Ízeltlábúak – Arthropoda - PowerPoint PPT Presentation

zeltl b ak arthropoda n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Ízeltlábúak – Arthropoda PowerPoint Presentation
Download Presentation
Ízeltlábúak – Arthropoda

play fullscreen
1 / 20
Ízeltlábúak – Arthropoda
149 Views
Download Presentation
skyler
Download Presentation

Ízeltlábúak – Arthropoda

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Ízeltlábúak – Arthropoda

  2. Altörzsek Altörzsek hazai és védett fajok számával: • Csáprágósok – Chelicerata: 3500 - 16 • Rákok – Crustacea: 400 - 2 • Soklábúak – Myriapoda: 150 - 1 • Rovarok – Hexapoda: 32000 – 427

  3. Csáprágósok – Chelicerata 1 hazai osztály Pókszabásúak – Arachnida

  4. Alosztályok • Skorpiók (Scorpiones): nálunk csak behurcolva, Kárpátokban veszélytelen faj • Álskorpiók (Pseudoscorpiones): 1500 fajból kb. 40 nálunk, 1endemikus faj • Kaszáspókok (Opiliones): 3500-ból 35, 1 bennszülött • Szálfarkúak (Palpigradi): 1 faj, magyar szálfarkú (Eukoenenia spelaea vagvolgyii): a Béke-barlangban endemikus • Pókok (Araneae) • Atkák (Acari): t.m.8000-ből 2500, védelem irreális

  5. Pókok (Araneae) • Több mint 4000 európai fajból nálunk 800 • Természetvédelmi jelentőség: közismert, viszonylag termetes, érzelmeket kiváltó csoport, némelyik hobbiállat, de: • fajok megkülönböztetése nehéz • gyűjtések nem veszélyeztetik • jó terjedőképességűek (ökörnyál) • nem specialisták

  6. Állatföldrajz • Általában széles elterjedésűek, még a szűk élőhelyigényűek is • Mindössze két endemikus faj, mindkettő hamvaspókok (Dictynidae) – fonálszűrősök: • Altella orientalis: Sas-hegy (Budapest) • Dictyna szaboi: Alföld homoki gyepei • A 15 védett pókfaj közt nincs bennszülött

  7. „Madárpókok” • A négytüdős pókok (előreálló csáprágó) 2 családja él nálunk 4 fajjal, mind védett • Torzpókok (Atypidae, Atypus nem): hím kóborol, nőstény talajfelszínen vagy talajban lakócsőben, sziklagyepek; nagyon hasonlóak, 2 ritka, 1 gyakori • Aknászpókok (Ctenizidae): magyar aknászpók (Nemesia pannonica): nőstény talajban csapóajtós zárt lakócsőben, ritka, meleg sziklagyepekben

  8. Főpókok • Bikapók (Eresus cinnaberinus): egyedül családjából, fonálszűrős, ivari kétalakúság, nőstény lakócső, meleg sziklagyepek • Állaspókok (Tetragnathidae): kerekháló, nagy csáprágó, igen karcsú test és lábak: 3 védett nádi Tetragnatha-faj, felosztják a nádi élőhelyeket

  9. Keresztespókok • Keresztespókok (Araneidae): 50 faj – 2 védett, kerekháló, kis csáprágó, gyűrűzött lábak: • Karéjos keresztespók (Argiope lobata): darázspók nagy rokona (7 {hím} – 17 mm {nőstény}), nőstény potroha karéjos, ritka alföldi faj • Óriás keresztespók (Araneus grossus): 6-9 mm, potroh 2 vállcsúccsal, meleg tölgyesek, 1 m-es háló

  10. Farkaspókok • Védett két legnagyobb pókunk, az őshonos pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa) és az adventív, Közép-Ázsia felől érkezett szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis): nőstény: függőleges lyukakban, csípőkarmuk átüti az ember bőrét, de a kalitpókok közé tartozó dajkapók veszélyesebb; pokoli: xerotherm déli gyepek, szongáriai: sziki és homoki gyepek • 2008 óta védett európai kalózpók (Trebacosa europaea): nádasok endemikusnak hitt faja (Velence)

  11. Vizek - vízpartok • Csodáspók 2 védett rokona növényzetben dús vízparton: szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus) gyakoribb, láprétek, láperdők; parti vidrapók (D. plantarius) állandó vizek partján • Egyetlen vízben élő fajunk a búvárpók (Argyroneta aquatica): dús növényzetű tavak, búvárharang, vízszennyezés

  12. Rákok - Crustacea

  13. Osztályok • Felsőrendű rákok – Malacostraca • Levéllábú rákok – Phyllopoda • Kagylósrákok– Ostracoda • „Alsórendű” rákok – Maxillopoda

  14. Felsőrendű rákok Potroh lábakkal, 21 szelvény, közepes vagy nagytermetű fajok. Rendjei: • Maradványrákok – Syncarida: 2 föld alatti • Tízlábú rákok – Decapoda: 2 őshonos + 3 jövevényfaj, 1 védett • Hasadtlábú rákok – Mysida: 1 adventív • Ászkák – Isopoda: kb. 55 faj • Felemáslábú rákok – Amphipoda: 16 faj

  15. Tízlábú rákok • Védett: kövi rák (Austropotamobius torrentium): hegyi patak • Veszélyeztetett (EU védett): folyami rák (Astacus astacus): síkság-dombság, szennyezés, rákpestis, konkurrencia • Kecskerák 100 év, cifrarák: 25 éve pótlás, ellenállóbb, pestis-terjesztés, jelzőrák: 10 éve Rába, gyapjasollós rák 5 éve Duna

  16. Ászkák • 3 vízi faj: magyar vakvíziászka (Protelsonia hungarica):mecseki barlangok • 50 szárazföldi ászka: talajfauna jelentős avarevő tagjai, korlátozott indikátorszerep, • Egy endemikus: aggteleki vakászka (Mesoniscus graniger): fehér, vak

  17. Felemáslábú rákok • Oldalról lapított, szökdelve úszó fajok + 1 vízparti: réti szöcskerák • Bolharákok: víztípusonként jól elkülönülő fauna, monitorozás • Vakbolharák (Niphargus) fajok: barlangi és talajvizek, 200 európaiból nálunk 7, zömmel bennszülött faj

  18. Levéllábú rákok • Ágascsápú rákok – Cladocera: vízibolhák, 1-3 mm, planktonikus, közösségszintű biomonitorozás: nagy tömegben, 70 faj • Kagylós levéllábúak: 6 faj • Kisvizek, nyugaton pusztulóban, monitorozás • Pajzsos levéllábúak: 2 pajzsosrák faj • Csupasz levéllábúak: 9 tócsarák faj

  19. Maxillopoda • Kagylósrákok – Ostracoda: 1-2 mm, (magyar kr. 4-5 mm), 90 zömmel bentikus faj; Aggteleki-barlang: Candona dudichi • Evezőlábú rákok – Copepoda: kandicsrákok, 1-3 mm, 90, ált. planktonikus (néhány parazita), közösségszintű biomonitorozás: nagy tömegben; endemikus pl. pár Parastenocaris faj, Ceuthonectes hungaricus • Haltetvek, féregatkák: élősködők, nem rákszerűek

  20. Soklábúak Mind a négy osztály Magyarországon: • Szövőcsévések és villáscsápúak: jelentéktelen • Ikerszelvényesek – Diplopoda: közel 100 hazai faj, gyenge terjedőképesség, növény+korhadék: • Vaspondrók (Julida): 50 faj, 1 bennszülött • Szövő ezerlábúak (Chordeumatida): 18-ból 8 • Százlábúak – Chilopoda: 50 faj, 1 védett: öves szkolopendra (Scolopendra cingulata): Vértes