1 / 23

Alkalmazkodás fejlesztési lehetőségei

Alkalmazkodás fejlesztési lehetőségei. Páll-Balázs Gréta 2012.04.16. Alkalmazkodás : változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság, rengeteg összetevője van. IQ ( intelligencia), az alkalmazkodás szellemi összetevője

zahina
Télécharger la présentation

Alkalmazkodás fejlesztési lehetőségei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Alkalmazkodás fejlesztési lehetőségei Páll-Balázs Gréta 2012.04.16.

  2. Alkalmazkodás: változás kezelésében megmutatkozó rugalmasság, rengeteg összetevője van • IQ ( intelligencia), az alkalmazkodás szellemi összetevője • EQ (érzelmi intelligencia): érzelmek felismerése, kifejezése, kezelése, empátia • együttműködés • konfliktuskezelés • kommunikáció • tolerancia • önbizalom, önbecsülés • kreativitás, fantázia, képzelet • stresszkezelés, megküzdés (coping) Tanulhatóak, gyakorolhatóak, fejleszthetőek!

  3. Önbizalom, önbecsülés • A többi forrása, alapja, „táptalaja” • Milyen ember (gyerek, felnőtt) jut eszünkbe, ha azt mondjuk önbizalomhiányos? • félénkségnek is vannak előnyei: Ezekből a gyermekekből gyakran kiváló elemző szakemberek, írók, művészek lesznek. Örökölhető-e az önbizalomhiány? • Azt állítani, hogy: „Ezt örököltem!”, nagy felelősség, mivel így már félig-meddig kizártuk magunkat a változás lehetőségéből.

  4. Önbizalomhiány okai A családból fakadó önbizalomhiány okai • szülői tekintélyelvűség, DE túlságosan megengedő nevelés • túlságosan elfoglalt: tünete az önbizalomhiány  figyelem megszerzése • A fel nem dolgozott, elfojtott családi események (válás, haláleset, baleset, trauma, testvér születése, családi titkok, stb..) • nem a megtörténte, hanem a feldolgozása (szülőknél, gyerekeknél is)  nem jó megoldás a tabu, hazugság, titkolózás, pozitív érzelmek elvárása „A fiúk nem sírnak”

  5. A gyermek társas kapcsolataiból, szocializációjából származó önbizalomhiány okai • új közösségbe kerülés ( bölcsőde, óvoda, iskola..) • Ha a szülő nehezen engedi el  gyermek is nehezen veszi az akadályokat • A társak, pedagógusok • 9-10 éves korig a felnőttek szerepe jóval meghatározóbb a gyermek életében, mint a társaké  pedagógus csodákat tehet ( támogató légkör)

  6. Amire igazán szüksége van a gyermeknek, hogy önbizalma legyen • Támogató szeretet. • Megértés, elfogadás • A gyermeknek is lehet igaza • Korlátok, melyek nem érnek az égig, mégis rögzítik a legfontosabb elvárásokat • Korlátok ismerete a gyermek számára • Korlátok átlépésének a következményei és azok betartása • Biztonság

  7. Az önbizalom növelése „házilag” a szülő által • A viselkedés minősítése -><- személye: „Milyen buta vagy!” helyett „Ez nem volt a legokosabb viselkedés ebben a helyzetben!”/”Butaságot csináltál!” • Pozitív dolgok hangsúlyozása -><- negatívumok: „Már megint elejtetted azt a labdát!” helyett „Most leesett, de előtte számoltam, ötször el tudtad kapni!” • Legyen tisztában a saját változásával a gyermek:„Azt vette észre a tanár, hogy az utóbbi két hétben egy kicsit jobban viselkedsz, már ő is látja rajtad azt, amit mi Apával!” • Hagyjuk a gyermeket a saját ütemében fejlődni • népmesék, igaz történetek beépítése a mindennapi életükbe • véleményének a meghallgatása, esetleg ötletének megfogadása • Olyan területek (közös) felkutatása, ahol ő valamiben jó, és érdekli, ha: „Nem vagyok jó!”, ezekre rámutatni • A számítógép, TV használat csökkentése

  8. Hogyan tudunk segíteni a gyermeknek, ha.. Aggódós • Támogassuk • Hallgassuk meg félelmeit, tanácsadás nélkül ő probl.-ja sajátunkká válik • Az ő beleegyezésével beszéljük meg félelmeit azokkal, akik tudnak még segíteni (tanárok, barátok) • Gyengéd, de határozott ( non verbális – verbális) • Engedjük a saját tempójában • Állandóság  biztonság • Kerüljük a pánikhangulatot

  9. Lusta, amikor erőfeszítésre lenne szükség • Határozottan és megkérdőjelezhetetlenül magyarázzuk el, amit meg kell csinálni • Legyünk megértőek ( „Tudom, hogy ez nem könnyű neked, de…”) • Csináljuk vele együtt (ne helyette!) • Bontsuk fel a nagyobb feladatot kisebb lépésekre • Minden eredményt díjazzunk  ösztönzi további lépésekre • Ne hasonlítgassuk mással: „ xy megcsinálta, te miért nem tudod?”) • Saját teljesítményével össze lehet hasonlítani: „ Régebben jobban csináltad.., örülnék/szeretném, ha…”

  10. Hogyan tudunk segíteni a gyermeknek, ha.. Goromba, modortalan • Elmagyarázni a következményeket: megbűntetik, haragszunk rá • Legyünk büszkék rá, ha udvariasan viselkedik • Mit tehet helyette? • Tisztán, világosan mondjuk el, mit várunk tőle bizonyos helyzetekben amikor goromba • Ilyen helyzetek előtt emlékeztessük minderre

  11. Agresszív, bántalmaz másokat • Miért bánt másokat • Győződjünk meg róla, hogy nem bántják • Milyen érzés neki(érzések tudatosítása) • Szerinte ez milyen hatással van másokra • Mik a következményei ( Eléri amit akar? Hasznos?, Megbűntetik?) • Mit csinálhat helyette ( kilép a helyzetből, elszámol tízig, szól egy felnőttnek..) • Ha jogosan dühös legyünk megértőek ( „Tudom, hogy csalódott vagy…”) • Szerinte hogyan tehetné jóvá, akár együtt találjunk ki valamit • Kérdezze meg, hogy ha ön változtatna a saját viselkedésében vmit, az segítene neki? ( túl szigorú, nem figyel oda rá eléggé, erőszakos vele, vmi miatt neheztel önre) • Hisztinek ne adja be a derekát  manipulálási módszer

  12. Bűntetés, dicséret, jutalmazás • Bűntetésorientált társadalom -> pozitívumokat természetesnek vesszük, észre sem vesszük • Viselk.probl. -> apró erőfeszítés visszajelzése -> pozitív változás • 7-ből csak 6 nap fordul elő: „Büszke vagyok rád”, „Örülök, hogy..”, „Köszönöm, hogy..” • A gyerek képes erőfeszítéseket tenni akkor, ha van miért és kiért! • Lehet jutalmazni, amit vele együtt találnak ki, de ez nem helyettesíti azt, ha kimutatja örömét (érintés, szavak, tekintet)

  13. Dícséret • Következetesen adagolni • Fölösleges egyfolytában a jellemét („Milyen jó fiú vagy”)  feszültté, frusztrálttá • Szabály! erőfeszítéseire, teljesítményére vonatkozzon • Legyen reális  meseszép kép  érzi, hogy nem ilyen -> rosszalkodás  meg akar ennek felelni -> megfelelési kényszer • Hatékony dicséret: „Köszönöm, hogy lemostad az autót, olyan mintha új lenne!” ( Valószínűleg levont következtetés: „Jó munkát végeztem, értékelik azt”) Hatástalan dicséret: „ Te egy angyal vagy” • Hatékony: „Nagyszerű a könyvespolc, amit készítettél”  „ Micsoda ezermester vagy” • Hatékony: „A dolgozatodból új ötleteket merítettem”  „Ötödik osztályos létedre nagyon jól írsz”

  14. Bírálat, építő vagy káros? • Építő: megmutatja, hogyan kell megoldani, vagy jóvá tenni az elrontott dolgot, anélkül, hogy negatív megjegyzést tennénk, a gyerek személyiségére:

  15. Kreativitás, képzelet, fantázia • A képzelet fontos szerepe: Az alkotásban, a problémamegoldásban, a megértésben, alkalmazkodásban, új ismeretek szerzésében -> elősegíti a tanulást • Nevelés -> képzelőerő fejl.: nyitottság, rugalmasság, tapasztalati tanulás, hobbik, játékosság • Gátló tényezők: merevség, megszokotthoz való ragaszkodás, sztereotípiák 2 alapformája: • 1. reproduktív: tanult, látott, hallott infókat visszamondja • 2. Produktív, alkotó, teremtő: vmi újat,eredetit teremteni  önállóság erősítése

  16. Miért fontos a kreativitás fejlesztése? • Fantázia korlátozása  jobb agyfélteki munka hanyagolása  bal agyfélteki túlsúly  egyensúly megbillenése  tanulási zavarok, EQ fejletlensége Érdekességek • Képzeleti munka: uazok az agyi területek mint tényleges észleléskor, cselekvés • gyerekek/felnőttek jobban emlékeznek vmire akkor, ha uolyan hangulatban vannak, mint az anyag megtanulásakor • Emlékképek tárolódása: 3 dimenziós felvételek  fantázia segítségével kialakuló belső kép a már meglévőket „megnyitja” ezáltal módosíthatja annak energiatöltését

  17. Képzelet = Erő • Kreatív, újrateremtő erő • Nevelés alakítja a képzelet irányát: kreatív/destruktív • Növeli az önértékesség érzetét, terveket sző a valóság, jövő alakítására,  alk.-t segítő erő. • Jövőre irányul hitet, reményt nyújt „ Most még nem…, de…” – jövőre, fejlődésre orientált bíztatás • Erősíti a lelki immunrendszert azáltal hogy a reményképességet, énhatékonyság –érzést, lelki edzettséget mozgósítja, mert állandó mozgásban van, dinamikus, teremtő.. • Szervező ereje a megküzdési stratégiáknak, probl. megoldásnak

  18. Hogyan tanulnak szívesen kisebbek és nagyobbak • Szabadság-könnyebbség • Alkotás, merevség miattunk • Tapasztalatokból -><- elméleti fejtegetésekből • Minden gyermek más (tanulás, megértés, reagálás, tünetek) • Irányított tanulás -> elveszíthetik belső ritmusukat  átmeneti aktivitások (játékok, mozgás) • Lehetőség képességeiket gyakorolhassák  nagyobb önértékelés, mint a reprodukálás • Nyitottabbak, mint a felnőttek a szimbólumok, metaforák, fantázia világára

  19. Stresszkezelés, megküzdés (coping) • A stresszhelyzet megoldására tett próbálkozás a megküzdés (a coping). • Alapvető a fejlődéshez, ha képes megbírkózni • Nap, mint nap, DE, mi okoz stresszt  szubjektív megítélés is: Mit jelent ez nekem? Mekkorának értékelem a veszélyt? Mit tehetek? Van-e megoldás? • Stresszhormonok -> immunrendszer gátolása • Megbetegítő stresszorok: passzivitás, pesszimizmus, szomorúság, reménytelenség megoldatlan lelki állapotok, tartósan hordozott negatív érzelmek (harag, gyűlölet..)  test – közérzet

  20. Hogyan segíthetünk magunknak és gyermekeinknek a megküzdésben? Iskolai stressz • Óvoda –iskola; alsó-felső átmenet • Kutatások: napi frusztráció -> krónikus stressz minden korosztálynál • Stresszorok: társas konfliktusok, állandó kritika, túlterhelés, kudarcok, elégtelennek értékelt képességek  következmények: lemarad, kimarad, akadályozza készségek, ismeretek megszerzésében, egészség • Balagyfélteki túlsúly -> IR műk. kiegyensúlyozatlan • Jobb agyféltek -> testi foly. „társalog”, akaratlan műk. vezérlése -> reakcióink

  21. Ki vagyunk szolgáltatva jó vagy rossz közérzetnek? Tévedés! Közérzet, hangulat függ.-len a tudatos befolyástól DE van hozzá út: jobb agyfélteke Napindító belső konc. (5 perc): ébredés -> agy alvás-ébrenlét -> jobb agyféltek fogékonysága -> „üzenetek” bevésődése -> becsukott szem -> belső figyelem -> testünk lazítása+pozitív gondolatsor -> nyújtózkodás, mélylevegő, test átmozgatása Rendszeres alk. -> beprogramozódik Szorongásoldás azonnali eszközei: malomkörzés, láblengetés, lendületes, ritmikus mozgás (tánc, aerobik,..), úszás…

  22. Egy élet a kezedben (Dorothy Law Holtz) „Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulják milyen megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulnak bűnösnek lenni. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bizalommal lenni, Ha a gyerekek megdícsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltóságban élnek, Megtanulják az igazságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hinni. Ha a gyerekek hitelesen élnek, Megtanulják mit jelent szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és bátorságban élnek, Megtanulják megkeresni a szeretetet a világban. Hogyan élnek a te gyerekeid?”

More Related