A szervezeti szocializáció kulturális alapjai és sajátosságai Japánban

1. A szervezeti szocializáció kulturális alapjai és sajátosságai Japánban Kultúraközi különbségek a szervezet működésében /Gazdaság-és szervezetpszichológia mellékspecializáció/ Szeminárium vezető: Mihály Nikolett 2005/2006. I. szemeszter 3. Előadás

2. Japán a II. világháború utánA termelőkapacitásának mintegy 40%-t elveszítette a háború előtti szinthez képest.Mac ArthurDzaibacu kartellek felosztásaSzakszervezeti mozgalmak elindulása1952 Amerikaiak kivonulása

3. Bevezető 70-80-as évekbeli gyors japán gazdasági sikerek  gazdasági aggodalmak, fokozott érdeklődés. Néhány „siker” magyarázat: • Iwata (1982) kultúrpszichológiai megközelítése: a j. vállalati kultúra a j. nemzeti kultúrából származik. • Ouchi (1991) a j. szervezetek sikerességét a vállalaton belüli személyes kapcsolatoknak tulajdonítja, melynek közvetítője a vállalati filozófia (klán típusú szerveződés –”Z” típusú vállalat, mint modern ipari klán). • Sugimoto (1997) szerint ugyancsak a kapcsolatokon van a hangsúly; az emberek közötti kapcsolatok csak a csoportfolyamatok alapján értelmezhetőek.

4. Függőségi kapcsolatok és közösségi hovatartozás jelentősége a japán társadalomban és családban • Függőségi kapcsolatok kialakulása a szocializáció során • A közösség szerepe a japán társadalomban • A család szerepe a közösséghez tartozás, mint érték kialakításában

5. Függőségi kapcsolatok kialakulása a szocializáció során 1. Amae: • „Függőség és mások jóindulatára való hagyatkozás; az a vágyakozás, hogy valaki teljes mértékben fogadjon el minket, szeressen és viselje gondunkat.” (Doi, 1971) • amaeru-amajakasu kapcsolat, nemcsak szülő gyermek, de barátok és munkaadó-munkavállaló között is. • ”boldog gyermekkor iránti vágyakozás” – közösségi „altatódalok”

6. Függőségi kapcsolatok kialakulása a szocializáció során 2. Korai anya-gyerek kapcsolat: Cél a függőségi helyzet kialakítása: • Speciális szoptatási, alvási szokások • Caudill és Weinstein (1969) japán és amerikai „ifjú” családok összehasonlító vizsgálatának eredményei szerint: • A japán anyák inkább nonverbálisan fejezik ki magukat ( verbális fejlődés lassú), • állandóan a „közelben” vannak, • Sok „ellenálló” gyerek, de kevés szorongó gyerek. 3. Apa-gyerek kapcsolat: on-ko

7. A közösség szerepe a japán társadalomban 1. Individualizmus-kollektivizmus • Triandis: „az individualisták a személyes céljaikat helyezik a közösségi célok elé, a kollektivisták viszont vagy nem tesznek különbséget a kettő között, vagy ha mégis, akkor a közösségi célokat emelik az egyéni célok fölé” • Szégyen típusú társadalom? (lelkiismeret vs. szankció) • Hofstede szerint a japánokat alacsony individualitás, és nagy hatalmi távolság jellemzi –de leginkább átlagosak. • Markus, Kitayama (1991): Függőségre és függetlenségre törekvő „self” („Légy indirekt, olvasd mások gondolatatit”/ („Azt mondd, amit gondolsz” )

8. A közösség szerepe a japán társadalomban 2. A csoport kiemelt jelentősége • A j. ember sokkal inkább hangsúlyozza, hogy milyen intézményi keretben él, minthogy milyen személyiségbeli tulajdonságai vannak. • Fontosak a viszonyítási alapok. • Mindig van egy csoport, amit a többi elé kell helyezni –tiszta, osztatlan elköteleződés vágya (pl. „tiszta Edo-i gyermek”).

9. A közösség szerepe a japán társadalomban3. A család szerepe a közösségi hovatartozás, mint érték kialakításában • Viselkedésbeli érzelem visszafogás, összhangra törekvés az emberi kapcsolatokban • Éles határt húznak a „honne” és a „tatemae” közé. • „Sunao”: széles látókörű, „elfogadó” megbízható ember

10. A közösség szerepe a japán társadalomban A hierarchikus társadalmi rendbe való beilleszkedés vágya Konfuciánus etika: rangban és korban felette állók iránti feltétlen engedelmesség, ugyanakkor az alárendeltek bizalmának a biztosítása. Szabálykövetés • A rendszeretet kialakítása (óvodás takarítóbrigádok) • A szokások elsajátítása

11. Alapvető értékek elsajátítása az iskolábanOktatási rendszerbe beágyazott erkölcsi nevelés(amerikai befolyás) A japán oktatási rendszerbe beágyazott erkölcsi nevelés céljai: • Az élet iránti tisztelet kialakítása • A társas életben való eligazodást segítő szabályok elsajátítása • A vertikális társadalmi rend megértése • Önértékelés, önmagunkra vonatkozó elvárások • Társas kapcsolatok • Kapcsolatok természettel és természetfelettivel • Kapcsolat a csoporttal és társadalommal A mindennapi tevékenységet átitató erkölcsi nevelés • Iskolai takarítás • Társasköri tevékenységek (gyermek központok, közös rendezvények, együttes éneklés ereje…)

12. Alapvető értékek elsajátítása az iskolában A japán oktatási rendszerbe beágyazott erkölcsi nevelés A japán társadalom alá és fölérendeltségen alapuló berendezkedése, ennek megjelenése az iskolában • szenpai-kohai kapcsolat A „han” rendszer • Kölcsönös felügyeleti rendszer • 5-10 tagból áll • Mint egységet dicsérik, vagy marasztalják el • Biztosítja a tagok közötti viselkedésbeli konfromitást

13. A japán vállalat, mint kölcsönös függőségek hálója (I- VI.) • A vállalat, mint elsődleges vonatkoztatási csoport • Családi minta alkalmazása a vállalati életben • Fiatal dolgozók szocializációja, a függőség elmélyítése • Az alá-fölérendeltségen alapuló szervezet, a főnök-beosztott kapcsolat • A vállalattól való függés intézményesült rendszere- teljes elkötelezettség (1-3) • „Han” rendszer a vállalaton belül

14. I. A vállalat, mint elsődleges vonatkoztatási csoport Vállalati „éntudat” • Én-azonosság meghatározás vállalati elköteleződés alapján • „Ucsi”, „szan”, „szoto”, „Docsira desuka?”, „kaisan” • Különbség a fizikai és szellemi dolgozók vállalati elköteleződésében.

15. II. Családi minta alkalmazása a vállalati életben „Ije”: a családi háztartás közössége • Erős hierarchián alapuló kapcsolatok • Paraszti közösségek, kereskedőházak  „zaibacuk” „Családi rendszer” a nagyvállalatokban • „ az új családi közösség” • Bensőséges kapcsolatok ???

16. III. Fiatal dolgozók szocializációja, a függőség elmélyítése Érdekeltség a fiatal munkaerő felvételében: • Nemcsak a szaktudás, hanem a „kapcsolati tőke” is fontos. Felvételi „kálvária” • Már az általános iskolában eldőlhetnek az „elhelyezkedési esélyek”. • „Felavatási szertartás” – az „újraszocializálás” kezdete • Vállalati filozófia elsajátítása több hetes tanfolyamokon • A félreérthetőség befolyásoló ereje  hosszú munkaidő

17. IV. Az alá-fölérendeltségen alapuló szervezet, a főnök-beosztott kapcsolat • A hierarchikus sorrendet meghatározza: • Iskolai végzettség • A vállalathoz való belépés időpontja • A vállalat iránt tanúsított elköteleződés mértéke • „Szenpai-kohai-dorjo” kapcsolat: • Szenpai= elöl-előre; Kohai = hátul levő társ • Dorjo: rangban egyenlő, általában azonos korú • Kölcsönös függés, jóindulat • Nemcsak a beosztottaknak vannak „konfucianuszi” kötelességeik • A japán vezető minősítése attól függ, hogy mennyire tudja magát elfogadtatni beosztottjaival. Lényeg a „közös sors” érzetnek kialakítása • A lojalitás segíti a gyors mozgósítást bármilyen feladat esetén

18. V.A vállalattól való függés intézményesült rendszere- teljes elkötelezettségA „teljes ember eszménye”Gondoskodás a betegellátásról, nyugdíjról, szakmai kiképzésről, szociális szükségletekről…Az élethossziglan tartó alkalmazás:Az elbocsátástól való félelem redukálódik  kisebb erőfeszítés Juttatások és bérezési rendszer • Korábban: juttatások jelentősen csökkentek munkahely változtatás esetén: „A probléma az, hogy sehová sincs menni.” • Ma már az élethossziglan tartó foglalkoztatottság, illetve a „szenioritáson” alapuló fizetési rendszer leáldozóban van. Előléptetési rendszer • „Szenioritáson” alapszik: azt a feltételezést követi, miszerint az idősebbek több tapasztalattal és jobb megértő képességgel rendelkeznek = „életkor egyenesen arányos a hatékonysággal” • Vezető posztok „kreálása” ugyanazon korúaknak

19. V.A vállalattól való függés intézményesült rendszere- teljes elkötelezettség Kiértékelési rendszer: • Évente, kétévente, alábbi szempontok szerint: • Jitsurioku: elszántság, becsvágy • Szositcu: készség vagy képesség egy szakterületen • Noriku: pszichológiai jellemvonások + személyes fejlődés mértéke • Verseny • Hosszú munkaidő • „Érdek alapú” személyes kapcsolatok (honne  tatemae)

20. VI. „Han” rendszer a vállalaton belül • Mc Gregor: „Azok a kis csoportok, amelyek hierarchikusak, erős kohézióval rendelkeznek és össze vannak egymással kötve, nagyon sikeres szerveződési formát eredményezhetnek” • TQC Teljes körű minőségi ellenőrzés • Minden „han” csoporttól elvárják, hogy annyi fejlesztési javaslatot nyújtsanak be, amennyi csak lehetséges • Állandó „nyomás” alatt a csoporttagok • Menedzseri szemléletmód kialakulása a dolgozóban is. • Elköteleződés