem ismerikszakértői munka lehetőségeit

  13. Miben segíthet a szakértő?(Javaslatok a megbízóknak) • Alapdokumentumok: SZMSZ, Házirend, HPP, IMIP könyvtári szempontú véleményezése; • Az iskola könyvtár-pedagógiai tevékenysége; • Az állomány összetételének, nyilvántartásának, gondozásának, feltárásának vizsgálata; • Új szolgáltatások bevezetésének véleményezése; • A könyvtár informatikai fejlesztése; • A könyvtár elhelyezési, berendezési terve; • Kettős funkciójú könyvtár tervezése és működése. • Muzeális gyűjtemények kezelése stb.

  14. Javaslatok a szakértői tevékenység további fejlesztéséhez • Könyvtári szakértők szakmai szervezetének létrehozása. Tematikus program-terv kidolgozása, ehhez anyagi feltételek igénylése; • A szakértők rendszeres képzése, felkészítése az aktuális feladatokra; • Az általános iskolák csoportos (régió, körzet) könyvtári vizsgálata a szakmai összefogás lehetőségeinek figyelembevételével; • Az intézkedési szinteknek megfelelő javaslatok kidolgozása és ezek bekapcsolása az ágazati, fenntartói, szolgáltatói, intézményi döntésekbe; • A szakértői m. és a szakfelügyelet összehangolása.

  15. Köszönöm a figyelmeteket

More Related