1 / 63

Magyar felvilágosodás

Magyar felvilágosodás. Magyarország a 18. században. Komárom. Dereglyehíd Buda és Pest között. A város a Gellért-hegyről. Pest-Buda. Pozsony. Felvilágosult abszolutizmus. Mária Terézia halála (1780) után trónját fia, II. József foglalta el.

Télécharger la présentation

Magyar felvilágosodás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyar felvilágosodás

  2. Magyarország a 18. században

  3. Komárom

  4. Dereglyehíd Buda és Pest között

  5. A város a Gellért-hegyről

  6. Pest-Buda

  7. Pozsony

  8. Felvilágosult abszolutizmus • Mária Terézia halála (1780) után trónját fia, II. József foglalta el. • A felvilágosodás híve, birodalmát is ebben a szellemben akarja kormányozni– „kalapos király” • Törekvéseivel szemben megoszlott a magyar nemesi közvélemény: • Jozefinisták – a birodalmi centralizációt racionális okokból elfogadók köre, elismerték az átalakítás szükségességét (egyházkorlátozás, szerzetesrendek feloszlatása) • Nemesi ellenállás – szembekerült a királlyal, mert a magyar alkotmányt figyelmen kívül hagyta, országgyűlés és törvények nélkül rendeletekkel kormányzott, nyelvrendelet • II. József halála előtt három kivételével visszavonta rendeleteit. • Lipót, a Toscanából érkezett új uralkodó azonnal országgyűlést hívott össze, megkoronáztatta magát. Felesküdött a magyar alkotmányra, és reformokat helyezett kilátásba.

  9. Mária Terézia

  10. Mária Terézia családja körében

  11. „Vitam et Sanguinem”

  12. II. József

  13. A francia forradalom eszméi elsősorban a főúri körökben terjedtek el. Bár az országgyűlés megszavazta a szükséges katonaságot és adót a háborúhoz, a nemesség soraiban nem volt egységes a francia események elítélése. • Ennek köszönhető a magyar jakobinus mozgalom kialakulása. • Martinovics Ignác vezetésével két társaság is létrejött Magyarországon: • Reformátorok Társasága – a mérsékeltebb reformokkal is megelégedők • Szabadság és Egyenlőség Társasága – radikálisabbak • 1794 őszén Bécs felszámolta a „magyar rebelliót”, a vezetőket 1795. május 20-án kivégezték a Vérmezőn. • MartinovitsIgnác, Sigray Jakab gróf, Hajnóczy József, Laczkovics János, Szentmarjay Ferenc és még két vezető, Őz Pál és Szolártsik Sándor életét áldozta életét az ügyért • Másokat – köztük Kazinczy Ferencet – várfogságra ítéltek.

  14. Felvilágosodás Magyarországon

  15. Felvilágosodás Magyarországon • A felvilágosodás hívei elsősorban a köznemességből kerültek ki, és ez a nemesi réteg a rendi kiváltságait nem kívánta feladni, ezért a felvilágosodás eszméit kizárólag a nemességre vonatkoztatta. • A felvilágosodás eszméiből a voltaire-i egyházkritika és a vallási türelem nem ellenkezett a nemesi nézetekkel, hiszen a katolikus egyházat a Habsburg-dinasztia feltétlen támogatójaként tartották számon. • Megkésettség érzése • Az újítás igénye: • új stílusirányok jöttek létre (klasszicizmus, szentimentalizmus) • új műfajok is (pl. szentimentális levélregény stb.)

  16. Korszakok és irányzatok a magyar Felvilágosodásban • 1763-tól a főúri családok könyvtárába francia felvilágosult írók könyvei kerültek • A köznemesség a felvilágosodás bázisa Magyarországon testőrírók • 1780. II. József feloszlatja a magyar testőrséget • A magyar felvilágosodás korszakai: • 1772. (Bessenyei György: Ágis tragédiája) – 1795. (Martinovics-felkelés bukása)a forradalom előkészítése • 1795 után – kevésbé politikus, a magyar nyelvújítás kora

  17. A magyar sajtó kezdetei

  18. Magyar Hírmondó

  19. Kassai Magyar Museum

  20. Orpheus

  21. Uránia

  22. A magyar színház kezdetei • Felerősödik a törekvés magyar nyelvű színház és nemzeti színház megteremtésére. • 70-es évek: jórészt csak német nyelvű színházi produkciókat láthatott a közönség. • 90-es évek: lendületet vett a magyar színjátszás: • 1792. Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság (első társulat, Kelemen László, Buda) • 1792. Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság (Kolozsvár, Aranka György és Wesselényi Miklós támogatásával) • A magyar felvilágosodás első és második generációjának szerzői fordításaikkal járultak hozzá a repertoár kialakításához.

  23. A magyar felvilágosodás főbb stílusai • Klasszicizmus • Felvilágosodott (franciás) klasszicizmus – filozófiai töltés (Bessenyei György) • Deákos klasszicizmus – Révai Miklós, Virág Benedek • Kazincziánus klasszicizmus – Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Szemere Pál • Szentimentalizmus • Polgári (Ányos Pál, Dayka Gábor, Kármán József) • Gvadányi József, Dugonics András • Antiklasszicista (Kisfaludy Sándor)

  24. Az irodalmi élet sokszínűsége • Egyszerre több tucatnyi író alkotott – az írásból éltek meg • Viták • Folyóiratok alapítása – ettől kezdve a fontosabb művek először folyóiratokban jelennek meg

  25. Testőrírók

  26. Bécs • 1760. Bécsben Mária Terézia felállíttatja a Magyar Királyi Testőrséget. • Bécs Európa egyik legdinamikusabban fejlődő kultúrközpontja volt. • Bessenyei György vezetésével itt szerveződött meg az első magyar írói társaság, a testőrírók csoportja. • A magyar arisztokrácia egy része a 18. században erőteljesen nyugatorientált volt – Bécsben laktak, néhányuk talán már nem is beszélte a magyar nyelvet. • A magyar nyelv a kultúra fő kérdésévé is vált. • A magyar „értelmiségi réteg” a francia minták követését tekintette legfőbb feladatának – az első nemzedék közvetítésével jutottak el Magyarországra a filozófiai, tudományos és szépirodalmi művek, amelyek a kor elit színvonalát képviselték.

  27. Mária Terézia és a testőrírók

  28. Báróczy Sándor(1735-1809) • 1760-ban lép be a testőrségbe • Csak prózai fordításokat készített • Tagja a szabadkőműves mozgalomnak (1742. bécsi páholy Magyarországon is)

  29. Barcsay Ábrahám(1742-1806) • Erdélyi fejedelmi család tagja • 1762-től testőr Bécsben • Barátsága Orczy Lőrinccel és Bessenyei Györggyel • Tehetséges költő

  30. A télnek közelgetése (1774) • Északi szeleknek süvöltő zúgása, • Halovány erdőknek levele hullása • Jelentik, hogy nincs már ősznek maradása, • És hogy télre hajlik esztendő forgása. • Hideg ködök ülnek bércek tetejére, • Hóharmatok szállnak rétek zöldségére, • Pán siet telelő barlang fenekére • S sziklás tanyájának nyugovó helyére. • Nyögő Driadesek bujdosva lézengnek, • Tiszta patakokat mindenütt keresnek, • De mulató helyet sehol se lelhetnek, • Ők is majd menedékhelyekben rejteznek. • Az ősz búcsút vévén szőlőhelyeinkről, • Utolsó koszorút fon még kertjeinkről, • S nem lévén mit gyűjtsön meddő mezeinkről, • Könnyes szemmel indul puszta völgyeinkről. • A tél pedig ülvén jeges fellegekre, • Elébb birodalmát terjeszti hegyekre, • Onnét fagyot küldvén lapályos térekre, • Halált látszik hozni egész természetre. • E változás képe rövid életünknek, • Melyben végét érvén hanyatló őszünknek, • Hó fedi tetejét fonnyadott fejünknek, • S meghűl minden része aggott tetemünknek. • Alig emlékezünk tavasz rózsáiról • S múlt nyáron aratott mezők kalásziról, • Csak álmodunk éltünk legszebb napjairól, • Midőn csókot szedünk Chlorisajakirul. • De mely kínos árnyék bágyasztja lelkemet? • Múlt idő s jövendők fárasztják elmémet, • Mert ha megvizsgálom valóban szívemet, • Csak a jelenvaló tészi életemet.

  31. A vers a tél közeledtének a leírásával indul. • Antik világot megidézése – a tájat a görög mitológia alakjaival népesíti be. • Az első három versszak zárt, szinte embertől nem lakott világával ellentétben áll a költemény második fele. • A költő, aki eddig a világot kívülről mutatta be, önmagáról és világáról kezd el beszélni. • A télbe forduló táj bemutatása ürüggyé válik: az évszakok váltakozása, a tél beköszönte az emberi élet rövidségét, a halál közelségét idézi fel. A tél – az öregség – alkalmat ad arra, hogy emlékezetünkbe idézhessük fiatalságunkat, az élet szebb napjait. • A vers zárlata, az utolsó szakasz Barcsay életbölcsességét summázza: nem a múlton és nem a jövő történésein érdemes merengeni, az élet realitásait nem ezek határozzák meg. • Magyaros tizenkettes sorok, bokorrím.

  32. A kávéra • Rab szerecsen véres veríték-gyümölcse, • Melyet, hogy ládájit arannyal megtöltse, • Fösvény Anglus elküld messze nemzeteknek, • Nádméz! mennyi kincsét olvasztod ezeknek. • Hát te, rég csak Mokka táján termett kis bab, • Mennyit szenved érted nyúgoton is a rab, • A bölcs iszonyodik, látván, egy csészéből • Mint hörpöl ő is részt Anglusokbűnéből.

  33. Bessenyei György(1746-1811) • Bercelen, Szabolcs megyében született • református nemesi család • 1755–60 között a sárospataki kollégiumban tanult, majd apja birtokán gazdálkodott • 1765-ben innen került Bécsbe

  34. Bessenyei szülőháza Bercelen

  35. A testőr • Nyolc éven át szolgálta a királynőt. • Az udvarban ébredt rá önmaga műveletlenségére igyekezett pótolni tudásbeli hiányosságait nyelveket tanul (német, francia, olasz). • Felismerte, hogy a polgári nemzetté válás nem választható el a nemzeti művelődés, közműveltség intézményeinek (nemzeti nyelv, nemzeti tudományos társaság, nemzeti irodalom és dráma ) létrejöttétől. • Az 1770-es évektől több műfajban is írni kezdett • Művelődéspolitikai gondolatait röpiratokban, tervezetekben, nyílt levelekben, rövidebb tanulmányokban fogalmazta meg • röpirat: szépirodalmi és publicisztikai műfaj; közérdekű tárgyról szóló, rövid terjedelmű írás

  36. A felvilágosodott író • 1772. Ágis tragédiája című művének megjelenésétől számítjuk a magyar felvilágosodás kezdetét. • Írótársaival írócsoportot alakított, akiket együtt magyar testőríróknak nevez az irodalomtörténet. • Ehhez a csoporthoz tartozott többek közt Barcsay Ábrahám, Báróczi Sándor.

  37. Közéleti tevékenysége • 1773-ban megvált a testőrségtől, a magyar protestánsok ügyvivője lett a királyi udvarnál. • A Ratio Educationis (1777) alapján a magyarországi egyházi iskolák az állami közoktatás hatáskörébe kerültek. • Bessenyei a kormány politikájával értett egyet, így szembekerült egyházával. • Előbb katolizált, majd deista • Mária Terézia haláláig az udvarnál viselt hivatalt • 1780. udvari könyvtáros • II. József trónra lépte után kegyvesztett lett. • 1787-től Pusztakovácsiban, a szellemi élet központjaitól távol, a Berettyó partján gazdálkodott „bihari remete”.

  38. Kulturális programja • Cél: a közjó akadálya a tudatlanság modern tudományok elterjesztése ez csak anyanyelven lehetséges magyar nyelv elmaradott művelni kell eszköze az irodalom (fordítás) • Irodalom = eszköz; eredetiség nem követelmény

  39. Ágis tragédiája, 1772 • Görög jelmez és cselekmény mögött a hazai társadalom problémái • Ágis és társa, Kleombrotes a vitézi becsület és hírnév értékeit mindhalálig őrizve a királyi hatalom ellen küzdenek • Közjó, zsarnokság-ellenesség, hűség a természet törvényéhez

  40. A filozófus,1777 • Legnépszerűbb, máig játszott vígjátéka • A prózában írt darab főhőse egy filozofálgató, szerelmes fiatalember, Párménió. • A darab jelentősége nem a szerelmi történet elbeszélésében rejlik, hanem abban, hogy a szerző a mű egyik szereplőjében, Pontyiban, megjeleníti a falusi magyar nemes parlagi alakját. • Pontyi műveletlen és meglehetősen korlátolt. • Könyvet, újságot nem olvas, a híreket a kocsisától szokta megtudakolni. • Idegen nyelveket nem beszél, magyar beszéde viszont a kor fennköltebb ízlésétől olyan távol áll, hogy minden megnyilvánulása évődésre ad okot ismerőseinek.

  41. Értekezések – Magyarság, 1778 • Elképzeléseit programszerűen fogalmazta meg. • Magyarország elmaradottságának oka: a magyar nyelv fejletlensége, a modern eredmények, művek magyarra való átültethetetlensége. • Cél: a magyar nyelv európai szintre emelése • Eszköz: • az európai szépirodalom fordítása • a nyelv fejlődése, csinosodása • A nyelv képes lesz a tudományos szövegek befogadására is. • Bessenyei nem borúlátó, hangsúlyozza, hogy nyelvünkben megvannak a fejlődés, fejlesztés lehetőségei, akár az egyszerű nép nyelvéből is meg lehet újítani. • „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” – szállóigévé vált, a 19. századi reformpolitikusok, a haladó értelmiség egyik jelszava lett. • Gondolkodásának demokratizmusa: • társadalmi felemelkedés a kultúra, a művelődés kiterjesztésével • a fejlődésnek a társadalom minden rétegére ki kell terjednie.

  42. Holmi, 1779 • „vegyes tartalmú” gyűjteményes munka • Rövidebb-hosszabb kis esszék, tanulmányok a röpiratokban megfogalmazott célok, feladatok egyes részkérdéseivel (pl. az iskola szerepe ) foglalkozik • Folyóiratok, a könyvkiadás, színházak alapítása (Magyar néző – magyar nyelvű színházat!) • A társadalmi jólét, a közjó megvalósítását csak az azt megelőző kulturális felemelkedés teszi lehetővé. • Az irodalom, tudomány, művelődés tehát eszköze és feltétele a társadalmi fejlődésnek.

  43. Értekezések – Jámbor szándék, 1781 • Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék(a magyar országgyűlés főrendi házához címezte) – a magyar nyelv ügye mellett: • tudományszervezés, • a magyar tudományos-szellemi élet fejlődésének kérdése • Tudományeszményét a francia Enciklopédia és a francia Akadémia határozza meg. • Szükséges egy „tudós Magyar Társaság” • Tisztában van azzal, hogy a feladatok egyéni kezdeményezésekkel nem oldhatók meg. • Pontosan meghatározza a felállítandó intézmény céljait, felépítését és elsődleges feladatait: nyelvtanok, szótárak, kézikönyvek megalkotása, kiadása.

  44. Bessenyei György költő, Ányos Pál szerzetes és Orczy Lőrinc rendfőnök a pálos rend pesti könyvtárában megalapítja a Magyar Irodalmi és Tudományos Akadémiát

  45. Tariménes utazása, 1804 • Műfaját tekintve államregény (Gulliver és Candide rokona, a példázat 18. századra jellemző formája) • TariménesPucufalván, parlagi környezetben tölti életének első szakaszát. Torz jellemek segítségével bírálja a maradiságot. Az ifjú Tariménest két bölcselő neveli: Kukumedóniás és Kantakuci. Útra kel a civilizált Totoposzba. Itt ismét egymásnak ellentmondó álláspontok. • Szatirikus ábrázolás • Nosztalgia a felvilágosult uralkodó után.

  46. Kazinczy Ferenc (1759-1831 • A Martinovics-féle összeesküvés leleplezése után Kazinczyt is várfogságra ítélik. A hat és fél évig tartó fogságról szól visszaemlékezése a Fogásom naplója. • A börtönből szabadulva azonnal az irodalmi élet középpontjába került, majd hamarosan átvette annak teljes irányítását. • Kiterjedt levelezés

  47. Az irodalomszervező • A magyar felvilágosodás korának irodalmi vezéregyénisége • Klasszicista ízlés • Fordítás fontosabb az eredeti alkotásnál • Életműve legterjedelmesebb része – fordításai (pl. Bácsmegyeynekösszve-szedettlevelei). • A szerzők műveiket bírálatra elsőként hozzá küldték el. • Kritikai észrevételeiben arra törekedett, hogy az általa követésre méltónak tartott fentebb stíl eszménye érvényre jusson.

  48. A Nyelvújító • A nyelv megújításának igénye • Kazinczy erre legalkalmasabb eszköznek a fordítást tartotta. • Tudatosság a legmeghatározóbb jegy – a nyelv fejlesztését Kazinczy sietetve, mesterséges beavatkozással is végezte • Szembe került a nyelvújítást ellenző ortológusokkal, illetve később a fiatal romantikusokkal, akik a nyelv változását, fejlődését természetes folyamatként fogták fel. • A nyelvújítási harcot Kazinczy Tövisek és virágokcímű epigramma-gyűjteménye robbantotta ki.

More Related