Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

1. 23.Spanyolország és Portugália a két világháború között [Tk. 414-416. o.] • 26. A bolsevik típusú diktatúra jellegzetességei [Tk. 417-424. o.] • 27. Az olasz fasizmus és a korporatív állam [Tk. 424-428. o.] • 28. A nemzetiszocialista német állam [Tk. 428-432. o.] Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 • Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • DolfSternberger– Bernhard Vogel: Die Wahl derParlamente und andererStaatsorgane, Vol. I/1. Berlin: Walter de Gruyter, 1969. (Olaszországhoz) X. Autokrata és totális államok Európában

2. 23.Spanyolország és Portugáliaa két világháború között

3. 1. Spanyolország (1) a) Előzmények: • parlamentáris hagyományok a 19. században (1812. és 1876. évi alkotmányok) • konzervatív és liberális pártok egymást tervszerűen váltó „rotációja”

4. 1. Spanyolország (2) b) Primo de Rivera diktatúrája (1923-1930) • tábornok, az 1876. évi alkotmányt félretéve autokratikus kormányzást folytat • katonák a kormányban • Hazafias Unió nevű saját pártot alapít (viszonylag ideológiamentes, inkább pragmatikus) • feloszlatja a parlamentet, az ellenzéki vezetőket letartóztatja, cenzúra • 1930-ban azonban a szükséges támogatás miatt lemondásra kényszerül • 1931-ben a választásokon a republikánusok győznek (XIII. Alfonz király elmenekül) Miguel Primo de Rivera Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/04/Bundesarchiv_Bild_102-09414%2C_Primo_de_Rivera.jpg/463px-Bundesarchiv_Bild_102-09414%2C_Primo_de_Rivera.jpg

5. 1. Spanyolország (3) c) Az 1931. évi spanyol alkotmány: köztársaság • általános választójog, nincs nemesség, szekularizáció • egykamarás Cortes • szűk jogkörű köztársasági elnök • parlamentnek felelős kormány • megnövelt provinciai autonómia (pl. Katalónia, Baszkföld) • hosszú alapjogi katalógus • politikai instabilitás, belső konfliktusok

6. 1. Spanyolország (4) d) Az 1936-os választások és a népfrontkormány • jobboldali Nemzeti blokk és a baloldali Népfront állnak egymással szemben • a Népfront kis többséggel győz, de még ugyanabban az évben puccs dönti meg a kormányt • a korábbi vezérkari főnök, Francisco Franco átveszi a hatalmat Francisco Franco Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f7/Franco0001.PNG

7. 1. Spanyolország (5) e) A polgárháború és Franco diktatúrája • a puccs után az ún. spanyol „Nemzetvédelmi Tanács” (Junta de DefensaNacional) kinevezi Franco tábornokot „államfővé”, s a nemzeti hadsereg főparancsnokává (1936) • a puccsot nem támogató városokkal vívott polgárháború 1939-ben fejeződik be (ca. 350.000 spanyol áldozat) • Francót a náci Németország és a fasiszta Olaszország támogatta • a hadsereg, az egyház és a monarchia konzervativizmusát vegyíti fasiszta elemekkel (pl. egypártiság, vezérkultusz) • az ország elszigetelődik; az 1950-es években kezd fellendülni a turizmus, majd a gazdaság • Franco halála (1975) után János Károly király állítja vissza a parlamenti demokráciát

8. 2. Portugália (1) a) Előzmények: • 1580-1668: királyság, perszonálunió Spanyolországgal • 1801-1811: Napóleon bábállama (a királyi család Brazíliában rendezkedik be; Brazília 1822-ben függetlenedik) • 1910-ben forradalom űzi el a királyt, okt. 5.: a köztársaság kikiáltása: • demokratikus alkotmány, kétkamarás parlament, korlátozott VH • de instabil a kormányzás

9. 2. Portugália (2) b) 1926: puccs és diktatúra: • Comes da Costa tábornok hajt végre puccsot, s tekintélyelvű kormányzatot vezet be • 1932-től AntónioSalazar(pénzügyi szakember) miniszterelnök konszolidálja a gazdaságot (1968-ig ő a „miniszterelnök”) • 1933-ban új, korporatista alkotmányt ad (az „új állam” – „Estado Novo” kiépítésének kezdete) AntónioSalazar Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Antonio_Salazar-1.jpg/448px-Antonio_Salazar-1.jpg

10. 2. Portugália (3) c) Az „Estado Novo”: • egységes, korporatív köztársaság • egyetlen párt létezik, a Salazar vezette Nemzeti Unió • lefokozott parlament • Korporációk Kamarája (olasz mintára): ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, hadsereg, egyház stb. dolgozóinak és munkaadóinak „képviselete” (nem független) • a miniszterelnök (Salazar) csak az államfőnek felelős • a II. vh. után engedélyezi az ellenzéki Demokratikus Egységmozgalom működését, de leváltani nem tudják • jó kapcsolatokat épít ki a nagyhatalmakkal (de a szovjet diktatúrával nem) • a 60-as években háborúk a gyarmatok megtartásáért (a 70-es években végül függetlenednek) • 1968-ban baleseti agysérülése miatt lemondatja az államfő • 1974: vértelen forradalom teremti meg a demokráciát, 1986: EU tagság

11. 26. A bolsevik típusú diktatúra jellegzetességei

12. 1. Oroszország a bolsevik hatalomátvétel után • 1917-ben több terület kikerül az orosz fennhatóság alól (Finnország, balti államok, Besszarábia, lengyel területek jó része) • polgárháborús állapotok a bolsevik hatalomátvétel után • két hatalmi centrum: Ideiglenes Kormány + Pétervári Szovjet (munkástanács) • végül az utóbbi (bolsevik irányzat) kerekedik felül, s 1917 októberében összeül a Szovjetek (II.) Összoroszországi Kongresszusa • létrehozzák a Népbiztosok Tanácsát (kormány), megválasztják a népbiztosokat: elnökük Lenin, külügy: Trockij, nemzetiségügy: Sztálin • 1918 elején új, ideiglenes alkotmányt hirdetnek (a korábban összehívott Alkotmányozó Nemzetgyűlést feloszlatják, mert a bolsevikok kisebbségben voltak benne)

13. 2. Az 1918. évi alkotmány (1) a) „Oroszországi Szocialista Föderatív Köztársaság” • az V. Összoroszországi Szovjetkongresszus fogadja el Államforma: nemzeti szovjet köztársaságok szövetsége: • szovjethatalom (osztályuralom) • „Deklaráció”a dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól, de ezek csak a dolgozó tömegekre vonatkoznak, • ki vannak zárva: azok „a személyek és csoportok, akik és amelyek a szocialista forradalom érdekeinek kárára használják ki e jogokat” • e társadalmi osztályokat (a nem munkával szerzett jövedelemből élőket, egyházi személyeket) kizárja a választójogból is

14. 2. Az 1918. évi alkotmány (2) • „kvázi föderáció”: • az egyes önálló szovjetköztársaságokkal (ukrán, azerbajdzsán, grúz, hivari, buharai, távol-keleti szovj. közt.) csak katonai-politikai szövetséget hoznak létre b) Legfőbb hatalom: • a helyi munkás-, paraszt-, és katonatanácsok és azok területi szervei • a szovjetek összoroszországi kongresszusa • a területi szervekbe delegálják a tagokat (visszahívhatók) • évente kétszer össze kell hívni • valójában a kongresszus egy 200 tagú „Központi Végrehajtó Bizottságot” (KVB) választ – „kisparlament”: „törvényhozó, rendelkező és ellenőrző szerv”

15. 2. Az 1918. évi alkotmány (3) c) VH: • Népbiztosok Tanácsa (elnöke Lenin): • széles körű rendeletalkotási jog • 18 népbiztosság („minisztériumok”) • felelős az összoroszországi szovjetnek ill. a KVB-nek d) Jelentős centralizáció: • a területi és helyi szovjetek a központi hatalmi szervek döntéseit kötelesek végrehajtani e) Államosítás: • az új szovjethatalom kisajátítja a földeket, ipari üzemeket, bankokat • „hadikommunizmus” Vlagyimir Iljics Lenin (Uljanov) Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8d/Lenin_CL_Colour.jpg/398px-Lenin_CL_Colour.jpg

16. 3. A bolsevik típusú diktatúra általános sajátosságai széles körű terror: • pl. az új alkotmány elfogadása után kivégzik II. Miklós cárt és családját politikai rendőrség: • Cseka(Összoroszországi Rendkívüli Bizottság, VCSK), minden kontroll nélkül működő nyomozó, vád-, ítélkező és végrehajtó szerv összefonódó párt és állam: • az 1920-as évek elején a többi pártot felszámolják • a kommunista párt a teljes politikai élet ellenőrzője vezérkultusz: • Lenin, később Sztálin

17. 4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (1) a) Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió): • Oroszország, Belorusszia, Ukrajna, Kaukázuson túli köztársaságok (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország) föderációja • utóbb mások is csatlakoznak • Lenin halála után új alkotmányt fogadnak el b) Az 1924. évi alkotmány: • alapjogi katalógus nincs • elvileg föderatív (tagköztársaságok saját kormánnyal, de egységes szovjet állampolgárság) • valójában centralizált • „népek önrendelkezési joga” – valójában lehetetlen • a szövetség szintjén intéztetik:külügy, hadüzenet-békekötés, kül- és belkereskedelem, szövetségi népgazdasági tervezés, fegyveres erők, pénz- és hitelrendszer, állampolgárság • a gyakorlatban a szövetség gyakran beavatkozik a tagköztársasági kompetenciákba

18. 4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (2) TH: • szovjetek országos kongresszusa • hatalmát a kétkamarás Központi Végrehajtó Bizottság gyakorolja • Szövetségi Tanács: a tagköztársaságok kongresszus által választott képviselői • Nemzetiségi Tanács: részben a köztársaságok, részben az ún. autonóm területek képviselői • De ez is ülésszakonként működik, azok között: elnökség (21 fő) gyakorolja a hatalmat

19. 4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es alkotmány (3) VH: Népbiztosok Tanácsa • széles rendeletalkotási hatalom BH: 11 tagú szövetségi LB • a KVB mellett, attól igazából nem elválasztva működik • tagjai közt a Cseka utódszervezete is képviseltetve van külön fejezetben: Egyesített Állami Politikai Igazgatóság (politikai bűncselekmények üldözője)

20. 5. A sztálini diktatúra kiépítése • 1927:erőszakos kollektivizálás a mezőgazdaságban (a NEP - 1921 „új gazdasági politika” - által adott lehetőségeket megvonják, ötéves tervek) • Sztálin 1922-től pártfőtitkár, a hatalom a pártbürokrácia kezében • lehetséges riválisait eltávolítja (1928-tól koncepciós perek) • 1929-re kiépült korlátlan egyeduralom: • NKVD: a fő erőszakszervezet, „tisztogat” a központi, területi és helyi pártvezetésben is, a 30-as években az egész társadalomban • munkatáborok (Javítómunka-táborok Főigazgatósága: GULAG) • Személyi kultusz, marxizmus-leninizmus mint hivatalos ideológia • Cél: az osztály nélküli társadalom elérése a munkásosztály élcsapata, a kommunista párt által

21. 6. Az 1936-os sztálini alkotmány (1) A VII. Szovjetkongresszuson fogadják el Sztálin elvtárs kezdeményezésére a) Hivatalos indoka: • a szocializmus, mint a kommunizmus felé vezető út első szakasza kiépítésének befejeződése • valójában inkább ideológiai-politikai nyilatkozat, az 1924. évi alkotmányhoz képest kevés államszervezeti változtatás Fő elve: a hatalom egysége Joszif Visszarinovics Sztálin Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9b/CroppedStalin1943.jpg

22. 6. Az 1936-os sztálini alkotmány (2) TH: • Legfelsőbb Szovjet (kétkamarás, formális hatalommal bír) • valójában a Legfelsőbb Szovjet Elnöksége gyakorolja a hatalmat (törvényerejű rendeletek) • valódi népképviselet nincs (bár deklarálják az egyenlő választójogot) • képviselőt jelölni csak a kommunista pártszervezetek jogosultak • a küldöttek visszahívhatók

23. 6. Az 1936-os sztálini alkotmány (3) VH: Népbiztosok Tanácsa BH: a bírákat a szovjetek választják Alapjogi katalógus + kötelességek: • főleg szociális és kulturális jogok, klasszikus szabadságjogok alig • a politikai szabadságjogokat is csak a dolgozók érdekeinek megfelelően, a szocialista rend megerősítése céljából lehet gyakorolni • „Aki a szocialista rend megingását akarja, az a nép ellensége.” (Terror.) • Állampártiság,totális diktatúra.

24. 27. Az olasz fasizmusés a korporatív állam

25. 1. Előzmények A 19. században létrejött az olasz egység, alkotmánya pedig az 1848-as piemonti alkotmány lett: • alkotmányos monarchia • általános férfi választójog (1912) • diffúz pártrendszer: sok kis párt, változó formációk (a legszervezettebb a szocialistáké) Benito Mussolini: • politikai pályáját a baloldalon kezdi, majd • 1919-ben megalapítja saját fasiszta mozgalmát, • 1921-ben pedig a Nemzeti Fasiszta Pártot, • minél kevésbé tudták a kormányok stabilan irányítani az országot, annál többen hittek a radikális mozgalomnak

26. 2. Fasiszta hatalomátvétel (1) 1922-ben – félkatonai milíciák római bevonulásával való fenyegetés hatása alatt – III. Viktor Emmánuelkirály kormányalakításra kéri fel Mussolinit (a parlamentben pártja csak 7%-kal rendelkezett) Mussolini ezután koalíciós kormányt alakít (14-ből 4 miniszter fasiszta párti) A király által adott rendkívüli felhatalmazás birtokában rövidesen hozzákezd az alkotmányos rend átalakításához Benito Mussolini Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/8/8b/Benito_Mussolini_Face.jpg

27. 2. Fasiszta hatalomátvétel (2) a) Acerbo-törvény (1923): • a választójogi törvény módosítása: a győztes párt a parlamenti helyek 2/3-át szerzi • 1924: a fasiszta párt 2/3-os többséget szerez b) Az ellenzék kiiktatása: • egy szocialista képviselő 1924-es meggyilkolása után az ellenzék a fasiszta milíciák betiltását követeli, majd kivonul a törvényhozásból • Mussolini nem engedi őket vissza, s 1926-ban minden más pártot betilt

28. 2. Fasiszta hatalomátvétel (3) c) Állampártiság: • az egyetlen fasiszta párt összefonódik az állammal • az 1920-as évek végétől jogi felhatalmazást kap a képviselőjelöltek listájának összeállítására • minden párttisztviselőt felülről neveznek ki, s állami tisztséget is betöltenek • Mussolini mint Duce vezeti a pártot (vezérkultusz), s mind Capo del Governando a kormányt d) Propaganda: • Mussolini gondosan festi meg és terjeszti magáról a paternalista, tévedhetetlen, szüntelenül népéért munkálkodó vezér alakját • a sajtót, oktatást kontrollálják (1925-től fasiszta vezetésnek veti alá a sajtószerveket) • tudatos tömegkommunikáció • látványos rendezvények, projektek népszerűsítik a rendszert

29. 2. Fasiszta hatalomátvétel (4) e) A parlamentáris kormányzás megszüntetése: • 1925: alkotmánymódosítás: a kormány csak a királynak tartozik felelősséggel, a parlamentnek nem • 1926: Mussolini felhatalmazást kap a rendeleti kormányzásra; ezután átalakítja a parlamentet

30. 3. A korporatív állam kiépítése (1) 1928-as választójogi törvény: • a képviselőjelölteket a munkaadók és a munkavállalók konföderációi által összeállítottlistákról a párt vezető szerve, a Fasiszta Nagytanács választja ki • ezt a 400 fős listát bocsátják a választók elé, akik a listáról igennel vagy nemmel szavazhatnak (kvázi utólagos jóváhagyás) • ha a lista nem kap abszolút igen-többséget, akkor versengő listákat állítanak fel, s a relatív győztes a mandátumok ¾-ét kapja • 1929-ben és 1934-ben a választáson már az első fordulóban elsöprő többséggel a támogatják a fasiszta listát 1928 december: • a parlament jogait a Fasiszta Nagytanács kapja (a párt központi szerve) • a kormányfő a központi pártvezetésnek felelős (amelyet ő maga ural)

31. 3. A korporatív állam kiépítése (2) 1927-ben 22 korporációt hoznak létre a munkaadók és a munkavállalók tagjaiból • cél: az osztályellentétek erőltetett megszüntetése • a sztrájkot megtiltják, a munkavállalói érdekképviselet fasiszta funkcionáriusokból áll össze (alávetik az állami- ill. pártkontrollnak) • a korporációk csúcsszerve a „Korporációk Nemzeti Tanácsa”, 500 fasiszta taggal • tagjait 1930-tól Mussolini javaslatára a király nevezi ki dekrétummal • 1939-től a felsőházat a Korporációk Nemzeti Tanácsa és a Fasiszta Nagytanács (pártvezetés) együttesen adják: • megtörténik a párt és az állam összefonódása Vagyis: • bizonyos társadalmi érdekek kiemelése és meghatározóvá tétele másokkal szemben • a törvényhozás már nem az állampolgárok akaratának kifejezője, hanem a fasiszta párt által fontosnak tartott érdekek közvetítője

32. 4. A korporativizmus ideológiája • kiindulópont: a modern társadalmak legfontosabb konfliktusait a tőke és a munka közti ellentétek okozták • ezért a régi politikai szerveződések helyett funkcionális, ágazati gazdasági és hivatásrendi megközelítést kell alkalmazni az állami életben • ez a harmadik út a szocializmussal és a kapitalizmussal szemben • erőteljes állami beavatkozás a gazdaságba:kontrollált magántulajdon

33. 5. A Lateráni Szerződés és a konkordátum Lateráni Szerződés (1929): • a „római kérdés” megoldása: • Olaszország elismeri a pápát a Vatikán uralkodójának (szuverén állam: Vatikánváros) • kártalanítást és államkölcsönt fizet neki az egyesítés idején történt kisajátítások fejében • az egyház pedig elfogadja a veszteségeket, s elismeri az Olasz Királyságot a Savoya-ház uralma alatt, Rómát pedig az állam fővárosaként Konkordátum (a szerződés része): • elismeri az egyházi házasság érvényességét • bevezeti a középfokú hitoktatást • biztosítja a katolikusok egyesülési jogát • egységesen szabályozza a püspöki székek betöltését (az olasz püspököket a pápa az állam jóváhagyása után nevezi ki)

34. 6. Bukás 1943: a háborús vereségek hatására Pietro Badoglio tábornok alakít kormányt, majd fegyverszünetet kér Mussolini Észak-Olaszországban létrehozza a Szálói Köztársaságot (náci bábállam), de ez a szövetséges csapatok előrenyomulásának következtében 1945-ben megszűnik

35. 28. A nemzetiszocialista német állam

36. 1. Hitler hatalomra jutása • 1930-ban az NSDAP 18,3%-ot szerzett a választáson és a második legerősebb párt lett a Reichstagban (107 hely) • 1932-ben Paul von Hindenburg ellenjelöltjeként fel is lép Hitler az elnökválasztáson, de alulmarad • 1932-ben újabb parlamenti választásokat tartanak (Franz von Papen kinevezett kormányfő kéri), de ezen a választáson az NSDAP lesz a befutó (230 hely) • A középpárti kormány lehetetlen (náci és kommunista többség) • Még ugyanabban az évben feloszlatják a Reichstagot, az NSDAP az újabb választáson 196 helyet szerez • Hindenburg először Kurt von Schleicher tábornokot kéri fel kancellárnak, aki azt ígéri, hogy többséget szerez a szociáldemokratákkal és Gregor Strasser „disszidens” náci táborával • de a koalíciót nem sikerül összehozni, s ekkor Hindenburg kinevezi Hitlert kancellárnak, Franz von Papent pedig alkancellárnak • a parlamentben nincs náci többség, a kormánynak 4 náci tagja van • az 1933-as Reichstag-tűz után Hitler kivételes rendelkezéseket hoz, kommunista és szociáldemokrata képviselőket börtönöznek be • 1933 márciusában a választáson az NSDAP 44%-ot szerez, a Német Nemzeti Párttal (DNVP) együtt többsége van

37. 2. Kivételes jogrend (1) A) „A nép és az állam védelméről” szóló szükségrendelet, 1933 február (a Reichstag-tűz után, elnöki rendelet): • felfüggeszti az alkotmány egyéni és polgári szabadságjogokat garantáló fejezeteit • felhatalmazza a birodalmi kormányt, hogy szükség esetén vegye át a hatalmat a szövetségi tagállamokban Adolf Hitler Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e1/Hitler_portrait_crop.jpg

38. 2. Kivételes jogrend (2) B) Felhatalmazási törvény (Ermächtigungsgesetz): • a katolikus Centrum Párt támogatásával megvolt a szükséges kétharmados többség, tartalma: • lényegében a birodalmi kormányra bízza a törvényalkotás, alkotmánymódosítás, költségvetés-elfogadás és nemzetközi szerződéskötés jogkörét • egyesítették a TH és VH ágakat: • a kormány által hozott törvényeket nem az államfő, hanem a kancellár hitelesítette és hirdette ki

39. 2. Kivételes jogrend (3) Háromfajta jogforrás: • birodalmi törvény (Reichsgesetz) (kancellár + kormány alkotja, ritkán a Reichstaggal együtt) • vezéri rendelet (Führerverordnung) (kancellár hozza) • vezéri utasítás (Erlaß des Führers) (kancellár hozza) A felhatalmazás 4 évre szól, de többször is meghosszabbítják A Reichstag évente csak néhány napot ülésezett, s ilyenkor csak egyszer tárgyalja meg a javaslatot, módosító indítványt sem tehet • Formailag alkotmányos hatalomátvétel (a parlamentből levezethető koncentrált hatalom), • de tartalmilag nem alkotmányos hatalomgyakorlás (pl. a hatalmi ágak elválasztása nem érvényesül).

40. 3. A hatalomkoncentráció további lépései (1) • önkormányzati testületek feloszlatása (1933. március 31.) • választásokat nem írnak ki, hanem a parlamenti mandátumarányok szerint osztják ki újra a helyi testületek mandátumait • a szövetségi államszervezet megszüntetése (1933. április 7.) • Poroszország kivételével feloszlatják a tagállamok parlamentjeit, az elnök a kancellár által javasolt helytartókat nevez ki (csak a kancellárnak vannak alávetve), helyi felhatalmazási törvények • pártok feloszlatása (1933. július 14.) • 1933 végén külön törvény születik a párt és az állam egységéről (párhuzamos ill. egybefonódó szervezet)

41. 3. A hatalomkoncentráció további lépései (2) • az elnöki és kormányfői tisztség egyesítése (1934 augusztus) • Hitler így – Hindenburg halála után – „vezér és birodalmi kancellár” • agresszív „nácifikálás” • minden intézmény élére párthű személyeket ültetnek • Népfelvilágosítási és Propaganda Minisztérium • Goebbels felügyeletet gyakorol a sajtó felett • a kulturális élet szektorait hét kamara ellenőrzi • csak nemzetiszocialista érzelmű művészek, tudósok folytathatnak nyílt művészeti, tudományos tevékenységet

42. 3. A hatalomkoncentráció további lépései (3) • centralizált közigazgatás • politikai felügyelet alatt • politikai bíráskodás • Népbíróság: a rendes bíróságok sem a közigazgatás törvényes működését nem kontrollálják, sem a büntető ügyekben nem működnek ügydöntő hatóságként • állami terror • Gestapo (politikai rendőrség): döntéseit bíróság sem vizsgálhatja felül • zsidó származásúak elnyomása • az 1935-ös nürnbergi törvények nyomán kiszorítják őket a közszolgálatból, sajtóból, értelmiségi állásokból, megtiltják az árja németek és a zsidók közti házasságot, megvonják tőlük a bírósági védelmet, megfosztják őket öröklési joguktól