A szabadságvesztés „határértékei” büntetéstani és végrehajtási problémák

1. A szabadságvesztés „határértékei”büntetéstani és végrehajtási problémák

2. HALÁLBÜNTETÉS SZABADSÁGVESZTÉS-BÜNTETÉS ALTERNATÍV SZANKCIÓK

4. MINDKÉT OLDALON KÖZÖS PROBLÉMA PÓTOLHATÓ –E EGY SZANKCIÓ EGY MÁSIKKAL? ☛ MINDEN SZANKCIÓNAK SAJÁTOS SZIMBOLIKÁJA (JELLEGE) VAN ☛ AZ ÉRINTKEZÉSI PONTOK CSAK VIRTUÁLISAK, INKÁBB CSAK A KODIFIKÁCIÓ KÖVETKEZMÉNYEI

5. Melyek a halálbüntetés jellegzetességei? ☛ végleges ártalmatlanná tétel ☛ a tálio szublimált – legális formája ☛ a büntetés- végrehajtás a test megsemmisítését jelenti

6. Mi a szabadságvesztés büntetés lényege? ☛ a fogvatartott testének átmeneti kisajátítása révén ☛ a személyiség javítását büntetéstani korszakfüggő módon: rehabilitációját -reintegrációját, azaz a társadalomba való visszaillesztését célozza, ☛ hogy szabadulás után önálló életvitelre képes ember maradjon

7. Milyen szimbolikát hordoznakaz alternatív szankciók? ☛ az elítéltet rendszerint szabadlábon hagyja, legfeljebb „szabadidő-vesztést” okoz ☛ erőteljes a jóvátételi elem: munkával, vagy vagyonnal kárpótolja a közösséget/és vagy a sértettet

8. Büntetéstani következtetések ► a kodifikátor az egyik szankciót lecserélheti egy másik- kal, de nem várhatja ugyanazt a pönológiai hatást ►a büntetőpolitika megfontolások átmenetileg új szerepet rendelhetnek a régi szankciókhoz, de alaptermészetük tartósan nem téríthetik el ►hasonlóképpen, egy új szankció beiktatása átértelmezi a szankciórendszer egészét, de a régi formák lényegüket megőrzik

9. Valami hasonlót mondott az Ab is: „Mivel a Btk.-ban meghatározott büntetések összefüggő rendszert alkotnak, a halálbün- tetésnek mint e rendszer egyik elemének megszüntetése szükségessé teszi az egész büntetési rendszer felülvizsgálatát, amely azonban nem az Alkotmánybíróság hatás- körébe tartozik.” [23/1990.(X.31.) AB hat. V/5 pontja]

10. A kodifikátori kísérletek az életfogytiglani szabadságvesztésszerepének megtalálására ☛ gyors egymást követő öt változat - a bizonytalanság jele ☛ folyamatosan szigorodó rendszer – a (jog) politikai reagálása a társadalombűnözési félelmére,

11. Késői Kádár-kor – konszolidált bűnözés ➨ A hatályos Btk (1978. évi IV. tv) eredeti: - mindig vagylagos ( alternatíva: 15 éves határozott tartamú szabadságvesztés) - a feltételes szabadságra bocsátásról 20 év után a bv. bíró dönthet ➨ Az első változás: 1987. évi III. törvény: Az ítélőbíró a feltételes legkorábbi időpontját 5 évvel elhalaszthatja

12. A rendszerváltás kezdete – bűnözés robbanás ➨ A második változtatás: 1994. évi IX. törvény: Az ítélőbíró a feltételes legkorábbi időpontját: 15-25 év között határozza meg. ➨A harmadik változás: 1997. évi LXXIII. törvény: - a feltételes legkorábbi időpontja ‘általában’: 13 - 25 év között, de - az olyan bűncselekmények esetén, ahol törvény kizárja az elévülést: 20- 30 év között - kizárt a feltételes szabadlábra állítás, ha az életfogytiglanra ítéltet ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik.

13. Egy új minőség születése … ☝ A negyedik változtatás: 1998. évi LXXXVII. Törvény szerint a Btk 47/A.§(1) „… a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizár- hatja.” = tényleges életfogytiglani (TÉSZ)

14. De lege ferenda ? ☻ a 2004/2008 közötti több Btk. Kódex tervezet, mind a TÉSZ nélkül készült ☹ a legutóbbi (2009) tervezet szerint: - a feltételes szabadság legkorábbi időpontja: 20 év; a legkésőbbi: 40 év. - marad a TÉSZ

15. A TÉSZ elméleti problémái ➨büntetéstani: egyáltalán szabadságvesztés büntetés-e ? ➨ ütközés veszélye alkotmányossággal/ nemzetközi kötelezettség vállalásokkal

16. TÉSZ = SZABADSÁGVESZTÉS? ☛ a TÉSZ a személyi szabadságtól való végleges megfosztás (a köztársasági elnöki kegyelem bizonytalan reményét nem lehet rendszer sajátosságnak tekinteni) ☛ a TÉSZ alkalmatlan a szabadságvesztés ere-dendő társadalmi funkciójának megvalósítá-sára: a reintegrációra

17. TÉSZ és alkotmányosság ☹ tényleges megfosztást jelent a legtöbb – az Alkotmány XII. Fejeztében biztosított – alapvető jogtól, holott ☹ alapvető jog tartalmát törvény sem korlátozhatja [Alk. 8.§.(2)] ☹ kínzás, kegyetlen, embertelen büntetés, bánásmód tilalma [Alk. 54.§.(2)]

18. TÉSZ és hazánk nemzetközi kötelezettség-vállalásai A KÍNZÁS, KEGYETLEN, EMBERTELEN, ILLETVE LEALACSONYÍTÓ BÜNTETÉS ÉS BÁNÁSMÓD TILALMA ☛ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (7. cikk) ☛ Emberi Jogok Európai Konvenciója (3.cikk) ☛ A kínzás, kegyetlen … megelőzésére szol-gáló európai Konvenció

19. TÉSZ a nemzetközi börtönügyi ajánlásoktükrében Európa Tanács ajánlásai: ☛ R(1976) 2. A hosszú idejű elítéltek kezeléséről ☛ Rec (2003) 22. A feltételes szabadság- ra bocsátásról ☛ Rec (2003) 23. Az életfogytiglani és más hosszú időtartamra elítéltek kezeléséről

20. Részletek a Rec(2003)22. ajánlásból ► „… a törvénynek valamennyi elítélt számára biztosítani kell a feltételes szabadságra bocsátást, az életfogytig- lanra ítélteket is beleértve” (3. pont) ► KÖTELEZŐ SZABADSÁGRA BOCSÁTÁSI RENDSZER:„A törvényeknek kell meghatározniuk azt az időtartamot, amelynek letöltése után a fogvatartottak jogosulttá vál-nak a feltételes szabadságra bocsátásra.” (22. pont) ► „A büntetés letöltésének megkezdésekor a fogvatar- tottnak tudniuk kell, hogy mikor válnak jogosulttá a sza- badonbocsátásra az előírt minimális időtartam letöltésé- vel…” (5. cikk)

21. Részletek a Rec (2003) 23. ajánlásból ☛a kezelés elvei: - egyéniesítés - normalizálás - felelősség elve - az elkülönítés tilalma - progresszivitás elve (3.- 8. pont) ☛ „fokozott biztonságú körleteket csak végső esetben szabad használni, és ezeket …rendszeresen felül kell vizsgálni” (20/a. pont) ☛ „…külön erőfeszítéseket kell tenni a családi kötelékek megszakadásának megakadályozására”(22. pont) ☛ „különös erőfeszítéseket kell tenni a börtönből való el- távozások különböző formáinak lehetővé tételére …” (23/a. pont)

22. A TÉSZ az európai összehasonlításban a német alkotmány- bíróság döntése (1977): „Az emberhez méltó büntetés- végrehajtás előfeltételeihez tartozik, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltnek esélye marad arra, hogy egykoron szabadságba kerülhessen.” Az osztrák és a svájci Btk. ismeri „az életre szóló” szabadság- vesztést

23. TÉSZ (BÜNTETÉS)VÉGREHAJTÁSIPROBLÉMÁI az emberi méltóságot megőrző, a fogvatartott számára értelmes programok szervezése a biztonsági kockázatot figyelembe vevő dinamikus rendszer kívánalmai

24. TÉSZ és a CPT honi látogatása2007 ☛a Szegedi Fegyház és Börtön HSR részlegének elhelyezési körülményeinek együttesen különös tekintettel a teljes szenzoriális elkülönítésre, és az állandó video – megfigyelésre, a programok hiányára, a kapcsolattartás személytelenségére, a sétaudvar komoly veszélyt hordoznak. ☛ a személyes kockázatelemzés alapján – a fogvatartott számára megismerhető tények alapján - rendszeresen felül kell vizsgálni a HSR részlegen való elhelyezést

25. A rövid tartamú szabadságvesztés dilemmái ►büntetéstani kérdőjelek ►végrehajtási problémák 25

26. Mi a rövid tartam? ► F. von Liszt szerint: 1 év alatti szabadságvesztés alkalmatlan a pozitív változás elérésére … ► A treatment (rehabilitáció) tanai szerint a személyiségváltozáshoz szükséges idő határozza meg a beutalás tartamát = elvben a rövid „haszontalan” ► A mai szakmai felfogás szerint a 6 hónap alatti számít rövidnek … 26

27. Büntetéstani kérdőjelek ● büntetés - filozófiai megközelítés ● büntetéstani teszt ● egyéb büntetési – praktikus megfontolások 27

28. A büntetéstani iskolákalapállása tett-büntetőjog tettes-büntetőjog „klasszikus”- iskola(pozitivista – reform – bűnmegelőzési – treatment - restoratív tan) tett és bűnösség arányos büntetés elve szerint a rövid tartam elvben sem biz- indokolható a rövid tosít kellő lehetőséget a pozi- tartamú büntetés, mert tív befolyásolásra, inkább el intő- fegyelmező jellegű kell kerülni a rövid tartamú büntetés kiszabását, s főként végrehajtását. 28

29. Büntetéstani teszt ► bűnkiegyenlítés elve ►generális prevenció: - normastabilitás - általános elrettentés ►speciális prevenció: - reintegráció - egyéni elrettentés

30. ♦ A bűnkiegyenlítés elve amely a bűnösséggel arányos büntetés alkalmazását kívánja, egyértelműen nem jelöl ki valamilyen szankciót az „alsó küszöb” környékén tehát egyaránt indokolható - a rövid tartamú szabadságvesztés - az alternatív, közösségi szankció (is) 30

31. ♦ a generál-prevenció elve a.) normastabilitás kívánalma szintén csak „súly” szerint választ a szankciók közül …. b.) általános elrettentés célja nem mérhető fel, hogy a szándék sze- rinti címzetteket milyen tényezők befo- lyásolják … 31

32. ♦speciális prevenció elvárásai a.) reintegráció: a végrehajtandó szabadságvesztés, tekintettel arra, hogy deszocilaizál erőteljesen akadályozza a társada-lomba való visszailleszkedést b.) egyéni elrettentés: a végrehajtandó szabadságvesztés nagyobb visszatartó ereje vélelmezhető 32

33. Egyéb nem elhanyagolható megfontolások, amelyek a rövid tartamú végrehajtandó szabadságvesztés ellen szólnak: • gazdaságosság(kumulált társadalmi veszteség) • káros hatása a személyiségre: - szociális tekintélyre, - családi,- társadalmi, - és munkakapcsola- tokra 33

34. mégis miért vannak rövid tartambaa „börtönben”? • Az előzetesben kitöltött idő „maradéka” • Az alternatív szankciók sikertelensége: a fogház fokozatban 719 „eredeti” 307 átváltoztatott büntetését töltő elítélt volt (2007.12.31.-én)

35. Ítélkezési gyakorlat ►minden 10-ik elítéltre szabnak ki végrehajtandó szabadságvesztést ►ennek 4-5 %-a hat hónap alatti

36. Börtön – statisztika2007. 12.31 1 hónap alatti 14 fő 0.14% 1-6 hónap közötti 567 fő 5.53% 6-12 hónap közötti 1549 fő 15.24% ÖSSZESEN: 2130 FŐ (F. v. Liszt szemlélte szerint: 20.91%) forrás: BVOP beszámoló

37. Végrehajtási problémák ￭ rezsim: - elkülönítés(börtönártalmak kiszűrése), - napirend - „nevelés” – pozitív ráhatás korlátai ￭ foglalkoztatás: - munkáltatás (gazdaságtalan) - oktatás – képzés (értelmetlen) ￭ visszavezetés a társadalomba? 37

38. A megoldás egy lehetséges útjai Ambuláns végrehajtás: ☛ nyitott intézetek ☛ éjszakai/ hétvégi elzárás ☛ elektronikus megfigyelés