1 / 93

Kapilláris elektroforézis Mikro-elektromigrációs technikák a laboratóriumi diagnosztikában

Kapilláris elektroforézis Mikro-elektromigrációs technikák a laboratóriumi diagnosztikában. Fehérje-diagnosztika - tanfolyam. Elválasztástechnika. Kromatográfia (1903) Михил Цвет (Ultra)centrifugálás (1908 / 1926) Theodor Svedberg Elektroforézis (1930 / 1948) Arne Tiselius

ailis
Télécharger la présentation

Kapilláris elektroforézis Mikro-elektromigrációs technikák a laboratóriumi diagnosztikában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kapilláris elektroforézisMikro-elektromigrációs technikák a laboratóriumi diagnosztikában Fehérje-diagnosztika - tanfolyam

  2. Elválasztástechnika • Kromatográfia (1903) МихилЦвет • (Ultra)centrifugálás (1908 / 1926) Theodor Svedberg • Elektroforézis (1930 / 1948) Arne Tiselius • Tömegspektrometria (1897)

  3. Tiselius elektroforézis készüléke

  4. Gélelektroforézis (urea jelenlétében) Vasmentes és vassal telített transferrin minták. 6%T, 3%C; 100 V, 8°C. Futtatási idő 17 óra.

  5. Zónaelektroforézis kapillárisban urea jelenlétében --- --- --- ---

  6. A kapilláris elektroforézis kezdete • Stellan Hjertén (1958) - „free zone electrophoresis” 1-3 mm kvarccső • Franz Everaerts (1970-es évek eleje) – ITP (Kendall, 1923!) • Rauno Virtanen (1974) - potenciometrikus detektálás, ZE • F.E.P. Mikkers (1979) - zónaelektroforézis tefloncsőben • J. Jorgenson (1981) - zónaelektroforézis, EOF !

  7. Elektroforetikus rendszer Hjertén, 1958

  8. „Free zone electrophoresis” (Stellan Hjertén, 1967)

  9. Az első „kapilláris elektroforézis” készülék Stellan Hjertén, 1967

  10. A vándorlás sebessége elektromos térben • v sebesség • m mozgékonyság, mobilitás (mobility) • E elektromos térerő • U alkalmazott feszültség • l az elválasztó rendszer (ellenállással rendelkező) hossza

  11. Elektromos mozgékonyság (mobility) Elektroforetikus vándorlás ideális (híg) oldatokban A vándorlás a töltés/tömeg hányadostól és a viszkozitástól függ

  12. Az elektroforézis közege oldat  papír  gél  oldat 1930 1950 1955 1967

  13. A poliakrilamid mátrix előnyei • majdnem teljesen ideális, áramlásmentes közeg • felbontó képessége nagy • a diffúzió csökkentett • viszonylag éles zónákban történik a komponensek vándorlása

  14. A szabad oldatban történő elektroforézis előnyöket eredményez, de „következményekkel jár” elektroendozmózis

  15. Az elektromos kettősréteg az üveg felületén

  16. Kettős réteg • elektródok felületén • kolloid részecskék felületén

  17. Az endozmótikus áramlás mozgékonysága a vákuum dielektromos állandója az oldószer dielektromos állandója viszkozitás „zéta potenciál”

  18. Elektroendozmótikus áramlás (endosmotic flow)

  19. Az áramlási profil hatása a zóna-szélességre A kialakuló folyadékáram dugószerű profilt mutat.

  20. Az endozmózis függése a pH-tól

  21. Kationok és anionok vándorlása elektroozmózis jelenlétében [cm2 V-1 s-1] (1 Tiselius egység = 10-5 cm2V-1s-1)

  22. - EOF + Zóna-elektroforézis elektroozmózis jelenlétében

  23. Pozitív, semleges és negatív komponensek elektroforézise Benziltrimetilammónium kloridot (1), benzil-alkoholt (2), acetilszalicilátot (3), 4-hidroxibenzoátot (4) és benzoátot (5) tartalmazó mintaoldat elektroferogramja (Körülmények: kapilláris: 57 cm x 75 μm, térerősség: 263 V/cm, T=25C, =200 nm, puffer: 50 mM foszfát, pH=7,0.)

  24. Fedett kapillárisban a gélelektroforézishez hasonló körülmények • „Coated capillary” • Metilcellulóz • Nem keresztkötött poliakrilamid • Szénhidrátok AZ EREDMÉNY  nincs elektroendozmózis !

  25. A kapilláris elektroforézis gyakorlata • Automatizálható • A kapillárist „kondícionálni” kell/lehet • Kapilláris bevonat alkalmazható („coating”) • Mintabevitel többféle módon lehetséges • A tápegység detektorhoz közel eső pólusa földelt • Változatos futtatási körülmények (környezeti paraméterek) • puffer-adalékok • Többfajta elválasztási elven működő rendszer • Változatos detektálási módszerek (egy ponton, teljes hosszban) • Kiértékelés, kalibráció

  26. A kapilláris elektroforézis készülék 2-100 mm „fused silica” kapilláris Állandó hőmérséklet (0 - 60 °C) UV detektor Nagyfeszültségű tápegység 0-30 kV Minta és elektrolit-tartályok

  27. Kapilláris elektroforézis (1995)

  28. Chip-kapilláris elektroforézis készülék (2005)

  29. Kvarc-kapilláris és mikrochip

  30. A detektálási módszerek érzékenysége • Direkt módszerek • UV-látható fényelnyelés 10-13-10-16 mol • Fluoreszcencia 10-15-10-17 mol • Lézer-indukált fluoreszcencia (LIF) 10-18-10-20 mol • Amperometria 10-18-10-19 mol • Vezetőképesség 10-15-10-16 mol • Tömegspektrometria 10-16-10-17 mol

  31. Az elektroforézis módszerei • Osztályozás az elválasztás elve alapján

  32. Az elektroforetikus elválasztás fajtái (1) Zóna elektroforézis (ZE - CZE) Izoelektromos fókuszálás (IEF - CIEF) Izotachoforézis (ITP - CITP) Gélelektroforézis (PAGE - CGE) A vándorló komponensek töltés/tömeg (z/m) aránya alapján Az amfoter tulajdonságú komponensek izoelektromos pontja (pI) alapján előre megformált pH gradiensben A vándorló komponensek mobilitása (m) alapján SDS jelenlétében a molekulatömeg (m) alapján

  33. Az elektroforetikus elválasztás fajtái (2) Micelláris elektrokinetikus kromatográfia (MEKC) Kapilláris elektrokromatográfia (CEC) A vándorló komponensek micelláris megoszlása alapján Az elektroendozmózis jelenlétében vándorló komponensek és a kromatográfiás álló fázis kölcsönhatása alapján

  34. Zóna elektroforézis (ZE - CZE) A vándorló komponensek töltés/tömeg (z/m) aránya alapján történő elválasztás Megfelel a nem-denaturáló gél-elektroforézisnek

  35. - EOF + Zóna-elektroforézis elektroozmózis jelenlétében

  36. Szérum-elektroforézis • Normál szérum kapilláris zóna-elektroforézise és agaróz-elektroforézise Teljes fehérje-tartalom 70.6 g/l, albumin-tartalom 42.7 g/l. Kisérleti körülmények: 40 cm×50 μm kapilláris, 20 kV; 200 nm, 20 °C. A minta higítási aránya 1:50.

  37. Liquor-elektroforézis • Normál liquor kapilláris zóna-elektroforézise és agaróz-elektroforézise Teljes fehérje-tartalom 0.42 g/l, albumin-tartalom 0.23 g/l. Kisérleti körülmények: 40 cm×50 μm kapilláris, 25 kV; 200 nm, 20 °C. A minta nem volt higítva.

  38. Izoelektromos fókuszálás (IEF - CIEF) Az amfoter tulajdonságú komponensek izoelektromos pontja (pI) alapján, előre megformált pH gradiensben történő elválasztás

  39. pH gradiens formálása amfolitokkal • amfoter tulajdonság • szintetikus vegyületek keveréke (> 4000 féle molekula különböző izoelektromos ponttal) • jó pufferkapacitás • >0 vezetőképesség az izoelektromos pontnál

  40. Izoelektromos fókuszálás (isoelectric focusing)

  41. Transzferrin-formák detektálása 280 nm-en a fehérjemennyiség detektálható, 460 nm-en a vassal telített fehérjemennyiség detektálható Az egyes transzferrin izoformák izoelektromos pontja közötti különbség kisebb, mint 0.3 pH egység

  42. Hemoglobin formák analízise izoelektromos fókuszálással normál Hb minta Hb variánsok Hb minta diabéteszes betegtől

  43. Izotachoforézis (ITP - CITP) A vándorló komponensek mobilitása (m) alapján történő elválasztás

  44. Izotachoforézis (isotachophoresis) A vándorló komponensek a mobilitásuknak (m) megfelelő sorrendben vándorolnak az elválasztás után (azonos sebességgel) mzáró-ion<mC-komponens <mB-komponens <mA-komponens<mvezető-ion

  45. Uraemiás beteg széruma izotachoforetikus koncentrálás nélkül nem vizsgálhatók a kóros mennyiségben felgyülemlő savak

  46. Micelláris elektrokinetikus kromatográfia (MEKC) A vándorló komponensek micelláris megoszlása alapján, azaz a molekulák hidrofóbicitása alapján történő elválasztás

  47. Micellaképződés • A felületaktív anyagok egy bizonyos koncentráció-érték felett micellákat képeznek. • CMC - kritikus micella koncentráció (cSDS = 8 mM) • „SDS” - > a dodecil-szulfát anionok micellákat képeznek, amelyekben a poláris oldószer felé helyezkednek el a szulfát-anion csoportok, és a micella magját az apoláris, hidrofób láncok alkotják

  48. Micellar elektrokinetic chromatography (Shigeru Terabe, 1985) Micellákat tartalmazó elektrolitban a micellába belépő hidrofób komponensek, hidrofóbicitásuknak megfelelően rövidebb-hosszabb ideig a micellával együtt vándorolnak az elektromos térben.

  49. Töltéssel nem rendelkező anyagok elektroforetikus/elektrokinetikus analízise A dodecil-szulfát micellák segítségével 14 mono- és diszaccharid elválasztása lehetséges nagy felbontással, mennyiségi analízis céljára is. A cukrok jelölve voltak a detektálhatóság érdekében

  50. Gélelektroforézis (PAGE - CGE) Miután a kapillárisban nem szükséges hordozó mátrix, ezért a gélelektroforézist csak az ún. denaturáló formában alkalmazzuk molekulasúly meghatározásra, vagy DNS analízisre. Fehérjéket SDS jelenlétében a molekulatömeg (m) alapján lehet elválasztani a gél-pórusokon való átvándorlás akadályozottsága miatt Nukleinsavakat / oligonukleotidokat is molekulaméret szerint választhatunk el

More Related