280 likes | 400 Vues
Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztály. Kína és Magyarország politikai és gazdasági kapcsolatainak jelene és jövője. 2012. Az 1997-es ázsiai pénzügyi válság. Délkelet-Ázsiában indult (a thai valuta USD-hez kötött árfolyamának megváltoztatása)
E N D
Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztály Kína és Magyarország politikai és gazdasági kapcsolatainak jelene és jövője 2012
Az 1997-es ázsiai pénzügyi válság • Délkelet-Ázsiában indult (a thai valuta USD-hez kötött árfolyamának megváltoztatása) • A pénzügyi válság gyors elterjedése a teljes délkelet-ázsiai és részben kelet-ázsiai térségben • A leginkább érintett országok: Japán, Koreai Köztársaság, Indonézia, Thaiföld • A legkevésbé érintett országok: Kína, India, Pakisztán, Vietnam, Szingapúr • A térség „leértékelődése”
Magyarország az 1997-es ázsiai pénzügyi válság idején • Prioritás:euro-atlanti csatlakozás • NATO: 1999 • Európai Unió: 2004 • A korábbi „hagyományos” partnerektől (Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Mongólia, Kína, Észak-Korea ) történő „eltávolodás” • A régi-új ázsiai partnerekkel történő lassabb kapcsolatépítés
A 2008-as globális pénzügyi válság • a válság Ázsiát jobb helyzetbe pozícionálta • Okok: nagyobb stabilitást és növekedést biztosító gazdasági, pénzügyi alternatíva • Kínaglobális megítélése: valódi globális, és nem csak regionális hatalom • hagyományos ázsiai gazdasági hatalmak: Japán, Koreai Köztársaság • feltörekvő és globális ambíciókkal bíró India • a legnagyobb lélekszámú muzulmán ország, a délkelet-ázsiai térség egyre inkább legmeghatározóbb állama: Indonézia • mindannyian tagjai a G20-nak • India és Kína - BRICS • Ázsia jelentősége és súlya feltartóztathatatlanul nő.
Magyarország bekapcsolódása ezekbe a folyamatokba A magyar diplomácia hogyan, milyen eszközök igénybe vételével, milyen hangsúlyok kialakításával és alkalmazásával tudja ezeket a folyamatokat az ország javára, a magyar nemzetgazdaság fejlődéséhez történő hozzájárulásra kihasználni?
Új stratégiai irány Keleti cselekvés • Globális nyitás • Keletre tekintés
Feladat-meghatározás • Euro-atlanti integrációnk • az elmúlt időszak kapcsolatépítési tapasztalatai • a Lisszaboni Szerződés életbe lépése (új külpolitikai mozgástér) • 2010-ben szükségessé vált a magyar Ázsia-politika újragondolása (külpolitikai aktivitásunk hangsúlyainak módosítása,azok következetes gyakorlati végrehajtása, jól körvonalazható nemzeti érdekeink alapján.)
Ázsia-politikánk lehetséges súlypontjai • a magyar külpolitika általános értékorientációja alapján; • a nemzetközi kapcsolatokban és a világgazdaságban elfoglalt helye szerint; • a közvetlen külföldi befektetések; • a meglévő forgalom, illetve a potenciális exportlehetőségekalapján; • a magyar diaszpóra, illetve konzuli érdekvédelmiszempontból; • nemzetközi és szövetségesi kötelezettségeink, biztonságpolitikai megfontolások miatt;
Általános céljaink • kiegyensúlyozott, következetes és árnyaltabb Ázsia-politika; • az érték- és érdek-alapú politizálás megfelelő arányainak felállítása; • pragmatikus megfontolások és az értékek elvhű képviselete • a gazdasági együttműködés további bővítéséhez szükséges politikai kapcsolatrendszer megőrzése és megerősítése
Céljaink Kelet-Ázsiában • a Kínával kialakított szoros viszony eredményeinek megőrzése gazdasági szempontjaink érvényesítése érdekében; • kiegyensúlyozottabb külkereskedelmi mérleget megcélzó gazdasági programok kialakítása és kivitelezése. A magyar vállalatok beruházási szándékainak támogatása; • minőségi befektetések és árukereskedelem erősítése, az ázsiai tőke munkahelyteremtő beruházásainak ösztönzése Magyarország fejlesztésében; • Kína irányában a fentiekben vázolt komplex szempontokat érvényesítő fellépés. • a fenti szempontok és célok minél nagyobb hatásfokú érvényesítése az Európai Unió Ázsia-politikájában; • azon törekvések ösztönzése, amelyek a multilateralizmus, a nemzetközi szabályozások és mechanizmusok erősítése felé mutatnak;
Röviden Kínáról Nagyhatalmi szerep: Népesség Területi nagyság belpolitikai stabilitás alapja: „elmaradt” rendszerváltás KKP vezető szerepének megőrzése Belső berendezkedés: „szocialista piacgazdaság”
Kína külpolitikája • USA: • pénzügyi-gazdasági egymásra utaltság • Dominancia ellensúlyozása • Ázsia: • gazdasági együttműködés • Oroszország: • Hozzáférés energiahordozók-hoz • EU:: • kereskedelmi partnerség • USA-Kína viszony függvénye • 2003 óta stratégiai partnerség • Ígéret együttműködésre az EUR-zóna válságának megoldásában
Intézményi változások az LSZ-t követően a 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés intézményi újításai következtében az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének feladatai átrendeződtek és megváltoztak; aféléves soros elnökség hatásköre számottevően lecsökkent; a kül-és biztonságpolitika területén a soros elnökséget adó tagállamok számára rendelkezésre álló eszközök és lehetőségek jelentősen leszűkültek ; a soros elnökség elveszítette a Külügyek Tanácsa üléseinek elnöklési jogát; alegfontosabb földrajzi CFSP munkacsoportok (COASI stb.) elnöklését is átvették az Európai Külügyi Szolgálat munkatársai; aharmadik országokban is lényegében megszűnt a soros elnökségeknek az Unió külkapcsolataiban játszott hangsúlyos szerepe;
Magyarország Ázsia-politikájának végrehajtása az EU-elnökségünk idején • Magyarország 2011-es EU-elnökségi periódusa a lecsökkent hatáskörök ellenére is komoly eredményeket hozott a Kormány ázsiai profiljának kialakítására. • EU-ASEAN posztminiszteri találkozó: Hanoi, 2010. július • EU-Kína stratégiai párbeszéd soros fordulója: Gödöllő, 2011. május 12. • EU-ACP parlamenti ülés: Budapest, 2011. május 14-18. • ASEM külügyminiszteri találkozó – Gödöllő, 2011. június 6-7. (15 ázsiai külügyminiszter a 18-ból - elmélyült kapcsolatrendszer az ázsiai országokkal.)
Az ASEM külügyminiszteri találkozójaGödöllő, 2011. június 6-7. Az ázsiai térség és Európa országainak informális párbeszédét jelentő, 1996-ban indult ASEM (Asia - Europe Meeting) folyamat; Ázsia és Európa viszonyában korábban nem létezett strukturált párbeszéd; Korábban Magyarország nem vett részt megfelelő szinten az ASEM találkozókon (bár 2004 óta tag); Az ASEM FMM az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének legnagyobb létszámú találkozója volt; növelte a magyar elnökség láthatóságát; alátámasztotta a magyar Kormány külpolitikai nyitásának hitelességét az ázsiai térség államai irányában; lehetőséget adott valamennyi jelentős ázsiai állam külügyminiszterével folytatandó kétoldalú eszmecserére is.
Kína és a közép- és kelet-európai régió Diplomáciai kapcsolatok felvétele: • 1949 Kapcsolatok evolúciója: • 1949-1960: barátságos • 1960-1978: visszafogottság • 1979-1989: újjáépítés • 1989- stabil fejlődés Együttműködés alapja: • területi integritás és „egy Kína” elv tiszteletben tartása
Céljaink Együttműködés elmélyítése az alábbi területeken:
Gazdasági adatok Kereskedelmi forgalom – Kína – Közép- és Kelet-Európa Millió USD
Kínai befektetések a KKE-i régióba Millió USD
Magyarország helyzete Kereskedelmi forgalom – Kína – Közép- és Kelet-Európa Kínai befektetések a KKE-i régióba
Köszönöm a figyelmet!Takács SzabolcsfőosztályvezetőÁzsiai és Csendes-óceáni FőosztályKülügyminisztériumSzTakacs@mfa.gov.huT: 458-1170