Komposztáljunk! Hogyan lesz a hulladékból termék?

1. Komposztáljunk!Hogyan lesz a hulladékból termék? A komposztálási mintaprojekt megvalósítása Pétervásárán KEOP-6.2.0/A/09-2010-0037

2. Előzmények Pétervására Város Önkormányzata sikeresen pályázott egy komplex komposztálási program (nevezetesen a KEOP – 6.2.0/A/09-2010-0037 számú) megvalósítására. A közel 6 és félmilliós beruházásnak köszönhetően 190 darab 600 literes komposztálóládát helyeztek ki azokhoz a családokhoz, akik korábban jelezték igényüket.

3. A komposztálásról A komposztálás értelme és célja, hogy ne hagyjunk veszendőbe menni olyan értékes szerves anyagokat, amelyekkel a termőév során kimerült talajt is táplálhatnánk. A komposzttal kapcsolatban sok a tévhit, amelyeket itt most sorra megcáfolunk, egyben útmutatót adunk a komposzt helyes elkészítéséhez.

4. Előkészületek I. Szeptember: a kertben még sokféle növény díszlik, az iskolakezdés időszaka mégis arra figyelmeztet: ideje a kertet feltarisznyázni, azaz tápanyagokkal ellátni, hogy a tél során fel tudjon készülni a következő termőévre. Veteményes- és díszkertünkben az ősz a tápanyag-visszapótlás legfontosabb időszaka. Ennek egyik gazdaságos és könnyen kivitelezhető módszere a saját készítésű komposzt kijuttatása.

5. Előkészületek II. Az általunk ajánlott módszer valóban a házi és nem a nagyüzemi eljárás, tehát egyetlen egy tanács sem fog elhangzani a megvásárolandó aprítógép típusa vagy az alkalmazható komposztáló, érésgyorsító szerekről. Kiskertünkben e drága kiegészítők nélkül is remekül elboldogulunk.

6. Mi a komposzt? A komposzt a természetben előforduló anyagok lebomlása során létrejövő sötétbarna, földszerű anyag. A latin eredetű komposzt szó jelentése (összetett) arra utal, hogy többféle alkotóelemből álló anyagról van szó. Természetes folyamatokat utánzunk, illetve segítünk elő a komposzt házilagos készítése során.

7. A komposztálás A komposztálódás az a folyamat, amikor a mikroorganizmusok a megfelelő körülmények között lebontják a hulladékot. A komposztálódás oxigén felhasználással járó, szagoktól mentes. Nem tévesztendő össze tehát a rothadással, mely levegőtől elzártan, kellemetlen szagképződés kíséretében megy végbe.

8. A házi komposztáló elhelyezése • Sík, félárnyékos területet válasszunk a komposzt készítésére, veteményes kertünk közelében. Telepíthetjük magasabb bokrok vagy fák alá. Megfelelő látványi elszigetelés esetén a szomszédokkal határos kerítés mellé is kerülhet. A háztartási szerves hulladék könnyebb kijuttatása végett ne tegyük a lakóépülettől távol.

9. A házi komposztáló elhelyezése • Keressünk olyan helyet, ahol van lehetőség az esetleges terjeszkedésre (második, harmadik komposztáló létrehozása). De elsősorban arra gondoljunk: évente, esetleg kétévente a képződött anyagot ki kell termelnünk. Ezt a munkafolyamatot a könnyű hozzáférés jelentősen megkönnyíti. • Kerti csap, ivásra nem használt kút vagy egyéb vízforrás közelsége szintén előnyös lehet.

10. Tévhitek I. • Sokan azt gondolják, bizonyos anyagok nem komposztálhatóak, inkább el kell égetni őket. Makacsul él a tévhit a diófa, az ecetfa lombja, a fenyőtű, a toboz, a felmagzott gyomnövények, a tarackbúza szára, a fertőzött növényi részek (például moníliás ágak, termések), az állati eredetű hulladékok (például ételmaradék) alkalmazhatatlanságáról. A felsorolt anyagok természetes képződmények, ezért természetes folyamatok között lebomlanak.

11. Tévhitek II. • A falomb lassabban bomlik, illetve egyes fák lombja valóban tartalmaz a csíranövények fejlődését gátló anyagokat. Ha a lombot megfelelően magas nitrogéntartalmú anyaggal (például fűnyesedék, konyhai hulladék) keverjük, és kivárjuk a megfelelő érési időt (9-12 hónap), akkor ezek a gondok gyakorlatilag megszünnek. • A banánhéj, narancshéj viszont tényleg nehezen bomlik: a legtöbb déligyümölcsöt gombaölő szerbe mártják!

12. Hasznos tennivalók I. Az ősszel kiürített komposztálóba folyamatosan gyűjtsük a szerves hulladékot. A lehullott lomb összeszedésekor, a veteményes tél előtti felszámolásakor a változatosság betartásával, helyezzük a komposztdombra a különféle alapanyagokat. Vegyítsük a száraz, fás részeket a zöldebb, nedvdúsabb anyagokkal. A levegőztetés biztosítása és a rothadás elkerülése érdekében időnként tegyünk közepesen hosszúra (30-40 cm) hagyott ágakat-bogakat is a komposztra.

13. Hasznos tennivalók II. Érdemes a félkész komposztot egyszer, még a nyár elején átmozgatni. Ez a művelet, az összetevők keveredésének elősegítésével, levegő ismételt bejuttatásával meggyorsítja a komposztálódást, de el is hagyható. Ez után már ne halmozzunk erre a dombra, kezdjünk új komposztdombot. A régit ősszel bontsuk ki, vizsgáljuk meg. A majdnem teljesen földszerű kinézet, a kissé zsíros tapintás azt jelzi, hogy elkészült a komposzt.

14. A komposzt kijuttatása A komposztot ősszel a termő- és díszfák töve köré, facsoportok, bokrok alá, a veteményes felszínére juttatjuk. Ez megfelelő vastagságban talajtakaróként is funkcionál (lásd a mulcsozásról szóló írásunkat a Haszon Agrár májusi számában). A veteményeskertben be is áshatjuk, ezzel elősegítjük a lebomlását. A kitermelés szerszámai a vasvilla, a lapát és célszerűen egy talicska, illetve vödör.

15. A komposzt kijuttatása Ha átrostáljuk a komposztot, a le nem bomlott részeket visszadobhatjuk a készülőben levő új komposztdombra. A finom, földszerű rostált anyag pedig ideális ültető közeg szobanövényeink számára. Forrás: Agrár Magazin

17. A komposztálás előnyei • Javul a talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása. • A talaj tápanyagtároló képessége növekszik. • A komposztokban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést. • Nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben. • A talajszerkezet stabilitása nő, csökken a porosodás és az erózió veszélye. • Tápanyag visszapótlásra, trágyázásra szintén kiválóan alkalmas. • Lassú a tápanyag-feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye. • Nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket, ezzel a levegőt se szennyezzük. • Kevésbé szennyezzük környezetünket, ésszerűen és felelősen járunk el. • A komposztálás során a szemünk előtt történik a természet önfenntartó körforgása, amelynek mi is aktív részesei vagyunk.