Szenvedélybetegek reintegráló közösségeinek diszkurzív gyakorlata: a mentalizáció jelentősége

1. Szenvedélybetegek reintegráló közösségeinek diszkurzív gyakorlata: a mentalizáció jelentősége (A summary on Chapters 5 and 7, Reflective Recovery) A kutatást az OTKA K68619 sz. pályázata támogatta (Témavezető: Prof. Dr.Kelemen Gábor) A statisztikai próbák Molnár Dániel munkája

2. A diskurzusról • Kress (1985) : Az intézményeknek, társadalmi csoportoknak megvannak a saját jelentéseik, értékeik, amelyek a nyelvben rendszerezett módon fejeződnek ki. Foucault nyomán ezeket a szisztematikusan szerveződő beszédmódokat diskurzusnak nevezzük. • Diskurzus analízis: nem meghatározott kutatási módszer, hanem szemléleti keret, új paradigma társadalomtudományokban. • Tárgya: a társas-társadalmi konvenciók, amelyek szerint életünket éljük ( a szimbolikus és a szignifikáció fogalma)

3. Diskurzus, kogníció és társadalom (Van Dijk, 2009)

4. Diskurzus és kulturális kompetencia • Alapvető hiba, amikor egyik kultúrát egy másik kultúra terminusaiban próbálunk meg „olvasni”, értelmezni. • Davies and Jansen (1998) : a 12-lépéses közösségek körüli félreértések abból származnak, hogy a szakemberek nem értik e közösség alapmetaforáit: ebből adódnak a durva negatív minősítések

5. A vizsgálat háttere, kiindulópontjai • A rehabilitáció során az emberi kapcsolatokat mediáló szimbolikus források rekonstrukciója, értelmezése, befogadása zajlik. • A perifériás klinikai státusztól a központi, egészséges állapotig: átmeneti rítus

6. Módszer • 28 félig strukturált interjú készült 12-lépéses csoportok (AA, NA) és egy AE klub tagjaival. (Mc Adams’ Foley Longitudinal Study of Adulthood /FLSA/) Az életútra vonatkozik, metaforákban való gondolkodásra bátorít. • A kvalitatív adatelemzés egyik iránya: Lakoff kognitív metafora-elmélete alapján • Tematikus elemzés • Szekvenciális-transzformatív modell

7. Az interjúalanyok; a szövegek

8. Lakoff elgondolása • A metafora nem nyelvi kérdés, gondolkodásunkat (kategóriák, attitűdök stb.) strukturálja. A metaforák változása, jelentésük kiteljesedése, átértelmezése a gyógyulás folyamatának velejárója. • A metafora alkalmas az emberi élettel járó paradoxonok megjelenítésére és feloldására, integrálására: utal az el-nem-mondott történetekre. • Felépülők metaforái: progresszív narratíva, a „megváltás történetei” • (Pl. „Menekülés az életbe”; „Kétszer születni” stb. • A felépülés olyan kreatív gyakorlat, amelyben az emberi lét kikerülhetetlen paradoxonjait, kétértelműségeit elfogadják, és éppen ezáltal tudják feloldani.

9. A megváltás kultúrája:„Az üveghegyen túl” Az alkohol „legyőzése” – versengeni vele, mindent meginni, és így jutni túl a üvegeken. („nyers”) Az üveghegy: a spirituális tartomány kapuja, eget és földet összekötő hely a világ végén, ahol összeolvadnak a horizontok, feltárul a múlt, a megtett út, és a jövőbeni lehetőségek. (szimbolikus) Rituális próbatétel. A kezdeti „nyers”, zárt, hozzávetőleges koherencia a szimbolikus tartomány bevonásával új, jóval komplexebb teljességgé alakul: másodfokú változás

10. Szekvenciális-transzformatív elemzés • Kódok: a kutatói kérdések (operacionalizálás: interjúkérdések) a 12-lépéses/AEK interjúk kapott szógyakorisága, valamint a szakirodalomban tárgyalt témák alapján (adat- és elméletvezérelt) • A kvantitatív elemzés eredményei validálták a kvalitatív elemzés során tárgyalt eredményeket.

11. Chi2: ami a 12-lépéses közösségekre inkább jellemző

12. Az AEK-re jellemzőbb kódok

13. 12-lépéses faktorok (koherencia) • (5,94%): MENTALIZÁCIÓ: szelf-reflektív, szelf-referencia (I), kontroll (akar/szeret) • (3,83%): KOGNITÍV BIZONYTALANSÁG: info/tanul, tagadás(nem), szelf-reflektív, lehet • (3,52%): „SZELÍD” FILTEREK: generalizáció, abszolút, lehet • (3,10%): TAGADÁS: absztrakt tagadás, abszolút • (3,07%): A RÓLAM VALÓ IGAZSÁG: szelf-referencia (I), parrhézia, kontroll (kell) • (3,03%): ORVOSI SEGÍTSÉG: stigma, kauzális, orvosi segítség • (2,98%): FRÁZIS: üres frázis, amibivalens tagadás, hasonlít • (2,93%): TERVEK: jövő, jelen, kontroll (akar), lehet • (2,92%): A BESZÉLGETÉS MŰVÉSZETE: utalás a beszélgetőtársra, verbális kultúra, kauzalitás • (2,89%): SEGÍTSÉG TÁRSAKTÓL: kölcsönösség, orvosi segítség, társak • (2,87%): SPIRITUALITÁS: nem vallásos és vallásos formák • (2,83%): MÁSODSZOR SZÜLETETT: egyedül, fordulópont, hasonlít • (2,80%): VALÓS MEGOLDÁS: megoldás,reális kontroll, ismét • (2,76%): JÓZAN: józan • (2,74%): HALÁL, MINT KONTORLLÁLHATATLAN: halál, nincs kontroll • (2,71%): AHOGY A CSALÁD LÁTJA: absztinens, család

14. AEK-faktorok: ambivalencia • (6,78%): KOGNITÍV BIjZONYTALANSÁG: szelf-reflektív, info/tanul, szelf-referencia (I), tagadás (nem) • (3,94%): TORZÍTÓ SZŰRŐK: generalizációk, abszolút • (3,54%): AMBIVALENCIA AZ IGAZSÁGGAL KAPCSOLATBAN: ambivalens tagadás, hasonlít, üres frázisok, parrhézia • (3,47%): MAGYARÁZAT KELL: stigma, absztinencia, probléma, kauzalitás • (3,34%): MEDIKÁLIS SPIRITUALITÁS: nem vallásos spiritualitás, orvosi segítség • (3,31%): TERVEK: jelen, jövő, reális kontroll • (3,22%): AZÉRT TÖRTÉNIK VELEM, MERT…: szelf-referencia/Me/, nincs kontroll,kauzális • (3,06%): TAGADÁS: absztrakt tagadás, tagadás (nem), abszolút • (3,00%): KONTRASZTOK: kölcsönös, józan, probléma, egyedül • (2,96%): A TE JÓZANSÁGOD: utalás beszélgetőtársra, józan • (2,94%): VALLÁS, MINT ERŐFORRÁS: vallásos spiritualitás, ismét, józan • (2,86%): A CSALÁD AZT MONDJA: család, verbális kultúra • (2,84%): MINDIG A TÁRSAK: társak, ismét • (2,81%): MAJD ÉN: kellene, egyedül • (2,74%): HALÁL: halál • (2,71%): MEGOLDÁS: megoldás

15. A mentalizáció jelentősége • A szelf-reflektivitás hangsúlya arra, utal, hogy a felépülés kulcsa a mentalizációs képesség, ami az érzelmek szabályozásának útja. (Fonagy, Gergely, Jurist & Target, 2002). • Amentalizáció azt jelenti, hogy saját magunk és mások viselkedését képesek vagyunk mentális állapotok szerint érteni, azaz másoknak és önmagunknak ilyen állapotokat tulajdonítunk. • Borderline betegek pszichoterápiája

16. Mentalizáció és élettörténet • A mentalizáció feltétele az autobiografikus hozzáállás: az, hogy a mentális állapotokat (saját+másoké) az élettörténethez, eseményekhez, élményekhez kapcsoljuk. • Eredményeink arra utalnak, hogy a 12-lépéses közösségek történetmondó hagyományai fejlesztik e közösség tagjainak mentalizációs készségét.

17. A két felépülési modell: Közös faktorok és fontosabb eltérések: • Maga a közösség, a készség, hogy egymás szolgálatára legyenek • Spiritualitás, mint erőforrás használata („maga módján”, orvosi, vallásos) • Törekvés, hogy saját életük eseményeire, így az addikcióra is, magyarázatot keressenek (Antonovsky: SOC). A törekvés az AEK tagjainál erősebb, mert itt több az ambivalens, a domináns kultúrával összhangban lévő vonás. A 12-lépéses közösségek jobban tűrik a bizonytalanságot (nyitottság) • Bár a személyes igazságkeresés mindkét közösségre jellemző, az AEK-tagoknál ez ambivalenciával, habozással párosul. • A torzító szűrők használata szintén az AEK-re jellemző. A 12-lépéses közösségek kultúrája komplementer módon kapcsolódik, míg az AEK erősebb izomorfiát mutat a domináns kultúrával.