Download
8 6 a bolsevik hatalom tv tel k r lm nyei a szt lini diktat ra legf bb jellemz i n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
8.6 A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. PowerPoint Presentation
Download Presentation
8.6 A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői.

8.6 A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői.

494 Vues Download Presentation
Télécharger la présentation

8.6 A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. 8.6 A bolsevik hatalomátvétel körülményei.A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. A bolsevizmus ideológiája. A bolsevik propaganda főbb jellemzői. A sztálini gazdaságpolitika. Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza- Történelem 6 TK. IV.(D,P)-Dubcsik Csaba, Répánszky Ildikó- Történeelem IV. Tk.4. (Sz)- Száray Miklós Történe Tk.IV. (S)- Salamon Konrád

  2. NEP 1917. február Szentpétervár 1917. októberében Trockij SZTÁLIN bolsevikok kollektivizálás Lenin PROLETÁR DIKTATÚRA tervgazdálkodás polgárháború erőltetett iparosítás Intervenciós háború terror hadikommunizmus GULAG Balti államok Curzon-vonal SZEMÉLYI KULTUSZ 1922 Szovjetunió

  3. A cári család utolsó ismert képe. II. Miklós és családja a forradalom után házi őrizetbe került, majd 1918.július16-án, az akkor hatalmon lévő bolsevikok parancsára valamennyiüket agyonlőtték.

  4. Oroszország belefáradt a háborúba minden balszerencséért a cárt, a cárnét, és Raszputyint okolta. A cári család Raszputyin Raszputyin paraszti származású szerzetes rendkívüli hatással bírt a cári párra, mert eredményesen kezelte a cárevics betegségét.A háború alatt elterjedt róla, hogy német ügynök, mert ellenezte a háborút. 1916-ban arisztokrata összeesküvők meggyilkolták Tk.4 (Sz) 12-13 old

  5. A forradalomhoz csatlakozott katonáktüntetése „Az egész városban nem lehetett volna néhány száz embert összeszedni, aki rokonszenvezett volna a hatalommal..” írta egy meggyőződéses monarchista.

  6. A cárizmus bukása Id kormány Szovjetek Kettős hatalom Eszerek Mensevik Bolsevik veszélye

  7. Lenin Szentpétervárra érkezik 1917-ben német segítséggel utazott Svájcból Németországon keresztül haza, Oroszországba Áprilisi téziseiből Részletek Lenin … Semmiféle támogatást az IdeiglenesKormánynak, meg kell magyarázni, hogy az Ideiglenes Kormány minden ígérete hazug,…a Munkásküldöttek Szovjetje a forradalmi kormány egyetlen lehetséges formája… az egész államhatalomnak a Munkásküldöttek Szovjetjei kezébe kell átmennie…

  8. Vélemények Lenin téziseiről: Egy mensevik: „Ez lázálom, egy őrült lázálma! Szégyen ilyen zagyvasáról akárcsak beszélni is” Egy eszer: „ Aki ilyen ostobaságot beszél az nem veszélyes. Nagyon jó, hogy hazajött legalább leleplezte magát” Egy bolsevik. „ Lenin beszéde elvont konstrukció, mely azt bizonyítja, hogy nem értette meg az orosz forradalmat”

  9. Tüntetés az Ideiglenes Kormány ellen1917. júl.17, amely felkelésbe csapott át Bolsevikok jelszavai: „Le a háborúval!”, Le a tíz kapitalista miniszterrel!” „Minden hatalmat a szovjeteknek!” Eszer és mensevik párt jelszavai: „Bizalmat az Ideiglenes Kormánynak” A lázadás elbukott, mert a Pétervári Szovjet nem támogatta. Megkezdődött a bolsevikok letartóztatása, és a civilek lefegyverzése. Lenin elmenekült Pétervárról.

  10. A demokratikus rendszer nem tudott megszilárdulni Az orosz front felbomlóban volt, az országban káosz uralkodott: A gazdaság a teljes felbomlás felé haladt,( a csökkenő élelmiszer-felhozatal, vágtató infláció, gyárbezárások). Korrnyilov hatalom átvételi kísérlete után az Ideiglenes Kormány is szétesett. 1917 őszén a hatalom az „utcán hevert”

  11. Belpolitikai tényezők amelyek a bolsevikok hatalmát növelték békekötés bolsevikok programjukban földosztás Erőteljes propaganda Nehézségek kiélezésére Katonai erővel A kormány nem rendelkezett megfelelő Lenin 1917. októberében Vezette bolsevikok átvették a hatalmat

  12. Bolsevik hatalomátvétel 1917.nov.7 Októberben Pétervárott tulajdonképpen nem kellett a „rendszert megdönteni” mert az szinte magától összeomlott. A Téli Palota bevétele, melynek során állítólag két ember halt meg, tulajdonképpen formalitás volt Oroszország története ,1977 Téli palotaostroma Vesse össze a festmény sugallta eseménysort a szöveggel!

  13. Szovjetkongresszus – 1917.okt.25. Dekrétumok: hatalomátvétel békéről földről Népbiztosok Tanácsa 1918 Alkotmányozó Nemzetgyűlés (24%) feloszlatása PROLETÁR DIKTATÚRA Bolsevik párt egyeduralma valósul polgárháború Intervenciós háború 1922 Szovjetunió

  14. 2006 Érettségi 14. A feladat a bolsevik hatalomátvétel körülményeire vonatkozik. (rövid) Mutassa be a források, az ábra és ismeretei alapján, hogyan használták ki Oroszországban a bolsevikok a cári rendszer megdöntése utáni új politikai helyzetet a hatalom megragadására!

  15. „A mai oroszországi helyzet sajátszerűsége az, hogy átmenet a forradalom első szakaszából, amely a proletariátus kellő tudatosságának és szervezettségének hiánya miatt a burzsoázia kezébe adta a hatalmat, annak második szakaszába, amely a proletariátusnak és a parasztság legszegényebb rétegeinek kezébe kell, hogy adja a hatalmat. Semmiféle támogatást az Ideiglenes Kormánynak; […] Nem parlamentáris köztársaság […] hanem a Munkás-, Paraszt- és Katonaküldöttek országszerte alulról fölfelé felépített Szovjetjeinek köztársasága.” (Részletek Lenin Áprilisi téziseiből)

  16. „[…] Trockij közölte, hogy a frontot értesítették a felkelés győzelméről […] Közbeszólások: „Meg kell várni az összoroszországi szovjetkongresszus döntését!” Trockij hűvösen: „A petrográdi munkások és katonák felkelése nem várta meg a szovjetkongresszus döntését! […]” (John Reed amerikai újságíró visszaemlékezése a hatalomátvétel bejelentéséről a szovjetkongresszusban.)

  17. Oroszországi pártviszonyok 1917-ben Milyen csoportokra oszthatjuk az 1917-es Oroszország politikai erőit? Mely tényezők gyengítették a demokratikus erőket?

  18. A cári család utolsó ismert képe. II. Miklós és családja a forradalom után házi őrizetbe került, majd 1918.július16-án, az akkor hatalmon lévő bolsevikok parancsára valamennyiüket agyonlőtték.

  19. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői.

  20. Polgárháború Hadikommunizmus Után továbbra is Egypártrendszer diktatúra de Változás a gazdaságban NEP Korlátozott mértékben visszaállították a piaci viszonyokat, pénzforgalmat 1924 SZTÁLIN 1920-as évek végén fordulatot kezdeményezett társadalom gazdaságpolitikában

  21. SZTÁLIN INTENZÍV IPAROSÍTÁS KOLLEKTIVIZÁLÁS TERVGAZDÁLKODÁS Terror Valóságtól elrugaszkodott célokat tűztek ki , s az eredmények elmaradását erőszakkal torolták meg.

  22. Fölülről megszervezett Centralizált állam Leginkább hadsereghez hasonlított Bolsevik párt engedelmesség Parancs félelem A párton belül elkülönült „élcsapat élcsapata” hivatásos pártfunkcionáriusok A párt irányítása alatt állt a legfőbb erőszakszervezet Államvédelmi apparátus GULAG kényszermunkatábor Tk 4(Sz) 62-63