1 / 89

ÁLLATTENYÉSZTÉS

ÁLLATTENYÉSZTÉS. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. Keltetés, nevelés, tojástermelés, vágóbaromfi, baromfihús, máj és tolltermelés. KELTETÉSI ISMERETEK. Friss tojás az embrió életfolyamataihoz minden szükséges táplálóanyagot tartalmaz.

mahala
Télécharger la présentation

ÁLLATTENYÉSZTÉS

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. ÁLLATTENYÉSZTÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

  2. Keltetés, nevelés, tojástermelés, vágóbaromfi, baromfihús, máj és tolltermelés. HEFOP 3.3.1.

  3. KELTETÉSI ISMERETEK • Friss tojás az embrió életfolyamataihoz minden szükséges táplálóanyagot tartalmaz. • 12% a héj és héjhártyák; • 56% a fehérje (4 rétegű, baktericid hatású) és jégzsinórok; • 32% a tojássárgája (3 cm átmérőjű gömb) aránya. • -Biológiailag teljes értékű a tojásfehérje; • -Jelentős az ásványi anyag és vitamin tartalma; • -A szilárd héj véd és pórusok hatolnak át rajta (gázcsere) • pórusok száma a tojás tompa végén: 150/cm2; közepén: 140/ /cm2 hegyes végén: 100 /cm2 HEFOP 3.3.1.

  4. A tojáson belüli morfológiai változások - petevezető tölcsérben (infundibulum) megtermékenyülés, • a csírakorong felületén több száz ondósejt hatol be (polispermia), • csak egy termékenyít; - először az embrió szöveti differenciálódás a látható; - ezt követően kifejlődnek az extraembrionális hártyák: HEFOP 3.3.1.

  5. A az embrió vízszükségletet a tojásból, szervetlen só szükségletét a sziktömlőből fedezi; „anyagcserecsúcs” a keltetés 10. napján (házityúk kelési ideje 21nap) 8-9. keltetési napig embrionális szakasz, minden szerv, szervkezdemény kialakul, 9. naptól magzati időszak -mennyiségi fejlődés; HEFOP 3.3.1.

  6. Keltetés fizikai és mechanikai tényezői 1. Hőmérséklet (kotlós bőre 39-40°C, fészek felületén 36-37 °C) keltetőgépben: 37,2-37,8 °C (42 °C-on elpusztul az embrió) 28 °C-on megáll a fejlődés embrionális küszöb, élettani nulla 2. Páratartalom (relatív) alacsony páratartalom esetén az extraembrionális hártyák összenőnek; túl magas pára esetén légkamra nem növekszik, vontatott lesz a kelés; keltetés 18. napjáig 60% kell, utána kelésig 70% HEFOP 3.3.1.

  7. 3. Légcsere, levegőellátás 21% oxigén a keltetés egész ideje alatt 4. Tojások helyzete: hegyes végükkel lefelé tálcázzák (lúdtojás vízszintesen) forgatás: kotolós a csőrével, lábával nem szabályos időközönként forgatja a tojásokat; gyakorlatban 2 óránként billentik a tálcatartókat 45°-os szögben, 5. Hűtés: időnként 27-29 °C-ra hűtés indokolt (önhő) HEFOP 3.3.1.

  8. KELTETŐ ÜZEMELTETÉSE - belső munkarendet az egyirányú forgalom jellemzi, - a keltető fala mosható, fertőtleníthető, - rácspadló; -a tenyésztojásokat fertőtleníteni kell, a tálcatartó kocsikat zsilipekbe tolják; előkeltető és bújtató közötti zsilipeket kívülről szabályozzák; -dolgozókat ellenőrzik (kóli, szalmonella); -előkeltető és a bújtató között tilos a közlekedés Idegenek belépését a telepre korlátozzák; HEFOP 3.3.1.

  9. A keltetőtojással szemben támasztott követelmények - heveny betegségektől mentes legyen; - tenyésztojás szabványnak feleljen meg (szabályos alak, ép, sima, tiszta, fajra, fajtára, hibridre jellemző nagyság) tenyésztojás kora 10 napon belül legyen (1-8 napos jó) A keltetőtojás tárolása: 26-27°C-os helyiségben egy tételt 14 óra alatt át kell válogatni; 8-10 napig a tojást 12-15 °C-os helyiségben tárolják, tároláskor a tálcakötegeket naponta 45 °-os szögben billentik, a tárolóhelyiségben a levegő relatív páratartalma 85%; hosszabb szállítás után 24 órát pihentetik a tojásokat; HEFOP 3.3.1.

  10. A keltetés folyamata: 1. A tojás osztályozása előlámpázás: lámpatörött, véres és húsfoltos tojás kiemelése; ép tojásokat tömeg szerint szétválogatják; 2. Mosás, fertőtlenítés - begyűjtést követő fertőtlenítő lemosás nem okoz keltethetőség romlást; - 40-43 °C-os mosóvíz+mosószer, 43-46 °C-os öblítő, - mosóvízben maximum 3 percet lehet a tojás; - tojófészekből való gyűjtés és keltetőgépbe helyezés előtt gázos fertőtlenítés; - második gázos fertőtlenítés 18,5 nap keletetés után, bújtatóba helyezéskor; 126 HEFOP 3.3.1.

  11. 3. A keltetés technológiája - tálcázás: azonos nagyságúakat tompa véggel felfelé; - pihentetés: 24-72 óra 12-18 °C-os helyiségben; - előmelegítés: 8 óra 20-25 °C-os helyiségben; -lámpázás: 6-10. keltetési napon először; 16. Napon másodszor (nem szükséges) HEFOP 3.3.1.

  12. Kelési időszakban tapasztalható rendellenességek - elégtelen hőmérséklet: 22-24 napra kelés; - túl magas hőmérséklet: 18-20 napra kelés, sok torzszülött; - magas pára 19. keltetési nap veszélyes (befulladás); - 16-19. nap között alacsony pára veszélyes; - 4-14. nap között a rázás veszélyes; - rendellenes fekvés miatti befulladás gyakori; HEFOP 3.3.1.

  13. Kelésgyenge: köldök nem gyógyul be; • túl magas hőmérséklet esetén a tojástartalom nem szívódik fel; • Túl magas pára esetén nem szárad be a tojástartalom, csibe tolla a héjhoz tapad; • kicsi csibe kis tojás, csekély pára, magas hőmérséklet esetén; • - hosszú lábú csibe kicsi hő, nagy pára esetén; • - nyomorék csibe nagy hőingadozás esetén; • - alapvetően a hasüregbe behúzódott szikhólyag maradványa döntő. HEFOP 3.3.1.

  14. Naposállatok osztályozása -leszedés legalább 90%-os kelésnél -osztályozás (csibe súly: 35-50g); Naposkori ivarmeghatározás (keltetőben) 1. Japán módszer 1500 csibe/óra, 98% pontosság (kloaka lapján) 2. Tollszín alapján (arany, ezüst gén); 3. Tollfejlődés gyorsasága alapján; 4. Szárnyredő színe alapján; 5. Endoszkóp segítségével; 130 HEFOP 3.3.1.

  15. Napos állatok keltetői kezelése, szállítása -keltetőben vakcinázás (Marek féle betegség); -egy csibeszállító dobozba 80-100 egyed kerül; -szállító járműben 22-29°C HEFOP 3.3.1.

  16. Keltetőgépek típusai 1. Asztali: 30-900 tojás keltethető egyszerre; 2. Szekrényes <80000 tojás; tálcák egymás fölött; egyes készülékek forgató, párásító és szellőztető berendezésben különböznek egymástól; 3. Termes keltetőgépek 80000 < tojás későbbi időpontban berakott tojások keltetésére fel lehet használni a korábban keltetett tojások biológiai hőjét; 132 HEFOP 3.3.1.

  17. Tálcatartó kocsik keltetőgépben HEFOP 3.3.1.

  18. A kelés időtartama fajok szerint _________________________________ Megnevezés A kelés időtartama, nap átlag szélső értékek _________________________________ Lúd 30 27 - 33 Kacsa 28 26 - 32 Pulyka 28 27 - 29 Gyöngytyúk 27 26 - 28 Tyúk 21 20 - 22 Galamb 17 16 - 18 HEFOP 3.3.1.

  19. A tojás tömege és formaindexe fajonként Baromfifaj Tojástömeg (g) Formaindex házityúk 52 1,23-1,40 Gyöngytyúk 35 1,15-1,36 Pulyka 70 1,32-1,60 Kacsa 70 1,30-1,45 liba 140 1,36-1,65 HEFOP 3.3.1.

  20. Házityúk tenyészállományok felnevelése, tartása Irányított nevelés célja: legkisebb veszteséggel nagy termelőképességű állományt neveljenek fel. Nevelési rendszerek, nevelőházak: - egyfázisos nevelés - kétfázisos nevelés, (áttelepítéskor szelekció) 1. Hús típusú tenyészállatok, növendékek, szülőpárok előnevelése 6 hét, utónevelés 19-20 hetes korig tart; 2. Tojó típusú tenyészcsibék előnevelése 5-6 hét, utónevelés 17-19 hetes korig tart HEFOP 3.3.1.

  21. Egyfázisos megoldás csak nagy értékű tenyész állományoknál jön szóba; Mélyalmon és ketrecben egyaránt lehetséges; A nevelő épületek alapterülete: 1000 m2 - etetőberendezések: - tányéros (legjobb) - kaparóláncos; - zárt surrantócsöves (12-14 napostól használják) - itatók: - túlfolyós vályús; - függesztett köritatók (hús típusnak nem javasolt) - csepegtetős a legjobb. HEFOP 3.3.1.

  22. Körtányéros etető használata HEFOP 3.3.1.

  23. HEFOP 3.3.1.

  24. -szellőzés: - elszívásos rendszerű elterjedt (fordítható forgásirány); - alagút rendszerű a legjobb -fűtés: - terem fűtés - meleg levegő - meleg víz - műanya (lokális fűtés) Trágyaaknát növendék istállóban ritkán alkalmaznak, mert 3-5 hetes kortól tudják csak használni; Nevelőistállót szigorú visszatartásos takarmányozás miatt fülkékre osztják (100-120 m2/fülke). HEFOP 3.3.1.

  25. Napos és növendék állatok fogadása - eszközök, berendezések kitelepítése, trágya eltávolítása; - padozat és a falak, valamint a mennyezet mechanikai tisztítása; - leszáradt trágyarészek eltávolítása; - nagy nyomású melegvizes + mosószeres mosás; -felszáradás utáni nedves fertőtlenítés, - a kivitt berendezési tárgyak, eszközök alapos fertőtlenítése; -karbantartás, a berendezési tárgyak visszaszerelése; - újabb nedves fertőtlenítés; HEFOP 3.3.1.

  26. száradás után speciális fertőtlenítés (vegyszeres) kokcídiózis, rovarok, atkák, tetvek, férgek ellen; -az istálló teljes felszáradása után almolás (búzaszalma 4kg/m2, gyaluforgács 6kg/m2); -fertőtlenítés, 8-12 órás teljes lezárás -szellőztetés; -felfűtés 32-34 °C-ra, -víz és takarmányellátás; -régebbi technológiákban (csibegyűrű elkészítése) HEFOP 3.3.1.

  27. etetőnek megfelelnek a kivágott oldalfalú karton szállítódobozok (100 csibe/doboz); - egy db 2 literes, kúpos itató elegendő 100 csibére, - csibegyűrűbe 500-1500 csibe tehető (30-50 cm magas karton oldalfalú kör a csibegyűrű); - idősebb növendékeket 19-20, illetve 18-19 hetesen telepítünk előkészület ugyanaz, mint a naposnál, hőmérséklet és etető, itatóférőhelyet kivéve HEFOP 3.3.1.

  28. Növendékek takarmányozása: 1. Könnyű testű, tojó típusú szülőpárokat napos kortól étvágy szerint takarmányozzák - etető naponta ürüljön ki; 2. Középnehéz, barna héjú tojást termelő hibrid szülőpárokat 8-9. héttől adagolt takarmányon tartják; 3. Hús típusú tenyésznövendékeket már 3-4. élethéttől kezdve korlátozott etetési technológiával nevelik; HEFOP 3.3.1.

  29. adagolt takarmányozásra a jércék tojástermelésének késleltetése és a korai elhízás megakadályozása miatt van szükség; -barna héjú tojást termelő szülőpár tojóérettsége 22-23. élethét; -hús típusú szülőpár tojóérettsége 24-25. élethét; HEFOP 3.3.1.

  30. Világítás: időtartam, intenzitás lényeges; - nevelési időben naphossz nem emelkedik, intenzitás csökken; - napos állatoknak 15-20 lux visszatartáskor; Brojler szülőpár: tyúk kakas 1. nap 23 óra 1-7 nap 23 óra 2-7. nap 12 óra 8-28. nap 12 óra 8-140. nap 8 óra 29-140. nap 8 óra HEFOP 3.3.1.

  31. Istállóklíma: - levegő relatív páratartalma: 60-70%; - légcsere 4 m3/óra/testtömeg kg; A tojóidőszak rotációja: - 5% termeléssel kezdődik a tojóidőszak; - növendék tojótyúk és tenyészkakas lesz; - tojástermelés legkedvezőbb hossza: - fehér tojóhibrid szülőpár 44 hét - barna héjú tojást termelő szülőpár 46 hét- - húshibrid szülőpár 40 hét HEFOP 3.3.1.

  32. Tojóházak: - mélyalmos - trágyaaknás (alapterület 50-60%-a akna) éjszakai trágya elkülönül, több állat helyezhető el; 1000 m2 alapterület; - naponta négyszer tojásgyűjtés; - egyedi tojófészkek szükségesek (tenyészállomány) két emeletes, 10 lyukas egységek; -100-120 m2-enként térmegosztás; HEFOP 3.3.1.

  33. Takarmányozás - leghorn típusú és barna héjú tojást termelő szülőpárokat ad libitum - hús típusú szülőpárokat adagoltan takarmányozzák; 5 -10 g szemest lehet etetni egyedenként naponta; - kakasok etetése magasabbra függesztett kakasetetőkből (köretetők); (1 etető/25kakas) HEFOP 3.3.1.

  34. PECSENYECSIRKE ELŐÁLLÍTÁS hizlalóépület 1000 m2 (11-12m széles, 90-100m hosszú) - alapvetően mélyalmos körülmények között; - napjainkra a brojler végtermék 42 napra vegyes ivarban 2,1-2,3 kg; - telepítési sűrűség 32kg/m2 kb. 15 db (EU javaslat 30kg/m2) - évente m2-enként 180-200kg a jó kibocsátás; (szervízperiódus 7-14 nap) - férőhely előkészítés megegyezik a növendékével; -4-5 cm alomvastagság HEFOP 3.3.1.

  35. HEFOP 3.3.1.

  36. -jó alom: -könnyű -azonos méretű részecskékből áll -jó nedvszívó képességű -gyorsan szárad -puha és rugalmas -gyenge hővezető képességű -légköri párát kevésbé abszorbeálja -olcsó -használat után szántóföldi trágyázásra alkalmas -az állatok egészségére nem káros puhafa forgács, fűrészpor -szecskázott búza-, vagy árpaszalma -homok (padlófűtéses istállókban) -törek, pelyva -aprított kukoricacsutka -napraforgóhéj -rizshéj, -len-, kenderpozdorja HEFOP 3.3.1.

  37. Hőmérséklet fogadáskor 32-34°C leadás előtt 20 °C napi ingadozás sem legyen több 2-3 °C-nál Páratartalom: első 10 nap 70-75% utána 50-60% Függesztett etetők előnyösek -testsúly változás 100 db brojler etetőszükséglete: 2,5m kétoldalas vályú; vagy 2 db 400 mm-es köretető itatószükséglet: 2 literes kúpos itatóból 2 db 2 m-es vályú, vagy 1-2 db függesztett 400-as köritató 6-8 szelepes itató/100 állat -ivóvíz hőmérséklete: napos korban minimum 25 °C 1 hetes kor után csökkentik 6 hetesen 30 °C-on 250 ml/nap/egyed HEFOP 3.3.1.

  38. Megvilágítás Életkor (nap) Megvilágított óra Fényintenzitás (lux) 1-2 24 20 3-21 22-23 20-ról 8-ra folyamatos 22-vágásig 22-23 csökkentéssel Megszakításos világítási program: Életkor (nap) Megvilágított óra Fényintenzitás (lux) 1-2 24 20 3-21 22-23 20-ról 8-ra folyamatos 22-vágásig 1-2 óra világos csökkentéssel 2-4 óra sötét Szellőztetés: NH3 megengedett maximális szintje: 0,02 térfogat% CO2 megengedett maximális szintje: 0,02 térfogat% HEFOP 3.3.1.

  39. Takarmányozás: 1-21 nap indítótáp ad libitum 22-37. nap hizlalótáp ad libitum 37- befejezőtáp ad libitum 10 napos kortól roppantott, 3 hetes kortól granulátum etetés HEFOP 3.3.1.

  40. Roaster hizlalás: brojlercsirke továbbtartva (60 nap), egyben értékesítve kakasok 9 hetesen 3,5-3,6 kg-osak jércék 9 hetesen 2,7-2,9 kg-osak (11 hetesen mint a kakas) takarmányértékesítés: 2,5-2,7 kg/kg Egyik ivart korábban értékesítik. Mellhólyagosodás miatt inkább a jércéket hasznosítanak ilyen módon. Viszont 40 nap után a jércék elzsírosodása intenzív. HEFOP 3.3.1.

  41. Ivar szerint elkülönített hizlalás: -csirkék vegyes ivarban nem egységes növekedésűek; -kakasok növekedése gyorsabb, mint a jércéké (4 nap); -kakasok gazdaságosabban hasznosítják a takarmányt Kakasok darabolt terméknek jobbak, jércék grillfertignek. 2,05-2,13 kg vágás előtti élőtömegnél - grillfertig tömeg: 64-65% - csontos-bőrös combtömeg: 30,0-30,5% - csont és bőr nélküli melltömeg: 23,5-24% Jelentősebb húshibridek: arbor acres classic ross 308 hybro N HEFOP 3.3.1.

  42. Árutojás termelés tojóhibridek nevelése általában kétfázisú; -18-20 hetes korig nevelőházban, majd ezt követően áttelepítés tojóházba; -csibenevelés: mélyalmos, ketreces tenyészcsibék nevelőházához hasonlóan -ketreces nevelésben a ketrecek 1-8 szintesek 7 hetes korig 160 cm2/egyed felnőtt korban 550 cm2/egyed EU norma; HEFOP 3.3.1.

  43. Alternatív tojóház HEFOP 3.3.1.

  44. Tojóhibrid növendékek takarmányozása: - fehér héjú tojást termelő tojóhibrideket étvágy szerint , - barna héjú tojást termelő tojóhibrideket korlátozzák; csúcstermelés elérése után szükséges lehet a napi fejadag korlátozás; 20. élethéttől mészkőgritt adagolás szükséges lehet (7,5 dkg/hét/tojó) HEFOP 3.3.1.

  45. Világítás és istállóklíma a nevelés alatt: -fejlődést lehet lassítani ivarérés késleltetése miatt; korlátozott magvilágítási idő és kisebb intenzitás; -ketreces nevelésnél figyelni kell a fényforrások szintek közötti elosztására fehér héjú tojást termelő hibrid: 1-3 nap 23 óra 3-4 W/m2 4-7. nap 21 óra 3-4 W/m2 8. nap-7. hét 2 órás csökkentés hetente 9 óráig 8-17. hét 9 óra 1 W/m2 18. hét 10 óra 3 W/m2 19-31. hét végéig 30 perces emelés hetente 16 óráig; 32. héttől a tojástermelés végéig 16 óra 3 W/m2 HEFOP 3.3.1.

  46. Tojóhibridtartás: 1. Mélyalmos 2. Trágyaaknával kombinált mélyalmos tartás - épület alapterületének 50-60%-a akna; etetők, itatók akna fölött; surrantócsöves megoldásnál minden második; 3. Lécpadlós, vagy rácspadló tartási rendszerek -istálló alapterülete jobban kihasználható; HEFOP 3.3.1.

  47. 4.Ketreces tojótyúktartás - egységnyi alapterületre előbbiekhez képest 5-6-szoros létszám telepíthető - tojás tisztább; - fertőzés kevésbé terjed (nincs alomcsipkedés); - nincs tojásevés; - szinte minden munkafolyamat gépesíthető; - egy tojás előállítására kevesebb takarmány (kevesebb trágya) - fűtésre kevésbé van szükség; - hierarchikus küzdelmekre kevésbé kell számítani, HEFOP 3.3.1.

  48. A tojóhibridek takarmányozása etető, itató szükséglet mint a tenyészállatoknál (pl. 10 cm etető/tojó) - könnyű testű hibridek : 19 hetes korig jércetáp majd tojótáp - barna héjú tojást termelő hibridek 20 hetes korig jércetáp; - termelés szerint kell takarmányozni - fehér héjú tojást termelő hibrideket ad libitum; - barna héjú tojást termelő hibrideket csúcstermelés után adagoltan takarmányozzák HEFOP 3.3.1.

  49. itatás, ívóvízellátás 48 órás vízhiány részleges, 72 órás teljes vedlést okoz; termelési szint függvénye is; vedlés ideje alatt a tojástermelés szünetel; Istállóklíma 13-18 °C-on optimális levegő relatív páratartalma 60-70% légcsere: télen 1,5 m3/óra/testtömeg kg nyáron 5-6 m3/óra/testtömeg kg HEFOP 3.3.1.

  50. Tojásgyűjtés -villanygyújtást követően -az első órában kevés tojást tojnak a tyúkok; - 2.-3. órában a napi termelés 40%-át; - 4.-5. órában a napi termelés 30%-át; - 6.-7. órában a napi termelés 20%-át; - 8-9. órában a napi termelés 10%-át, - 10-11. órában ismét kevés tojást tojnak; - éjszaka a tojófészkeket le kell zárni; - a fészkek tisztításának és almozásának ideje a nyugalmi stádiumban esedékes -késő délután; - tojófészkekből naponta kétszer-háromszor gyűjtés ketreces tojóházban naponta, csúcstermeléskor többször gyűjtés; HEFOP 3.3.1.

More Related