Download
ssze ll totta dr horv th p ter igazgat titk r n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A Magyar Köztársaság 201 1 . évi költségvetéséről szóló 20 10 . évi CLXIX. törvény PowerPoint Presentation
Download Presentation
A Magyar Köztársaság 201 1 . évi költségvetéséről szóló 20 10 . évi CLXIX. törvény

A Magyar Köztársaság 201 1 . évi költségvetéséről szóló 20 10 . évi CLXIX. törvény

157 Vues Download Presentation
Télécharger la présentation

A Magyar Köztársaság 201 1 . évi költségvetéséről szóló 20 10 . évi CLXIX. törvény

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Összeállította: Dr. Horváth Péter igazgató-titkár A Magyar Köztársaság2011. évi költségvetésérőlszóló 2010. évi CLXIX. törvény

  2. Megjegyzések a 2011. évi költségvetési törvényhez • Ez a költségvetés egy kifutóban lévő világgazdasági világválság, és az európai uniós konvergencia követelmények által indukált folytatólagos kényszerhelyzet kényszerköltségvetése. • nincs benne reform • apró meghúzások, inkább nominális szinten tartás jellemzi • növekedés csak rendőrségi és hitéleti tevékenység támogatásánál van.

  3. 2. A kormány ugyan azt reméli, hogy a gazdaság teljesítőképességét a „növekedésorientált gazdaságpolitika” miatt kedvezőbb tendenciák fogják alakítani, s ennek eredményeként a gazdaság növekvő pályára (3%) áll, és a foglalkoztatás növelése a vállalati szférában megvalósul (0,6%) a költségvetés stabilitása megtartása mellett. 3. A kormány úgy véli, hogy a lakosság jövedelmi helyzete javul, ezért 2,6%-os fogyasztásnövelést vár. Hatósági árak alakításával 3,5% körüli inflációval számol a kormány.

  4. 4. Az állam teljes kiadása, a GDP 36%-a, azaz minden harmadik forint. A kormány - 16%-os egységes adókulcsot vezet be, megtartva 2011-ben a szuperbruttó egészét, 2012-ben 50%-át, majd 2013-tól kivezetni szándékozik. Az ösztöndíj, nyugdíj és egyéb adóterhet nem viselő már nem tartozik a jövedelemhez, mert az egykulcsos adó miatt nincs értelme, - emeli 0,5%-kal a nyugdíjjárulékot. (9,5<10%), - a magánnyugdíjpénztár visszaállítása megtörtént, - csökkenti az adójóváírást (havi 15 000 Ft > 12 100 Ft), az éves szuperbruttó beszámítási határt (3 188 000 Ft > 2 750 000 Ft).

  5. A nettó átlagkeresetek 5% körüli emelésénél lenne a bruttó 100 000 forint keresőknél 1% nominálbér emelkedés, de mert 3,5%-os inflációt terveznek, ezért a reálkereset növekedés csak 290 000-300 000 forint felett keresőknél lenne. A családi adókedvezmény teljes mértékben csak a gazdag 3 gyerekes családoknál, ahol a két szülő 620 000 forint felett keres érvényesíthető.

  6. Változik a korábban természetbeni juttatásnak, most béren kívüli juttatásnak nevezettek adóztatása is: Béren kívüli juttatások A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16% személyi jövedelemadót fizetnie. (19,04%) - üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés (évente a minimálbért meg nem haladó értékben); - iskolakezdési támogatás [tanuló gyermekenként a minimálbér (78 000 Ft) 30%-áig(23 400 Ft)];

  7. - a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet; - melegétkeztetés – vendéglátásban, munkahelyen, közétkeztetésben – vagy fogyasztásra kész étel értéke (havi 18 ezer forintig), ideértve az utalványt, az adóéven belül utólagosan adva is; - Széchenyi-pihenőkártyára utalt összeg, több juttatótól származóan együttvéve is (évente maximum 300 ezer forintig); munkáltató által finanszírozott internethasználat (havi 5 ezer forintig);

  8. - a munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára - az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba átutalt összeg [maximum a minimálbér 50%-áig (39 000 Ft)], - az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba, illetve önsegélyező pénztár(ak)ba átutalt összeg [együttvéve a minimálbér 30%-áig (23 400 Ft)], - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg [a minimálbér 50%-áig (39 000 Ft)];

  9. - juttatás szövetkezet közösségi alapjából (évente a minimálbér feléig); - iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt (viselt) költsége (évente a minimálbér 2,5-szöröséig). Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások Az ilyen juttatások értékének 1,19-szorosa után a kifizetőnek a 16% személyi jövedelemadón felül 27% ehót is fizetnie kell.

  10. - a kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; - a cégtelefon használata; - a csoportos életbiztosítás; - a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része; - reprezentációnak nem minősülő vendéglátás (részt vevő magánszemély utazási és szállásköltsége, neki nyújtott étel-, italszolgáltatás) költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel);

  11. - a kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (például önkormányzati rendelet alapján rászorultságtól független ingyenesen adott utazási bérlet); - a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (például szóróajándék); - a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

  12. Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások E juttatások az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27%-kal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16%-kal. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közti jogviszony határozza meg. Ilyen juttatások például - a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés; - művelődési intézményi szolgáltatás (például színházjegy, kulturális célú utalvány;

  13. - a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás; - a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel; - sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (ideértve az utalványt is); - a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás;

  14. - a kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem a foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek. Reprezentáció, üzleti ajándék Nem változott. Reprezentáció, illetve üzleti ajándék juttatása után a társadalmi szervezetnek, köztestületnek, egyházi jogi személynek, alapítványnak továbbra sem kell adót fizetnie a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült összes ráfordítás 10%-áig, de legfeljebb az összes bevétel 10%-áig.

  15. 5. A „Kormányprogram alapján felvázolt fiskális politika célja a kormányzati szektor méretének és hiányának egyidejű és folyamatos csökkentése”. Úgy véli, hogy „közérdek, hogy az állami bürokrácia kevesebbet költsön magára”, a több tízmilliárdos megtakarítás érdekében 5%-os csökkentést tervez: • - jutalom nem tervezhető, • - a cafeteria juttatás 2011-ben legfeljebb 200 ezer Ft/fő összeggel tervezhető,

  16. - jubileumi jutalom előirányzata csökken, - külső szervezeti juttatásokat legminimálisabb szintre kell csökkenteni, - a dologi kiadásokon átlagosan 5% megtakarítás kell, - a közfeladatok kiszervezését megtiltották, - nincs tervezett bértábla emelés. A közszféra fűnyíró elven való megnyirbálása tűrhetetlen. A 25-30 ezer fős létszámcsökkentés a feladatok csökkentése nélkül csak az alkalmazotti terhek növelésével valósítható meg.

  17. 6. Az egészségügy 2011-ben a GDP 4,57%-át kapja az idei 4,27%-kal szemben, de forintban mégis ugyanannyira számíthat az ágazat, így a helyzet valójában változatlan, javulás nem várható. 7. Az oktatás 2009-ben a GDP 5,87%-át, 2010-ben 5,52%-át, 2011-ben 5,33%-át kapja, millió forintban kifejezve ez 10 778 329 millió forint, 10 748 115 millió forint, 10 492 111 millió forint. Lehetetlen, elfogadhatatlan, hogy a bértábla, a pótlékalap emeléséről még csak nem is egyeztetett a kormány a szakszervezetekkel.

  18. 8. A Kormány hangsúly eltolódásokat is végzett az oktatás finanszírozásán belül: - kistelepülések kisiskolái célzott többlettámogatáshoz jutnak, - segíti az duális szakképzés bevezetését, - nincs tervezett bértábla emelés, a minimálbér (78 000 Ft) és a garantált bérminimum (94 000 Ft) is 7 fizetési fokozatban növelné az „összecsúszást”, az A-ban az 1-8, B-ben az 1-10, C-ben az 1-9, D-ben az 1-8, E-ben az 1-3 fokozatban.

  19. Az A-E fizetési osztályok 70 fizetési fokozatából 38-ban lenne azonos a kereset. - megszüntette a pedagógus szakkönyvtámogatást, - változatlanul 5250 Ft/pedagógus/hó a minőségi bérpótlék, - változatlan, 20 000 forint az illetménypótlék számítási alapja, - újra van pedagógus továbbképzésre központi forrás (nincs rendezve az EU-s forrásokból finanszírozható pedagógus továbbképzéshez való viszonya) összege 10 500 Ft/fő/év, - az érettségi és szakmai vizsgához tanulói létszám alapján 6000 Ft/fő/normatíva került kialakításra. Valószínűleg ehhez még komoly fenntartói hozzájárulás is szükséges,

  20. - a NIM költségvetésében még 1 milliárd forint van az emeltszintű érettségi lebonyolítására és a szervezési nyomdai, stb. feladatokra - szakmai informatikai fejlesztési feladatokra is 1750 Ft/fő/év normatíva került kialakításra, - normatív alapon igényelhető az osztályfőnöki és gyógypedagógiai pótlék kiegészítés, - megnövelt támogatás van a pedagógiai szakszolgálatra,

  21. a teljesítménymutató továbbra is csak 2 350 000 Ft, így a 2005-höz viszonyított normatív támogatás 31-88% közt mozog, tovább nő az önkormányzatok terhe, ez indukálhat további összevonásokat, társulásokat, fenntartóváltást. 9. Az önkormányzatok helyzete tovább romlik, bevételeik és kiadásaik közt 110 milliárd hiány van tervezve. 1. § Az Országgyűlés a központi alrendszerének 2011. évi a) bevételi főösszegét 13151 248 millió forintban, b) kiadási főösszegét 13 838 618,3 millió forintban, c) hiányát 687 370,3 millió forintban állapítja meg.

  22. 12. § „(1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 129. §-ának (3) bekezdése szerint 2011. január 1-jétõl az egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre meg-állapított támogatási normatívája 1 116 000 Ft/év, a köztársa-sági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 Ft/év, a kollégiumi-diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 Ft/év.

  23. (3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.). 79/E. §-a alapján az egyetemitanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2010. január 1-jétõl 437 300 forint. 13. § „(1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra a 3. számú melléklet 15., 16.a)- e) 17. pontjában, az 5. számú melléklet 5., 11. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1-3. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.

  24. (2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 15., 16. a)-d) pontja és a 16 ea) pontjai szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.” (3) ... legalább 70%-ba gyakorlati felkészítés, 25% időkeret a gyakorló feladatokra. 35. § „(1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának

  25. (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. (2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint.

  26. 36. § „(1) Az Országgyűlés – a 35. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül – további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg: a) központosított előirányzatként az 5. számú mellékletben felsorolt, a helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra;

  27. c) a helyi önkormányzatok céltámogatására, a 2011. évi új induló beruházások 200 millióforintos támogatási előirányzatára; d) vis maior támogatásra; e) a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal megépítésének államitámogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény szerinti építésifeladatokra.”

  28. 38. § „(1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2009. évre bevallott – az APEH által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg. (2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg. (3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.”

  29. Az illetékek és más bevételek szabályozása 39. § „(1) Az NAV által 2011. január 1-jétõl beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a – csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel – pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint.

  30. (5) A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.” 40. § „(1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg. (2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

  31. (3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

  32. (4) Az önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a, valamint a 410/2007. (XII.29.) Korm. rendelet alapján a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 30%-a – függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől – az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint e közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.”

  33. 42. § „(1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg,

  34. 42. § „(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg – függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától – 230 000 forint/év minden valós – a Közokt. tv. 1. számú mellékletében meghatározottak szerint számított – gyermek, illetve tanuló létszám után.”

  35. 43. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2011. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználásaa 2012. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

  36. 58. § „(1) A Tbj. 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2011. évben 21000 forint. (2) A 2011. januárjában esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti 4,9%-os országos nettó átlagkereset-növekedést, 3,5%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.”

  37. 60. § „(1) A Kjt. a) 66. §-ának (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a 2011. évre a 12. számú melléklet tartalmazza; b) 66/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vezetői illetményalap a 2011. évben 120 000 forint; c) 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja a 2011. évben 20 000 forint.

  38. (2) A Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az Áht. 85. §-ának (2) bekezdés a., pontjai szerintikereset-kiegészítés 2010. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható.”

  39. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (11)–(14) bekezdésében szabályozott esetekre, továbbá az állami felsőoktatási intézményekre, valamint a központi költségvetési szervként működő kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai központi költségvetési szervekre.

  40. 63. § „(1) A Közokt. tv. 118. §-ának (13) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja 2011. évben 5250 forint/fő/hónap.”

  41. 75. § „(1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2011. január 1-jétõl 2011. december 31-éig: a) árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint; b) építési beruházás esetében: 15,0 millió forint; c) építési koncesszió esetében: 100,0 millió forint;

  42. d) szolgáltatás megrendelése esetében: 8,0 millió forint; e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25,0 millió forint. (2) A Kbt. VII. fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2011. január 1-jétõl 2011. december 31-éig: a) árubeszerzés esetében: 50,0 millió forint; b) építési beruházás esetében: 100,0 millió forint; c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50,0 millió forint.”

  43. 3. számú melléklet a 2010. évi CLXIX. törvényhez A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai 1. Települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai FAJLAGOS ÖSSZEG: 2 769 forint/fő, de településenként legalább 3 600 000 forint.

  44. 4. Megyei, fővárosi önkormányzatok igazgatási, sport- és kulturális feladatai FAJLAGOS ÖSSZEG: 91 142 000 forint/megye, főváros 510 forint/fő A hozzájárulás egységesen, továbbá a megye/főváros lakosságszáma szerint illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási feladatainak ellátásához, a sportfeladatok megszervezéséhez, a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladataihoz.

  45. 14. Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsődei ellátás FAJLAGOS ÖSSZEG: 494 100 forint/fő A hozzájárulás a Gyvt. Alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes bölcsődében ellátott, beíratott gyermekek után vehető igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermekek csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni.

  46. A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatás is. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban, illetve a Közokt. tv. 30. § (6) bekezdése alapján fejlesztő felkészítésben részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 16. bb) és a 16. bc) pont szerinti hozzájárulást. A Közokt. tv. 33. § (14) bekezdése szerinti egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között ellátásban részesülő bölcsődéskorú, második életévüket betöltő gyermekek után

  47. nem az e pontban meghatározott, hanem a 15. a) pont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe az ott megállapított feltételeknek megfelelően. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, elszámoláskor a bölcsődés havi jelentőlapja szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-egyel. b) Családi napközi ellátás és- gyermekfelügyelet FAJLAGOS ÖSSZEG: 268 200 forint/fő

  48. A hozzájárulás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott beíratott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig. Ez a hozzájárulás igényelhető a Gyvt. 43/A. §-a alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott családi gyermekfelügyelet keretében ellátott, a Gyvt.-ben meghatározott életkorú gyermekek után is. A hozzájárulás 50%-át veheti igénybe a fenntartó, ha a napi nyitvatartási idő összességében nem éri el a heti 20 órát. A hozzájárulás tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon

  49. történő mérséklésében kapcsolódó támogatást is. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 251-gyel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 251-gyel. c) Ingyenes és kedvezményes intézményi étkeztetés FAJLAGOS ÖSSZEG: 68 000 forint/fő A hozzájárulás a Gyvt. Alapján szervezett, a helyi

  50. önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott azon gyermekek után vehető igénybe, aki a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján ingyenes bölcsődei étkeztetésben részesülnek. E hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményben elhelyezett gyermekek után, akik számára a fenntartó a Gyvt. 148. § (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítési díj-kedvezményt, vagy ingyenes étkeztetés biztosít.