Elméleti pedagógia

1. Elméleti pedagógia • Nevelés oktatás egysége • interdiszciplinák • Oktatáselmélet: tanítás-tanulás folyamata • Irányzatok a didaktika differenciációjához • Szociológiai (szociokultúrális minőség) • Pszichológiai (kognitív pszichológia) • Információelméleti, kibernetikai • Lingvisztikai, interakciós, kommunikációs

2. Irányzatok a didaktika integrációjához • N.J. Az interdiszciplináris ismeretek rendszerezésének empirikus tapasztalatokkal kiegészült integrációja megy végbe= Integrált multidiszciplina • A tanítás-tanulás rendszerszemléletű modellje • Az oktatás hatékonyságát segítő irányzatok • Mastery learning • Képesség –módszer interakciós modell • Feltárni az egyéni különbségeket és tervezés, módszer, személyiségváltozók szintjén igazodni hozzá • Fejlesztő tréningkurzusok: mikrotanítás, TET • Adaptív tanulási irányzat: MAG-program • Megelőzés • Alkalmazkodás • Gondoskodás (OKI+Holland APS, HEFOP) • Curriculáris didaktikai

3. Alternatívok: • Célban, szellemiségben, filozófiában • Értékrelativista, gyakorlatra orientált • Közvetett indirekt szabályozás • Az ismeretek életszerűsége • Affektív és effektív célok (személyiség) • Szociabilitás, empatia, tolerancia, autonómia • Az iskolák struktúrájában • Az oktatás tartalmában (epocha, euritmia, zene ) • Szervezeti formákban, választási lehetőség • Módszerekben: aktivitás, alkotás, rugalmas, kreatív, kutató • Eszközökben: sokkönyvűség Összegezve: A kiket, hogyan, milyen szellemben, jobban, másként? kérdésekre helyeződik a hangsúly.

4. A posztmodern irányzat • A modernitás ingája az abszolút igazságtól a relatív felé • Ált. életérzés és szellemi irányzat, törvényesíti a ped.-ban az elbizonytalanodást: pluralizálódás és individualizálódás! • A tradicionális gy.kor felcserélődése a média-gyermekkorra • Mikrológia=posztmodern didaktika • Nyitott curriculum (a kutúra minimalizálása) • Rokonság az antipedagógiákkal • A rosszul működő, túlszabályozott iskolák ellenhatásaként, hogyan ne helyett, a sehogyse nézetének meghirdetése!

5. Kompetencia-fogalom • A nevelés-oktatás, képzés egyre inkább az eredményes, a hatékony viselkedés és magatartás pszichikus feltételeinek a kialakítására fog irányulni. • A kompetencia modell alapján létrehozhatónak tűnik az oktatás-nevelés szerves egysége.

6. A kognítív kompetencia • Az értelem kiművelése tantárgyi tartalmak révén a személyes valamint a szociális kompetencia fejlődéséhez is szükséges. • A kognitív motívumok és kognitív képességek fejlődése megfelelő tantárgyi tanulási tevékenység által • Ismeret • Jártasság • Készség egységében

7. Tananyag szintjén • Ismeretközpontú tanterv helyett • Cselekvésközpontú tanterv • Személyiségközpontú • Kompetencia központú • Motívum központú • Képesség központúvá történő átalakítás • Naprakészség a tanár • Tudásában • Szakmai kompetenciájában: a pedagógiai gyakorlat állandó kreatív újrakomponálása • Szereprepertoár • Vezetési stílus, attitüd

8. Fejlesztő pedagógiai hatások révén • A szakmai kompetencia erősítése • Funkció-stílus • Preferált hivatásértékek • Pedagógiai képességek (kompetenciák)

9. Pedagógiai képességek: Sallai Éva 1996. • bizalommal teli légkör megteremtésének képessége (elfogadás, empátia, kongruencia) • Szerepviselkedés-biztonság, gazdag viselkedésrepertoár, gyors helyzetfelismerés, konstruktív helyzetalakítás, erőszakmentes, kreatív konfliktus-megoldás • Együttműködés képessége (tanulók, szülők, kollégák) • Pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzési képessége • Mentális egészség (önismeret, önkontroll, saját élmé-nyek pszichés feldolgozása) kialakításának és fenntartásának képessége

10. Hegyi Ildikó 1996 • Általános • Kommunikációs képesség • Konstruktív v. didaktikai képesség • Szervező képesség • Speciális • Helyzetfelismerési képesség • Döntési képesség • Alkalmazkodási képesség • Tolerancia és a kivárás képessége • Identifikációs képesség • Empátiás képesség • A figyelemmegosztás képessége • „Játszani tudás” képessége

11. A képességek és a teljesítmény összefüggése • Adottságok: hajlam, adottság, képesség, kreativitás, zsenialitás (diszpozíciók) • Alapképességek • Kommunikatív • Kognitív • pszichomotoros • Képességek • Speciális képességegyüttesek • művészeti, • műszaki-technikai, • konstrukciós, • pedagógiai, • vezetői • Képességek tevékenység útján való kifejlesztése= Teljesítmény, performancia, kompetencia

12. A képességek felosztása vitatható • Tkp. A fenti felsorolás általános emberi személyiségvonások, képességek melyek a pedagógus mesterség gyakorlásához, de az élet minden területén is szükségesek • A kérdés pedagógia-problématörténeti útja • Gyakorlati pedagógiai készségek • Technikai • Készségek minősége

13. Később a pedagógiai gondolkodás • Döntéshozatal (sok összetett) • Sémaelmélet- gondolkodási sémák • Attitűd- nézet- tudás • Allport: mentális és neurális készenléti állapot, mely a tapasztalatból szerveződik és hatást gya-korol az egyénnek minden olyan tárgyra és szituációra adott válaszára, amivel kapcsolatba kerül. (demokratikus, autokratikus, nyílt, dogmatikus) • Rockeah az attitűdnek érzelmi töltést a nézetnek inkább kognitív tartalmat tulajdonít • Felmerül a nézet és a tudás elhatárolásának kérdése • Nézet igaznak vélt • Tudás igazolt • A tudás (személyes és gyakorlati) is a tapasztalatból szerveződik

14. Elméleti és gyakorlati tudás • Schön szembeállítja: • Az előíró jellegű tudományos elméleti tudást és • A gyakorlati szakember, mesterségbeli, cselekvésben megnyilvánuló (knowlegde in action) • „Amikor elfogadjuk, hogy a tapasztalt tanártól lehet tanulni, azt is elismerjük, hogy ők az idő múlásával saját tapasztalatukból szerzett olyan gyakorlati tudásra tesznek szert, ami nem formális képzésükből fakad” (Brown)

15. A gyakorlati tudás tartalma • Pedagógiai tartalmi tudás • Tantárgy tanításra vonatkozó • A tanulók megértési problémáinak ismerete • Tanítási stratégiák ismerete • Tantervi tudás • A gyakorlati tudás forrásai • Személyes tapasztalatok • Másoktól átvett kész ismeretek • Az értékek (a világról általában, a pedagógiai tevékenységről konkrétan) • Tanulóközpontú • Tanárközpontú • Együttműködő • Versenyszellemű iskola

16. A gyakorlati tudás és a cselekvés kapcsolata, a reflexió • A reflexió időbeli kiterjedtsége és mélysége szerint öt dimenzióba sorolható • Gyors, javító, áttekintő, kutató, kutatás-elméletalkotás • Több szempont figyelembe vételével egyre tökéletesebb döntéseket hoz • Tevékenységének egyre több eleme válik automatizálttá (gördülékennyé) • Át kell ennek megfelelően alakítanunk a képzés • Tartalmát és módszereit úgy hogy • Hallgatók nézeteihez, gyakorlati tudásukhoz integrálódjon Reflektív tanári kurzuson pl. lemorzsolódnak a kész recepttel dolgozók!

17. Attribúciók: képességek-akarati tényezők • A motíváció-kutatások hozadéka az ún. kauzális attribúció elmélete • Mások és önmagunk tevékenységének eredményeit bizonyos okokra vezetjük vissza • Az elmélet továbbfejlesztett változata, hogy a személyre visszavezetett okokat is elkülönítjük aszerint, hogy az eredményesség mögött képességek vagy inkább az akarati tényezők állnak (motiváció, szorgalom, erőfeszítés). • A képességek és erőfeszítés viszonya döntő • A tanulói motivációra • A tanári értékelésre, általában az eredményességre!

18. (Szociál)pszichológiai hatásegyüttes • A motiváció érzelmi, kognitív és morális összetevői mellett • Kudarckerülés és sikerorientáció • Kompenzáció-projekció • Tanulási problémák • Befogadást nehezítő: érzékszervi sérülések, részképesség kiesés, fáradtság, figyelem • Feldolgozást és megtartást nehezítő: módszer, érdeklődés-motiváció, memória, képesség, fáradtság, figyelem • Reprodukciót nehezítő:kommunikációs képességek, szorongás, nem megfelelő fejlettség

19. Szociálpszichológiai tényezők • Személypercepció • Implikált személyiségelméleti modell • Holdudvar hatás • Beállítódás az észlelésben (első benyomás) • Kategorizálás (beskatulyázás) • Sztereotípiák • Előítéletesség • Pymalion-effektus • Vonzalom-ellenszenv • Kognitív disszonancia (önigazolás)

20. Más felosztásban: Edmund Erazmus • Rendezési effektus • Elsőbbségi effektus • Vég effektus • Nagyság effektus • Redundancia effektus • Kontraszt effektus • Eszményi vizsgázó és vizsgáztató TKP. A tanári szubjektivitással összefüggő

21. A tanár hatástalan és hasznos tulajdonságai • Tóth Pápai Mihály 1797-ből • Tanítványait szerető, jókedvű, béketűrő, fizetésével elégedett, szorgalmas okos, tudjon tanítani, ép és egészséges szerettesse meg magát, legyen tekintélye, vegye figyelembe a tanulók közötti életkori és értelmi és egyéb különbségeket • Szilasy János 1827-ből A hivatal szeretete Lelkiismeretesség, béketűrés A szív vidámsága Nevelői tekintély növendék iránti bizalom Tisztességes magaviselet

22. Elmélet kontra gyakorlat • Ijesztő divergencia • Az oktatás világválságával összefüggő súlyos kérdés az iskolák alacsony hatásfoka • Az újabb és újabb elméletek kevéssé hatnak a gyakorlatra (lásd mesterfokú elsajátítás). • A multidiszciplináris didaktika: elméleti, alkalmazott, kísérleti, fejlesztő stb. nem képes megoldani a felmerülő problémákat. • Csupán elméleti alapvetés, „ünnepnapi-tudás”

23. Konklúzió • Van-e esély a két szint (elmélet-gyakorlat) integrálódására, vagy tovább mélyül a „rés”? • Létezik-e „érvényes” paradigma, melynek explicitté tétele megteremtheti azt az értelmezési keretet, melyben a gyakorlat elemzése, értelmezése, mérése hatékonyabbá válik • Az alternatívok jelenthetik az adaptívval

24. A tanulás • Gyakran azonosítják az enkulturációt (a kultúra megtanulása révén a kultúrába való betagolódás), a szocializáció-perszonalizációt és a nevelést a tanulási folyamattal, vagy a tanulást ezek valamelyikének bázis folyamata- ként értelmezik • Elmélet gyakorlat divergenciája • Oktatás világválsága: • Alacsony hatásfok • Újabb és újabb elméletek

25. Vizsgálati eredmények • A legjelentősebb értékváltozások • Értékpreferenciában az „anyagi szempontok” jelentős előretörése • Önkifejezés, önmegvalósítás, függetlenség iránti vágy • A kortárscsoport nem csupán szabadidő-partnerként szerepel, de a család és kortárscsoport hatása nem feltétlenül konfliktusos • A személyes alapértéknek minősülő társas kapcsolatok iránti szociális kompetencia ellentmondásossága • Beszükülés, de nem elmagányosodás, kirekesztettség

26. Vizsgálati eredmények II. • A társadalmi normák (család, iskola, egyház, és egyéb társadalmi szervezetek hatása) elismerésének elmarasztaló megítélése • Ti. A közvetített értékrend többnyire „egységcsomagként” érkezik, akkor amikor felerősödik az átértékelés, a szelektív értékválasztás érzelmi színezettel árnyalt gyakorlata (beszűrődnek a negatív pl. értékütközések, anomáliák. • Meg nem állhatom: jogalkotók felelőssége • Tilos helyen dohányzás! • Állami jogkövető magatartás • Maga minek tanult? • Jó tanuló: „Szerencsém volt.” (Ifjú pályakezdő tanár is)

27. Vizsgálati eredmények III. • Vajda: a szabálykövető magatartás normáinak interiorizálása minden iskolatípusban a minősítések visszasorolását eredményezte. • Márpedig: a viselkedést szabályozó normák betartása az isk. működésének alapvető követelménye. Az értékek adják az irányt, a normák adják a keretet a viselkedés mozgásteréhez. Tapasztalat: a tanulók a túlzott beszabályozottság ellen tiltakoznak. A HÁZIRENDEK „szelídebb” változatai ellenére, elég szűkös a tanulók iskolai önkormányzati kezdeményezéseinek lehetősége.

28. HASTE • A félreérthetőség és a • Sokszínűség kezelésének képessége • Közösségi kapcsolatok megtalálása • Erkölcsiség • Érzelmekről való gondolkodás • Felelősség • Állampolgárság

29. Pedagógiai kompetenciák • Az a tudás, nézetek és gyakorlati készségek olyan ötvözete, amely a pedagógus adott területen végzett sikeres tevékenységének elengedhetetlen feltétele. • Nagy J. ábrázolásában:

40. NFT-HEFOP • A Nemzeti Fejlesztési Terv részét alkotó Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program többek közt intézkedési feladatként jelölte meg: • Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges • Készségek és képességek fejlesztését • Illetve az ezeket szolgáló kulcskompetenciák kialakítását • Idegennyelv-tudás • Számítógépes ismeretek

41. A kulcskompetenciákról részletesebben „ … a tudás, a képességek és az attitűdök olyan együttese, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az egyén a modern társadalom aktív, hasznos tagjává váljon.” • Szóbeli-írásbeli, anya- és idegen nyelvi kommunikáció • Az információs- és kommunikációs technológia (IKT) alkalmazása • Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges tanulási képesség • Közösségi döntésekben való részvételt megalapozó politikai és szociális képességek • A multikultúrális társadalmakban való együttélést biztosító attitűdök • A munkavégzésben elvárt önállóság és felelősségvállalás • Az együttműködésre és teammunkára való alkalmasság és vállalkozókészség • A kulcskompetenciák tehát nem csupán ismeretek és elméleti tudáselemek elsajátítását hanem felhasználásuk képességének kialakítását is jelentik

42. A pszichikus képződmények szintjei Tudás, készségek attitűdök