1 / 39

A barlangok. Általános bevezetés

A barlangok. Általános bevezetés. II. félév 1. óra. Bevezetés. barlangok: mit nevezünk, nevezhetünk barlangnak? földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg; élettelen természeti értékek, 1961 óta álnak védelem alatt; állam tulajdonjogát képezik;

lamont
Télécharger la présentation

A barlangok. Általános bevezetés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A barlangok.Általános bevezetés II. félév 1. óra

  2. Bevezetés • barlangok: mit nevezünk, nevezhetünk barlangnak? • földkérget alkotó kőzetben kialakult természetes üreg; • élettelen természeti értékek, 1961 óta álnak védelem alatt; • állam tulajdonjogát képezik; • sajátos, zárt világ: ásványkincsek, cseppkövek, őslénytani és régészeti leletek, ivóvízbázis, sajátos élővilág és mikroklíma, esztétikai élmény; • kisméretű barlang: sziklaodú, kőfülke, sziklaüreg, sziklaeresz;

  3. Barlangok keletkezése • szingenetikus: a kőzettel egyidejűleg, a kőzetet létrehozó folyamatok hatására, • posztgenetikus: utólag, a már megszilárdult kőzeteket pusztító természeti folyamatok révén; • szingenetikus barlangok csoportjába tartoznak a korallzátonyok növekedése során közbezárt korallbarlangok, oldott mészanyagot tartalmazó patakok vizéből kicsapódó mésztufa lerakódása során keletkező mésztufabarlangok, valamint a láva kihűlése során, a megszilárdult felső lávakéreg alatti lávabarlangok;

  4. Barlangok keletkezése • Posztgenetikus barlangokat bármilyen kőzetben létrehozhatnak a földkéreg mozgásai, valamint az így keletkezett repedések mentén: • utólagos elmozdulások: tektonikus b., • szél koptató munkája: deflációs b., • fagy repesztő hatása, vmint a meredek, sziklás tengerpartokon a hullámverés hatása: abráziós b., • gleccserek jégtömegének alján a víz olvasztó hatása: gleccserb.

  5. Barlangok keletkezése • karsztok belsejében létrejövő elsődleges vízjárathálózat elsősorban ott tágulhat barlanggá, ahol egy ponton nagy mennyiségű - rendszerint nem karsztos térszínről származó - víz jut be a rendszerbe: víznyelőb. • vagy ahol a különböző hőmérsékletű és töménységű vizek keveredése fokozza az oldóhatást, mint a forrászónák térségében: forrásb. • kőzetrések mentén leszivárgó vizek oldó hatása függőleges aknab., zsombolyok • karsztvízszint feletti zónában a beszivárgó-befolyó vizek által kialakított barlangok: vadózus b. • üregtágító hatás megszűntével, a barlangok inaktívvá válásával megkezdődik lassú pusztulásuk;

  6. Barlangok keletkezése • cseppkőbarlangok, • jégbarlangok, • Hazánk területén jelenleg mintegy 4100 barlangot ismerünk; ezek közül az 1 km-es hosszúságot 30 barlangunk, a 100 m-es mélységet 29 barlangunk haladja meg; • 145 barlang fokozottan védett; • Országos Barlangnyilvántartás vezetése a Minisztérium feladata, melyet a Természetvédelmi Hivatal Barlangtani és Földtani Osztálya lát el;

  7. 13/1998 KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről • rendelkezik az Országos Barlangnyilvántartás vezetéséről, mely nyilvános; • nyilvántartás áll alapadatokból és a hozzájuk kapcsolódó mellékletekből; • fokozottan védett, megkülönböztető védelmet igénylő v. a környezeti ártalmak által közvetlenül veszélyeztetett barlangok esetén természeti állapotfelvételt és kezelési tervet kell készíteni;

  8. 13/1998 KTM rendelet • rendelet rendelkezik: • barlangok látogatásáról, • túravezetésről, • idegenvezetésről, • kutatási tevékenységről, • hasznosításról, • barlangi mentésről;

  9. 13/1998 KTM rendelet alapadatok • azonosító adatok: nyilvántartási (kataszteri) szám, neve, bejárati koordináták, bejárat ingatlan-nyilvántartási (helyrajzi) száma; • közigazgatási adatok: bejárat szerinti megye, majd település neve, illetékes természetvédelmi hatóság neve, címe;

  10. Alapadatok • védelmi helyzet: védetté v. fokozottan védetté nyilvánítás ténye, indoka, jogszabály címe és száma, • felszíni területre vonatkozó adatok; • kezelési adatok; látogathatóság feltételei, kiépítés ténye, feltételei, hasznosítás jellege;

  11. A barlangok.Látogathatóság II. félév 2. óra

  12. Látogatás • látogatás: barlangba, vagy annak egy részébe történő személyes bejutás, bejárása, ill. az ott történő tartózkodás, ha annak egyedüli célja a barlang megtekintése; • barlangi túravezetés: idegenforgalmi hasznosítással nem rendelkező barlangnak tapasztalattal és képzettséggel rendelkező személy által másokkal együtt történő látogatása; • barlangi idegenvezetés: idegenforgalmi hasznosítási céllal kiépített és megnyitott barlangnak a bemutatása;

  13. Látogatás • kutatás: ismeretlen barlangok, szakaszok feltárása, már ismertek tudományos megismerése, környezeti tényezők, állapotok dokumentálása; • hasznosítás: barlang igénybevételével történő szolgáltatás (túravezetés is); • barlangi mentés: barlangban balesetet szenvedett, vagy azt elhagyni képtelen személy felszínre juttatása érdekében speciális gyakorlattal rendelkező szervezett által végzett tevékenysége;

  14. Turizmus számára megnyitott barlangok • tömegturizmus: nagyobb létszámú csoportokban, szakvezetővel való látogatás; • látogatás feltételeinek biztosítása jelentős természet-átalakítást igényel; • barlangban biztonságos közlekedést lehetővé tevő, - szükség szerint - korláttal ellátott járószint és elektromos világítás van kialakítva;

  15. Turizmus számára megnyitott barlangok • zöld turizmus: kisebb csoportokban, szakvezetővel történő látogatás a viszonylag érintetlen, védett természeti értéknek minősülő barlangban; • látogatás feltételeinek biztosítása jelentős természetátalakítást nem igényel, ott csak a biztonságos közlekedést lehetővé tevő járószint (létra, lépcső, híd) van kialakítva; • bejárás mozgáskészséget és turistaöltözetet igényel;

  16. Turizmus számára megnyitott barlangok • kalandturizmus: kisebb csoportokban, szakvezetővel történő látogatás a viszonylag zavartalan, védett természeti értéknek minősülő barlangban kalandkeresés, aktív pihenés céljából; • látogatás feltételeinek biztosítása természetátalakítást nem igényel, ott csak a biztonságos közlekedés van kialakítva; • barlang, kúszással, mászással történő bejárása mozgáskészséget, fizikai állóképességet valamint barlangi alapfelszerelést (lámpa, sisak, overall) igényel;

  17. Turizmus számára megnyitott barlangok • gyógyturizmus: gyógybarlanggá nyilvánított barlang klimatikus adottságainak, orvosi felügyelet mellett történő, gyógyítási célú igénybevétele egészségügyi panaszok, illetve fájdalmak enyhítése; • jelentős természetátalakítást igényel; • betegek barlangban való tartózkodása illetve a gyógyhellyé kijelölt terület megközelítése érdekében a barlangban biztonságos közlekedést lehetővé tevő járószint, elektromos világítás, pihenőhely van kialakítva; • légzőszervi megbetegedésben szenvedők betegségtüneteinek megelőzése, csökkentése, fizikai kondíciójuk javítása;

  18. Turizmus számára megnyitott barlangok • fürdő turizmus: barlangokba található, különböző hőfokú vízre épülő gyógy- vagy rekreációs tevékenység, • orvosi javaslatra vagy saját igény szerint; • Miskolctapolcai-tavasbarlang, • Diósgyőrtapolcai-barlang;

  19. A Barlangfürdő vízminősége • Termál-forrás vízhõmérséklete 29,4 °C • NO3 - 1,3 mg/l • Cl - 8 mg/l • SO4- 2-5 mg/l • HCO3 - 366 mg/l • K - 1,9 mg/l • Ca2- 101 mg/l • Mg2- 11,9 mg/l • Na - 9,2 mg/l

  20. A Barlangfürdő Gyógyászati ellátások: • iszappakolás, súlyfürdő, szénsavas fürdő, orvosi gyógymasszázs, tangentor (víz alatti vízsugármasszázs), • víz alatti csoportos gyógytorna, 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás; Wellness szolgáltatások: • frissítő masszázs, aroma olajos masszázs, speciális masszázsok (csokoládés, paprikás, algás), • pedikűr, parafinos kézápolás, UWE Sunboard málybarnító

  21. Barlangok megóvása • védettség kiterjed bejáratára, teljes járatrendszerére, a befoglaló kőzetére, képződményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú kitöltésére, • természetes élővilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összekötő szakaszára; • ha a barlang természetes állapotának fenntartása szükségessé teszi, felszíni területére jogszabály, v. hatóság korlátozást rendelhet el; • védőövezetét a felszíni területen a miniszter jogszabályban állapítja meg;

  22. Barlangászathoz szükséges felszerelés • sisak, • lámpák: egy nagyobb fényű fővilágításból és egy kisebb erejű tartalékvilágításból áll, fővilágítást a sisakra erősítik; • nagy erejű halogén vagy LED lámpákat használnak, nagyobb időtartamú expedíciók acetilén gázzal világító karbidlámpákat; • ruházat: thermo-polár anyag, ami polipropilénből van, külső ruha egy overall, ami egy nagy szakítószilárdságú anyagból, cordurából és/vagy vízálló PVC anyagból készül;

  23. Barlangászathoz szükséges felszerelés • elsősegély-felszerelés: kisméretű sebkötöző csomag, és egy alumínium túlélőfólia; • beülőheveder (beülő): nagy szakítószilárdságú hevederből készül, a barlangász combjait, derekát, csipőjét fogja körül; • ereszkedőeszközök: ezek térben vagy síkban többször megtörik a kötelet, és az ezáltal megnövekedett súrlódással fékezik a barlangászt; • karabinerek: általában 5 darabra van szükség személyenként, hogy a mászó-ereszkedő gépeket és egyéb felszereléseket rögzítsük magunkon

  24. A barlangok.Kataszter és élővilág II. félév 3. óra

  25. Magyarország barlangkataszter szerinti felosztása • Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Dokumentációs Szakbizottsága 1971-72-ben elkészítette Magyarország barlangkataszteri számfelosztását, • az Ausztriában bevezetett és gyakorlatban bevált rendszerhez kapcsolódva; • kataszteri határok pontos leírása a Karszt és Barlang folyóirat 1972-es számában megtalálható, amihez képest csak néhány változtatás történt;

  26. Magyarország barlangkataszter szerinti felosztása • Alpokalja: Soproni- és Kőszegi hg.; • Budai-, Visegrádi-hg., Pilis; • Mecsek, Villányi-hg.; • Börzsöny, Cserhát, Mátra; • Balatonfelvidék, Bakony; • Bükk; • Vértes, Gerecse; • Aggteleki-karszt, Zemplén;

  27. Magyarország barlangkataszter szerinti felosztása 5400 Gömör-Tornai-karszt és a Cserehát • 5410 Cserehát és a Bódván túli karszt • 5411 Szendrői-hegység és környéke • 5412 Szalonnai-karszt – Esztramos • 5413 Bódvalenke környéki karszt • 5420 Rudabányai-hegység és a Sajó-balparti-dombvidék • 5421 Sajó-balparti-dombvidék • 5422 Rudabányai-hegység • 5430 Galyaság • 5440 Szilicei-fennsík magyarországi része • 5450 Alsó-hegy • 5451 Alsó-hegy Ny-i vonulat • 5451 Alsó-hegy K-i vonulat

  28. Bevezetés • majd minden barlangban jelen van az élet, kivétel a CO2 -osak; • szerves élet alaptényezői: általában fagypont feletti hőmérséklet, nedvesség vagy víz, oxigén és táplálék - - barlangi környezet; • Minden barlangban döntő minimum tényező a fény. Ebből a szempontból világosan megkülönböztetendő a fényhatárig terjedő bejárati régió (chasma) a teljesen sötét tulajdonképpeni igazi barlangtól (antron);

  29. Az életfeltételek • a fény az állatvilág szempontjából is jelentős tényező, mégis sokkal inkább megszabja bizonyos növények jelenlétét a barlangban; • élnek sötét barlangokban zöld növények, mégpedig moszatok; • szárazföldi állatvilágának életét a helyrajzi, talajtani és meteorológiai tényezők szabják meg: • bejárat helye, égtáj felé fordulása, nagysága, az üregrendszer méretei, bonyolultsága; egy- vagy többszintűsége, a bezáró kőzet hasadékrendszerének fejlettsége;

  30. Az életfeltételek • barlang szilárd kitöltéseinek (iszap, homok, kavics, kőhordalék, cseppkőképződmények, jég) minősége és mennyisége döntő lehet az állatfajokra; • éghajlata igazi „mikroklima„ viszonylagosan önálló és független; a bejáraton keresztül a földfelszíni helyi „makroklíma" bizonyos távolságig, mélységig érezteti a hatását; • barlangi levegő mozgásai, belső szélviszonyai többnyire kimutatható összefüggésben vannak a földfelszíni hőmérséklettel és légnyomással, új bejárat a barlang eredeti mikroklímáját gyökeresen megváltoztathatja;

  31. Az életfeltételek • barlangok levegőjében általában valamivel több a széndioxid, mint a légkörben. Vannak erősen szén-dioxidos; sőt kénhidrogénes barlangok is; • kevés száraz, állandó nedvesség; • csepegések mértéke és mennyisége kimutathatóan a földfelszíni csapadékviszonyok függvénye, levegő viszonylagos páratartalma 90 % felett van, de általában 95-100 %; • levegő hőmérséklete a közép-európai barlangokban általában 10±1 C°. Természetesen akadnak melegebbek is, pl. a Veszprémtapolcai Tavasbarlang;

  32. Az életfeltételek • vizek hőmérséklete nálunk általában megfelel a levegő hőmérsékletének és a sötét barlangban nem is igen ingadozik, 8-10 C°, • pH általában valamivel 7 felett van. Az oxigén- és a szabad széndioxid-tartalom igen különböző lehet. • A cseppköves barlangok vizében a kalciumhidrokarbonát mennyisége jelentékeny

  33. élővilág • barlangi élővilágon (troglobios) belül a növényeket és az állatokat három csoportra osztották fel: • barlangi vendégek (trogloxének): véletlenül, szél, víz, ember által behurcolt vagy betévedtek, amelyek létfeltételeiket a barlangban nem találják meg, rövidesen elpusztulnak; • barlangkedvelők (troglophilek): tulajdonképpen külvilági fajok, amelyek nincsenek a barlanghoz kötve, azt önként keresik fel; • kialakulhat ott egy állományuk, amely a barlangban szaporodik is;

  34. élővilág • Barlanglakók (troglobiontok): csak barlangban előforduló fajok, teljesen a barlangi környezethez vannak kötve, csak egészen kivételesen találhatók barlangon kívül. • Többnyire színtelenek, fehérek; szemük csökevényes vagy hiányzik; • három szervezetcsoport aránya a barlangok élővilágában nem egyenlő; • legtöbb mindig a trogloxén és troglophil faj. példányaik főképpen a bejárati szakaszban találhatók, állományaik változók és esetleg ki-, bevándorlást végeznek;

  35. növényvilág • legtöbb fejlett növény a nyílásnál; • virágos nővények közül egyesek módosulásokat mutathatnak, termést legtöbbször nem hoznak; • elektromos világítású barlangokban többször megfigyelték, hogy egyes villanykörték körül kialakult egy kis zöldnövény-együttes; • 1950-60: Baradlából 69, a Béke­barlangból 90, a Mánfai-barlangból 13 moszatfajt írnak le; • barlangok talajában, a besodródott növényi maradványokon, fadarabokon stb. legtöbbször találunk gombákat;

  36. gombák, baktériumok • az alacsony hőmérséklet és a sötétség csak kevés fajnak kedvez, • ezért sokan nem jutnak tovább a myceliumképzésnél, torzképződményeket mutatnak és nem hoznak termőtestet; • sok barlangi bogár testén apró, különleges gombák (Laboulbeniales) élnek; • barlangi talajgombák között antibiotikumot termelő fajokat is találtak; • vas- és kénbaktériumok, kórokozó fajok igen kis számban vannak jelen; emberek tartózkodása a levegőben levő csírák számát tetemesen növeli;

  37. állatvilág • Föld barlangjaiban talált állatok rendszeres katalógusa, az „Animalium Cavernarum Catalogus" Wolf B. szerkesztésében 1934-38 között jelent meg; • Egysejtűek (Protozoa), barlanglakó nincs közöttük; • Laposférgek (Platyhelminthes): örvényférgek (Turbellaria), denevéreink szervezetében többféle szívóféreg (Trematoda) élősködik; • fonálférgek, gyűrűsférgek (dia): trogloxén vagy troglophil fajok;

  38. állatvilág • kagylós- és evezőlábú rákok; bejárati szakaszokon többféle trogloxén szárazföldi ászka (Oniscoidea) található. Érdekes fajunk a Baradlában mindenfelé közönséges, fehér és vak Mesoniscus graniger; • vannak valódi barlanglakó víziászkák; felemáslábú rákok; • kevés az igazi barlanglakó rovar: sok ugróvillás faj (dia); • szitakötők lárvái és fatetvek (Copeognatha) csak mint trogloxének fordulnak elő; • két csökevényes szemű „vakbogár" él: a Baradlában a Duvalites hungaricus, a Lillafüred-környéki Kecske-barlangban pedig a Duvalites Gebhardti (dia);

  39. állatvilág • pókok, atkák: Bükk-hegység barlangjaiban és a Baradlában a Porrhomma profundum (dián); • kagylók közül a Baradla- és az Abaligeti-barlang vizeiben kis borsókagylók (dián); • Troglobiontok az Abaligeti-barlang és a mánfai Kőlyuk vak vízicsigái, félcsupasz rablócsiga (dián); • a veszprémtapolcai Tavasbarlangban a fürge csellének egy barlangi formája alakult ki, amely a felszíni fajtársaktól nagyságban, méretekben, színben és élettanilag is különbözik;

More Related