A hálózati együttműködés lehetséges szervezeti és jogi keretei a Pozsonyi agglomerációban

1. A hálózati együttműködés lehetséges szervezeti és jogi keretei a Pozsonyi agglomerációban Somlyódyné Pfeil Edit „Közszolgáltatás-fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában” Dunakiliti, 2010. február 10.

2. A társadalomirányítás új eszköze a hálózat • A hálózati modellek a résztvevők laza kapcsolatát feltételezik, amelyben minden szereplő megtartja önállóságát. • Kiindulópontja a „ governance” fogalom (önigazgató kormányzás), mely egy együttműködési mintát takar: komplex irányítási és koordinációs struktúrákat jelent, átfogva az állami és nem állami szereplőket, a hierarchikus, kompetitív és kooperatív viszonyokat. • A hálózati modell lényege: a közvetítés, a kommunikáció és a lehetőségek megteremtése. • Irányultsága elsődlegesen funkcionális, nem pedig területi → problémaorientált és konfliktuskezelésre alkalmas.

3. A hálózatos együttműködés ismérve a rugalmasság • A hálózat működéséhez szükség van legalábbis egy minimális fokú intézményesítésre, ami megteremti a megbízhatóságot, az átláthatóságot és az eljárási szabályozottságot. • A szervezeti mag szolgáltatja az adminisztratív infrastruktúrát és a rögzített irányítási funkciót → külső és belső képviselet • Összességében egy részvételi mechanizmust testesít meg, amelyben a közigazgatási szervek/aktorok a különféle külső társadalmi és gazdasági szereplők által befolyásoltan működnek – ily módon a partnerség elvét valósítja meg

4. A hálózat kiépítésének lépcsőfokai • A kollektív cél definiálása – a célkitűzés leszűkítése az operacionalizálás érdekében • A partnerek beazonosítása – azoknak a társadalmi partnereknek a megtalálása, amelyeknek a célokra a legnagyobb befolyásuk van • Következésképp két partneri kör is kialakítható: • Stratégiai partnerek • Taktikai partnerek • Közös jövőkép, amitől a szereplők partnereknek érzik magukat (a nyereségek és veszteségek kiegyenlítése)!

5. További feladatok • A hálózat szervezeti keretének kiépítése, aminek alapját a célok és a megvalósításukhoz szükséges munkamegosztás adja • Két alapvető elemből kell állnia egy döntéshozó grémiumból és egy a közös megvalósítást végző menedzsment szervezetből → ezek tevékenységét át kell hatnia a transzparenciának és az erőteljes információcserének. • A hálózat feladatait alapjaiban három fő csoportba lehet sorolni: • Tervezés, finanszírozás, értékelés (egységes irányítás) • A közszolgáltatások megszervezése, biztosítása és koordinációja • Management és igazgatási feladatok (magát a hálózatot, valamint az állampolgárokat, ill. fogyasztókat érintően).

6. A közszolgáltatás-fejlesztési hálózat a szuburbanizáció hatásainak kezelésére A szlovák-magyar együttműködési hálózat specifikuma, hogy noha egy agglomeráció azonos érdekkel rendelkező önkormányzatait fogja tömöríteni, az nem lehet tipikus agglomeráció-igazgatási szerv. A szervezeti forma megválasztásakor mérlegelendő szempontok: • A kooperációban vezető szerepet betöltő tagok önkormányzatok • Magánjogi és civil szereplők bevonására való alkalmasság • A közös feladatkatalógus jellege – pl. közszolgáltatások megszervezése, közös gazdaságfejlesztési tevékenység és adópolitika, egyeztetett lakáspolitika, közlekedés, turizmusmarketing. Alapkérdés, hogy koordinatív típusú vagy a feladatok megvalósítására alkalmas szervet hoznak-e létre a partnerek.

7. Lehetséges szervezeti formák Magánjogi szervezeti forma alkalmazása esetén • Köz- és magánjogi alanyok integrálására egyaránt alkalmas, rugalmas szervezet létesíthető • A közigazgatási feladatok fogadására nem alkalmas. A szervezeti forma lehet • Gazdasági társaság • Nonprofit gazdasági társaság • Egyesület stb.

8. Közjogi együttműködési formák Az 1997. CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről lehetővé teszi közös döntéshozó szervvel rendelkező jogi személyiségű társulás alapítását (16. §), • melynek előnye, hogy saját vagyonnal rendelkezhet és önkormányzati feladat- és hatáskörök ruházhatók rá, továbbá intézményt alapíthat, kötelezettséget vállalhat • viszont hátránya, hogy kizárólag helyi önkormányzatok lehetnek a tagjai → alkalmas közszolgáltatások közös nyújtására, fejlesztésére.

9. Mérlegelendő egy kétszintű szervezet létrehozása I. Szükség lesz egy laza intézményesítettségű szervezetre, mely magának a hálózati együttműködésnek a keretét adja. Ez állhat • egy irányító testületből, melyben a hálózat minden érintett szereplője (közjogi és magánjogi szereplők) képviselve van • munkacsoportokból, melyek témaorientáltan dolgoznak és döntés előkészítő szerepet töltenek be (egyes tagokból és külső szakértőkből állnak) • egy operatív menedzsment szervezetből, mely adminisztratív kapacitásával támogatja a hálózat működését és végrehajtásra orientált → jogi formája lehet nonprofit kft. II. Szükség lesz egy önkormányzati társulásra • az önkormányzatok által alapítandó jogi személyiségű társulásra a közös érdekű közjogi feladatok megoldása érdekében • vagy esetleg megbízói típusú társulás létrehozására.

10. Következtetések • A hálózatok projekt- és gyakorlatorientált szervezetek, ezért amikor a célok megvalósításának fázisába kerülnek, feltétlenül igénylik a formalizált szervezetek megalapítását. • Végső soron megvizsgálandó, hogy a jövőkép, a célok és feladatok tükrében mód lenne-e az ún. Európai Területi Együttműködési Csoportosulás létrehozására (EGTC).

11. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! somlyodyne@rkk.hu