1 / 226

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. OTTHONUNK A NAPSUGARAS NYUGAT-BALATON. Budapest, 2009 November 27.

Télécharger la présentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. OTTHONUNK A NAPSUGARAS NYUGAT-BALATON Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. – Összefoglaló a térségről A(z) Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. területe 44 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 32,523 fő, a városokban élő lakosok száma 3,603 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 37 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 35%-a, 13 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 25 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 7 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 32,523 Gyenesdiás 3,481 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 44 Badacsonytomaj 2,437 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 3 Vonyarcvashegy 2,117 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 7 Zalaapáti 1,642 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 7 4 Fő fejlesztési prioritások száma 16 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 4 37 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 25 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,366,893 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 6 • 386,223 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 15 • 1,366,893 • Falumegújítás és -fejlesztés • 5 • 754,642 • A kulturális örökség megőrzése • 9 • 865,522 • Leader közösségi fejlesztés • 8 • 381,196 • Leader vállalkozás fejlesztés • 4 • 133,700 • Leader képzés • 5 • 140,000 • Leader rendezvény • 2 • 103,513 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 67,300 • Leader komplex projekt • 1 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • Nincs a térségnek egyedi arculata, és nagy részén jellemző a szezonalítás. Az attrakciók megközelíthetőségéhez szükséges utak rossz állapotúak, a fejlesztésre alkalmas helyeken sok esetben hiányos az infrastruktúra. Gyenge a marketing, hiányoznak a minőségi promóciós anyagok. A gazdasági szerkezet egyoldalú, a térség potenciáljának jó része kihasználatlan, jelentős a társadalmi-gazdasági eltérés a partközeli, és a háttértelepülések, a városok, és a kistelepülések között. Nem megoldott a helyi termékek előállításának, feldolgozásának, értékesítésének rendszere és az ezzel összefüggő minőségbiztosítás sem. Nincs térségi védjegy. • A térségünk legfontosabb kitörési pontja a turizmus, s az arra épülő, kiegészítő profitorientált és nonprofit tevékenységek. A fejlesztésekhez jó alapot teremtenek a táji-természeti értékek, a történelmi-, és kulturális hagyományok, adottságok gazdagsága (karakterjegyek, vallás, apátságok, bazilikák, várromok, kúriák, kelta-, avar- és ókori emlékek), a domborzati sokszínűség (geológiai érdekességek, jelentős gyógy- és termálvízforrások, ásványvízkincs), helyi identitástudat, közösségi szellem, az aktív civil szféra, a partnerségre alapozott együttműködések. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig E. – A stratégia alapvető célja A VIDÉKEN ÉLŐK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, A JÓLÉT ALAPJAINAK MEGTEREMTÉSE. ÚJ, FENNTARTHATÓ JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK TEREMTÉSE, A MUNKALEHETŐSÉGEK KÖRÜLMÉNYEINEK JAVÍTÁSA, MUNKAHELYTEREMTÉS, MUNKAHELYEK MEGŐRZÉSE A VIDÉKI TÉRSÉGEKBEN. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉZSÉG NÖVELÉSE ÉS A HELYI TÁRSADALOM SZERVEZETTSÉGÉNEK JAVÍTÁSA, ÉLETKÉPES VIDÉKI KÖZÖSSÉGEK KIALAKÍTÁSA, ILLETVE TÁMOGATÁSA. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 Térségünk nagy része társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott. A Balatonparti települések kivételével a térségre hagyományosan jellemző a mezőgazdasági termelés, a Tapolcai térségben főleg a szőlészet-borászat (kiemelten a hagyományos szőlőművelés). A földek átlagosan 16 AK értékűek, jó részükön még ma is jellemző a szántóföldi növénytermesztés. Szinte minden településhez tartozik zártkert, szőlőhegyek és gyümölcsösök, több évszázados sző-lőtermesztési- és borászati tradíciókkal rendelkezünk. A Kis-Balatonon a vízborított, fokozottan védett belső területek csak szakmai céllal, kísérettel, külön engedéllyel látogathatók. Ezen tájegység kiváló minőségű vörös- és fehérborait is szívesen kóstolják az idelátogatók. Nem ritkák a római kor 2000 éves emlékei, és feltehetőleg már a kelták is termesztettek itt szőlőt. Jellemző a kisméretű borászatok működése, de több nagy szőlőfeldolgozó és palackozó üzem is létesült. A népesség elöregedő és erősen fogyó, melynek egyik oka az is, hogy az elmúlt évtizedekben sem tudott térségen belül olyan gazdasági erőcentrum kialakulni, amely vonzaná belülről vagy kívülről a munkavállalókat. A foglalkoztatás aránya 60%-os az aktív korú népességre vetítve, ami kedvezőtlen. A foglalkoztatottak nagy része a tercier szektorban dolgozik, ahol a foglalkoztatás sok esetben csak szezonális. Erőforrásaink az élővizek (Balaton, Kis-Balaton), a Keszthelyi hegység, a Zala-völgye és a Zalai Dombhát üde színfoltjai, a Balaton-felvidék egyedülálló természeti kincsei, az ezeken alapuló gazdasági és turisztikai tevékenységek, szolgáltatások, s az ezekre épülő vállalkozói szektor. A "táj" hangsúlya indokolt, mint értékőrző, fő vonzerő (Európában egyedülálló) és egyben gazdasági hatóerő, de a fej-lesztés tudatos korlátja is. Erősségeinket a turizmus többirányú fejlesztéséhez jó alapot teremtő történelmi-, és kulturális hagyományok, adottságok gazdagsága (karakterjegyek, vallás, apátságok, bazilikák, várromok, kúriák, kelta-, avar- és ókori emlékek), a domborzati sokszínűség (geológiai érdekességek, jelentős gyógy- és termálvízforrások, ásványvízkincs), helyi identitástudat, közösségi szellem, az aktív civil szféra, jelentik. A térség nagy része a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, ami bizonyos esetekben fejlesztéseket befolyásoló tényező, ugyanakkor egyfajta garancia a természeti értékek megőrzésére. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Fontos cél a települések népesség megtartó erejének helyreállítása a fenntarthatóság, a megmaradás érdekében. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/1 A helyi akciócsoport által lehatárolt tájegység életföldrajzi, és természetföldrajzi szempontból kiemelkedő értékű, döntő hányada a Balatoni Nemzeti Park része, amely alapvetően határozza meg a fejlesztési lehetőségeinket. A környezet természetes állapota, a csendes, nyugodt pihenésre alkalmas táj meghatározó vonzerőt jelent. Térségünk területén változatos a domborzat. Mintegy hétmillió évvel ezelőtt a Pannon tenger borította a Kárpát-medencét, amely elveszítve kapcsolatát a távolabbi tengerekkel, idővel tóvá alakult. A térben és időben nagyléptékű földtörténeti események keretében a mindenkori helyi viszonyok befolyásolták a földrajzi viszonyokat. Ez az oka annak, hogy helyről helyre igen sokféle kőzettani felépítéssel és változatos formakinccsel találkozunk. Ennek eredményei: a Keszthelyi hegység nyúlványai, a Zalai dombhátak, a tanúhegyek, a Káli-medence, a Tapolcai medence, a kőtengerek, és a barlangok képződése. Gazdag a terület természetes felszíni- és felszín alatti vizekben (Balaton, Kis-Balaton, Zala folyó, források, karsztvizek, patakok). A táji adottságok változatossága magával hozza a klíma, és a talajok változatosságát is. A terület Kárpát-medencén belül elfoglalt földrajzi helyzete alapvetően meghatározza az éghajlati viszonyokat, melyre jellemző a kontinentális klímát nyugat felől befolyásoló atlanti, valamint a délnyugatról érkező mediterrán hatás keveredése. Mindezen változó mértékben érvényesülő éghajlati folyamatokat erősen módosítják a domborzatból eredő mikroklimatikus tényezők. Ezért fordulhat elő, hogy a területen a szőlőtermesztéstől, a szántóföldi- és kertészeti növénytermesztésen át, a gyógynövénytermesztés, és az intenzív és az extenzív állattenyésztés is megtalálható. Az ökológiai adottságok meghatározzák az uralkodó növény- és állatvilágot. Az akciócsoport ma együtt él a környezetével, annak minden változása kihat a térség gazdaságára, főleg az idegenforgalmi ágazatának eredményeire. Felismertük, hogy a létfeltétel a fenntartható fejlődés megvalósítása, mivel ennek hiányában azokat az erőforrásainkat éljük fel, melyekből jelenleg a legtöbben találják meg a megélhetésüket. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A 311/2007. Korm rend. 3-as melléklete szerint a Tapolcai kistérség az átmenetileg kedvezményezett kistérségek közé tartozik. A 240/2006. (XI.30) Korm rend. szerint hátrányos települések az akciócsoport területén a következők: Balatonhenye, Bókaháza, Esztergályhorváti, Gétye, Mindszentkálla, Szentbékkálla és Vindornyalak. Bókaháza, Esztergályhorváti és Gétye települések Zalaapáti község körjegyzőségében a Zala völgyében fekszenek. Bókaháza 430 lakosú kisközség kedvező fekvése jó feltételeket kínál a pihenni vágyóknak. A körzetben található Kehidakustányban üzemelő termálfürdő, a 9 km-re lévő Hévíz, a viszonylag könnyen elérhető Zalakaros látogatóinak a nyugodt falusi pihenést biztosítja. Kiváló minőségű vörös- és fehérborait szívesen kóstolják az idelátogatók. Esztergályhorváti települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeracsa–dióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen. Itt még megtalálható a mezőgazdasági nagyüzemek utolsó hírmondói, a Mezőtek ZRt. Gétye a Zalai-dombság legkeletibb vonulatán fekszik. A Zala folyótól Bókaháza zárja el. A településre Zalacsány és a 75-ös főút közötti bekötőúton lehet eljutni. A településre pár Zalaapáti és Pacsa között közlekedő autóbuszjárat tér be. Vindornyalak a Keszthelyi-hegységben, a Vindornya kelet-nyugati völgyében fekszik, a Zalaszántó és Vindornyaszőlős közötti mellékúton félúton. A településre nem túl sűrűn járnak a Hévíz és Zalaszántó között járó autóbuszok. Pár járat köti össze Keszthellyel és Sümeggel. A település minden várostól messze esik, a legközelebbi, Hévíz közúton mintegy 12 kilométerre található. Balatonhenye, Mindszentkálla és Szentbékkálla a Káli-Medencében fekszik. Mindhárom település a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, bizonyos területeik a Natura 2000 alá tartoznak. Egyik településen sincs kiépített szennyvízelvezetési rendszer és a telekommunikációs lehetőségeik is erősen korlátozottak, minimális a szélessávú internet hozzáférési lehetőség, mely a betelepülést nagy mértékben csökkenti. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 Balatonhenye zsáktelepülés, elöregedő lakosságszám, magas elvándorlás jellemzi. Legfőbb foglalkoztatója az Önkormányzat. A ritka buszjáratok miatt kiesik a környék vérkeringéséből. Mindszentkálla alacsony lakosságszámú elöregedő település, magas munkanélküliséggel. A településen egy erősen leromlott infrastruktúrális állapotú idősek otthona működik. Szentbékkálla lakossága elöregedő, magas a munkanélkülisége, elvándorló fiatalság jellemzi. Infrastruktúrális szempontból is elmaradott. Mindhárom település fejlesztési lehetőségét a csodálatos táji környezetre, hagyományokra és az épített örökségre alapuló falusi turizmus, gyógy- és fűszernövény termesztés jelentheti, figyelembe véve a fenntartható fejlődés elveit. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 8% 18% Építőipar 21% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 14% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 15% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 8% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 22% 10% Építőipar 13% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 9% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 21% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7.7%, ami 1.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.7% • Változás 2003-hoz képest 1.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 A kistérség falvaira az aprófalvas településszerkezet a jellemző. A térség számos gazdasági nehézséggel küzd, kevés a munkahelyek száma, gondot okoz a közlekedés helyi kérdéseinek megoldása, csak összefogással tarthatók fenn az oktatási intézmények. Jellemző a falvakból a városi munkahelyekre történő ingázás, illetve a szezonális munkavégzés. A szellemi foglalkoztatottak száma ötöde a fizikai munkásokénak. A munkanélküliség problémája az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkező 50 év feletti korosztályt sújtja a leginkább. E korcsoporton belül magas a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik a turisztikai főszezonon kívül alig tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dolgozók is fokozottan érintettek a munkanélküliség területén. A mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban átlagosan 4 %, az iparban 28 %, a szolgáltatóiparban több mint 40 % a foglalkoztatottak aránya az összfoglalkoztatottakon belül. Az elmúlt években fokozatosan csökkent az eltartottak aránya, viszont nőtt a munkanélküliek és az inaktív keresők aránya. A nyilvántartott álláskeresők aránya 6-8% körül mozog. A munkanélküliek a következő ellátási formákat vehetik igénybe: álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék, NYES, rendszeres szociális segély. A bejelentett új álláshelyek száma 1997-98-ban érte el a legnagyobb értéket, 2004-ig folyamatosan csökkent, majd enyhe emelkedést mutat napjainkig. Mindezek hátterében többek között az áll, hogy nem történtek jelentős munkahelyeket növelő beruházások, illetve nem voltak meghatározó leépítések sem. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 17%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Tapolca székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,814 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 17% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • CELLKOMP KFT. • Tapolca • 3002 Számítógép, készülék gyártása • 480 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • BEFAG PARKETTAGYÁR • Zalahaláp • 2010 Fűrészárugyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 268 3 • BAKONYERDŐ ZRT • Tapolca • 0202 Erdőgazdálkodási szolgáltatás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 240 4 • HOTEL PELION • Tapolca • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 150 5 • ROCKWOOL HUNGARY KFT. • Tapolca • 4532 Szigetelés • Építőipar • 120 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • MEZŐTEK RT. • Esztergályhorváti • 0113 Gyümölcs, fűszernövény termelése • 120 • 698,750 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • VARGA PINCÉSZET KFT • Badacsonytomaj • 1593 Bortermelés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 116 8 • DGA GÉPGYÁRTÓ ÉS AUTOMATIZÁLÁSI KFT. • Nemesgulács • 2952 Bányászati, építőipari gép gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 115 9 • KÉKKÚTI ÁSVÁNYVÍZ ZRT. • Kékkút • 4100 Víztermelés, -kezelés, -elosztás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 105 • 7,237,341 10 • ZASA KFT. • Zalahaláp • 2863 Lakat-, zárgyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 100 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térség önkormányzatainak kockázatviselő készsége kezd javulni, s vállalkozóibb szemmel hozzák meg a döntéseiket. Egyre több aktív civil szervezet jön létre, egyre több embert szólítanak meg, s általuk is formálódik a térségért tenni akaró polgárság. A lakosság zöme családi kis- és középvállalkozások keretében, illetve őstermelőként tevékenykedik. A nagytőke elkerülte ezt a vidéket, azonban az új infrastrukturális helyzet (M7-es autópálya, Fly Balaton repülőtér) megteremtette a lehetőséget a nagyobb vállalkozások számára, ugyanakkor a Balatoni Nemzeti Park előírásai és a Balaton törvény szabályozzák ezt. Az akciócsoport területén, különösen a Balaton-parton és Keszthely környékén a szállásnyújtás és vendéglátás irányában teremtettek gazdasági kibontakozási lehetőséget a lakosság számára. E tevékenységek képezik jelenleg is a térségben a megélhetés fő forrását, azzal, hogy összefoglalóan, a mai kor modernizált gazdaságában a turizmus fejlesztésének szükségességéről beszélünk, mint a térség meghatározó gazdasági adottságáról. A térség gazdasági életének alapja a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások, amelyek viszont csak szezonálisan kínálnak munkalehetőséget a lakosság számára. A Balaton és a Kis-Balaton közelsége, a természetvédelmi területek megóvása, az élővizek tisztasága, a hőforrásokban és gyógyvizekben való gazdagság, az adottságoknak megfelelő területfejlesztés irányába mozdította el a térség fejlődését. Így került a minőségi turizmus a fejlesztési törekvések fókuszába. Vannak pincetulajdonosok, akik hálózatszerű együttműködésben is gondolkodnak. A földek AK értéke 13-21 között található, de átlagosan 16 AK. Jellemző a szántóföldi növénytermesztés, a gabonafélék és a takarmánynövények termesztése. A térségben szinte minden településhez tartozik zártkert, szőlőhegyek és gyümölcsösök; az itt élő gazdák több évszázados szőlőtermesztési és bortermelési hagyománnyal rendelkeznek. Az állattenyésztésben még a közelmúltban is nagy szerepet játszott a tej- és húshasznú tehenek tartása, de ez ma már kevésbé jellemző. A háttértelepüléseken magasabb a mezőgazdaságból élők aránya, de a falusi turizmus népszerűsödése itt is új lehetőségeket nyit. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Ezeken a területeken a szántóföldi növénytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés egyaránt jelen van, bár gyakran csak jövedelem kiegészítést szolgál. Hiányoznak azok a komplex környezeti, gazdasági, infrastrukturális és humán erőforrás-fejlesztési irányok, javaslatok is, melyek megvalósítása garantálná, hogy a Balaton hosszú távon is az ország második legjelentősebb, a magyar polgárok körében is kedvelt turisztikai célpontja maradhasson, egyben megerősíthesse pozícióit a nemzetközi turizmusban, melynek révén a gazdaság erősítése és az emberek megélhetése jobban biztosítható. Fontos a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság integrált modellben történő alkalmazása. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 21 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 11 Vallással kapcsolatos tevékenység 7 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 40 Sporttal kapcsolatos tevékenység 21 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 11 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 47 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Oktatással kapcsolatos tevékenység 19 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 19 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 6 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 35 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 9 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A civil szektor nélkülözhetetlen szerepet tölt be a közszolgáltatások ellátásában, a rétegek és különböző lakossági csoportok esélyegyenlőségének biztosításában, a társadalmi szolidaritás megerősítésében, az életminőség elemeinek biztosításában, a közéleti értékek fejlesztésében, a demokrácia kiteljesítésében. Céljaikat jobb kommunikációval, és szélesebb körű nyilvános szerepléssel próbálják megvalósítani. Kistérségi szinten a Keszthelyi és Hévízi kistérségekben van a legtöbb (385 db) non-profit szervezet, de hasonlóan sok (375 db) található a Tapolcai térségben is. Az 1000 lakosra vetített szervezetek száma a Balaton régióban 9,1. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez közelítő indexértékkel két régiót alkotó megye, Veszprém (43%) és Zala (20%) büszkélkedhet. A településeink nagy részén polgárőr szervezetekkel, sportegyesületekkel, valamint a környezet szépítéséért, fejlesztéséért létrejött civil szerveződésekkel találkozhatunk. A szervezetek mintegy 18 %-a elsősorban sport tevékenység folytatása érdekében alakult. A második helyen a kultúra, hagyományok ápolása (13,9%) céljából megalakított szervezeteket találjuk. Harmadik leggyakrabban szereplő célként a településen élők a polgár-, tűz-, és közbiztonságának védelmét (9,2%) határozták meg. Egyenként 5% feletti részarányt képvisel még az érdekvédelem (9,9%), környezetvédelem (7,8%), szabadidő (6,7%), oktatás (5,7%), egészségügy – szakellátás javítása (5,3%). Több településen alakult ifjúsági klub, melyek bejegyzett szervezetekként működnek. Van Természet- és Vagyonvédelmi Egyesület, melynek ügyeletes csoportjai járják éjszakánként az érintett falvakat. Néhány helyen alakultak nőklubok is, melyek keretében pl. kézimunka szakkör működik. A falvakon átutazók nemcsak a társadalmi élet sokszínűségéről, hanem az itt élők igényességéről is meggyőződhetnek. Az emberek folyamatosan gondozzák környezetüket, nyírják portájuk előtt és a köztereken füvet, virágokat ültetnek. A szervezetek egyharmadának működése leggyakrabban a településük egészére terjed ki. A parttól való távolság erőteljesen differenciálja a szervezetek számát, a legtöbb alapítvány, egyesület működési területe közvetlenül a vízparti településekre koncentrálódik, amely eredmények magyarázataként a partközeli infrastruktúra fejlettebb mivolta, a könnyebb megközelíthetőség, a magasabb településsűrűség szolgálhat. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 A civil szervezeteink többsége elsődleges feladatának a környezetünk védelmét, az itt élő emberek egészségmegőrzését, az esélyegyenlőséget, valamint az élhető településformák megmaradásának segítését, és a fenntartható fejlődést tekinti. A Pannon Egyetem a felsőfokú szakemberképzésben, a tudományos kutatásban és szaktanácsadásban, az értelmiségi létre, a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására való felkészítésben felmerülő feladatait a jelenleginél korszerűbb oktatási és működési struktúrában kívánja megvalósítani. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 647 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 31,876 32,051 32,186 32,392 32,523 Éves változás 206 131 175 135 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 647 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 3% 0-2 év 2% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 23% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  30. A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 2% 0 általános 9% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 28% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 7% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 6% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térség demográfiai helyzete 1/1 A kistérségi területfejlesztési társulások a Balaton erőteljes üdülőövezeti hatása mellett - mivel az csak a nyári szezonban érvényesül - a rurális térségre jellemző problémákkal küzdenek: a falvakban folyamatosan csökken a népesség, a migráció mérlege negatív. Ez a csökkenés az elvándorlásból és az elöregedésből adódik. Nem csupán a lakosság száma csökken, hanem romlanak az iskolai végzettség mutatói is, hiszen a képzettebb emberek hagyják el először a települést, a fiatalok és mobilabb rétegek is elvándorolnak, nem épülnek új lakások és leáll a közművesítés. A statisztikai adatok szerint az általános iskolát be nem fejezők száma csökkent, a középiskolai végzettséggel rendelkezők száma dinamikusan növekszik, a felsőfokú végzettségűek arányának növekedése az átlagtól elmaradt ugyan, de térségi szinten magasabb az átlagnál. Célként fogalmazódik meg a települések lakosság megtartó erejének helyreállítása, mely a települések fenntarthatóságának, a megmaradás és a jövő egyik legfontosabb záloga. A lakónépességen belül a férfiak és nők aránya térségi és települési szinten is kiegyensúlyozott, a férfiak aránya 47% körüli. A demográfiai adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a halálozások és az elvándorlások száma minden évben meghaladja a születések és a beköltözések számát, vagyis a lakosságszám változásai elsősorban az elvándorlás és a halálozási arány növekedésének hatásait mutatják. A gyermekkorú lakosság egyre szűkülő alapot képez a korfán, mely tény a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. A térségben jelentős a roma és a német kisebbség száma. A gyógy- és termálvizek, a természeti és egyéb értékek vonzzák a letelepülni szándékozó külföldi állampolgárokat, elsősorban a nyugdíjasokat. A területi fejlődés lehetőségeit, irányait jelentős mértékben meghatározza a korösszetétel. 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  32. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 7 16% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 9% • Mindhárom mobilhálózat 4 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 40 91% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  35. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 A térség infrastrukturális adottságai változatos képet mutatnak, a legtöbb településünk elmarad a fejletteb régióktól. Vonatkozik ez a megállapítás kiskereskedelmi bolthálózatra, a kereskedelmi szállásférőhelyekre, a lakásellátottságra, a kórházi ágyellátottságra, továbbá a közoktatási infrastruktúrára. A térség lakásállományának csaknem fele kettő, illetve kettő és fél szobás, valamint 70%-a komfortos, illetve összkomfortos. A 100 lakásra jutó lakónépesség száma 2006-ban: 220 fő. A térségi települések nagy részén nincs háziorvosi székhely, ennél rosszabb a gyógyszertári ellátottság. A lakosság elöregedése ellenére öregek klubja a települések egytizedén van. A térség településeinek csaknem fele nem rendelkezik óvodai férőhellyel és általános iskolával. A középiskolai ellátottség mutatói is elmaradnak az országos irányszámoktól. Mindez az aprófalvas településszerkezettel magyarázható. Az egy háztartásra jutó villamosenergia általában a háztartások elektromos készülékekkel való felszereltségének nem éppen a leghatékonyabb felhasználási módjára utal. A közüzemi vízellátás kiugró értéke mellett a térség környezetvédelmi szempontból is fontos csatornázás és szennyvízkezelés eléri az országos átlagot. A csapadékvíz-elvezetés és az erózióvédelem nem megoldott. A térség minden települése rendelkezik vezetékes gázzal és a lakások döntő többsége igénybe is veszi. A helyi közösség úthálózata nem megfelelően kiépített, a településközi forgalmat 2 számjegyű főútvonalak, valamint alsóbbrendű összekötő utak biztosítják. A növekvő idegenforgalom és elsősorban az útépítéssel összefüggő áruszállítás ugrásszerű megnövekedése miatt szükségessé vált egyes útszakaszok megerősítése, továbbá településeket elkerülő utak megépítése és az egyes települések között az elsősorban a meglévő földutak megépítésével új összeköttetések biztosítása. Folytatni kell a kerékpárút hálózat további építését a térség teljes területén, kapcsolódva a meglévő hálózatokhoz. A belterületi utak a legtöbb településen felújításra szorulnak. A vasúthálózat korszerűtlen és hiányos. A megközelíthetőségben az átlagosnál nagyobb szerepet játszik a vizi és a légi közlekedés. A mezőgazdasági infrastruktúra kiépítetlen, a meglévő utak rossz állapotban vannak, az ivóvízbázis védelme korszerűsítésre szorul. 34 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  36. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.06 0.87 3.21 7.97 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 346% 2163% 177% 1170% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  37. Települések főbb jellemzői 1/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ábrahámhegy • Község • 550 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.55% • 589,699 • 0.000 • 8.591 Badacsonytomaj • Város • 2,437 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.40% • 485,397 • 10.959 • 22.853 Badacsonytördemic • Község • 946 • 7.71% • 405,409 • 0.000 • 8.668 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Balatonederics • Község • 1,127 • 8.12% • 422,990 • 0.000 • 2.254 • Közszféra Balatongyörök • Község • 1,027 • 4.93% • 578,857 • 28.999 • 27.176 • Közszféra Balatonhenye • Község • 138 • 17.72% • 170,908 • 0.000 • 0.000 Balatonrendes • Község • 158 • 9.78% • 591,132 • 0.000 • 8.108 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

  38. Települések főbb jellemzői 2/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Bókaháza • Község • 319 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.14% • 375,000 • 0.000 • 0.975 Esztergályhorváti • Község • 491 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 12.71% • 346,000 • 0.000 • 0.000 Gétye • Község • 120 • 8.11% • 286,266 • 0.000 • 0.000 Gyenesdiás • Nagyközség • 3,481 • 6.11% • 544,000 • 1.852 • 6.523 • Kereskedelem, javítás Gyulakeszi • Község • 727 • 7.49% • 392,417 • 0.000 • 1.103 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hegyesd • Község • 177 • 4.91% • 325,785 • 0.000 • 1.040 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hegymagas • Község • 285 • 4.00% • 365,471 • 0.000 • 0.596 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

  39. Települések főbb jellemzői 3/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Káptalantóti • Község • 492 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.08% • 371,000 • 0.000 • 1.427 Karmacs • Község • 791 • Építőipar • 10.00% • 412,218 • 0.000 • 0.000 Kékkút • Község • 110 • 13.33% • 514,559 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Keszthely • Város • 554 • 6.34% • 601,988 • 5.782 • 3.004 • Közszféra Kisapáti • Község • 391 • 7.72% • 398,417 • 0.000 • 0.020 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kővágóörs • Község • 911 • 6.21% • 383,828 • 0.000 • 9.425 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Köveskál • Község • 440 • 17.28% • 385,401 • 0.525 • 0.905 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

  40. Települések főbb jellemzői 4/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Lesencefalu • Község • 337 • Közszféra • 7.45% • 267,179 • 0.000 • 1.110 Lesenceistvánd • Község • 1,009 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.46% • 454,345 • 0.000 • 0.120 Lesencetomaj • Község • 1,182 • 5.70% • 392,767 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Mindszentkálla • Község • 310 • 16.30% • 287,256 • 0.090 • 4.823 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nemesgulács • Község • 1,038 • 1.93% • 400,901 • 0.000 • 0.585 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nemesvita • Község • 392 • 10.82% • 412,860 • 1.954 • 2.480 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Raposka • Község • 271 • 5.08% • 428,236 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

  41. Települések főbb jellemzői 5/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Révfülöp • Nagyközség • 1,229 • Közszféra • 4.40% • 539,501 • 11.627 • 46.253 Salföld • Község • 65 • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 5.74% • 132,959 • 0.000 • 3.892 Sáska • Község • 319 • 5.95% • 433,235 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentbékkálla • Község • 246 • 14.19% • 238,396 • 0.919 • 1.622 • Építőipar Szigliget • Község • 976 • 4.60% • 439,017 • 0.133 • 9.814 • Közszféra Tapolca • Város • 611 • 5.17% • 572,243 • 8.157 • 0.108 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Uzsa • Község • 385 • 5.36% • 620,733 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

  42. Települések főbb jellemzői 6/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Vállus • Község • 140 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 6.74% • 339,283 • 0.000 • 0.000 Várvölgy • Község • 1,092 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.60% • 394,860 • 0.000 • 0.451 Vindornyafok • Község • 153 • 3.00% • 336,568 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Vindornyalak • Község • 101 • 12.57% • 216,822 • 0.000 • 0.099 • Közszféra Vonyarcvashegy • Nagyközség • 2,117 • 5.42% • 555,796 • 8.128 • 23.861 • Közszféra Zalaapáti • Község • 1,642 • 6.01% • 419,477 • 0.323 • 0.175 • Közszféra Zalahaláp • Község • 1,264 • 5.93% • 486,016 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

  43. Települések főbb jellemzői 7/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Zalaszántó • Község • 997 • Közszféra • 4.00% • 410,908 • 0.000 • 0.681 Zalavár • Község • 974 • Közszféra • 8.84% • 169,215 • 0.000 • 0.676 {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

  44. Települések egy mondatos jellemzése 1/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A VOLT ZÁRTKERTI, KÜLTERÜLETI INGATLANOK VÍZELLÁTÁSA, BELTERÜLETI VILLAMOS HÁLÓZAT BŐVÍTÉSE.” • „TURISZTIKA FEJLESZÉSE,MELYNEK KÖVETKEZTÉBEN A KÖZSÉGBEN LAKÓK TÖBB LEHETŐSÉGHEZ JUTNÁNAK.” • Ábrahámhegy • „MUNKANÉLKÜLISÉG, INFRASTRUKTURÁLIS KIÉPÍTETTSÉG NEM TUDJA ELLÁTNI A NYÁRI IDEGENFORGALMI SZEZON TERHELÉSÉT, VÁROSKÖZPONT-KÖZÖSSÉGI HÁZ ÉS - TÉR HIÁNYA” • „BALATON-PART TURISZTIKAI VONZEREJE, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG, BORÁSZAT” • Badacsonytomaj 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  45. Települések egy mondatos jellemzése 2/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „BALATON-PARTI TELEPÜLÉS LÉVÉN HASZNÁLHATATLAN A STRAND ELŐTTI VÍZFELÜLET, ILLETVE A PARTSZABÁLYOZÁS ELKÉSZÍTÉSE FONTOS. A BADACSONY HEGY TURISZTIKAI, TERMÉSZETI, IDEGENFORGALMI LEHETETŐSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE. AZ ISKOLA ÉPÜLET HASZNOSÍTÁSA, FELÚJÍTÁSA BELÜLRŐL.” • „IDEGENFORGALOM, BORÚT - BORTURIZMUS” • Badacsonytördemic • „FEJLESZTÉSI FORRÁSHIÁNY, FELSZÍNI CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, KÖZÖSSÉGI TEREK ÉPÜLETEI ELAVULTAK, KORSZERŰTLENEK, KÖZSÉG KÖZPONT TELJES REHABILITÁCIÓJA” • „TURIZMUS EZEN BELÜL LÁTVÁNY-, BOR-, VÍZITURIZMUS MEGLÉTE” • Balatonederics 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  46. Települések egy mondatos jellemzése 3/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „CSAK AZ IDEGENFORGALOM AD MUNKALEHETŐSÉGET ÉS ENNEK SZEZONALÍTÁSA EGYRE RÖVIDÜL. ÉVES MUNKAHELYEK TEREMTÉSE, MUNKAHELYEK FEJLESZTÉSE.” • „A MINŐSÉGI TURIZMUS MEGTEREMTÉSE, ÚJ KÍNÁLATOK LÉTREHOZÁSA - ÖKOTURIZMUS. A VÍZ, AZ ERDŐ, ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÖSSZEKAPCSOLÁSA. TURIZMUS FEJLESZTÉSE, TÉLI-NYÁRI BALATON MEGTEREMTÉSE.” • Balatongyörök • „MUNKANÉLKÜLISÉG, MUNKALEHETŐSÉG HIÁNYA. A KÖZLEKEDÉS SZEMPONTJÁBÓL PROBLÉMA A NAGYON RITKA BUSZJÁRAT.” • „IDEGENFORGALOM KIAKNÁZÁSA” • Balatonhenye 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  47. Települések egy mondatos jellemzése 4/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „KÖZVILÁGÍTÁS BŐVÍTÉSE, GYALOGÁTKELŐHELY KIALAKÍTÁSA” • „TURISZTIKA FEJLESZÉSE,MELYNEK KÖVETKEZTÉBEN A KÖZSÉGBEN LAKÓK TÖBB LEHETŐSÉGHEZ JUTNÁNAK.” • Balatonrendes • „ELÖREGEDÉS, TURISZTIKAI ATRAKCIÓK ÉS INFORMÁCIÓK HIÁNYA, MUNKAHELYEK HIÁNYA, KERÉKPÁRÚT HIÁNYA” • „A KÖZSÉG KÖZELSÉGE KEHIDAKUSTÁNYHOZ, REPÜLŐTÉR KÖZELSÉGE” • Bókaháza 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  48. Települések egy mondatos jellemzése 5/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „ELÖREGEDÉS, SZENNYVÍZHÁLÓZAT ÉS TISZTITÓ HIÁNYA, TURISZTIKAI ATRAKCIÓK ÉS INFORMÁCIÓK HIÁNYA, MUNKAHELYEK HIÁNYA, TÖMEGKÖZLEKEDÉS KESZTHELY-HÉVÍZ IRÁNYÁBA A HÁROM MŰSZAKOS MUNKARENDHEZ NEM MEGOLDOTT.” • „KIS-BALATON ÉRINTETTSÉGE, VADÁSZATI LEHETŐSÉGEK, HORGÁSZATI LEHETŐSÉG KIÉPÍTETT, A KÖZSÉG KIVÁLÓ ELHELYZKEDÉSE” • Esztergályhorváti • „ELÖREGEDÉS, ZSÁKTELEPÜLÉS, NEHÉZ A KÖZLEKEDÉS” • „CSEND, NYUGALOM ÉS BÉKÉRE ALAPOZOTT TURISZTIKAI LEHETŐSÉGEK” • Gétye 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  49. Települések egy mondatos jellemzése 6/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „UTAK ROSSZ ÁLLAPOTA, FORRÁSHIÁNYOK” • „TURIZMUS” • Gyenesdiás • „JELENTŐS FORRÁSHIÁNNYAL KÜZD AZ ÖNKORMÁNYZAT, EZÉRT NEM TUD A PÁLYÁZATOKHOZ ÖNRÉSZT BIZTOSÍTANI, OKTATÁSI INTÉZMÉNYÉNEK FENNTARTÁSA BIZONYTALAN.” • „A TÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ MÁS ÖNKORMÁNYZATOKKAL EGYÜTTMŰKÖDVE A TERMÉSZETI TÁJ ADOTTSÁGAIT KIHASZNÁLVA FEJLESZTENI A TURISZTIKAI LEHETŐSÉGEKET, A TÖRTÉNELMI BORVIDÉK HAGYOMÁNYAIVAL TERVEZVE.” • Gyulakeszi 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  50. Települések egy mondatos jellemzése 7/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A BÁNYA REKULTIVÁLÁSA FOLYAMATBAN VAN. A KITERMELT RÉSZEN HORGÁSZTAVAT KÍVÁNUNK KIALAKÍTANI, DE ANYAGI FORRÁS HIÁNYZIK A MEGVALÓSÍTÁSHOZ” • „TURIZMUS” • Hegyesd • „CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, HEGYI UTAK JAVÍTÁSA” • „TURISZTIKA FEJLESZTÉSE” • Hegymagas 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

More Related