A SZENTGOTTHÁRDI FEGYVERSZÁLLÍTÁSI BOTRÁNY sajtóvisszhangja - PowerPoint PPT Presentation

a pesti napl a n pszava s a times alapj n n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A SZENTGOTTHÁRDI FEGYVERSZÁLLÍTÁSI BOTRÁNY sajtóvisszhangja PowerPoint Presentation
Download Presentation
A SZENTGOTTHÁRDI FEGYVERSZÁLLÍTÁSI BOTRÁNY sajtóvisszhangja

play fullscreen
1 / 14
A SZENTGOTTHÁRDI FEGYVERSZÁLLÍTÁSI BOTRÁNY sajtóvisszhangja
129 Views
Download Presentation
tamika
Download Presentation

A SZENTGOTTHÁRDI FEGYVERSZÁLLÍTÁSI BOTRÁNY sajtóvisszhangja

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. A Pesti Napló,a Népszava és a Times alapján A SZENTGOTTHÁRDI FEGYVERSZÁLLÍTÁSI BOTRÁNY sajtóvisszhangja Készítette:Császár Ildikó DE BTK, III. évfolyam, történelem BA Konzulens: Dr. Barta Róbert, egyetemi docens

  2. Témaválasztás indoka: • Két világháború közötti időszak külpolitikája • A Bethlen-kormány egyik legsúlyosabb diplomáciai botránya • A sajtó és a valóság viszonya • A nagyhatalmak és a kisantant viszonya Magyarországhoz • Kevésbé feldolgozott ügy

  3. Felhasznált források: • Bethlen István gróf beszédei és írásai. II.kötet. Bp., 1933. • Halmosy Dénes (szerk.): Nemzetközi szerződések 1918-1945. Bp., 1983. • Karsai Elek: Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919-1945. Bp., 1967. • Népszava 1928. január-július • Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: KozmaMiklós.I.kötet. Bp., 2000. • Pesti Napló 1927. január; 1927. április; 1928. január-július • Szinai Miklós, Szűcs László (szerk.): Horthy Miklós titkos iratai. Budapest, Kossuth, 1962 • Times, 1928. január-június

  4. Szakirodalom: • Fülöp Mihály, Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Bp., Aula,1998. • Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Bp., Kossuth,1969. • Ormos Mária: Bethlen koncepciója az olasz-magyar szövetségről (1927-1931). In: Történelmi Szemle,1971/1-2. • Romsics Ignác. 'Bethlen István külpolitikája 1921-1931.' In: Századok,1990/5-6. • Romsics Ignác: Bethlen István. Bp., Osiris,1999. • Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Bp., Osiris, 2001. • Zsiga Tibor: A szentgotthárdi fegyverbotrány. Szombathely, Pannon Műhely Kft.,1990.

  5. A szentgotthárdi fegyverszállítási botrány a Népszövetségi Tanács 49. ülésszakaszán. (Kelen Imre karikaturista rajza a Pesti Naplóban)

  6. Dolgozatom szerkezete • 1.fejezet:Témaválasztásom indoklása, a megválaszolandó kérdések • 2. fejezet:Olasz-magyar kapcsolat • 2.1.Miért éppen Olaszország? • 2.2.Olasz-magyar szerződés

  7. Dolgozatom szerkezete • 3. fejezet: A botrány és a sajtó • 3.1. A kisantant és a francia lapok támadása • „Léon Blum támadja, a francia sajtó harcias szándékkal vádolja Magyarországot a szentgotthárdi eset miatt” (Pesti Napló, 1928. január 6.) • „A kisantant nem foglalkozik a szentgotthárdi vámafférral” (Pesti Napló, 1928. január 13.) • „Most a kisantant intervenciója következik.” (Népszava, 1928.január 22.)

  8. Dolgozatom szerkezete 3.2. A taktikázások hónapja „The machine-guns in Hungary. Appeal to League Council.”(Times, 1928. február 1.) „Pénteken árverezik a szentgotthárdi vagonok anyagát„(Pesti Napló, 1928. február 22.) (Népszava, 1928.február29.)

  9. Dolgozatom szerkezete • 3.3.A Népszövetségi Tanács márciusi ülése és a döntés • „ Európában nincsen béke. Az egyes államok között a feszültség és az idegesség állandó. Itália az elán. Franciaország a kisantant államok protektora. Németország a hidegen számító nyugodt szfinksz és Csehország az ügyes kulisszatologató szerepében tavasztól-őszig és ősztől-tavaszig irányítják a minden sarkában recsegő öreg Európa politikáját.” (Pesti Napló, 1928, március 4.) • „Most még ötvagonnyi fegyver érkezett, holnap azonban már talán súlyosabb események adódnak elő, amelyek a békét még jobban veszedelmeztetni fogják.” (Népszava, 1928. március 4.) (Pesti Napló, 1928. március 10.) • „A Népszövetségi Tanács előtti sikeres magyar szereplést Lord Rothermere magának tudja be.” (Pesti Napló, 1928. március 13.)

  10. Dolgozatom szerkezete • 3.4. A népszövetségi ülés utáni sajtóvisszhang • „A géppuskák ügyében hozandó megoldás meg fogja mutatni, vajon van-e elegendő reális hatalma a Népszövetségnek.” (Népszava, 1928. április 5.) • „Ami a szentgotthárdi incidenst illeti,- mondja gróf Bethlen István- nyugodtan várjuk a Népszövetség által kiküldött hármas bizottság elhatározását… Éppen olyan nyugalommal várjuk be igazunk tudatában a Népszövetség júniusi végleges döntését is.” (Pesti Napló,1928. április 8.) • „A hármas bizottság az incidenst igyekezni fogja csekélyarányúnak föltüntetni, mert a Népszövetségnek nem szabad a győztes államok zsandárjává válnia, hanem a kiengesztelődés és a pacifikáció szellemét kell képviselnie.”(Népszava, 1928. április 28.) • „Genfben nyílt ülésben rontottak neki a magyar megbízottaknak, hogy mi vagyunk a világ békéjének megrontói.” (Népszava, 1928. június 14.)

  11. Dolgozatom szerkezete • 4.fejezet: Összegzés és a fontosabb megállapítások • A Népszava leginkább kisantant és francia lapvéleményeket közölt támadó jellegűek • A Pesti Napló törekedett arra, hogy a botrány igazi súlyát eltusolja,így olyan cikkekből is idézett, melyek Magyarországot védték.Times, Daily Telegraph, Deutsche Allgemeine Zeitung, Deutsche Tageszeitungstb. • A Times az angol kormány álláspontját hűen tükrözte, igyekezett kommentár nélkül közölni az eseményeket. • Franciaország ellentmondásos véleményeket alkotottA sajtóban támadta Magyarországot, míg a diplomáciai körökben inkább a gyors elrendezést szorgalmazta. • Több esetben eltérő eredményeket jelenített meg a két vizsgált magyar lap. • A külföldi sajtó nem tudta befolyásolni a Népszövetséget. • A Pesti Napló és a Népszava kiállt Magyarország mellett.

  12. A kutatás folytatása, bővítése • Külföldi sajtóorgánumok felhasználása • A hirtenbergi fegyverszállítás- MA képzésben

  13. Válasz az első opponensi bírálatra: • „A felhasznált szakirodalom jól válogatott, az opponensnek azonban hiányérzete is van.” • „A legfontosabb megállapítások természetesen szerepelnek a dolgozatban, ám elszórtságuk olykor zavaró.” • „A dolgozatban bőségesen találhatónál is több forráskritika szükségeltetik. Például arról, hogy a diskurzusba bevont külföldi lapokból megjelenített anyagokban milyen különbségek találhatók a Pesti Hírlapban, illetve a Népszavában.” • „A Times bevonása messzemenően indokolt, ugyanakkor nem derül ki, hogy a szerző magából a lapból, vagy annak a hazai lapokban megjelent kivonatából dolgozott-e?”

  14. Válasz a második opponensi bírálatra: • „Talán a legnagyobb problémát maga a témaválasztás jelenti.” • „…három sajtóorgánum cikkei alapján kívánja feldolgozni. Ezáltal sajnos a szerző saját magát kormányozza zsákutcába, ugyanis eleve leszűkíti önálló mozgásterét.” • „A választott témát szerencsésebb lett volna úgy feldolgozni, hogy minden jelentősebb hazai és nemzetközi szakirodalom, amelyek közé a vizsgált három folyóirat is beletartozik, felhasználásával átfogó, összehasonlító elemzésre nyílt volna lehetőség.”