A projekt célkitűzései és a megvalósítás eszközei

1. Projekt Nyitórendezvény 2012. November 26. Madarász Tamás A projekt célkitűzései és a megvalósítás eszközei

2. Tartalom • Projekt alapadatok • A konstrukció célrendszere, prioritások • Szakmai és intézményi kihívások • A KÚTFŐ pályázat célrendszere • Támogatott tevékenységek • Indikátorok • Megvalósítók

3. Projekt tények • A támogatás összege: 476.902.260 Ft • Támogatás intenzitás: 100% • Futamidő: 28 hónap • Projekt kezdete: 2012. október 1. • Megvalósítók: • ME Környezetgazdálkodási Intézet • ME Műszaki Földtudományi Kar • Uni-Flexys Kft. • Vállalati és intézményi szakmai kapcsolataink (hazai és külföldi)

4. A konstrukció átfogó céljai • A kutatásfejlesztés feltételrendszerének javítása, a humánerőforrás és szolgáltatásfejlesztési igény finanszírozása által • Munkahelyteremtés ösztönzése • Innovatív tevékenységek ösztönzése • Legkorszerűbb nemzetközi kutatások módszertani tapasztalatainak adaptációja • Kutatások hosszú távú fenntartásának megalapozása

5. A konstrukció közvetlen céljai • Innovatív kutatói teamek által megvalósított komplex kutatási projektek támogatása és kapcsolódó kutatásmendzsment kapacitások fejlesztése. • Ezen túlmenően egy-egy kutatási terület nemzetközi szinten elismert jelentős képviselőinek és a mögöttük álló intézményeknek összekapcsolása a hazai kutatási projektekkel, megkönnyítve a bekapcsolódást FP7 és utódaiba (Horizont 2020). • K+F piaci lábának erősítése az adott kutatási terület hosszú távú finanszírozása érdekében, vállalkozás - intézményi együttműködés • Kutatójelöltek és fiatal kutatók részvétele nemzetközi kutatási programokban • A felsőoktatási intézmény tudástermelési és k+F+I kapacitásának növelés

6. Tematikus prioritások 1. Gyógyszeripar 2. Biotechnológia 3. Élettani kutatások 4. Orvosi műszergyártás, diagnosztika 5. Rehabilitáció, gerontológia, fizioterápia 6. Balneológia 7. Geotermikus energia, megújuló energia 8. Környezettechnológia, környezetvédelem, környezetbiztonság, természetvédelmi technológiák 9. Éghajlatváltozás kutatás 10. Vízgazdálkodás, árvízvédelem, ásványvíz ipar 11. Élelmiszerbiztonsági kutatások 12. Járműipar 13. Közúti informatika, 14. Logisztika 15. Lézertechnológia, lézerfizika 16. Anyagtudomány 17. Geoinformatika, geológia, űrkutatás 18. Társadalmi konfliktuskezelés, biztonságpolitika 19. Duna-régió kutatása, Balkán-kutatások 20. Az európai ipar versenyképességét, termelékenységét és innovációs potenciálját elősegítő infokommunikációs technológiákhoz kapcsolódó kutatások.

7. Szakmai kihívások 2012. szeptemberében Kanadában, Niagara Falls-ban került megrendezésre a Nemzetközi Hidrogeológiai Társaság (IAH 2012 - 39th World Conference) világkonferenciája, ahol a szervezők által megadott 6 átfogó témakör egyben kijelöli a szakterület aktuális nemzetközi kutatási fókuszait is, melyek a következők: • Energia hasznosítási lehetőségek, klíma változási hatások, • Karszt hidrogeológia, • Felszín alatti és felszíni vízkészletek kölcsönhatása, • Felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás, • Felszín alatti vízkészletek vízminőségi kérdései, • Általános hidrogeológia, felszín alatti áramlási rendszerek vizsgálata.

8. Szakmai kihívások (folyt.) • „…jelentős kihívásokkal kell majd szembenéznünk a vízügyi gondok kezelésében, különösen a népesség és a gazdaság igényeinek növekedése, valamint a klímaváltozás következtében. A tiszta ivóvíz hiányából adódó nehézségek mind növelik az államokon belüli és az azok közötti feszültségek kockázatát, ami egyes államok összeomlásához, vagy akár erőszakos regionális konfliktushoz vezethet a határral osztott vízbázisokon osztozkodó államok között. Az amerikai hírszerzési felmérés szerint a vizet már az elkövetkező 10 évben is a nyomásgyakorlás eszközeként használhatják. Egy évtized elteltével azonban növekedni fog annak a veszélye, hogy a vízkészletek feletti diszponálást fegyverként használják fel, vagy hogy a kapcsolódó infrastruktúra a terrorizmus célpontjává váljon.” (Hillary Clinton, 2012. március)

9. Szakmai kihívások (folyt.) Az utóbbi időben hazánkban is számos új globális és lokális természeti és társadalmi problémával kellett szembesülnünk • a Dunántúli-középhegység karsztvíz rendszerének regionális víztelenítésének hatásai az 1990-es évekig, • 1992-93-as évszázados aszályos időszak, • 2000. évi nagybányai cián szennyezés, • 2006-os havária a miskolci ivóvíz szolgáltatásban, • a 2010.évi kolontárivörösiszap katasztrófa, • 2010-ben legmagasabb, 2011-ben (2012-ben) a legalacsonyabb karsztvíz szintek észlelése a Bükkben • …

10. Intézményi kihívások • A felsőoktatási intézmények számára a bevételi források diverzifikálása mára létkérdés • Az intézmény gyakran ügyetlen a valós piaci körülmények között • A kutatási eredmények piaci hasznosulása alacsony, szabadalmak, piacosítható szellemi termékek az egyetemet megkerülve realizálódnak • A Miskolci Egyetem regionális, országos, nemzetközi szerepvállalása, célkitűzései és lehetőségei között ellentmondások feszülnek • A régió diplomás munkaerő megtartó képessége alacsony • Az egyetem célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen az egyetem kutatóinak alacsony részvétele az EU kutatási keretprogramjaiban • A Miskolci Egyetem oktatóinaknemzetközi publikációs tevékenysége általánosan alacsonynak mondható. Jelentősen növelni kell a kutatók nemzetközi publikációs láthatóságát.

11. A projekt fő célkitűzései KUTATÁSI POTENCIÁL fejlesztése: az ME Hidrogeológiai-Ménökgeológiai Tanszéke kapcsolódó kari kompetenciáikkal kiegészítve, partner intézmények bevonásával kutatói teameket hoztak létre, és a Kutatási Tervben rögzített célzott kutatási tevékenységet valósítanak meg. KUTATÓI UTÁNPÓTLÁSNEVELÉS: Célunk, hogy a pályázat erőforrásait felhasználva, PhD hallgatókat, predoktorokat és posztdoktorokat (fiatal kutatókat) alkalmazzunk a kutatói teamekben, ezzel jól képzett fiatal kutatókat tartva a régióban (hozva a régióba!) és motivált kutatói közösséget hozva létre FP8-as PÁLYÁZATI ESÉLYEK NÖVELÉSE: AMiskolci Egyetem Európai Uniós keretprogramokban való részvételének jelentős előremozdítása a projekt által érintett stratégiai tématerületen (FAV) elsősorban a partnerségbe bevont európai kutatóhelyekkel, egyetemekkel közösen pályázva a 2014-től induló Horizont 2020 (FP8)-as felhívásokra. A KUTATÓHELY ÉS VÁLLALKOZÁSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK KATALIZÁLÁSA a partnerségbe bevont intézmények és vállalkozások K+F+I típusú együttműködése által ÚJ KUTATÁS-, ÉS TUDÁSMENEDZSMENT MODELL KIDOLGOZÁSA a projekt által érintett szakterületen (módszertani minta kidolgozása).

12. A projekt célrendszere

13. Várható eredmények • Fiatal kutatók helyben tartása az Észak-magyarországi régióban, és bevezetésük a nemzetközi tudományos közéletbe. (teljes költségvetés 20%-a, 37 fő fiatal kutató, PhD hallgató, perdoktor, posztdoktor és hallgató bevonásával). • Nemzetközi szakmai kapcsolatrendszer bővítése, kiépítése, hálózatépítés a kutatási terület európai kutatóhelyei és vállalkozásai között. • Keretprogram tréning az egyetem oktatói és ügyviteli dolgozói számára • A projekt végére a kutatásaink európai FP8-as, Horizont 2020 pályázatokat eredményezzenek • Hatékony tudáshasznosítási gyakorlat bevezetése, azaz az kutatatási potenciál (humán és infrastrukturális elemei) jobb piacosítása az egyetem szakmai presztízsének és bevételszerző képességének növelése érdekében. • (1) Piacképes szellemi termékek (technológiák, módszerek) szabadalmi bejegyzésének előkészítése, • (2) K+F+I megbízások és bevételek növelése piaci konkrét piaci igényeknek megfelelően, • (3) Nemzetközi, minőségi publikációs tevékenység a kutatóink láthatóságának fokozása érdekében. • Új kutatás- és tudásmenedzsment mintaprogram kidolgozása a FAV kapcsolatos tudományterületen, amit felajánlunk a Miskolci Egyetem más kutató helyei számára. A megvalósításban az UNI-FLEXYS Közhasznú Nonprofit Kft. vezető szerepvállalására számítunk.

14. Szakmai cél, munkahipotézis A modern hidrogeológia elmélet kialakulásának fontos mérföldköve az áramlási rendszerek hidrogeológiájának megjelenése, amiTóth József 1963-ban publikált cikkéhez köthető (Tóth 1963). Az áramlási rendszerek elmélete egyesítette a korábban a mérnökök által művelt műszaki hidrogeológiát, az erősen leíró szemléletű vízföldtannal. Az elmélet mérnöki alkalmazhatósága terén kutatások eddig Magyarországon nem folytak, ezért e projekt keretében tervezett hidrogeológiaialapkutatás kiemelt célja az áramlási rendszerek vizsgálatának mérnöki és vízgazdálkodási aspektusainak kutatása, a fenntartható hévíz-, ásvány-, gyógy- és ivóvíz-készletgazdálkodással, az antropogén hatásokkal, az ökohidrogeológiával, a porózus és karsztos készletekkel kapcsolatos komplex, multidiszciplináris kutatási feladatok végrehajtása (Szűcs et al. 2009).

15. Kutatási modulok

16. Projekt fejlesztési modulok

17. Projekt fejlesztési modulok

18. Illeszkedés a „kiválósági központok” TÁMOP pályázathoz (TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001)

19. Projekt fejlesztési modulok

20. Kutatási eredmények hasznosulása Hasznosítható kutatási eredmények (1-5 modul)

21. Tevékenységek

22. Tevékenységek (folyt.)

23. Vállalt indikátorok

24. Vállalt indikátorok

25. Projekt irányítás

26. Projekt irányítás Menedzsment Piaci partnerek • FP8 konzorciumi partnerek

27. Szakmai megvalósítók

28. Köszönet • Az intézménynek a pályázati lehetőségért; • A Műszaki Földtudományi Karnak az együttgondolkodásért, támogatásért; • A pályázatírásban résztvevőkollégáknak; • Uni-Flexys Kft kollégáinak; • Többi pályázat készítőinek az együttműködésért; Köszönjük a megtisztelő figyelmüket! kutfo@uni-miskolc.hu