A magyar szénhidrogén ipar aktuális kihívásai

1. A magyar szénhidrogén ipar aktuális kihívásai SZAKÁL Tamás Kutatás-Termelés igazgató, MOL Országos Bányászati Konferencia, Egerszalók 2013. november 07.

2. Az észak-amerikai nem-konvencionális olaj és palagáz termelés növekedése, az ausztrál és afrikai LNG források és főként közel-keleti geopolitikai események átrajzolják a világ szénhidrogén térképét • Észak-Amerika: • Növekvő nem-konvencionális olaj termelés Kanadában és USA-ban • Gáz importőrből exportőr • Európa: • Csökkenő olaj és gáz kereslet, • a recesszió tovább mélyül • Növekvő gáz import reagálva a csökkenő termelésre • Oroszország: • Jelentős nem-konvencionális potenciál (tightoil) • Infrastruktúra-fejlesztések • A világ legnagyobb gáz exportőre Növekvő olajkereskedelem Csökkenő olajkereskedelem Színes vonalvastagság a gáz kereskedelem volumen *Forrás: IEA 2012 • Latin-Amerika: • Lassuló ütemű keresletnövekedés • Csökkenő mexikói termelés utat enged a brazíliai kőolajnak • Afrika és Közel-Kelet: • Szaúd-Arábia a világ kőolaj termelésének 13%-át adja • Legnagyobb feles kapacitással rendelkezik • Kelet-afrikai LNG • Ausztrália: • 120 mrd m3/év • LNG kapacitást terveznek 2020-ig • Távol-Kelet: • 2000 óta globális keresletnövekedés 68%-a származik innen • Cél olajtermelés fokozása • Növekvő földgáz importéhség 2

3. A hazai szénhidrogén ipar több nemzetgazdasági jelentőségű kihívással néz szembe, amelyek rövid és hosszú távú hatásai nem hagyhatóak figyelmen kívül Magyarország primer energia szerkezete • TÉNYEK: • Jelentős szerep a primer energia felhasználásban és energia szerkezetben • Ismert kitermelhető vagyon több mint 75%-a már hasznosult • LEHETŐSÉG a nem-hagyományos kutatásokban, új technológiák alkalmazásában • Beruházások értéke kb. 40-45 mrd HUF/év • Iparági foglalkoztatottak száma 10.000 fő felett • Hozzájárulás a költségvetéshez 1.000 mrd HUF felett Megújuló energia Atomenergia Szén Olaj Földgáz Import villamos energia Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030 • KIHÍVÁSOK: • CÉLOK: • KÖVETKEZMÉNYEK: • Érett mezők • Csökkenő termelési volumen • Elöregedő technológia • Bizonytalan, de szigorodó jogszabályi környezet • Magasabb elvonási színvonal (adók, bányajáradék) • Az iparágat kedvezőtlenül érintő kormányzati stratégia (rezsicsökkentés) • Energiamixben csökkenő szénhidrogén arány • Csökkenő ellátásbiztonság • Növekvő importigény • Elmaradó beruházások, külföldre vándorló tőke • Csökkenő foglalkoztatás • Csökkenő kormányzati bevételek • Sérülő közérdek 3

4. Magyarországon a szénhidrogén iparban tevékenykedő és újonnan belépni szándékozó vállalkozók kedvezőtlen szabályozási és bonyolult engedélyezési környezettel találják szembe magukat • KONCESSZIÓ: ENGEDÉLYEZÉS és KÖRNYEZETVÉDELEM • Beruházások tervezési és megvalósítási folyamatának kritikus pontja az engedélyezés • Bonyolult, költséges, időigényes • November 15. 7 koncessziós terület • Bürokratikus pályázati feltételek • A vállalt munkaprogram köti a bányavállalkozó kezét • A felajánlott koncessziós díj mértéke többet ér, mint a munkaprogram • Kutatási joggal bíró területnagyság maximált, 12.000 km2 • Bizonytalan mértékű bányajáradék • A beruházás megtérülését kockáztatja a befektető • Natura 2000: • Kijelölt koncessziós területek 21%-a, 10.880 km2 • Bányászati tevékenységek általános tiltása • Feltételhez kötött engedélyezés; gazdasági szempontok nem számítanak • KIHÍVÁSOK: • KÖVETKEZMÉNYEK: • Elmaradó beruházások és negatív nemzetgazdasági hatások • Konfliktus a koncessziós eljárásokban (Natura 2000): • A hozzáférhető terület kisebb, mint amire a • bányavállalkozó pályázik • A bevállalt munkaprogramokban csúszás lehet Szénhidrogén koncessziós területek MOL bányatelkek 4 Natura 2000 terület

5. Az ágazatot érintő jogszabályi környezet szigorodása, a magasabb elvonási színvonal és az energia ágazatot sújtó kormányzati stratégia kockáztatják a beruházások megvalósulását • HAZAI • EURÓPAI UNIÓS : • Bányajáradék: • Általános kulcs 12%-ról 16%-ra emelkedett • A hatósági áras gázra az ún. Brent-felár is alkalmazandó (kettős elvonás!) • Ágazati különadók: • Robin Hood adó 2013-tól 31% • Az energetikai ágazat jelenleg a társasági adóval együtt 50%-os jövedelemadót (nyereségadót) fizet • Gázár: • Hatósági árszabályozás a ‘98 előtti földgázra vonatkozik • 2013. évi súlyozott átlagár 0,835 HUF/MJ, törvényi minimumár alatt • H-gáz szabvány: • Földgáz összetételére vonatkozó EU szabvány • Szigorúbb a jelenlegi MSZ1648-nál, visszavonás! • Együttműködő földgázrendszerbe betáplálható gázt érinti, a megfelelés beruházás igényes • Várható életbe lépés 2016 folyamán • Lépések a mentesség irányába (MSZT) • REMIT: (energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról) • Harmonizáció a magyar joggal 09.27. • MEKH bővülő jogköre – ellenőrzés és bírságolás • Piaci manipuláció és bennfentes kereskedelem megakadályozása • Eljárástól függően 10-500 millió forintig terjedő bírság szabható ki • Szankcionálás 2014.01.01-től • KÖVETKEZMÉNYEK • A bányavállalkozó elveszíti érdekeltségét a költséges, ám az élettartam meghosszabbításához szükséges beruházások végrehajtásában • A veszteséges működés mezőfelhagyáshoz vezet • A Brent felár kiterjesztése kifejezetten rombolja a ‘98. előtt termelésbe állított mezőkön folyó kitermelést, amely termeléscsökkenés a Kormány rezsicsökkentési mozgásterének szűküléséhez vezet • H-gáz szabvány életbelépése következtében a hazai termelésű földgáz átadott éves mennyisége várhatóan csökkenni fog, emelve a lakossági gázárat 5

6. ÖSSZEGZÉSÜL HAZÁNK SZÉNHIDROGÉN IPARÁRA HATÁSSAL VANNAK A GLOBÁLIS FOLYAMATOK, CÉL, HOGY SAJÁT ENERGIAFORRÁSOK KIAKNÁZÁSÁVAL NŐJÖN AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG AZ ISMERT KITERMELHETŐ VAGYON 75%-A MÁR HASZNOSULT, LEHETŐSÉG A NEM-HAGYOMÁNYOS KUTATÁSOK, ÚJ NÖVELT HATÉKONYSÁGÚ ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSÁBAN ÉS K+F PROJEKTEKBEN REJLIK A SZABÁLYOZÓI-ENGEDÉLYEZÉSI KÖRNYEZETNEK AKTÍVAN TÁMOGATNIA KELL A BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSULÁSÁT, ELLENKEZŐ ESETBEN A TŐKE ELVÁNDOROL AZ IPARÁG TERHEINEK TOVÁBBI NÖVELÉSE KOCKÁZTATJA A BERUHÁZÁSOK MEGTÉRÜLÉSÉT, AZOK ELMARADÁSA HOSSZÚ TÁVÚ NEMZETGAZDSÁGI HÁTRÁNYT OKOZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS SZÜKSÉGES A NYILVÁNOSSÁG FELÉ TÖRTÉNŐ KOMMUNIKÁCIÓBAN, A BÁNYÁSZAT KÖZÉRDEKŰSÉGÉNEK HANGSÚLYOZÁSÁBAN, VALAMINT A SZAKMAKULTÚRA MEGŐRZÉSÉBEN, A SZAKEMBERKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉBEN

7. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet!

8. Mellékletek

9. A csökkenő termelési trend mérséklését és hosszú távon az ellátásbiztonság fenntartását szolgálják a nem-hagyományos kutatási programok és alkalmazott növelt hatékonyságú eljárások • Ideiglenes, vagy folyamatos korlátozás áll fenn a nem-konvencionális tevékenységre (repesztés) • A kormányzat felelőssége is megértetni a nyilvánossággal a technológia veszélytelenségét • A kitermelhető többlet készletnek ára van, jelentősen magasabb költségek mint hagyományos kutatás esetén • Az állam a vonatkozó bányajáradék csökkentésével, vagy „cost recovery” biztosításával ösztönözheti a tevékenységet • A bányatörvény bányajáradék mentességgel ösztönzi a „növelt hatékonyságú művelési eljárás”-t de ez gyakorlatilag csak olajra (EOR) szól, gázra (EGR) nem • Kérdés: Inertgáz, illetve alacsony fűtőértékű gázok hasznosítása? – mintegy 13 mrd m3 kitermelhető vagyon