Download
a s r l kenys ggel kapcsolatos eu szab lyok s magyar jog kitekint ssel az isztambul protokollra n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS EU SZABÁLYOK ÉS MAGYAR JOG, KITEKINTÉSSEL AZ ISZTAMBUL PROTOKOLLRA PowerPoint Presentation
Download Presentation
A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS EU SZABÁLYOK ÉS MAGYAR JOG, KITEKINTÉSSEL AZ ISZTAMBUL PROTOKOLLRA

A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS EU SZABÁLYOK ÉS MAGYAR JOG, KITEKINTÉSSEL AZ ISZTAMBUL PROTOKOLLRA

99 Views Download Presentation
Download Presentation

A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS EU SZABÁLYOK ÉS MAGYAR JOG, KITEKINTÉSSEL AZ ISZTAMBUL PROTOKOLLRA

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. A SÉRÜLÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS EU SZABÁLYOK ÉS MAGYAR JOG, KITEKINTÉSSEL AZ ISZTAMBUL PROTOKOLLRA Nagy Boldizsár előadása a Magyar Igazságügyi Akadémián a UNHCR „Különleges bánásmódot igénylő menedékkérők” program keretében

  2. Az előadás vázlata • Pillantás az EU jogára és politikájára • PTSD, Isztambul protokoll • A hatályos befogadási irányelv és az átdolgozás • A hatályos dublini rendeletcsomag és az átdolgozás • Az előadás második része sokban támaszkodik • Laurence de Bauche és Lilian Tsourdi kiváló tanulmányára: • Presentation and analysis of the mainEuropean Union provisions to be taken into account when identifying vulnerable asylum seekers - Reception conditions directive and Dublin regulation* • Brussels, 25 February 2013 • Az előadó ezúton is köszönetet mond a szerzőknek a szöveg ilyen célú rendelkezésre bocsátásáért! • * A birtokomban levő tanulmánynak – felthetően szövegszerkesztési hiba miatt – nem pontosan ez a címe, de ez az értelme.

  3. Pillantás az EU jogára és politikájára

  4. Tampere mondanivalója Európai Tanács, következtetések (1999 október) 2. Az Amszterdami szerződésben rejlő kihívás most az, hogy biztosítsuk azt, hogy a szabadságot - amely magában foglalja az Unión belüli mozgás szabadságát - mindenki biztonságos körülmények között és a joghoz hozzáférve élvezhesse.... 3. Ezt a szabadságot nem szabadna azonban az Unió saját polgárai kizárólagos előjogának tekinteni. Ennek a szabadságnak a puszta léte vonzerőt gyakorol mindazokra az egész világon, akik nem élvezhetik azt a szabadságot, amit az Unió polgárai adottnak vesznek. Ellentétben állna Európa hagyományaival, ha megtagadnánk ezt a szabadságot azoktól akiket körülményeik igazolhatóan arra vezetnek, hogy a területünkre lépésre törekedjenek. (Szükség van menekültügyi, bevándorlási, az illegális migráció elleni és határvédelmi politikákra) 4. A cél: nyitott és biztonságos Európai Unió, amely teljes mértékben elkötelezett a Genfi Menekültügyi Egyezményből és más emberi jogi okmányokból származó kötelezettségei mellett és képes a humanitárius szükségletekre a szolidaritás alapján válaszolni. Közös megközelítést kell kidolgozni a az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik államokbeli állampolgárok társadalmainkba integrálására is.

  5. Szabadság és biztonság: az Európai Tanács következtetései a Stockholmi program (2010-2014) elfogadásakor, Brüsszel, 2009. december Az Európai Tanács megítélése szerint az elkövetkező évek legfontosabb feladata az lesz, hogy szem előtt tartsuk a polgárok és más olyan személyek érdekeit és igényeit, akikért az Európai Unió felelősséggel tartozik. A kihívást az alapvető jogok es szabadságok és a sértetlenség tiszteletben tartásának biztosítása, és ezzel egyidejűleg Európa biztonságának garantálása jelenti.

  6. A LISSZABONI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

  7. A szerződések és az elvek EUSZ 6 § … • (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. • (3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.

  8. A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG (EUMSZ V. CÍM) SZERKEZETE (ÁTTEKINTÉS)

  9. Az Európai Unió Bíróságának hatáskörei A LSZ fontos újítása - Bíróság hatáskörei kibővülnek Migráció, menekültügy, határátlépés, polgári igazságügyi együttműködés Teljes jogkör Újdonság: 2009 után már nem csak az a bíróság tehet fel előzetes kérdést amelynek a döntése jogerős, hanem bármely szintű bíróság Fennmaradó korlát: Európai Unió Bírósága továbbra sem vizsgálhatja felül a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos rendőri vagy egyéb rendészeti tagállami rendelkezések megfelelőségét vagy arányosságát Mód van sürgősségi eljárásra az előzetes döntéshozatali eljárásban – amikor nemzeti bíróság kérdezi a luxembourgi az EU jog értelmezése felől (pl. Bolbol ügy, El Kott ügy)

  10. Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december A felelősségvállalás, a szolidaritás és a partnerség Európája migrációs és menekültügyi kérdésekben: Az előretekintő és átfogó, szolidaritáson és felelősségvállaláson alapuló európai migrációs politika kidolgozása továbbra is az Európai Unió egyik kiemelt szakpolitikai célkitűzése. …. A megfelelően kezelt migráció valamennyi érdekelt fél számára előnyös lehet. .. Európának rugalmas politikára lesz szüksége, amely igazodik a tagállamok prioritásaihoz és szükségleteihez, és lehetővé teszi a migránsok számára, hogy maradéktalanul éljenek a tagállamok által felkínált lehetőségekkel.  A közös menekültügyi rendszer 2012-ben történő létrehozásának célkitűzése továbbra is fennáll, a védelemre szorulóknak pedig biztosítani kell a jogilag biztonságos és hatékony menekültügyi eljárások igénybevételének lehetőségét. Ezenkívül … meg kell előzni és vissza kell szorítani az illegális migrációt, és küzdeni kell ellene, mivel az EU-ra és különösen a külső határai mentén elhelyezkedő tagállamokra – a déli határokat is beleértve – egyre nagyobb nyomás nehezedik az illegális migrációs áramlások miatt.

  11. Az EU menekültügyi acquis formális listája, időrendben, (a módosítások feltüntetése nélkül) • Az átmeneti védelemről szóló irányelv: A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12–23. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V04., 162) • Dublin II rendelet: A Tanács 343/2003/EK rendelete (2003. február 18.) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 50., 2003.2.25., 1–10. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06., 109) • Befogadási irányelv: A Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról (HL L 31., 2003.2.6., 18–25. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06., 101) • Családegyesítési irányelv: A Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról (HL L 251., 2003.10.3., 12—18. o.) (HL Rendkívüli Kiadás -19 V06 ., 224)

  12. Az EU menekültügyi acquis formális listája • Kvalifikációs irányelv: A Tanács 2004/83/EK (2004. április 29.) irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról OJ L 304/12, 2004. szeptember 30., Hivatalos magyar verziója: HL rendkívüli kiadás, 19/7 kötet, 96. old. • Eljárási Irányelv: A Tanács 2005/85/EK Irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól OJ L 326/13, 2005. december 13. • Menekültügyi Alap: Az Európai Parlament és a Tanács 2007/573/EK határozata ( 2007. május 23. ) a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2008–2013-as időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról és a 2004/904/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL 2007/L 144/1) • Alapjogi Charta : Az Európai Unió Alapjogi Chartája HL 2007/C 303/1, 2007. december 14.

  13. Áttekintés az acquisról és az átdolgozásokról (recastokról) az elfogadás időrendjében

  14. Áttekintés az acquisról és az átdolgozásokról (recastokról)

  15. Kitérő: Isztambul protokoll, PTSD(Hardi Lilla diáinak felhasználásával)

  16. „A vadállatok soha nem ölnek kedvtelésből. Csak az embert szórakoztatja embertársainak kínzása és halála” J. A. Froude A kínzás egyetemesen tiltott és egyben széles körben gyakorolt.

  17. Mi a kínzás? Az ENSZ 1984. évi egyezménye: a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok ellen 1988. évi 3. tvr „a kínzás kifejezés minden olyan cselekményt jelent, amelyet szándékosan, éles testi vagy lelki fájdalom vagy szenvedés kiváltása céljából alkalmaznak valakivel szemben, hogy tőle, illetőleg harmadik személytől értesüléseket vagy vallomást csikarjanak ki, vagy hogy

  18. Mi a kínzás? olyan cselekmény miatt büntessék, amelyet ő, vagy harmadik személy követett el, illetőleg amelynek elkövetésével őt vagy harmadik személyt gyanúsítanak, hogy megfélemlítsék, vagy nyomást gyakoroljanak rá, illetőleg hogy harmadik személyt félemlítsenek meg, vagy hogy harmadik személyre gyakoroljanak nyomást, valamint bármilyen megkülönböztetési formára alapított más okból alkalmaznak, ha az ilyen fájdalmat vagy szenvedést közfeladatot ellátó személy vagy hivatalos minőségben eljáró bármely más személy vagy ilyen személy kifejezett vagy hallgatólagos ösztönzésére vagy ennek hozzájárulásával bárki más okozza.

  19. A kínzás hatása A kínzás lényege hogy a személyiség magvát, támadja meg, képtelenné téve őt (és gyermekeit és azok gyermekeit) hogy mindennapi életüket folytassák

  20. Isztambul Protokoll http://www.cordelia.hu/documents/ISZTAMBUL%20PROTOKOLL.pdf

  21. Mi az IP? • A kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés eredményes kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló kézikönyv • A kézikönyv és az alapelvek 15 ország 40 szervezetét illetve intézményét képviselő több mint 75 jogi, egészségügyi és emberi jogi szakértő 3 éves elemző, kutató és szövegező munkájának eredménye • Az Egyesült Nemzetek Szervezete emberi jogi főbiztosának adták át 1999. augusztus 9-én.

  22. Miért dolgozták ki? • Azért, hogy az államokat felvértezzék a személyek kínzástól való védelméhez nélkülözhetetlen eszközzel, amely a kínzás hatékony dokumentálása. • A kínzás dokumentálása • Feltárja a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód bizonyítékait ezáltal • az elkövetők büntethetővé válnak és • megvalósulhat az igazságszolgáltatás

  23. Az Isztambul protokoll célkitűzése, hogy iránymutatást nyújtson • azon személyek állapotának felméréshez (assessment) akik azt állítják, hogy kínzás vagy megalázó vagy embertelen bánásmód áldozatai (voltak), • az állítólag elkövetett kínzás eseteinek kivizsgálásához, • a vizsgálati eredmények bírói szervek vagy más vizsgálati szervek számára való átadáshoz.

  24. A jelentés vagy a feljelentés címzettje • Nemzeti vagy nemzetközi, orvosi vagy jogi hatóságok, nem-kormányzati szervezetek és a Nemzetközi Büntetőbíróság. Az orvosoknak mérlegelniük kell az IP 69 figyelembevételével. IP 69: • „Néhány esetben két etikai kötelezettség áll szemben egymással. A nemzetközi kódexek és etikai alapelvek megkövetelik a kínzással vagy bántalmazással kapcsolatos információk jelentését egy felelős szerv felé. Vannak olyan jogrendszerek, ahol ez egyben jogi követelmény is. • Néhány esetben ugyanakkor, betegek megtagadhatják beleegyezésüket egy ilyen célú vizsgálathoz, vagy ahhoz, hogy a kivizsgálás alapján nyert információkat harmadik felek tudomására hozzák. Félthetik magukat, illetve családjukat egy esetleges megtorlástól. • …. Az ilyen döntési helyzetekben alkalmazott mérlegelés során az ártalom elkerülésének elve kell, hogy előtérbe kerüljön. Az egészségügyi szakembereknek olyan megoldásokat kell keresniük, amelyek az egyén titoktartáshoz való jogának sérelme nélkül segítik elő az igazság érvényesülését.

  25. A protokoll tartalma • I. A nemzetközi jogi szabályozás • II. A releváns etikai kódexek • III. A kínzás jogi vizsgálata • IV. A meghallgatások általános szempontjai • V. A kínzás fizikai bizonyítékai • VI. A kínzás pszichológiai bizonyítékai

  26. Függelékek • I. A kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés eredményes kivizsgálásának és dokumentá-lásának • II. Diagnosztikai vizsgálatok • III. A kínzás és rossz bánásmód dokumentálását segítő anatómiai ábrák • IV. A kínzás és rossz bánásmód orvosi értékelésére vonatkozó irányelvek

  27. A PTSD (Post TraumaticStressDisorder) • Az IP „ Poszttraumás Stressz Zavar”-nak nevezi • Trauma: az érintett a saját vagy mások életét fenyegető tapasztalatot élt át, és amely intenzív félelmet, tehetetlenséget vagy rémületet okozott • Hatása: a betörő emlékképek, a rémálmok és a trauma fontos vonatkozásainak felidézésére való képtelenség. Az egyén esetleg nem képes pontosan visszaidézni a kínzási események konkrét részleteit, a kínzás során átélt élmények fő témáit azonban fel tudja idézni.

  28. A PTSD (Post TraumaticStressDisorder) • Megjelenési formái: • az esemény betörő, gyötrelmes felidézése, • az eseményre vonatkozó visszatérő gyötrő álmok, • az egyén úgy viselkedik vagy érez, mintha az esemény újból megtörténne, ideértve hallucinációkat, emlékvillanásokat és illúziókat • ,az eseményre emlékeztető dolgok esetén intenzív pszichológiai veszélyérzet • és az esemény aspektusaira emlékeztető vagy azokat szimbolizáló hívószavak esetén pszichológiai reakciók.

  29. A PTSD (Post Traumatic Stress Disorder) • A PTSD azonosítása: a PTSD lehet akut, krónikus vagy késleltetett. A tüneteknek több mint egy hónapig fenn kell állniuk és a zavarnak jelentős szenvedést vagy funkcionális csökkenést kell okoznia • Az egyénnek a traumás eseménnyel összefüggő ingerek kerülésétvagy a reakciókészség általános megbénulását kell tartósan tanúsítania • PTSD-re utal még: a trauma előtt nem tapasztalt fokozott izgatottság. Jelei: • az elalvás vagy az átalvás nehézsége, • ingerlékenység vagy dühkitörések, koncentrációs nehézség, túlzott éberség és túlzott megriadás

  30. A PTSD (Post Traumatic Stress Disorder) Konkrét jelek (3 tartós megléte már PTSD-t mutat) (1) a traumával összefüggő gondolatok, érzések vagy beszélgetések elkerülésére irányuló erőfeszítés; (2) az áldozatot a traumára emlékeztető tevékenységek, helyek vagy emberek kerülésére irányuló erőfeszítés; (3) az esemény egy fontos vonatkozásának felidé-zésére való képtelenség; (4) jelentős tevékenységek iránti érdeklődés csökkenése; (5) elszakadás vagy elidegenedés másoktól; (6) korlátozott érzelemnyilvánítás; (7) csökkent életkilátás.

  31. A menekültügyi acquis-nak a sérülékeny csoportokra vonatkozó rendelkezései

  32. A befogadási feltételekre vonatkozó 2003/9/EK irányelv és az átdolgozás, az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve

  33. A 2008-as átdolgozási javaslat indokolásából A különleges bánásmódot igénylő személyek: • A Bizottság megállapítása szerint a menedékkérők befogadásával kapcsolatban legkomolyabb aggodalomra a sajátos igények megválaszolása terén mutatkozó hiányosságok adnak okot. A sajátos igények azonosítása nemcsak, hogy kihat a megfelelő bánásmódhoz történő hozzáférésre, de – különös tekintettel a lelki traumát átélt személyekre – érintheti a menedékkérelemmel kapcsolatos döntéshozatali eljárás minőségét is. E tekintetben a javaslat biztosítja, hogy ezen igények azonnali beazonosítása céljából nemzeti intézkedéseket hoznak. • Ezen felül a javaslat számos biztosítékot tartalmaz annak garantálására, hogy a befogadási feltételeket kifejezetten úgy alakították ki, hogy eleget tegyenek a menedékkérők sajátos igényeinek. E módosítások a befogadási feltételek számos vetületét érintik, így például az egészségügyi ellátáshoz és lakhatáshoz történő hozzáférést, valamint a kiskorúak oktatását.

  34. A sérülékeny csoportok fogalma Eredeti befogadási feltételek irányelv: • A meghatározások körében nincs semmi 17. cikk Általános alapelv (1) A tagállamok a II. fejezetnek a befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására hozott nemzeti jogszabályaikban figyelembe veszik az olyan kiszolgáltatott személyek egyedi helyzetét, mint a kiskorúak, a felügyelet nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, valamint kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek. Átdolgozás Meghatározások „Különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmező”: olyan, a 21. cikk szerinti sérülékeny személy, akinek különleges garanciákra van szüksége ahhoz, hogy ezen irányelv szerinti jogaival élhessen, illetve kötelességeinek eleget tehessen. 21. cikk Általános elv „A tagállamok az ezen irányelv végrehajtására hozott nemzeti jogukban figyelembe veszik az olyan kiszolgáltatott [értsd: sérülékeny, vulnerable] személyek egyedi helyzetét, mint a kiskorúak, a kísérő nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, az emberkereskedelem áldozatai, a súlyos betegségben szenvedő személyek, a mentális zavarokkal küzdő személyek, valamint a kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek, például a női nemi szerv megcsonkításának áldozatai.

  35. A sérülékeny csoportok most és az újban (17. ill 21. §) Nem kimerítő felsorolás – más is lehet sérülékeny! kiskorúak, a kísérő nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, valamint a kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek, például a női nemi szerv megcsonkításának áldozatai az emberkereskedelem áldozatai, a súlyos betegségben szenvedő személyek, a mentális zavarokkal küzdő személyek . Hatályosban: külön cikk 15/2: orvosi ellátás 18: kiskorúak 19: kísérő nélküli kiskorúak 20: Kínzás és erőszak áldozatai

  36. Összehasonlítás: a menedékjogi tv. (2007. évi LXXX. Tv – Met.) meghatározása 2 § k pont • „különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott személy - különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy -, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik. • 4 § (3) • E törvény rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni.

  37. A sérülékeny mivolt és a különleges igények viszonya a hatályos irányelvben • 17 cikk kihirdetett szövege „különleges elbánást igényelnek” = persons found to have special needs = akikről megállapították hogy speciális igényeik / szükségleteik vannak • Lehet-e valaki sérülékeny, anélkül, hogy speciális igényei lennének? IGEN pl. jó karban levő idős ember, akut tüneteket nem mutató (de a visszaesés veszélyével szembenéző) kínzás áldozat • Lehetnek-e valakinek speciális igényei, ha nem szerepel a sérülékeny csoportok felsorolásában? IGEN pl. PTSD más okból, akár a menekülés traumája miatt

  38. A sérülékeny mivolt és a különleges igények viszonya az új irányelvben A vak ember - „csak” sérülékeny, „csak” speciális befogadási igényekkel rendelkező vagy egyszerre mindkettő, bár a 21. cikkben nem szerepel? • Új központi kategória: „különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmező” „applicant with special reception needs” 2§ (k) Ő az aki a 21. cikk szerinti sérülékeny személy és akinek „különleges garanciákra van szüksége ahhoz, hogy ezen irányelv szerinti jogaival élhessen”. Tehát csak a 21 cikk szerinti sérülékeny személy lehet különleges befogadási igényekkel rendelkező. • A 22 § (3) megerősíti ezt , amikor kimondja, hogy csak azok a sérülékeny személyek tekinthetők sajátos befogadási igényekkel rendelkező személynek, és ezáltal részesülhetnek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott különleges támogatásban, akik a 21. cikkel összhangban minősülnek sérülékenynek. • De: a 21. cikk felsorolása az átdolgozásban sem kimerítő! - lehet olyan személy akinek másfajta különleges befogadási igénye van és ez teszi sérülékennyé Jogbizonytalanság teremtődött a sérülékenység és a speciális befogadási igények kapcsolatát illetően: csak a 21. cikkben szereplő csoportok tagjainak járnak-e a garanciák (többletjogok), vagy más sérülékeny csoportok is léteznek, akiknek ugyancsak járnak.

  39. „Nemzeti jogszabályaikban figyelembe veszik” A hatályos irányelv Az átdolgozás Az irányelv végrehajtása során = szélesebb kör, valamennyi kérdésben Ugyanaz • Az anyagi fogadási feltételek terén és az egészségügyi ellátásban • Anyagi fogadási feltételek: • „ a természetben, illetve pénzjuttatás vagy kupon formájában nyújtott szállást, étkezést és ruházatot, illetve a napi szükségleteket fedező juttatást jelentik” • Helyesen: napi kiadásokat fedező juttatás(„daily expenses allowance”)

  40. A sérülékeny csoportok azonosítását szolgáló eljárás A hatályos irányelv Az átdolgozás Új 22. cikk az eljárásról Kötelező a „felmérés” (assessment) A menekültügyi eljárás kezdetétől ésszerű időn belül. Ha az eljárás során később merül fel, akkor. Az eljárás teljes hossza alatt jár a különleges bánásmód Nem kell formális közigazgatási (szakhatósági) eljárásban Csak a 21. cikkben szereplő sérülékeny csoport tagjának (?! – a 21 cikk nem kimerítő felsorolás!) A Bizottság 2007. évi jelentése az irányelv végrehajtásáról kimondja: „A sérülékeny menedékkérők azonosítása központi eleme az irányelvnek, amely nélkül az ezen személyekre vonatküzó speciális bánásmódot előíró rendelkezések értelmüket vesztik” 3.5.1. pont • Nincs explicit rendelkezés • 17.cikk „akikről megállapították” Jóhiszemű értelmezés + a rendelkezésnek kell legyen jelentése • Kötelezettség e megállapításra vezető eljárás létrehozatalára

  41. Befogadási irányelv - átdolgozás – az sérülékeny csoportok azonosítását szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok 22. cikk A sérülékeny személyek sajátos befogadási igényeinek felmérése (1) A 21. cikk eredményes végrehajtása érdekében a tagállamok felmérik, hogy a kérelmező sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmező-e. A tagállamok emellett megjelölik ezen igények jellegét. A felmérést – amely a már meglévő nemzeti eljárások részeként is elvégezhető – a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően ésszerű időtartamon belül megkezdik. A tagállamok biztosítják, hogy e különleges befogadási igényekkel az ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban akkor is foglalkoznak, ha azok a menekültügyi eljárás későbbi szakaszában válnak nyilvánvalóvá. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőknek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott támogatásakor a teljes menekültügyi eljárás során figyelembe vegyék a különleges befogadási igényeiket, továbbá rendelkeznek helyzetük megfelelő figyelemmel kíséréséről. (2) Nem szükséges, hogy az (1) bekezdésben említett felmérés közigazgatási eljárás formáját öltse. (3) A 21. cikkel összhangban kizárólag a kiszolgáltatott személyek tekinthetők sajátos befogadási igényekkel rendelkező személynek, és ezáltal részesülhetnek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott különleges támogatásban. (4) Az (1) bekezdésben előírt felmérés nem sérti a nemzetközi védelem szükségességének a 2011/95/EU irányelv szerinti megvizsgálását.

  42. Kiskorúak – a hatályos irányelvben • 18 § (1) „tagállamoknak elsődlegesen a gyermek érdekeit kell figyelembe venniük” = The best interests of the child shall be a primary consideration = a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges megfontolás • (A fordulat: utalás az A gyermek jogairól szóló ENSZ egyezmény kulcskategóriájára – „best interest of the child”) • 18 § (2) „A tagállamok biztosítják olyan kiskorúak rehabilitációs ellátását, akik nemi erőszak gyermekbántalmazás (child abuse), gondatlanság elhanyagolás (neglect), kizsákmányolás, kínzás vagy kegyetlen, ember-telen és megalázó bánásmód bármely formájának estek áldozatául, illetve akik fegyveres konfliktusok folytán szenvedtek, valamint biztosítják, hogy szükség esetén megfelelő lelki gondozást (mental health care) és szaktanácsadást nyújtsanak.” Szaktanács-adás – qualified counselling – orvosi és pszichológiai és szociális támogatás

  43. Kiskorúak – az átdolgozásban • 23 § (1) „A gyermek mindenek felett álló érdeke” értelmeződik: „A tagállamok a kiskorúnak a testi, szellemi, lelki, erkölcsi és szociális fejlődésének megfelelő álló életszínvonalat biztosítanak”. • 23 (4) = korábbi 18 (2) – lelki ellátás és szaktanácsadás Új elemek 23 (2) A mindenek felett álló érdek vizsgálata: „a) a családegyesítés lehetőségei; b) a kiskorú jóléte és szociális fejlődése, különös figyelmet szentelve a kiskorú hátterének; c) biztonsági megfontolások, különösen ha fennáll a veszélye annak, hogy a kiskorú emberkereskedelem áldozatává válik; d) a kiskorú véleménye, életkorának és érettségi fokának megfelelően.” 23 § (3) Játék, szabadidős tevékenység 23 § (5) Elhelyezés szülőknél, testvéreknél felelős személynél – ha ez szolgálja a legjobban a kiskorú érdekeit. A hivatalos fordítás ettől eltérő, kevésbé pontos

  44. A kísérő nélküli kiskorú helyzete a hatályos irányelvben és az átdolgozásban 19 § • Képviselet • Elhelyezés • (16 felett lehet befogadó állomás) • Családfelkutatás – akár a származási országban is, bizalmasan • A kísérő nélküli kiskorúakkal foglalkozók kapjanak speciális felkészítést és tartsák titokban a bizalmas információkat 24 § • Részletesebb szabályok a jogon túlmenő képviseletről (megfelelő képzettség, stabilitás –ne cserélődjön, rendszeres hatósági ellenőrzés) • Elhelyezés - ua. • Családfelkutatás erősebb kötelezettség (nem elég törekedni, kezdete: a kérelem benyújtása után) • Képzés, bizalmasság: ua.

  45. A kínzás és az erőszak áldozatai A hivatalos fordítás ettől eltérő, kevésbé pontos. (Hiányzik a „súlyosan”) A hatályos irányelv, 20. cikke Az átdolgozás 25 cikke A tagállamok biztosítják, hogy szükség esetén a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb súlyosan erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérülések megfelelő kezelésében részesüljenek, különösen a megfelelő orvosi és pszichológiai kezelésben vagy ellátásban. A kínzásnak, nemi erőszaknak vagy más súlyos erőszakos cselekménynek áldozatul esett személyekkel dolgozóknak az áldozatok igényei tekintetében megfelelő képzésben kellett részesülniük és továbbiakban is abban kell, és a nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség terheli őket a munkájuk során tudomásukra jutott valamennyi információval kapcsolatban. • A tagállamok biztosítják, hogy szükség esetén a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb súlyosan erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérülések megfelelő kezelésében részesüljenek.

  46. Fontos újdonságok • A kezelést nem „szükség esetén” kell biztosítani, hanem feltétlenül • A kezelés tartalma pontosabban meghatározott: orvosi és pszichológiai nem csupán akut kezelés, hanem – huzamosabb – ellátás is • Új a képzési követelmény: eleve képzettséget igényel, s folyamatos (tovább)képzést is. • A kezelést nyújtónak szakképzettnek kell lennie • A sérülékeny kérelmezővel „dolgozó” többi személynek legalább a szimptómákat kell ismernie, többek között a korai azonosítás és a meghallgatás megfelelő módszerének kiválasztása érdekében

  47. A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés meghatározása egy közelmúltbeli európai emberi jogi bírósági ügyben Az ügy: Saadi v. Olaszország  (Application no. 37201/06) A Nagytanács ítélete, 2008. február 28 • A tiltott bánásmódnak(ill-treatment) el kell érnie a súlyosság egy bizonyos fokát. Ez azonban esetfüggő. Az, hogy a bánásmód kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek minősül-e függ: • az eset összes körülményétől • a bánásmód hosszától • a fizikai és a lelki (pszichikai) hatásaitól, és bizonyos esetekben • az áldozat nemétől, korától és szellemi állapotától

  48. Saadi v. Olaszország - meghatározások • Embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés = „a velejáró szenvedés vagy megaláztatás mindenképpen meghaladja a jogszerű bánásmódhoz vagy büntetéshez elkerülhetetlenül kapcsolódó szenvedést vagy megaláztatást” • Kínzás: különbözik az embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstől, legalább abban, hogy magába foglal: „szándékos, embertelen bánásmódot, amely nagyon súlyos és kegyetlen szenvedéssel jár” (deliberate inhuman treatment causing very serious and cruel suffering) (135-136. bek.)

  49. Az orvosi ellátás speciális szabályai a hatályos irányelvben • Általános követelmény (15 §1) Szükséges egészségügyi ellátás = (minimálisan) • „Sürgősségi ellátás” • „Betegségek alapvető kezelése” • Speciális (2) bek.: • „A tagállamok a különleges elbánást (bánásmódot) igénylő kérelmezőknek biztosítják a szükséges orvosi vagy egyéb segítséget.” Az átdolgozás részletesebb (Ld. 19. §) • Az (1) bek. Szerint „a súlyos mentális zavarok” alapvető kezelése is kötelező, nem csak a betegségeké • A (2) bek. a szükséges orvosi és egyéb segítség körében megnevezi a „megfelelő mentális egészségügyi ellátás”-t. (appropriate mental health care) • ___________________________________________________ Valójában a most hatályosban is benne rejlik, amit az átdolgozás kifejezetté tett!

  50. Három gyakran feltett kérdés • Valamennyi menekülő sérülékeny, vagy nem? • Sok szakértő szerint igen (ezért is fontos a fogadási feltételek irányelv, amely többletjogokat ad a migránsokhoz képest) Ugyanakkor a megnevezett csoportok még sérülékenyebbek és a csoporton belül is különbség tehető az egyéni körülmények szerint. • Alkalmazandóak-e a sérülékeny személyeket védő szabályok fogvatartás során? • Igen: ahol eltérést enged, ott kifejezetten a fogvatartásra tekintettel (pl. szabad levegőre jutás) kíván eltérő szabályokat. A személyi kör nem korlátozott, a fogvatartást maga az irányelv engedi meg. A befogadási feltételek megvonásáról rendelkező cikkek nem utalnak a fogvatartásra, mint indokra. A Bizottság álláspontja szerint is alkalmazandó. (Több tagország mégsem alkalmazza)