A Magyar Takarékok

1. A Magyar Takarékok

2. A SZÖVETKEZET FOGALMA I. • A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önként egyesülnek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális szükségleteiket és törekvéseiket közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozások útján megvalósítsák. • Az alapítók hagyománya szerint, a szövetkezeti tagok hisznek a becsületesség, nyíltság, társadalmi felelősség és a másokért való törődés etikai értékeiben.

3. A SZÖVETKEZET FOGALMA II. • A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének manchesteri nyilatkozata szerint a szövetkezés alapvető célja, hogy a szövetkezetek kielégítsék a tagok szükségleteit és ezzel járuljanak hozzá a fenntartható emberi fejlődéshez. A szövetkezés a tagok szolgálatára, tulajdonuk gyarapítására, jövedelmük fokozására, költségeik csökkentésére irányul, gazdasági és szociális feladatokat látnak el egyidejűleg. A szövetkezet: szabadon, az önsegély elvének megfelelően, a tagok személyes közreműködésével, a tagok vagyoni hozzájárulásával, demokratikus önkormányzat keretében létrehozott közösség, ami vállalkozási és más tevékenységet folytat. Jogi személy.

4. A SZÖVETKEZET FOGALMA III. A magyar szövetkezeti törvény szerint: A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.

5. Néhány jellemző adat (2010.) EU H • Takarék / hitelszöv. száma: 4.000 130 • Kirendeltségek száma: 66.000 1.800 • Tagok száma: millió fő 50 0,1 • Ügyfelek száma: millió fő 181 1,1 • Alkalmazottak száma: ezer fő 800 8 • Lakosság száma: millió fő 480 10

6. A 6 SZÖVETKEZETI ÉRTÉK

7. A 7 SZÖVETKEZETI ELV

8. Rochdale-i takácsok elvei - 1844 • az üzleti felesleget a vásárlások arányában visszatérítették, • a tagok üzletrésztőkét fizettek be, • korlátozott tőkekamatot számoltak el, • politikai és vallási semlegességet követtek, • készpénz ellenében, és nem hitelbe árusítottak és vásároltak, • kezdeményezték a szövetkezeti képzést, • piaci áron és nyílt üzlethelyiségben értékesítettek, • nem tagokat is kiszolgáltak, • jó minőségű, becsületesen kimért árut forgalmaztak.

9. Normál tagság • JOGOK • Részvételi • Tanácskozási • Tájékozódási • Választhatósági • Szavazati • KÖTELEZETTSÉGEK • Vagyoni hozzájárulás • Személyes közreműködés

10. TIPIKUS SZÖVETKEZETI TŐKEELEMEK

11. A SZÖVETKEZETEK TIPUSAI

12. A SZÖVETKEZETI PÉNZINTÉZETEK

13. SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉG Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ Iskolaszövetkezetek Szövetsége (Student) Takarékszövetkezetek Érdekvédelmi Szövetsége (TÉSZ)

14. SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK MEGOSZLÁSA DARABSZÁM SZERINT 2012.04.01-ÉN OTSZ 102 db* TÉSZ 12 db Független 5 db Buda-Cash 7 db Hitelszöv. 4 db Összesen:130 db *Megjegyzés: +3 db Zrt.!

15. A TakarékszövetkezetiIntegráció fontosabb intézményei EGYÉB MFÖ 380 Md HUF, ST 13 Md HUF; 38 % DZ Bank Ag, 57% TKSZ, 5 % OTSZ; Takarékpont: 23 KSZ, 350 fiók; ST 10,5 Md HUF; Bizt.tartalék 12,3 Md HUF; 98% állami tulajdon, 2% TKSZ tulajdon • Befektetési vállalkozás, portfólió kezelés, vagyonkezelés • 105M Ft MFÖ, 87 M Ft ST, • 100% MTB tulajdon. Vagyonkezelő és Hasznosító Zrt. 135 M Ft MFÖ, 107 M Ft ST. 49 % MTB tulajdon 21 % OTIVA tulajdon 30 % TKSZ • IT Szolgáltatások, • TAKINFO Kft.– 905 M Ft ST; 52 % MTB, 48 % OTIVA; • TAK-INVEST Kft. – 300 M Ft ST; • 99% TKSZ, 1 % Hitelszövetkezet • Faktoring társaság, 656 M Ft ST, • 5.462 M Ft MFÖ • 24 % MTB tulajdon, 76% VR Factorem GmbH. • Egy tag - egy szavazat • Vagyoni hozzájárulási kötelezettség • Részvételi, szavazati, tájékozódási jogosultság.

16. Az OTSZ és a Takarék Akadémia szervezete KÖZGYŰLÉS Könyvvizsgáló Takarék Akadémia Felügyelő Bizottság OTSZ Felügyelő Bizottság OTSZ Elnökség Takarék Akadémia Elnökség Szakmai Tanácsadó Testület Belső ellenőr Ad hoc bizottság OTSZ ügyvezető Takarék Akadémia ügyvezető Regionális tanácskozás Adminisztráció Takarék Akadémia Adminisztráció MESZÖVÖK TKSZ TKSZ TKSZ TKSZ TKSZ stb.. TKSZ

17. A TakarékszövetkezetiIntegráció fontosabb intézményei OTSZ • Alapítva: 1990; (1989.II.Etv. és 1992. I. és 2006. X. tv. alapján), társadalmi szervezet, önálló jogi személy; • (A Takarékszövetkezeti Integráció 1993-ban jött létre.) Főbb feladatok - Érdekvédelem; - Marketing, üzleti stratégia Kommunikáció; Oktatás; Társadalmi kapcsolatok;

18. A TakarékszövetkezetiIntegráció fontosabb intézményei OTSZ ÉRDEKVÉDELEM Belső érdekvédelem (a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szerveivel, Országgyűlés tagjaival, bizottságaival, PM-mel, MNB-vel PSZÁF-fal, stb.) való kapcsolattartás, lobbizás. Ennek keretében törvények, szabályozások véleményezése, illetve javaslatok előterjesztése. A társ szövetkezeti szervekkel való együttműködés (OSZT, ÁFEOSZ, TÉSZ, OKISZ, LOSZ, MOSZ, MAGOSZ, stb.) Külső érdekvédelem: nemzetközi kapcsolatok ápolása, delegációk küldése, fogadása, a külföldi tapasztalatok átvétele érdekében. A hazai takarékszövetkezetek képviselete az EU-s szövetkezeti banki képviseleti szervezetben, illetve más nemzetközi szervezetek mellett (pl. IRU).

19. A TakarékszövetkezetiIntegráció fontosabb intézményei OTSZ MARKETINGÜZLETI STRATÉGIA Imázs marketing (üzenetek megfogalmazása); Reklám tevékenység (média mix); Üzleti stratégia kidolgozása;

20. A TakarékszövetkezetiIntegráció fontosabb intézményei OTSZ KOMMUNIKÁCIÓ Kapcsolattartás az írott és elektronikus sajtóval, sajtótájékoztatók szervezése; Saját újság megjelentése (Takarék). Célja: a tag takarékszövetkezetek tájékoztatása, lobbizás a Parlament tagjainál, Minisztériumoknál, stb. Honlap megjelentetése

21. A TakarékszövetkezetiIntegráció fontosabb intézményei OTSZ OKTATÁS Külső oktatási intézmények bevonásával (pl. Bankárképző, FEBI); Saját tanfolyamok indítása; Kiszervezésben, Takarék Akadémia formájában. • Alap-, középfokú képzés, • Mesterkurzusok, • Szemináriumok, fórumok, • Tanácsadás, • Ügyfél-konferenciák. • Nemzetközi együttműködés.

22. A TakarékszövetkezetiIntegráció fontosabb intézményei OTSZ TÁRSADALMI KAPCSOLATOK Takarékossági Világnap; Nemzetközi Szövetkezeti Nap (többi szövetkezeti szövetséggel együttműködésben); Sportrendezvények szervezése; Nyugdíjas találkozók rendezése

23. A TakarékszövetkezetiIntegráció fontosabb intézményei MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK Zrt. • Az integrációs célokat szolgálja, • Központi banki feladatai: tksz-ek számláit vezeti, pénzforgalmukat lebonyolítja, termékfejlesztés, jogi tanácsadás, • Kereskedelmi banki feladatai: számlavezetés, hitelezés, stb. elfogadja a subszidiaritás elvét (nem kíván a tksz versenytársa lenni, 1. a tksz; ÖK-t együtt, vállalkozókat meghat méret felett) • Befektetési feladatai: kiegészítik a tksz termékpalettát, pénz-és tőkepiaci műveleteket végeznek, közvetítenek, hozzáférést biztosítanak nemz.. Értékpapírpiacokhoz, az állampapírpiacon elsődleges forgalmazói státusszal rendelkeznek. • Szervezeti felépítés: • Közgyűlés, • Igazgatóság (Elnök-vig.+ 2 vigh. +2 üv.ig.) • Ügydöntő FB (7 fő) • Szakmai Tanácsadó Testület

24. A TAKARÉKBANK alapszabály szerinti tevékenysége • vezeti a takarékszövetkezetek bankszámláit, pénzforgalmukat lebonyolítja, • csatlakozik az országos elszámolásforgalmi rendszerhez, • menedzseli a takarékszövetkezetek és a takarékszövetkezeti integráció egésze likviditását, • lebonyolítja a takarékszövetkezetek számára szükséges devizaműveleteket, • nemzetközi bankkapcsolatokat alakít ki és tart fenn, • fellép a bankközi pénzpiacon, a takarékszövetkezetek részvételével hitelezői és • tőkebefektetői konzorciumokat szervez, • kedvezményes hitellehetőségeket tár fel és közvetít a takarékszövetkezetek számára, • közreműködik a stratégiai és üzleti terv, az üzletpolitika, valamint a technikai és a • technológiai fejlesztési koncepciók és az alkalmazandó egységes ügyrendek kidolgozásában, • szakmai segítséget nyújt az üzleti tevékenység összehangolásához, • új, standardizált hitelintézeti termékeket alakít ki, • megszervezi és lebonyolítja a lakásszövetkezetek kötelező jegybanki tartaléka elhelyezését, • rendszeresen közzéteszi az általa alkalmazott irányadó kondíciókat, • készpénz ellátási rendszert tart fenn, • közreműködik a tagszövetkezetek bankbiztonsági rendszereinek kiépítésében, • befektetési szolgáltatási termékeket kínál a takarékszövetkezetek ügyfelei számára.

25. A TakarékszövetkezetiIntegráció fontosabb intézményei ORSZÁGOS TAKARÉKSZÖVETKEZETI INTÉZMÉNYVÉDELMI ALAP (OTIVA) • Célja: csoport-biztonság politika, stabilitás és • fizetőképesség megőrzése, bizalom erősítése; • Feladata: prudens szabályozás, • intézmény és betétvédelem, • konszolidáció, • helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzés. • Kezességet vállalhatnak, • Kölcsönt nyújthatnak, • Tőkejuttatásban részesíthetnek.

26. Az OTIVA • 1996. évi CXII. törvény XX. fejezete alapján • Önkéntes intézményvédelmi alap, jogi személy. • Pénzeszközei nem vonhatók el, • a létesítő okiratban meghatározottól eltérő célra nem használhatók. • Pénzeszközeit készpénzben, bankszámlapénzben és állampapírban kell tartani. • A Felügyelet által a tagszövetkezetektől beszedett bírságok összegének • 80%-át az Alapba kell befizetni. • Az alapítás határozatlan időre szól, működése felügyeleti engedélyhez kötött. • Vállalkozásnak nem minősül. • Konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettsége nincs. • Társasági adó- és iparűzési adómentes, illetve ÁFA tárgyi adómentes.

27. A TakarékszövetkezetiIntegráció fontosabb kapcsolatai Irányítás, felügyelet, hatóság, Érdekvédelem, Üzleti kapcsolat. Adatbázis

28. Nemzetgazdasági Minisztérium • 2010. 06. 01-től általános feladata, hogy a rendelkezésére álló gazdaságpolitikai eszközökkel és az uniós források hatékony felhasználásával elősegítse egy, az egységes európai piacon és a globalizálódó világgazdasági környezetben egyaránt versenyképes, gyors növekedésre képes, magas hozzáadott értéket előállító, innovatív, tudásalapú gazdaság kialakulását. • Feladatainak területe: Makrogazdaság, Külgazdaság, EU Kapcsolatok, Gazdaságfejlesztés, Pénzügy, Foglalkoztatás, Területfejlesztés és építésügy, Szakképzés és Felnőttképzés, Érdekegyeztetés, Statisztikai adatgyűjtés. • A Pénzügyminisztérium 1848. május 1-jén kezdte meg működését Kossuth Lajos, mint első pénzügyminiszter irányítása alatt a Batthyány-kormányban. • A Pénzügyminisztérium a magyar kormánynak az állam pénzügyeinek intézésével megbízott szerve volt eddig, amíg nem integrálták egy csúcsminisztériumba. • A pénzügyi terület főbb feladatai: • előkészítí és kidolgozza a kormány pénzügypolitikájára vonatkozó javaslatokat, • összehangolja a pénzügypolitikát a monetáris politikával, • megvalósítja a kormányzati intézkedések összhangját, • meghatározza a gazdasági stratégia pénzügy-politikai kereteit, • közreműködik a kormány gazdaságpolitikai programjának kidolgozásában, • felügyeli az államháztartást, költségvetést, nyugdíjbiztosítást, egészségbiztosítást, állami vagyonkezelést, privatizációt stb. • gondoskodik az államot illeti bevételekről (adók, illetékek, vámok), • felállítja és felügyeli a pénzügyi, számviteli elszámolási rendet, • Szabályoz, elemez, nyilvántart stb.

29. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) • A PSZÁF Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző és szabályozó, független alkotmányos szerve.  • A Felügyelet tagja az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszernek. • Együttműködik a Kormánnyal, az MNB-vel, a Gazdasági Versenyhivatallal, és más hatóságokkal. • Biztosítja a pénzügyi piacok megbízható, folyamatos és átlátható működését; • Erősíti a pénzügyi piacok iránti bizalmat. • Előmozdítja a pénzügyi piacok tisztességes versenyen alapuló fejlődését. • Védi a piaci szereplők jogos érdekeit. • Szolgálja a fogyasztói döntések kockázatának csökkentését • a szükséges információk hozzáférhetőségének biztosításával. • Aktívan részt vesz a pénzügyi bűnözés visszaszorításában. • A Felügyelet értékrendjének két központi eleme az igényes szakmai munka és  • a tisztességes magatartás.

30. A PSZÁF intézkedései • intézkedési tervet kérhet be, • kezdeményezheti a vezetők visszahívását, • korlátozhatja a tulajdonosok szavazati jogát, • előírhatja a hiteszközökkel szembeni tartalék növelését, • felfüggesztheti az üzletvitelt, meghatározott időre, • meghatározott tevékenységre • visszavonhatja a tevékenység végzésére irányuló engedélyt, • felfüggesztheti a kifizetéseket, • javasolhatja az egyesülést, • a részvények más pénzintézet által történő megvásárlását, • veszteség esetén alaptőke csökkentést javasolhat, • elrendelhet kényszerhitel igénybevételét, • kezdeményezheti a felszámolást, • szankcionál, felügyeleti bírságot szab ki.

31. MAGYAR NEMZETI BANK • Az MNB jogállása • A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja, jegybank. Az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja. • Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől. • Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik. • célja az árstabilitás elérése és fenntartása. • támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. • Az MNB alapvető feladatai • meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát (befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet), meghatározza a jegybanki alapkamatot. • kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze. • hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezel. • a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez. • kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket és figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét. • A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény alapján az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. A forint árfolyama az euróval, mint referenciavalutával szemben 2008. február 26-tól kezdődően szabadon lebeg, a forint mozgását a piaci erők határozzák meg.. 

32. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR • A Magyar Államkincstár önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv; az államháztartásért felelős miniszter szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alatt áll. • A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a finanszírozásért, a pénzforgalomért és az elszámolásokért, továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért, a készpénz-, deficit- és államadósság-menedzselésért, valamint az állam által vállalt garanciák, és az általa nyújtott hitelek részletes nyilvántartásáért és kezeléséért. • A Magyar Államkincstár küldetése: a közpénzek kifizetése, és ezen kifizetések ellenőrzése. A Kincstár a közpénzek elköltésének résztvevője, és egyben felügyelője is. Feladatuk a közpénzek útjának nyomon követése, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek. Utólagosan finanszíroz; a jogerős köztartozást automatikusan leemeli; egységes, ingyenes, kötelező számlavezetés az ÖK kivételével az államháztartás alrendszerében a kzpi. költségvetési szervek részére. • A költségvetési törvény végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a magyar kincstári rendszer két szervezete látja el: a Magyar Államkincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zrt. • Fő tevékenységek: a költségvetés végrehajtása; pénzügyi szolgáltatások; család- és egyéb szociális támogatások folyósítása, energiaár-támogatás, lakástámogatás, Start-számla vezetése; központi illetményszámfejtés; pályázatos támogatások, követeléskezelés; törzskönyvi és egyéb nyilvántartások vezetése. A szolgáltató állam filozófiáját vallja magáénak.

33. ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP • 1993. július 1-től, betétbiztosítás, bankrendszer stabilitása, hitelintézetekkel szembeni bizalom erősítése érdekében. • Az Alap legfontosabb feladata, hogy a betétek befagyása esetén a biztosított betétek utáni kártalanítási összeg kifizetése • A biztosítási kifizetés értékhatára (a tőke- és kamatösszeg együttes figyelembe vételével) hitelintézetenként és betétesenként jelenleg 100 ezer eurónak megfelelő forint összeg (28-30 M Ft) • A betétbiztosítás kiterjed minden olyan betétre, amelyet természetes vagy jogi személy nevére szólóan helyeztek el. • Kivételt jelentenek a költségvetési szervek, a hitel- és biztosító intézetek, befektetési alapok stb. által elhelyezett betétek. • Védettek továbbá a 2003. január 1-je után váltott kötvények és letéti jegyek, amelyeket hitelintézet bocsátott ki. • Tagintézet: aki betétet gyűjthet, annak kötelező. • Forrásai Az Alap bevételi forrásai az egyszeri csatlakozási díj (a tagintézetek jegyzett tőkéjének 0,5 százaléka), valamint a tagintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés. • Az éves rendszeres befizetési kötelezettség törvényben rögzített felső határa az Alap által biztosított betétállomány legfeljebb 6 ezreléke. önkéntes intézményvédelmi tagság esetén ennek az 50 %-a.

34. KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZER • Zártrendszerű központi adatbázis, ahova a hazai pénzügyi szolgáltatók (bankok, takarékszövetkezetek, pénzügyi vállalkozások) töltik fel a vállalati és lakossági hiteladatokat, mely információk ezután minden más, a rendszerhez csatlakozott pénzügyi intézmény és vállalkozás számára is elérhetővé válhatnak. • A KHR rendszer szereplői: a KHR-t kezelő vállalkozás, adatszolgáltató hitelező, ügyfél. • Meghatározott referenciaadatok kezelhetők. • Célja: • a hitelképesség differenciáltabb megítélésének és • ezáltal a hitelezésnek szélesebb körű lehetővé tétele, • a referenciaadat-szolgáltatók biztonságosabb működése érdekében a • hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése.

35. A Takarékszövetkezeti Integráció főbb számai

36. TSZI MÉRLEGFŐÖSSZEGÉNEK KONCENTRÁCIÓJA

37. TSZI SAJÁT TŐKE KONCENTRÁCIÓJA

38. JOGFORRÁSOK • Magyarország Alaptörvénye • A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény • A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény • A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. Törvény • A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. Törvény • A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény

39. AJÁNLOTT JOGANYAG, EGYÉB KIADVÁNYOK, FORRÁSOK • A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény • A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény • Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény • A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény • A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény • A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény • A pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, • valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló • 2007. évi LI. Törvény, • A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló • 2008. CIII. Törvény • Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvény • Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény • Adótörvények • 224/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól • 250/2000. (XII. 24.) Korm. Rendelet a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól. • Integrációs Szerződés • OTSZ / OTIVA / TBANK Szervezeti és Működési Szabályzat • OTSZ /OTIVA Alapszabály, TBANK Társasági Szerződés. • MNB / PSZÁF / KSH kiadványok, statisztikák.. • A vidék bankja / Nálunk / Takarék című újságok egyes példányai • Szövetkezeti Kutatóintézet szakkönyvtárának egyes - pl. Szövetkezés című - példányai

40. Köszönöm a figyelmét! Csépány György csepany.gyorgy@otsz.hu 06-1-488-0865 06-30-9396-463 Budapest, 2012.