1 / 21

Kísérlet a magyar városkörnyékek Európa-konform tipizálására az ESPON-metodika adaptációjával

Kísérlet a magyar városkörnyékek Európa-konform tipizálására az ESPON-metodika adaptációjával. Farkas Jenő Zsolt – Csatári Bálint MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét MRTT IV. Vándorgyűlés, Szeged, 2006. Vázlat. Előzmények, korábbi vidékföldrajzi kutatások A kutatás módszerei

kirk
Télécharger la présentation

Kísérlet a magyar városkörnyékek Európa-konform tipizálására az ESPON-metodika adaptációjával

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kísérlet a magyar városkörnyékek Európa-konform tipizálására az ESPON-metodika adaptációjával Farkas Jenő Zsolt – Csatári Bálint MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét MRTT IV. Vándorgyűlés, Szeged, 2006.

  2. Vázlat • Előzmények, korábbi vidékföldrajzi kutatások • A kutatás módszerei • A magyar vidékies¹ térségek „új” típusai • Az új típusok főbb jellemzői • A kutatás folytatási lehetőségei (a neurális hálózatok segítségével) ¹az angol ill. az európai szakirodalomból átvett „rurális” jelzőt jobban fejezi ki a magyarban a „vidékies” szóhasználat MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  3. A vidéki tér jellemző folyamatai 1. Európában 1970 – 2000 • A mezőgazdasági termelés támogatott biztonsága • A vidék infrastrukturális felzárkóztatása – az elérhetőség érdemi javulása • A jólét növekedése „nyomán” a vidéki környezet általános felértékelődése • Új vidéki funkciók megjelenése – második otthonok, vidék-turizmus • A szuburbanizációs folyamatok térbeli kiterjedése • A rurális terek lokális közösségfejlesztése (LEADER és +) Eredmény: sokoldalú, integrált, komplex szemléletű fenntartható vidékfejlesztés! MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  4. A vidékies tér jellemző folyamatai 2. Hazánkban 1970 – 2000 • A nagyüzemi mezőgazdasági termelés támogatott („KGST”) biztonsága, majd teljes szétesése, átalakulása • A vidék lassú infrastrukturális felzárkózása, az elérhetőség minimális javulásával • A rendszerváltozás nyomán a város – falu kapcsolatok „szétesése” • A vidék leértékelődésének tünetei (munkanélküliség, elöregedés, elvándorlás, perspektíva-vesztés) • Új vidéki funkciók mérsékelt arányú megjelenése • A szuburbanizációs folyamatok tervezetlen és szervezetlen térbeli kiterjedése Eredmény: azt sem tudjuk hol fogjunk hozzá a komplex szemléletű fenntartható vidékfejlesztéshez … MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  5. Vidékies térségek MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  6. A népesség területi átrendeződése Tímár J. nyomán, 1990-2001 MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  7. A jövedelemviszonyok különbségei MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  8. A mezőgazdaság eltérő szerepe MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  9. Vidékies térségek és főbb adataik 100 vidékies kistérség (a 168-ból, 59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km² (61,9%) Lakónépességük 3,3 millió (39,7%), továbbá: népességük tartósan fogy és öregszik a mezőgazdaság egyoldalú dominanciája jellemző a tartós munkanélküliség magas az átlagos iskolai végzettség alacsony A térbeli kép: markáns külső és belső vidéki perifériák MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  10. A kutatás új elemei • „Community strategic guidelines for rural development (programming period 2007 to 2013) (2006/144/EC)” című határozata, valamint ennek módszertani melléklete • az Európai Unió ESPON programjának az „Urban-rural relations” című átfogó kutatási jelentése (European Spatial Planning Observation Network) MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  11. Az Európa-konform vidékies kistérségek A városi befolyás alapján két típusba soroltuk a térségeket: • erős városi befolyással rendelkező térségek • gyenge városi befolyással rendelkező térségek A földhasználat és környezet állapotának jellemzésére három kategóriát alakítottunk ki: • jelentős környezet-átalakítással rendelkező térség • jellemzően mezőgazdasági földhasználatú térség • jellemzően természet-közeli térség MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  12. Földhasználati változások MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  13. A „beépített környezet” összefüggései MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  14. Az „új” térségtípusok MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  15. Erős városi bef. – jelentős körny. alakítás • 16 kistérség, kb. 3 800 ezer fő, • a magas népsűrűség (463 fő/km2), • a városi lakosság magas aránya (78%), • a jól képzett munkaerő (átlagos iskolai végzettség 10,23 átlagos osztály), • a mezőgazdaság alacsony (3%) és a tercier szektor magas foglalkoztatási aránya (64%), • az országos átlagot jelentősen meghaladó egy adófizetőre jutó jövedelem (788 e Ft), • a munkanélküliek országos átlagnál jóval alacsonyabb aránya (kb. 3%), • az egyéni és a társas vállalkozások 1000 lakosra jutó magas értéke. MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  16. Gyenge városi bef. – jel. körny. alakítás • 34 kistérség, kb. 1 900 ezer fő, • magas a népsűrűségük (156 fő/km2), • viszonylag jól képzett humánerőforrással rendelkeznek, • az országos átlagnál magasabbak a jövedelmek, • munkanélküliség szempontjából az országos átlagnál kedvezőbb helyzetben vannak, • az 1000 főre jutó vendégéjszakák száma itt a legmagasabb, • a mesterséges felszínek aránya magas (9,52%). MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  17. Mezőgazdasági jellegű térségek • 72 kistérség, kb. 2 850 ezer lakos, • az alacsony népsűrűség (60 fő/km2), • az alacsony iskolázottság (átlagosan 8,88 osztály), • a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas aránya (13%), • az országos átlagnál jelentősen alacsonyabb éves jövedelem (598 e Ft), • a társas és az egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó alacsony száma, ill. ezen belül a mezőgazdasági vállalkozások magas aránya (13%), • területük 78%-án folyik mezőgazdasági termelés, • az országos átlagot 1,5%-kal meghaladó külterületi népesség arány (4,8%). MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  18. Természetközeli állapotú térségek • 46 kistérség, kb. 1 570 ezer fő, • az alacsony népsűrűség (63 fő/km2), • az humánerőforrás képezettsége országos átlag alatti, • a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas, de azért a tipikus mezőgazdasági térségeknél alacsonyabb aránya (8%), • az országos átlag alatti jövedelmek (630 e Ft), • a társas és egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó alacsony száma, • az 1000 lakosra jutó vendégéjszakák országos átlagot meghaladó száma (2238 éj/1000 lakos), • a területük 35%-át erdők borítják, további 9%-án pedig más természetközeli állapotú felszínborítás található. MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  19. Tipológia Kohonen-féle neurális hálózattal MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  20. Az eredmények összehasonlítása 130 kistérség esetében egyezik (77,38%), 24 esetben részben (14,28%), és 14 esetben aszinkronitást mutat. MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

  21. Köszönöm a figyelmet! MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

More Related