1 / 77

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK. Irwin/McGraw Hill. 18. I.3.3. Pénzáram-becslések devizaváltásának kérdései. Devizakockázat (?) Lényegében mindegy, hogy milyen devizában számolunk. Reálértékben azonos. Igen gyakran szükség van azonban különböző devizák közötti átszámításokra. 18. Vásárlóerő-paritás

deliz
Télécharger la présentation

VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. VÁLLALATI PÉNZÜGYEK Irwin/McGraw Hill

  2. 18 I.3.3. Pénzáram-becslések devizaváltásának kérdései • Devizakockázat (?) • Lényegében mindegy, hogy milyen devizában számolunk. • Reálértékben azonos. • Igen gyakran szükség van azonban különböző devizák közötti átszámításokra. Vállalati pénzügyek

  3. 18 • Vásárlóerő-paritás • (R$,Ft a forint árfolyama dollárban) • Abszolút forma • Relatív forma Vállalati pénzügyek

  4. 1989-1994 100 0 -100 0 60 -100 Infláció változása % Más valuták árolyam-változása % Vállalati pénzügyek

  5. 18-19 • Várható reálkamatok egyensúlya • Nemzetközi Fisher-egyenlet • Határidős (forward) paritás Vállalati pénzügyek

  6. 18-19 • Kamatparitás • Fedezetlen • Fedezett • Arra építünk, hogy a pénzáram-becslések során elegendő az aktuális átlagos piaci vélekedésekre, árfolyamokra építeni, hiszen a későbbi árfolyam-változások egyedi kockázati része diverzifikálható, a szisztematikus kockázata pedig a projekt tőkeköltségén keresztül rendezhető. • A kockázatfedezésnek ára van. Vállalati pénzügyek

  7. I.3.4. Várható pénzáramok és a kockázat elválasztása 19-20 E(F1) • Szakértői becslések Vállalati pénzügyek

  8. 10 db 10% 19-20 20 db 90% E(F1) • A várható pénzáram a teljes kockázatot tartalmazza. • Kockázatok fedezése • Tökéletes piacon a kockázatfedezés nem változtatja meg a pénzáramokat. • Akkor kerül előtérbe, ha a számviteli vagy jogi szűk keresztmetszetek, és az ezeknek való megfelelés „kötelező jellegű”. • Sztochasztikus számítások. Vállalati pénzügyek

  9. I.3.5. Tőkeköltség és APV 20-21 • Az APV módszerét követve a sajáttőke árát a CAPM-en keresztül ragadjuk meg. • Végtelen tőkepiac • Tökéletes • Hatékony Vállalati pénzügyek

  10. Ár E(Fn) E(F2) E(FN) E(F1) Költségek 0 … … Db 1 2 n N F0 A „pénzügyes” feladata „szakértők” „pénzügyes” Vállalati pénzügyek

  11. Releváns pénzáramokPélda • Konzervgyár új töltősort akar telepíteni. • Rendelkezésére áll egy 100 mFt könyv szerinti értékű ingatlan. • A gépsor ára 50 mFt, ami 3 év után teljesen elavul. • Évente várhatóan a költségek, adók stb. 20 mFt-ot, a bevételek 45 mFt-ot tesznek ki. • Érdemes-e megvalósítani a beruházást? • (Az élelmiszergyártás alternatíva költsége 5%.) • Az ingatlant egy festékgyár 3 évre bérbe venné évente 10 mFt-ért. Vállalati pénzügyek

  12. 25 F0 F1 F2 F3 -50 Példa • A 100 mFt könyv szerinti érték nem piaci kategória, ráadásul egy korábbi kifizetés eredménye: elsüllyedt költség. • F0=-50 mFt, maradványérték nincs. • F1=F2=F3=25 mFt, reálértelmű becslés. • A festékgyár ajánlata alternatíva költség! Vállalati pénzügyek

  13. 25 F0 F1 F2 F3 -50 -10 Példa • F0 további -10 mFt-tal csökken: • Az alternatíva költség a későbbi években jelentkezik! Vállalati pénzügyek

  14. 15 F0 F1 F2 F3 -50 Példa • F1, F2, F3 10 mFt-tal csökken: • Nem azonos az üzleti tevékenység! Vállalati pénzügyek

  15. 10 F1 F2 F3 25 F0 F1 F2 F3 -50 -25 Példa • A bérbeadásról, mint projektről mondunk le! - A bérbeadás alternatíva költsége 9%. - Az ingatlant megvásárolná egy harmadik fél 20 mFt-ért. - A legjobb alternatívát tekintjük a projekt alternatíva költségének. Vállalati pénzügyek

  16. Példa – síelés • „Átlagos” síelők vagyunk – 5 napot síelünk minden évben. • a., Léc bérlése itthon: 2300Ft/nap, 7 nap (utazással) • b., Léc bérlése helyszínen: 3300Ft/nap, 5 nap • c., Ugyanez a kategória kötéssel: 75 000Ft • 5 év után várhatóan lecserélnénk. (Eladható 15 000-ért.) • Ha visszük a felszerelést, tető csomagtartót kell vennünk 20 000 Ft-ért. Vállalati pénzügyek

  17. P LMC LMC AC AC AC AC 3 AC AC AC AC 1 1 1 LAC LAC AC 2 Q R, C LTC LTC TR Példa • Ha Q nem rögzített • Egészségügyi menedzser képzés • Olyan modellt kell készítenünk, amelyben az egyes tényezőket függvényekkel írunk le. • Üzemméretek • Árbevétel • Kvázifix költségek • Termek Q Vállalati pénzügyek

  18. Példa - árbevétel becslése • Mindenekelőtt gondoljuk át a piaci helyzetet! • Se tisztán versenyző • Se tisztán monopólium • Pl. lineáris közelítés: Vállalati pénzügyek

  19. Tapasztalataink alapján: • 2000 db mosógépet 100 000 Ft/db áron lehet értékesíteni. • 10 000 db mosógépet 80 000 Ft/db áron lehet értékesíteni. • Két ismeretlenes egyenletrendszer • a = 105 000 • b = 2,5 • Árbevétel függvény: Vállalati pénzügyek

  20. Eddig nem akadt olyan megközelítés, ami az ellen szólna, hogy a részvények hosszútávon a közgazdasági racionalitás modellje szerint árazódnak. • Arra építünk, hogy azok a vállalati pénzügyi modellek, amelyek a racionalitásra, a vállalatot körülölelő realitásra alapoznak, általában jobb előrejelzésekhez, probléma-megragadásokhoz, végül magasabb részvényesi értékhez vezetnek. Vállalati pénzügyek

  21. 22 II. Főbb gazdasági mutatók II.1. Nettó jelenérték mutató • Az „alapszámítás” Vállalati pénzügyek

  22. 22 II.2. Belső megtérülési ráta mutató • „Átlagos hozam” • Definíciója, alapösszefüggése már ismert: • Az IRR tényleges meghatározása iterációval („próbálgatós közelítéssel”) történik. Vállalati pénzügyek

  23. 1500 10% 20% 30% 40% 50% -2000 NPV(0%)= 1500 NPV(10%)= 938 NPV NPV(¥%)= -2000 NPV(50%)= -296 NPV(20%)= 512 r NPV(30%)= 180 NPV(40%)= -83 Vállalati pénzügyek

  24. NPV r % 0 100 200 300 400 500 22 • Lehetséges hibaforrások az IRR számítása során: • Több megoldás („polinom zérus helyei”) Vállalati pénzügyek

  25. Pr o jek Pénzáramlás ($) IRR NPV t r (%) ha =10% F F 0 1 A -10000 +20000 100 +8182 B -20000 +35000 75 +11818 t Pr o jek Pénzáramlás ($) IRR NPV r (%) ha =10% F F 0 1 B-A -10000 +15000 +50 +3636 23 • Egymást kölcsönösen kizáró esetek • Egységnyi tőke Vállalati pénzügyek

  26. 23-24 • Egymást kölcsönösen kizáró esetek • Egységnyi idő • A tőke alternatívaköltségétől függ, hogy melyik jobb! • Mi a helyzet E-vel? Csak akkor fontolandó meg, ha tőkekorlát van. Vállalati pénzügyek

  27. 25 II.3. Jövedelmezőségi index mutató – szabad kapacitások allokálása – • A vállalati szabad kapacitás – ami mivel „szabad”, így nyilván nem leépíthető – az elsüllyedt költségek kategóriájához tartozik. • Egyszerre több projektünk is versenghet az „ingyenes” kapacitásért. Vállalati pénzügyek

  28. 25 II.3. Jövedelmezőségi index mutató – szabad kapacitások allokálása – • Az A, F, C, és E projekteket érdemes a kapacitáshoz rendelni, míg B és D projekthez külön kapacitást kell vásárolni, majd ezek után B és DNPV-jét újra kell számolni. A 10 180 18 B 50 110 2,2 C 30 150 5 D 25 80 3,2 E 30 110 3,67 F 20 350 17,5 Vállalati pénzügyek

  29. 26 II.3. Jövedelmezőségi index mutató – tőkekorlátos esetek – • Az NPV és IRR szabályok arra a feltételezésre építenek, hogy a tulajdonosok vagyon-gyarapodása akkor a legmagasabb, ha minden pozitív NPV-jű projektet megvalósítanak. • Tőkekorlátos esetben azonban ez már a pozitív értékű projektek között is választanunk kell. • Ki kell választani azokat a projekteket, amelyek együttese a tőkekorlát mellett a maximális értéket (NPV-t) adják. Vállalati pénzügyek

  30. Az PI egyszeresen relatív, és éppen ezt a tulajdonságát használjuk ki: Vállalati pénzügyek

  31. 16 • Példa: „csak” 25 milliónk van A -10 10 20 5 18,43 108% 1,84 B -5 8 12 - 11,71 154% 2,34 C -15 5 12 - -0,97 8% -0,06 D -5 10 10 5 15,46 183% 3,09 E -5 10 5 - 7,91 141% 1,58 F -10 10 12 4 11,34 79% 1,13 G -25 50 22 - 37,18 137% 1,49 H - -70 120 80 82,61 123% 1,44 • D, B, A és E NPV-je összesen 53,51, ehhez jön még H 82,61-je. • Ha az első évben is tőkekorlát van (pl. 20 millió), akkor a G és H változat a jobb, mint a D, B, A,E . (37,18+82,61 > 53,51). • Csak egy korlátot tud kezelni! Vállalati pénzügyek

  32. 27-28 • Több korlát: LP feladat. • Integer Programming • Arányosan osztható projektek • Diszkrét értékek • Tetszőleges feltételek Vállalati pénzügyek

  33. 28-29 II.4. Éves egyenértékes mutató- néhány alapfogalom - 1 év múlva most • Kamatos kamatozás Vállalati pénzügyek

  34. F „jövőérték” „kamatolás” 1 2 3 4 N „jelenérték” P „diszkontálás” 29 Egyszeri pénzáramok • Előjelek, nyíl irányok „értelemszerűen”... Vállalati pénzügyek

  35. Előjelek, nyíl irányok „értelemszerűen”... „jövőérték” A „jelenérték” 29 Egyenletes pénzáram-sorozat(annuitás) Vállalati pénzügyek

  36. 30-31 II.4. Éves egyenértékes mutató– eltérő időtartamú, láncszerűen megismétlődő esetek – • B NPV-je kevésbé negatív, így jobbnak tűnik (Költségekről van szó) • Igen ám, de a különböző NPV-ket, különböző időtartamok alatt hozzák a projektek (amelyek „megújíthatók”) • Nézzük meg, egy-egy évre vetítve! Vállalati pénzügyek

  37. Határozzuk meg a példa éves egyenértékeseit! • A jelenértéke -28,37 • B jelenértéke -21,00 • r=6% • Az éves egyenértékes (AE): Választás: A Vállalati pénzügyek

  38. 30-31 Vállalati pénzügyek

  39. II.5 Egyéb gazdasági mutatók 30 • Az „egyéb” kategóriából csak kettőt emelünk most ki • Megtérülési idő • Könyv szerinti hozam Vállalati pénzügyek

  40. 31 • Megtérülési idő • „Hány év alatt kapjuk vissza a beruházott összeget?” • Hibái: • nem veszi számításba „ralt” létezését • eltekint a „későbbi” eseményektől • „vezetői döntés”-t igényel • Gyakran használt • Ez részben indokolt • Létezik diszkontált megtérülési idő is • Ez kevésbé rossz, de butaság Vállalati pénzügyek

  41. beruházás átlagos számviteli nyeresége beruházás könyv szerinti értéke 31 • Könyv szerinti hozam • Ezt kell viszonyítani a vállalat, ágazat stb. „szokásos” értékeihez • Hibái: • „átlagos” (későbbi események súlya túl nagy) • „számviteli” • viszonyítási alapot kell kijelölni, azaz vezetői döntést igényel Vállalati pénzügyek

  42. Vállalati pénzügyek

  43. 31 II.6. A jelenérték-számítás technikai alapjai Vállalati pénzügyek

  44. F „jövőérték” „kamatolás” 1 2 3 4 N „jelenérték” P „diszkontálás” 32 II.6.2. Egyszeri pénzáramok • Előjelek, nyíl irányok „értelemszerűen”... Vállalati pénzügyek

  45. r „keressük” „adva” • Táblázatok használata jövőérték faktor Vállalati pénzügyek

  46. r „keressük” „adva” • Táblázatok használata jelenérték faktor Vállalati pénzügyek

  47. r F=10000 0 1 2 3 4 5 P=? 32 1. Hány €-t kell 10%-os éves hozam mellett kamatoztatni, hogy öt év múlva az összeg 10 000 € legyen? Egyszerű példák: 10 0,621 5 Vállalati pénzügyek

  48. r r = ? F=2P, ill. 3P 0 1 2 3 4 5 P 32 2. Közelítően hány százalékos éves hozam mellett duplázódik, ill. triplázódik meg egy összeg 5 év alatt? ? 5 2 ill. 3 Vállalati pénzügyek

  49. r r = 15% 0 1 2 N = ? P 33 3. Hozzávetőleg hány év alatt tízszereződik meg egy összeg évi 15% mellett? 15 F=10P ? 10 Vállalati pénzügyek

  50. Előjelek, nyíl irányok „értelemszerűen”... „jövőérték” A „jelenérték” 33 II.6.3. Egyenletes pénzáramlás-sorozat(annuitás) Vállalati pénzügyek

More Related