dinamika n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Dinamika PowerPoint Presentation
play fullscreen
1 / 47

Dinamika

210 Views Download Presentation
Download Presentation

Dinamika

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Dinamika

  2. Newton törvények Newton I. Tehetetlenség törvénye: Minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását, amíg arra egy másik test vagy mező erőt nem gyakorol. Pl: sumo amerikai futball boksz jéghoki korong kosárlabda - dobócsel

  3. Newton II. A dinamika alaptörvénye. A testre ható erő egyenesen arányos az általa létrehozott gyorsulással, az arányossági tényező a tömeg. F ≈a F= m  a F a

  4. Azonos erő esetén: Kisebb tömeg Nagyobb gyorsulás Nagyobb tömeg Kisebb gyorsulás

  5. Az eredő erő a testre ható összes erő összege. G=mg Ft=-G -Ft ← reakcióerő F=G+Ft=0 A test nyugalomban van! Vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez!!!

  6. Az eredő erő a testre ható összes erő összege. y F1 F2 G=mg Ft=-G x Fy=G+Ft=0 Fx=F1-F2=ma eddig!!!

  7. m1•g G1 G2 m2•g G1+G2 (m1+m2)•g

  8. Példa HosseinRezazadeh mHR=152kg m=263kg Ft=(mHR+m)•g Ft=4071,5N

  9. Példa m=94kg v=12m/s t=3s F=m•a Reakcióerő F=94•4=376N

  10. Erő – sebesség kapcsolat Nagy erő, kis sebesség Kisebb erő, nagyobb sebesség

  11. Az erők vektorális összege F3 F1 F1+F2+F3 F2 F1+F2

  12. Dinamika alapegyenlete F1 F F2 F1 Nem párhuzamos hatásvonalú erőket VEKTORIÁLISAN kell összeadni! F2 F=F1+F2=ma F

  13. Akció -reakció A testek egymásra hatása

  14. NewtonIII. Hatás-ellenhatás Ha A test erőt gyakorol a B testre, akkor a B test is erőt gyakorol az A testre. A két erő egyenlő nagyságú, közös hatásvonalú, de ellentétes irányú. Mivel az erő és az ellenerő mindig különböző testekre hat, nem lehet őket összeadni! Fej által a labdára ható erő Mivel az erő és az ellenerő mindig különböző testekre hat, nem lehet őket összeadni!!! Labda által a fejre ható erő

  15. Gyorsulások körmozgásnál

  16. Dinamikai jellemzők körmozgásnál vagy

  17. Kalapácsvetés Példa r= 1.8m, T=0.5s 2128N

  18. Forgatónyomaték k M=F•k 90˚ F m1=50kg m2=150kg k1=3m k2=1m = M1=m1•g•k1 M2=m2•g•k2 = 1500Nm Egyensúly esetén a forgatónyomatékok megegyeznek!

  19. Az izomerő kiszámítása M = F • kF Mi = Fi• ki Fi F • kF= Fi• ki Fi =F • kF /ki ki kF F

  20. Ftartó=mg/2 mg=600N Ftartó=mg/2=300N kF=75cm Mváll=Ftartó•k=225Nm k Mekkora lesz az izomerő? Fm Ftartó•k=Fm•km km=3cm (széles hátizom) Fm=7500N

  21. A statikus (izometriás erő) mérése Bicepsbrachii Brachialis Brachioradialis k M = F • k F

  22. A három könyökhajlító forgatónyomatéka F1 F2 F3 k3 k2 k1 k F Túl sok izom: Az egyes izmok feszülése közvetlenül nem meghatározható

  23. Nyomaték egyensúly Nettó nyomaték = Mi – (MG1 + MG2) = 0 Mi = MG1 + MG2 Izometriás kontrakció Mi > MG1 + MG2 Koncentrikus kontrakció Mi < MG1 + MG2 Excentrikus kontrakció

  24. AZ IZOMKONTRAKCIÓ TÍPUSAI IZOMETRIÁS (statikus) ANIZOMETRIÁS (dinamikus) Excentrikus Koncentrikus Nyújtásos - rövidüléses ciklus iZOKINETIKUS (állandó sebesség) IZOTÓNIÁS (állandó gyorsulás)

  25. IZOMETRIÁS KONTRAKCIÓ

  26. KONCENTRIKUS KONTRAKCIÓ

  27. EXCENTRIKUS KONTRAKCIÓ

  28. NYÚJTÁSOS-RÖVIDÜLÉSES CIKLUS

  29. Az emberi test és a külső környezet egymásra hatása Külső erő: gravitációs erő, ütközési erő, felhajtóerő, közegellenállási erő, súrlódás Belső erő: Aktív: izomerő Passzív: inak, szalagok, porc, csont

  30. Az izületi forgó mozgás és a kiterjedt test haladó mozgásának kombinációja Külső erő: gravitációs erő, tartóerő Belső erő: izomerő, erők a csontokban, szalagokban, porcokban, szövetekben

  31. A mozgatórendszerre ható erők • Húzó • Nyomó • Nyíró • Csavaró (torziós) • Hajlító

  32. Húzóerő A húzóerő két azonos nagyságú, egy vonalon ható, de ellentétes irányú erő, amely a test részecskéi, illetve a test végei közötti távolságot növeli A húzóerő párhuzamos a test hosszúsági tengelyével és merőleges a test transzverzális síkjára F ̴ A Kétszer akkora keresztmetszet Kétszer akkora erő/ellenállás

  33. Nyomóerő A nyomóerő két azonos nagyságú, egy vonalon ható, egymás felé mutató erő, amely a test részecskéi, illetve a test végei közötti távolságot csökkenti A nyomóerő párhuzamos a test hosszúsági tengelyével és merőleges a test transzverzális síkjára

  34. Nyíróerő A nyíróerő két azonos nagyságú, nem egy vonalon ható, egymás felé mutató erő, amely a test részecskéit, illetve végeit egymáson elcsúsztatja A nyíróerő párhuzamos a test transzverzális síkjával és merőleges a test hosszúsági tengelyére

  35. Csavaró erő A csavaróerő két azonos nagyságú, a test tengelye körül ható, egymás felé mutató erő, amely a test részecskéit, illetve végeit ellentétes irányban forgatja A csavaróerő párhuzamos a test transzverzális síkjával és merőleges a test hosszúsági tengelyére, de nem megy át rajta F ̴ r4 Kétszer akkora sugár tizenhatszor akkora erő/ellenállás

  36. The rat ulna is strained more on the medial (top) surface when loaded. Thebottom figure shows the strain profile across the loaded ulna. The strains are designated inunits of microstrain. Positive values are tensile strain and negative values are compressivestrain. Bone formation is shown in the right panel. The bright lines within the bone showlabels at the beginning of loading.

  37. Hajlító erő A hajlító erő Egy (kettő) a test hosszúsági tengelyére merőlegesen ható erő, amely a test részecskéit az egyik oldalon közelíti, a másik oldalon tavolítja L s ̴ L3 A hajlító erő merőleges a test hosszúsági tengelyére Kétszer akkora hossz nyolcszor akkora lehajlás

  38. Csont teherbírása Comparison of published human tibia compact bone material properties in axial compression

  39. Példa: csont felszín = külső kör felszín-belső kör felszín Tibia Acsont=1,252∏-0,652∏ Acsont=3,579cm2=0,0003579m2 Pátlag=155MPa F=P•A Fnyomóerőmax=55,4kN

  40. Sérülés különböző terhelések hatására 201211.17

  41. A kompressziós erő mindig merőleges az ízületi felszínre A nyíróerő mindig párhuzamos az ízületi felszínnel A húzóerő mindig merőleges az ízületi felszínre Ízületi felszín

  42. Reakcióerő Fe= -Fr Kompressziós erő(Fc) Feredő(Fe) (-Fc) (Fr) (-Fny) Nyíróerő(Fny) Reakcióerő az ízületi felszínek között jön létre

  43. Ízületi erők meghatározása 1. Grafikus 2. Számítás 3. Mérés 4. Mérés és számítás statikus és dinamikus körülmények között direkt ésinverz módszerrel

  44. Hooke törvény F l F ̴ l Az erő arányos a megnyúlással – rugalmas alakváltozás  - relatív megnyúlás E=  - mechanikai feszültség E – rugalmassági vagy Young modulus

  45. FESZÜLÉS (STRESS) – MEGNYÚLÁS (STRAIN) Plasztikus Átmeneti Stressz Elasztikus Megnyúlás

  46. Erő FÉM ÜVEG CSONT Deformáció

  47. Nyomóerő - megnyúlás görbe különböző irányú erőhatásokra