A barlangok. Általános bevezetés

1. A barlangok.Általános bevezetés II. félév 1. óra

2. Bevezetés • barlangok: mit nevezünk, nevezhetünk barlangnak? • földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg; • élettelen természeti értékek, 1961 óta álnak védelem alatt; • állam tulajdonjogát képezik; • sajátos, zárt világ: ásványkincsek, cseppkövek, őslénytani és régészeti leletek, ivóvízbázis, sajátos élővilág és mikroklíma, esztétikai élmény; • kisméretű barlang: sziklaodú, kőfülke, sziklaüreg, sziklaeresz;

3. Barlangok keletkezése • szingenetikus: a kőzettel egyidejűleg, a kőzetet létrehozó folyamatok hatására, • posztgenetikus: utólag, a már megszilárdult kőzeteket pusztító természeti folyamatok révén; • szingenetikus barlangok csoportjába tartoznak a korallzátonyok növekedése során közbezárt korallbarlangok, oldott mészanyagot tartalmazó patakok vizéből kicsapódó mésztufa lerakódása során keletkező mésztufabarlangok, valamint a láva kihűlése során, a megszilárdult felső lávakéreg alatti lávabarlangok;

4. Barlangok keletkezése • Posztgenetikus barlangokat bármilyen kőzetben létrehozhatnak a földkéreg mozgásai, valamint az így keletkezett repedések mentén: • utólagos elmozdulások: tektonikus b., • szél koptató munkája: deflációs b., • fagy repesztő hatása, vmint a meredek, sziklás tengerpartokon a hullámverés hatása: abráziós b., • gleccserek jégtömegének alján a víz olvasztó hatása: gleccserb.

5. Barlangok keletkezése • karsztok belsejében létrejövő elsődleges vízjárathálózat elsősorban ott tágulhat barlanggá, ahol egy ponton nagy mennyiségű - rendszerint nem karsztos térszínről származó - víz jut be a rendszerbe: víznyelőb. • vagy ahol a különböző hőmérsékletű és töménységű vizek keveredése fokozza az oldóhatást, mint a forrászónák térségében: forrásb. • kőzetrések mentén leszivárgó vizek oldó hatása függőleges aknab., zsombolyok • karsztvízszint feletti zónában a beszivárgó-befolyó vizek által kialakított barlangok: vadózus b. • üregtágító hatás megszűntével, a barlangok inaktívvá válásával megkezdődik lassú pusztulásuk;

6. Barlangok keletkezése • cseppkőbarlangok, • jégbarlangok, • Hazánk területén jelenleg mintegy 4100 barlangot ismerünk; ezek közül az 1 km-es hosszúságot 30 barlangunk, a 100 m-es mélységet 29 barlangunk haladja meg; • 145 barlang fokozottan védett; • Országos Barlangnyilvántartás vezetése a Minisztérium feladata, melyet a Természetvédelmi Hivatal Barlangtani és Földtani Osztálya lát el;

7. 13/1998 KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről • rendelkezik az Országos Barlangnyilvántartás vezetéséről, mely nyilvános; • nyilvántartás áll alapadatokból és a hozzájuk kapcsolódó mellékletekből; • fokozottan védett, megkülönböztető védelmet igénylő v. a környezeti ártalmak által közvetlenül veszélyeztetett barlangok esetén természeti állapotfelvételt és kezelési tervet kell készíteni;

8. 13/1998 KTM rendelet • rendelet rendelkezik: • barlangok látogatásáról, • túravezetésről, • idegenvezetésről, • kutatási tevékenységről, • hasznosításról, • barlangi mentésről;

9. 13/1998 KTM rendelet alapadatok • azonosító adatok: nyilvántartási (kataszteri) szám, neve, bejárati koordináták, bejárat ingatlan-nyilvántartási (helyrajzi) száma; • közigazgatási adatok: bejárat szerinti megye, majd település neve, illetékes természetvédelmi hatóság neve, címe;

10. Alapadatok • védelmi helyzet: védetté v. fokozottan védetté nyilvánítás ténye, indoka, jogszabály címe és száma, • felszíni területre vonatkozó adatok; • kezelési adatok; látogathatóság feltételei, kiépítés ténye, feltételei, hasznosítás jellege;

11. A barlangok.Látogathatóság II. félév 2. óra

12. Látogatás • látogatás: barlangba, vagy annak egy részébe történő személyes bejutás, bejárása, ill. az ott történő tartózkodás, ha annak egyedüli célja a barlang megtekintése; • barlangi túravezetés: idegenforgalmi hasznosítással nem rendelkező barlangnak tapasztalattal és képzettséggel rendelkező személy által másokkal együtt történő látogatása; • barlangi idegenvezetés: idegenforgalmi hasznosítási céllal kiépített és megnyitott barlangnak a bemutatása;

13. Látogatás • kutatás: ismeretlen barlangok, szakaszok feltárása, már ismertek tudományos megismerése, környezeti tényezők, állapotok dokumentálása; • hasznosítás: barlang igénybevételével történő szolgáltatás (túravezetés is); • barlangi mentés: barlangban balesetet szenvedett, vagy azt elhagyni képtelen személy felszínre juttatása érdekében speciális gyakorlattal rendelkező szervezett által végzett tevékenysége;

14. Turizmus számára megnyitott barlangok • tömegturizmus: nagyobb létszámú csoportokban, szakvezetővel való látogatás; • látogatás feltételeinek biztosítása jelentős természet-átalakítást igényel; • barlangban biztonságos közlekedést lehetővé tevő, - szükség szerint - korláttal ellátott járószint és elektromos világítás van kialakítva;

15. Turizmus számára megnyitott barlangok • zöld turizmus: kisebb csoportokban, szakvezetővel történő látogatás a viszonylag érintetlen, védett természeti értéknek minősülő barlangban; • látogatás feltételeinek biztosítása jelentős természetátalakítást nem igényel, ott csak a biztonságos közlekedést lehetővé tevő járószint (létra, lépcső, híd) van kialakítva; • bejárás mozgáskészséget és turistaöltözetet igényel;

16. Turizmus számára megnyitott barlangok • kalandturizmus: kisebb csoportokban, szakvezetővel történő látogatás a viszonylag zavartalan, védett természeti értéknek minősülő barlangban kalandkeresés, aktív pihenés céljából; • látogatás feltételeinek biztosítása természetátalakítást nem igényel, ott csak a biztonságos közlekedés van kialakítva; • barlang, kúszással, mászással történő bejárása mozgáskészséget, fizikai állóképességet valamint barlangi alapfelszerelést (lámpa, sisak, overall) igényel;

17. Turizmus számára megnyitott barlangok • gyógyturizmus: gyógybarlanggá nyilvánított barlang klimatikus adottságainak, orvosi felügyelet mellett történő, gyógyítási célú igénybevétele egészségügyi panaszok, illetve fájdalmak enyhítése; • jelentős természetátalakítást igényel; • betegek barlangban való tartózkodása illetve a gyógyhellyé kijelölt terület megközelítése érdekében a barlangban biztonságos közlekedést lehetővé tevő járószint, elektromos világítás, pihenőhely van kialakítva; • légzőszervi megbetegedésben szenvedők betegségtüneteinek megelőzése, csökkentése, fizikai kondíciójuk javítása;

18. Turizmus számára megnyitott barlangok • fürdő turizmus: barlangokba található, különböző hőfokú vízre épülő gyógy- vagy rekreációs tevékenység, • orvosi javaslatra vagy saját igény szerint; • Miskolctapolcai-tavasbarlang, • Diósgyőrtapolcai-barlang;

19. A Barlangfürdő vízminősége • Termál-forrás vízhõmérséklete 29,4 °C • NO3 - 1,3 mg/l • Cl - 8 mg/l • SO4- 2-5 mg/l • HCO3 - 366 mg/l • K - 1,9 mg/l • Ca2- 101 mg/l • Mg2- 11,9 mg/l • Na - 9,2 mg/l

20. A Barlangfürdő Gyógyászati ellátások: • iszappakolás, súlyfürdő, szénsavas fürdő, orvosi gyógymasszázs, tangentor (víz alatti vízsugármasszázs), • víz alatti csoportos gyógytorna, 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás; Wellness szolgáltatások: • frissítő masszázs, aroma olajos masszázs, speciális masszázsok (csokoládés, paprikás, algás), • pedikűr, parafinos kézápolás, UWE Sunboard málybarnító

21. Barlangok megóvása • védettség kiterjed bejáratára, teljes járatrendszerére, a befoglaló kőzetére, képződményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú kitöltésére, • természetes élővilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összekötő szakaszára; • ha a barlang természetes állapotának fenntartása szükségessé teszi, felszíni területére jogszabály, v. hatóság korlátozást rendelhet el; • védőövezetét a felszíni területen a miniszter jogszabályban állapítja meg;

22. Barlangászathoz szükséges felszerelés • sisak, • lámpák: egy nagyobb fényű fővilágításból és egy kisebb erejű tartalékvilágításból áll, fővilágítást a sisakra erősítik; • nagy erejű halogén vagy LED lámpákat használnak, nagyobb időtartamú expedíciók acetilén gázzal világító karbidlámpákat; • ruházat: thermo-polár anyag, ami polipropilénből van, külső ruha egy overall, ami egy nagy szakítószilárdságú anyagból, cordurából és/vagy vízálló PVC anyagból készül;

23. Barlangászathoz szükséges felszerelés • elsősegély-felszerelés: kisméretű sebkötöző csomag, és egy alumínium túlélőfólia; • beülőheveder (beülő): nagy szakítószilárdságú hevederből készül, a barlangász combjait, derekát, csipőjét fogja körül; • ereszkedőeszközök: ezek térben vagy síkban többször megtörik a kötelet, és az ezáltal megnövekedett súrlódással fékezik a barlangászt; • karabinerek: általában 5 darabra van szükség személyenként, hogy a mászó-ereszkedő gépeket és egyéb felszereléseket rögzítsük magunkon

24. A barlangok.Kataszter és élővilág II. félév 3. óra

25. Magyarország barlangkataszter szerinti felosztása • Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Dokumentációs Szakbizottsága 1971-72-ben elkészítette Magyarország barlangkataszteri számfelosztását, • az Ausztriában bevezetett és gyakorlatban bevált rendszerhez kapcsolódva; • kataszteri határok pontos leírása a Karszt és Barlang folyóirat 1972-es számában megtalálható, amihez képest csak néhány változtatás történt;

26. Magyarország barlangkataszter szerinti felosztása • Alpokalja: Soproni- és Kőszegi hg.; • Budai-, Visegrádi-hg., Pilis; • Mecsek, Villányi-hg.; • Börzsöny, Cserhát, Mátra; • Balatonfelvidék, Bakony; • Bükk; • Vértes, Gerecse; • Aggteleki-karszt, Zemplén;

27. Magyarország barlangkataszter szerinti felosztása 5400 Gömör-Tornai-karszt és a Cserehát • 5410 Cserehát és a Bódván túli karszt • 5411 Szendrői-hegység és környéke • 5412 Szalonnai-karszt – Esztramos • 5413 Bódvalenke környéki karszt • 5420 Rudabányai-hegység és a Sajó-balparti-dombvidék • 5421 Sajó-balparti-dombvidék • 5422 Rudabányai-hegység • 5430 Galyaság • 5440 Szilicei-fennsík magyarországi része • 5450 Alsó-hegy • 5451 Alsó-hegy Ny-i vonulat • 5451 Alsó-hegy K-i vonulat

28. Bevezetés • majd minden barlangban jelen van az élet, kivétel a CO2 -osak; • szerves élet alaptényezői: általában fagypont feletti hőmérséklet, nedvesség vagy víz, oxigén és táplálék - - barlangi környezet; • Minden barlangban döntő minimum tényező a fény. Ebből a szempontból világosan megkülönböztetendő a fényhatárig terjedő bejárati régió (chasma) a teljesen sötét tulajdonképpeni igazi barlangtól (antron);

29. Az életfeltételek • a fény az állatvilág szempontjából is jelentős tényező, mégis sokkal inkább megszabja bizonyos növények jelenlétét a barlangban; • élnek sötét barlangokban zöld növények, mégpedig moszatok; • szárazföldi állatvilágának életét a helyrajzi, talajtani és meteorológiai tényezők szabják meg: • bejárat helye, égtáj felé fordulása, nagysága, az üregrendszer méretei, bonyolultsága; egy- vagy többszintűsége, a bezáró kőzet hasadékrendszerének fejlettsége;

30. Az életfeltételek • barlang szilárd kitöltéseinek (iszap, homok, kavics, kőhordalék, cseppkőképződmények, jég) minősége és mennyisége döntő lehet az állatfajokra; • éghajlata igazi „mikroklima„ viszonylagosan önálló és független; a bejáraton keresztül a földfelszíni helyi „makroklíma" bizonyos távolságig, mélységig érezteti a hatását; • barlangi levegő mozgásai, belső szélviszonyai többnyire kimutatható összefüggésben vannak a földfelszíni hőmérséklettel és légnyomással, új bejárat a barlang eredeti mikroklímáját gyökeresen megváltoztathatja;

31. Az életfeltételek • barlangok levegőjében általában valamivel több a széndioxid, mint a légkörben. Vannak erősen szén-dioxidos; sőt kénhidrogénes barlangok is; • kevés száraz, állandó nedvesség; • csepegések mértéke és mennyisége kimutathatóan a földfelszíni csapadékviszonyok függvénye, levegő viszonylagos páratartalma 90 % felett van, de általában 95-100 %; • levegő hőmérséklete a közép-európai barlangokban általában 10±1 C°. Természetesen akadnak melegebbek is, pl. a Veszprémtapolcai Tavasbarlang;

32. Az életfeltételek • vizek hőmérséklete nálunk általában megfelel a levegő hőmérsékletének és a sötét barlangban nem is igen ingadozik, 8-10 C°, • pH általában valamivel 7 felett van. Az oxigén- és a szabad széndioxid-tartalom igen különböző lehet. • A cseppköves barlangok vizében a kalciumhidrokarbonát mennyisége jelentékeny

33. élővilág • barlangi élővilágon (troglobios) belül a növényeket és az állatokat három csoportra osztották fel: • barlangi vendégek (trogloxének): véletlenül, szél, víz, ember által behurcolt vagy betévedtek, amelyek létfeltételeiket a barlangban nem találják meg, rövidesen elpusztulnak; • barlangkedvelők (troglophilek): tulajdonképpen külvilági fajok, amelyek nincsenek a barlanghoz kötve, azt önként keresik fel; • kialakulhat ott egy állományuk, amely a barlangban szaporodik is;

34. élővilág • Barlanglakók (troglobiontok): csak barlangban előforduló fajok, teljesen a barlangi környezethez vannak kötve, csak egészen kivételesen találhatók barlangon kívül. • Többnyire színtelenek, fehérek; szemük csökevényes vagy hiányzik; • három szervezetcsoport aránya a barlangok élővilágában nem egyenlő; • legtöbb mindig a trogloxén és troglophil faj. példányaik főképpen a bejárati szakaszban találhatók, állományaik változók és esetleg ki-, bevándorlást végeznek;

35. növényvilág • legtöbb fejlett növény a nyílásnál; • virágos nővények közül egyesek módosulásokat mutathatnak, termést legtöbbször nem hoznak; • elektromos világítású barlangokban többször megfigyelték, hogy egyes villanykörték körül kialakult egy kis zöldnövény-együttes; • 1950-60: Baradlából 69, a Béke­barlangból 90, a Mánfai-barlangból 13 moszatfajt írnak le; • barlangok talajában, a besodródott növényi maradványokon, fadarabokon stb. legtöbbször találunk gombákat;

36. gombák, baktériumok • az alacsony hőmérséklet és a sötétség csak kevés fajnak kedvez, • ezért sokan nem jutnak tovább a myceliumképzésnél, torzképződményeket mutatnak és nem hoznak termőtestet; • sok barlangi bogár testén apró, különleges gombák (Laboulbeniales) élnek; • barlangi talajgombák között antibiotikumot termelő fajokat is találtak; • vas- és kénbaktériumok, kórokozó fajok igen kis számban vannak jelen; emberek tartózkodása a levegőben levő csírák számát tetemesen növeli;

37. állatvilág • Föld barlangjaiban talált állatok rendszeres katalógusa, az „Animalium Cavernarum Catalogus" Wolf B. szerkesztésében 1934-38 között jelent meg; • Egysejtűek (Protozoa), barlanglakó nincs közöttük; • Laposférgek (Platyhelminthes): örvényférgek (Turbellaria), denevéreink szervezetében többféle szívóféreg (Trematoda) élősködik; • fonálférgek, gyűrűsférgek (dia): trogloxén vagy troglophil fajok;

38. állatvilág • kagylós- és evezőlábú rákok; bejárati szakaszokon többféle trogloxén szárazföldi ászka (Oniscoidea) található. Érdekes fajunk a Baradlában mindenfelé közönséges, fehér és vak Mesoniscus graniger; • vannak valódi barlanglakó víziászkák; felemáslábú rákok; • kevés az igazi barlanglakó rovar: sok ugróvillás faj (dia); • szitakötők lárvái és fatetvek (Copeognatha) csak mint trogloxének fordulnak elő; • két csökevényes szemű „vakbogár" él: a Baradlában a Duvalites hungaricus, a Lillafüred-környéki Kecske-barlangban pedig a Duvalites Gebhardti (dia);

39. állatvilág • pókok, atkák: Bükk-hegység barlangjaiban és a Baradlában a Porrhomma profundum (dián); • kagylók közül a Baradla- és az Abaligeti-barlang vizeiben kis borsókagylók (dián); • Troglobiontok az Abaligeti-barlang és a mánfai Kőlyuk vak vízicsigái, félcsupasz rablócsiga (dián); • a veszprémtapolcai Tavasbarlangban a fürge csellének egy barlangi formája alakult ki, amely a felszíni fajtársaktól nagyságban, méretekben, színben és élettanilag is különbözik;