1 / 96

Szálloda marketing

Szálloda marketing. Idegenforgalmi menedzserképzés II. évfolyam. A szállodai marketing sajátosságai. Kotler: A marketing olyan folyamat, melynek során értékek teremtődnek különböző szereplők között, miközben szükségleteik is kielégítődnek.

naida
Télécharger la présentation

Szálloda marketing

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szálloda marketing Idegenforgalmi menedzserképzés II. évfolyam

  2. A szállodai marketing sajátosságai Kotler: A marketing olyan folyamat, melynek során értékek teremtődnek különböző szereplők között, miközben szükségleteik is kielégítődnek. A turisztikai marketingnek ennél összetettebb elvárásoknak kell megfelelnie ( Ez főleg a kereslet-kínálat sajátos jellegéből adódik )

  3. A szállodai marketing sajátosságai Meghatározás A turisztikai kereslet a szabadidővel rendelkező turizmus alanyának azt a készségét fejezi ki, hogy különböző, meghatározott mennyiségű turisztikai szolgáltatást képes és hajlandó meghatározott anyagi ellenszolgáltatás fejében megvásárolni A turista azon turisztikai szükséglete, melyet diszkrecionális jövedelemmel és szabadidővel támaszt alá

  4. Ez a fajta kereslet speciális világpiaci kategória is, mivel a vétel és az igénybevétel időpontja különböző, vagyis a turistának a céltermékhez kell utaznia, hogy azt termékként, vagy szolgáltatásként megélhesse • Ezért a turisztikai kereslet rendelkezik egy sor olyan sajátossággal, amely így egészében csak erre a gazdasági kategóriára vonatkozik (miközben természetesen érvényesülnek azok az általános elemek is benne, amelyet a marketing a kereslet vonatkozásában felsorol)

  5. Sajátosságok: • Nagyfokú és sokoldalú érzékenység: gyors reagálás a társadalmi-politikai változásokra, a gazdaság mutatók változásának érzékeny hőmérője, a szociológiai problémák könnyen csapódnak itt le stb. • Komplexivitás: a kereslet több elemből épül fel > utazás, szállás, étkezés, program stb, melyek együtt és külön-külön is összetettek, de alapjában együtt kell hogy hassanak • Heterogenitás: erősen szegmentált turisztikai piac, rengeteg résztvevővel, és a vásárlók egyéni jellegéből adódóan szint az egyedi kívánságig részletezve (kor, jövedelem, életvitel, hobbi, egészségi állapot)

  6. Változékonyság. Követi és hűen leképzi a fogyasztói ízlés változását, a presztizs és divatirányzatot • Mobilitás: egyfajta szükségletre többféle kínálattal reagál, és ezeket alkalmazza • Szezonalitás, periodicitás: sokban függ az természeti állapottól, adottságoktól, időjárástól • Területi koncentráció ill. dekoncentráció: a kínálat eltérő voltát a területi elosztás okozza (lovas turizmus, téli sportok, gyógyturizmus stb.) • Demokratizálódott és polarizálódott: széles kereslet, melyben minden jövedelmi kategória igyekszik megtalálni az elfogadható elemet az olcsó turista szállótól a VIP kategóriás csúcs szolgáltatásokig, a tömegigény és az egyedi igény az exluzivitásra egyaránt jelen van

  7. A turisztikai kínálat sajátosságai Meghatározás A turisztikai kínálat az idegenforgalmi piac másik fontos alapkategóriája, mely szűkebb értelemben magába foglalja a piacon adott áron vételre kínált utazási és egyéb idegenforgalmi szolgáltatásokat, látogatásra felajánlott fogadóhelyeket és a turistáknak megvásárlásra felkínált javak összességét Másképp fogalmazva a fogadóterület adottságinak, szolgáltatásainak és árszínvonalának együttes megjelenési formája

  8. A kínálattal szembeni követelmény • A kínálati elemek összhangja eredeti (kultúra, természet, társadalom) és származtatott (infrastruktúra, szálloda, fürdő stb.) elemek együttese • Az elemek egymást kiegészítő volta • Az ehhez megfelelő tőke biztosítása (tervezés, kivitelezés, működtetés) > igen tőkeigényes ágazat Ebből következik a kínálat marketing vonatkozású merevsége és rugalmatlanság (de ezzel viszonylagos stabilitás jár együtt), mely ellentétes a keresleti érzékenységgel és változékonysággal Csak egyes elemek, részek tesznek lehetővé egyfajta rugalmasságot.

  9. A turisztikai kínálat sajátosságai • Megfoghatatlanság: A legtöbb esetben nem tárgyiasul, a vétel során csak előzetes megtekintésre van elehetőség (vak vétel) • Elválaszthatatlanság: a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő együttes jelenléte elengedhetetlen • Egyidejűség: a szolgáltatás a fogyasztással egy időben zajlik • Heterogenitás: a szolgáltatáshoz két fél kell, ezért mindig személyfüggő, szubjektív, egy időben egy térben több szolgáltatás is érvényesülhet (szállás, étkezés, helyi gyógykezelés) • Romlékonyság és veszendőség: csak meghatározott helyen és időben vehető igénybe, az igénybevétel elmaradása után a szolgáltatást nem lehet konzerválni • Szezonalitás: időjárás és évszak függő

  10. A marketing szerepe a turizmusban és a szállodaiparban Meghatározás: Az idegenforgalmi marketing alatt egy idegenforgalmi vállalkozásnak a piacra irányuló, a piacnak megfelelő politikáját értjük • A turisztikai kínálatot és keresletet a marketing és a turista helyváltoztatásakapcsolja össze • Attól függően, hogy az utazás kezdete előtt milyen a kereslet a desztináció (cél) iránt, a marketingnek más és más feladatot kell ellátnia

  11. Kereslet igénye szerint lehet kielégített, vagy kielégítetlen. Ilyenkor a piackutatás és termékfejlesztés és a piaci rések feltárása a fő feladat • A kereslet az utazási döntés szerint lehet határozott illetve határozatlan. It a marketing feladata, hogy promóciós eszközeivel a kívánt irányba terelje a turistát ( utazási vásárok, prospektus, internet, plakát stb.) • Visszacsatolás. Fontos elem, mert ezen keresztül lehet megismerni a turista véleményét az igényelt és biztosított szolgáltatás közötti összahangról, vagy eltérésről, és így tudunk módosítást végrehajtani

  12. A szállodai szolgáltatás jellegzetességei • A szállodai termék jelentős része szolgáltatásból áll. • Ezek a szolgáltatások és a mellé kapcsolódó tárgyiasult részek aránya szolgáltatásonként eltérő > egyrészt objektív (szoba, étkezés) másrészt szubjektív elemekből (vendég fogadása, udvariasság) áll. • Marketing szempontból fontos a vendéggel való közvetlen kapcsolat zavartalan működése • A másik fontos elem (fokozhatja a megelégedettséget) az információk minél szélesebb körű rendelkezésre bocsátása ( AIDA modell érvényesülése > figyelem, érdeklődés, vágy, kielégítés > és az ennek való megfelelés

  13. A szállodai szolgáltatás három alapeleme. • Vendég • A fizikai elemek • A vendéggel kapcsolatban álló személyek Ezek mellet szerephez jut. • A vállalat belső rendszere (a nem láthatók) • A többi vendég • A cégsartégia

  14. A szállodamarketing kulcseleme a szolgáltatás milyensége • Amit mindenképpen figyelembe kell venni, hogy itt a szolgáltatás előállítása és fogyasztása egyidejű. Nincs lehetőség mintavételre, kísérletezésre, próbára, értékesítés előtti ellenőrzésre • Folyamatosan jó minőséget kell nyújtani (bár sokszor a vendég és a a szálloda ezt másképp értelmezi)

  15. A Service modell • Azt a törekvést és elképzelést ábrázolja, melynek alapgondolata, hogy a fogyasztó élményeit tapasztalatait előre menedzselni, irányítani kell • Szerepel benne a szervezet a munkatársak, a szervezeti stratégia és természetesen a szervezeti, service stratégia • A szervezet: • A hotel fizikai értelemben vett fogyasztóbarát kialakítása • A dolgozók azon irányú munkájának segítése, mellyel a fogyasztót kiszolgálják • A stratégia: • A szervezet felépítése és a kialakított kapcsolatrendszere amely a stratégiát szolgálja • A stratégia irányultsága a fogyasztó igényeinek kiszolgálása, a látens igényeknek elébe menni, a kielégített igényeket értékelni • A munkatársak: • Fogyasztóorientált viselkedés • Megfelelő motiváltság • Minőségi munka és a követelményeknek való megfelelés (főszerep a front-office állományé)

  16. A szállodai termék összetevői Arculat: • Márka, márkanév (ismertség elfogadottság) • Épület és környezete (állandó és fontos reklámelem) Kínálat: • Az elszállásolás (legmeghatározóbb, ez adja az osztályozás kulcsát is) > szoba kialakítás, felszereltség > a hotel alapfunkcióját határozza meg • Éttermi (bár, borozó, presszo) szolgáltatások > nagyság, minőség, kínálat • Különtermek • Egyéb kínálati elemek (uszoda, játszótér, park stb.) • Animáció, atmoszféra > ez a termék és termékstruktúra életre keltése > dolgozók udvariassága, épület berendezés, dekoráció, építészeti stílus, hangeffektusok stb.

  17. Kommunikációs lehetőségek • Televízió, rádió • Telefon (belső, külső) • Internet, fax egyéb irodatechnika • Informatikai eszközök és lehetőségek (konferencia kommunikáció, on-line kapcsolatok, honlap stb.) • Vendégkapcsolat milyensége (szálloda – vendég kommunikáció) • Az alkalmazottaknyelvismerete, kommunikácós készsége Speciális szolgáltatások • Éttermi speciális lehetőségek • Szolgáltató egységek nyitvatartása és használhatóságának köre • Bababarát szálló, • Kerékpár, autó kölcsönzés • Transzfer biztosítás • Idegenvezető, orvos, pszichológus • Vallásgyakorlás lehetősége • Mozgáskorlátozottak (vakok, csökkentlátók) teljeskörü kiszolgálása

  18. Ezek mellet még többkiegészítő elem is felsorolható: • A szálloda arculati összessége (ahogy a vendégben rögződik, megmarad) • Kapcsolódó létesítmények (parkoló, játszótér, sportpálya, gyógyászati részleg) • Jelleghez kapcsolódó környezet (szűkebb és tágabb) • A környezet lehetőségei • A település arculata • A szálloda elhelyezkedése a településen • A megközelítési lehetőségek • A menedzsment rugalmassága, reagálási készsége az előre nem látható eseményekre

  19. Mindez végül meghatároz a vállalkozás számára egy piaci pozíciót, melyet a az alábbi mutatószámok alapján lehet behatárolni: • Kiadott szobák mennyisége • Vendégéjszakák mennyisége, • Vendégszám (szállodai és az egyéb létesítményeket látogatók)

  20. A szállodapiacon tehát olyan marketing tevékenységre van szükség, amely jól tükrözi egy adott cég fogyasztói orientáltságát. • Ennek alapján kutatja a turisztikai szektort • Megteremti és megvalósítja majd ellenőrzi mindazon tevékenységeket, melyek céljafogyasztói igények és elvárások kielégítése • Ehhez kapcsolódik magának a vállalatnak a célrendszere és természetesen annak kielégítése, annak való megfelelés is

  21. A szállodamarketing tervezésének folyamata

  22. Információgyűjtés • A marketingterv elkészítéséhez szükség van megfelel mennyiségű és minőségű információra, melyek alapján elindíthatjuk az elemzési, majd ennek eredményeként a tervezési folyamatot. • Maga az információ természetesen nem csak a marketing célok megvalósításához nélkülözhetetlen, hiszen a marketing terv is csak egy része a szálloda éves taktika, vagy több éves stratégiai tervének.

  23. Az információk forrásai Belső információk: Forgalmi adatok > • Bevételi statisztika • Foglalatsági statisztika • Vendég statisztika • Csoport statisztika Egyéb belső források > • Szobai kérdőívek • Szóbeli visszajelzések • Vendégkönyv, fogyasztók könyve

  24. Külső információk: Írásos anyagok • Turisztikai szervezetek kiadványai • Szakmai folyóiratok, gazdasággal foglalkozó sajtócikkek • Statisztikai évkönyvek • Kooperáló cégek, velünk szerződésben lévő vállalkozások jelentései, adatai Egyéb források • PR kapcsolatok alapján nyert információk • Ügynöki jelentések • Közvélemény, közhangulat figyelése • A piackutatás eredményei >

  25. A piackutatás eredményei • A kereslet felmérése • A szegmentum határainak megállapítása ( ehhez alakítjuk majd a teljes marketingtervet) • Egyéni, vagy csoportos vendégek • Üdülő, vagy hivatásos turizmus értékesítési csatorna szerinti szegmentálás (közvetlen helyfoglalás, vagy irodai igénylés • Kor (ritkábban nem) szerinti közönség • Belföldi – külföldi • A versenytársak eredményeinek megismerése • Közelségük • Nagyságuk • Szolgáltatási szintjük • Szolgáltatás – ár összhangjuk • Gyengeségeik, erősségeik • Kapcsolatrendszerük • Lehetőségeik, elképzeléseik, terveik

  26. A fogyasztói réteg felmérése • Kor- nem, érdeklődés • Hajlandóság a szálloda igénybevételére • Anyagi helyzet • Területi eloszlás • Kapcsolati szint a szállodával • Esetleges réteg-, vagy egyéni igények megkeresése • Ezek után következhet az amit saját lehetőségek felmérésének nevezünk, és általában a SWOT analízis keretében végzünk el.

  27. Helyzetelemzés - SWOT analízis Ahhoz, hogy a szálloda megfelelő pozícióját el tudja foglalni, vagy megtudja tartani a piacon, sőt még jobb pozíciót is el tudjon érni, szüksége van az adott pillanatnyi helyzet elemzésére. Erre több módszer és lehetőség kínálkozik, melyek közül a szolgáltatásban a SWOT 4 mezős, vagy 8 mezős elemzését szokták használni Ez a rendszer, megfelelő hozzáértéssel lehetőséget ad egy olyan menedzsment álláspont kialakítására, amely biztosíthatja a szálloda terveinek reális keretek közötti megvalósítását

  28. A SWOT analízis (GYELV) • Erősségek > ezek kihasználása • Gyengeségek > ezek feloldási lehetősége • Lehetőségek > kiaknázásuk módja, formái • Veszélyek > elkerülés módjai

  29. Marketing célok - célmeghatározás • Az elemzés eredményeit figyelembe véve a szálloda megvizsgálja, hogy a számára az általános célokból mely elemek megvalósításra van lehetősége: • Kockázatmentesen > növekvő kockázati tényezőkkel számolva • A meglévő lehetőségekre építve > egyre több új lehetőség beépítésével (anyagi, szellemi) • Önállóan > vagy mind több kapcsolatot bevonva, sőt esetleges fúziót is figyelembe véve • A meglévő tőkére építve > hitelfelvétellel, tőkenöveléssel

  30. Marketing célok 1. • Szolgáltatás – ár összhangja • Kedvezmények körének növelése • Belföldi >< külföldi vendégek nagyságrendjének és arányának meghatározása egyéni >< csoportos turizmus arányának meghatározása • Saját vendégtoborzás >< utazási irodai toborzás (esetlegesen ügynök megbízott) arány kialakítása • Vendégszám mennyiségi >< minőségi növelés • Vendégéjszakák, ágykihasználás növelés • Stabil partnerkör megtartása, új vendégek toborzása (új célcsoportok megdolgozása) • Piacszegmens részarányának növelése • Tartózkodási idő növelése (csomagok ajánlása, rugalmas változtatása az igények alapján)

  31. Marketing célok 2. • Konferencia és hivatásturizmus fejlesztése • Turisták létszámának megtartása, vagy növelése • Fogyasztás növelés komplex kiszolgálás erősítésével • Vendégköltés erősítése • Magasabb fajlagos költség elérése • Ár- szolgáltatás összhangja • Versenyképes árak • Éves ár alkalmazása • Jó kapcsolat más idegenforgalmi szervezetekkel, cégekkel (lokális, országos és globális vonatkozásban) • Jó kapcsolat a környezet politikai, társadalmi, közigazgatási szerveivel, szervezeteivel stb.

  32. Marketing célok 3. • Pénzügyi célkitűzések: • Összárbevétel növelése • Az éves átlagár növelése (egyéni turista vagy üzleti-konferencia turizmus > szolgáltatási csomag jobb átlagárral bír ) • A szobaár bevétel mellett a vendéglátás egyéb bevételei is fontosak • A működési költségek kevésbé növekedjenek, mint a vendég által befizetett ellátási és elszállásolási díj

  33. Marketing stratégia és taktika kialakítása • A szállodai marketing stratégiáját hasonlóan a gazdaságban ismert marketing stratégiához a a marketing mix 4P-je alapján alakítjuk ki, de ehhez hozzáadódik az a három P is amelyet Kotler a szolgáltatások esetében az eredeti termékmarketinghez csatolt • Ennek a 7P-nek az érvényesítése nagy fontossággal bír a az idegenforgalmi és ezen belül a szállodai marketing körében (Morrison 8P-t emleget)

  34. Termék (product) a szállodai termék elemei - Név és márkanév - Az épület és környezete - A szállodai szoba - A szállodai szolgáltatások - Egyéb szolgáltatások

  35. A vállalatokat a vevők alapvetően termékeiken keresztül ismerik, és ezek jelentik egyben a termelés, forgalmazás alapjait is. A termékek a vállalati eredmény forrásai, jó tükörképei a cég marketingtevékenységének. • A szállodai marketingben termékként alapvetően (az előbb felsorolt elemek közül) aszállodai szolgáltatást értjük • Pozitív, vagy negatív vásárlói megismerése növelheti ill. csökkentheti a szálloda piaci forgalmát • Erre a szolgáltatási rendszerre kell a szállodának összpontosítani és alkalmazni a marketing mix további három elemét

  36. A marketing stratégián belül kiemelt jelentősége van tehát a szolgáltatás szintjének, fejlesztésének, a komplex szolgáltatási csomag előállítási stratégiának • A csomag összeállításának alapja, kiinduló pontja a vendégek szükséglete és az ebből levezetett igény • Alapvető követelmény: olyan szolgáltatás (csomag) biztosítása, létrehozása, amely képes többféle igénytípust kielégíteni és kiváltani a keresleti szereplők elégedettségét

  37. A stratégia természetesen szálloda és helyfüggő (ahogy ez a termékelemeknél látható), de mindenütt alapelv a különböző szolgáltatási termékek (termékcsoportok) magas színvonalú garantálása > ez lehet a piaci szegmentum meghódításának alapelve • A szállodai csomag jelentős része szubjektív elem, melyek fizikailag érzékelhetők és részben tárgyiasultak • Összeállításuk során figyelembe kell venni: • Vendégkört és a kapcsolati marketing céljait • Az elosztási csatornák fajtáit a piaci árversenyt

  38. A stratégia kialakítása során figyelembe kell venni: • A szállodai szolgáltatás helyhez kötött • A szállodai termék nem csak a szoba, hanem a teljes szolgáltatási rendszer, melyek a szállodai ellátás különböző elemeihez kapcsolódnak (vendéglátás, fürdő, wellnes-fittnes, turisztikai lehetőségek stb.) • Rövid távú piacfejlesztés a stratégia egyes fázisaiban fontossá válhat, és ennek eredője a termékfejlesztés • Az alapvető termék paletta mellé új elemeket lehet felsorakoztatni (arculati változás, kommunikáció javítása stb.)

  39. Ugyanakkor mindez már hosszú távon nem vezethet eredményre, hisz az erős versenyben a teljes szolgáltatást kell szélesíteni (kiegészítő szolgáltatások, új szolgáltatások >pl. szobák magasabb komfortja, kölcsönzési lehetőségek, szobai internet stb.) • Ha a vendéget hosszabb ideig a szállodában tartjuk, az egy vendégre jutó fajlagos költség növelhető • Új célcsoportok felkeresése és meghódítása egyben a szolgáltatási csomagok összetételét is megváltoztatja, és az új csoportok elvárják az igényeiknek megfelelő szolgáltatási színvonalat • Nem mindig anyagi elemek növelhetik a többletbevételeket • Stratégiai cél lehet a humán elemek erősítése (felkészültség, tájékozottság nem csak szigorúan szakmai területen, rugalmasság stb.) mind a közvetítők, mind a vendégek felé

  40. Marketingstratégiai cél a kiegyensúlyozott és magas %-ú kapacitáskihasználás, a holt időszakok minimálisa rövidítése, vagy megszüntetése (vasárnaptól – csütörtökig, őszi, tavaszi időszak • Ennek fontos formája lehet a szolgáltatási csomag, melyeknek bevezetése több új vendéglátási formát generálhat pl.: - Célcsoportnak megfelelő, klb. rendezvényre specializált csomagok biztosítása egész évben • Belföldi és külföldi családok részére kialakított csomagok és az egyéni vendégkör növelése • Egyéni turisták részére is kialakított „mobil” csomagok (hely a speciális igényekhez) • Kiemelt időszakok (rendezvények) csomagjainak kialakítása (farsang, újév, húsvét, nemzeti ünnep stb.)

  41. Termékpolitika tervezése A szállodai termék főbb összetevői: • Név és márkanév • Az épület és környezete • A szállodai szoba • Az éttermi szolgáltatások • A szálloda egyéb csatlakozó létesítményei (különtermek, sportlétesítmények, rendelők, gyógycentrumok stb.) • A szálloda atmoszférája

  42. Név és márkanév: • Megfelelő ismertség egyben garancia is a szolgáltatás színvonalára • Név lehet: - Tuljadonosi (Hilton, Kempinsky) - országra utaló (Hungest, Hungária) - Tájegységre utaló (Karancs, Hévíz stb.) - Rendeltetésre utaló (Aero,Aqua) - Jellegre utaló (holiday inn)

  43. Az épület és környezete • Elfogadható három dimenziós plakátként • Rendezettsége, kultúráltsága fontos eleme lehet a szálloda elismertségének • Már a szálloda telepítésekor érdemes erre gondolni • A szálloda segítse a környezeti kultúra erősítését • Saját erős munka lehet (parkoló, parkosítás, megközelítési lehetőségek kiépítése stb.)

  44. A szállodai szoba • Piaci szegmensnek megfelelő berendezés kialakítása • A kategóriának megfelelő mennyiségű és minőségű, osztályú szoba kialakítása • A szobák rendbetétele (az új vendégek ne érezzék, hogy előttük mások voltak ott) > szoba fertőtlenítés, nem dohányzó szobák stb. • Kis extrák elhelyezése a szobákban (komfortcsomag, kedvesség) • A szoba azt nyújtsa amivel meghirdetik (parkra néző, utcai, lakosztály önálló megközelítéssel stb.)

  45. Éttermi szolgáltatások. • Az ételek mennyisége és minősége feleljen meg a szálloda kategóriájának • Az éttermek száma is feleljen meg ennek • Kiegészítő gasztronómiai helyek legyenek (borozó, presszó, bár, kávéház, kioszk cukrászda) • Alacsonyabb kategóriás szállodák egyik vendégcsalogatója lehet a jó konyha, a gazdag italválaszték (nem árt a specialitás, a saját cukrászda, a saját jelölt palackos minőségi bor, pálinka stb.) • Az árakban és étel összetételben érvényesítsék az Omnes elvet (később külön beszélünk róla)

  46. Atmoszféra: • Nem kézzelfogható elem, de jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a vendég jól érezze magát • A szálloda minden területén jelen van, tehát mindenképpen összhangban kell állnia az egyes elemeknek • Elemei: - A személyzet munkája • A személyzet megjelenése • A berendezés stílusa és ízlésessége • A dekoráció • A hangulat ami az vendéget fogadja és végigkíséri ott tartózkodása alatt (fények, virágok, színek, illatok, hangok)

  47. Fontos általános elem a termék kategória tervesítése esetén, hogy az adott szálloda: • A termékéletgörbe melyik szakaszában van • Milyen alapkoncepciót állított fel a menedzsment a tervkészítés elején ( meglévő piac – meglévő termék, meglévő piac – új termék, új piac - meglévő termék, vagy új piac – új termék ) • Az első esetben pl. stratégiai cél lehet a piac erősítés (törzsvendég akciókkal, hűségjutalommal stb.) • Második esetben új vendégkör meghódítása különböző új szolgáltatásokkal • Harmadik esetben járható út a termékfejlesztés, termékválaszték bővítése (vegetariánus menü, szuna, masszázsszalon a meglévők mellé stb.) amivel új piaci szegmenseket hódíthatunk meg • Negyedik esetben járható út a diverzifikáció (új szállodai szárny építése kimondottan fiatal házasok részére, gyógyászati részleg kialakítása)

  48. A termék kiválasztás esetén döntő jellege van • A termék jellegének (milyen, szállodatípus, milyen kategória) • A kapacitásoknak • A megcélzott vendégkör vásárlóerejének • A vendégek nemzetiségének • A vendégek nemének, életkorának, szociális helyzetének • A konkurencia nagyságának • Az értékesítési kapcsolatoknak • Az értékesítési kapcsolatok motiválási módjának • Az üzletpolitika stratégiai és taktikai elképzeléseinek

  49. Ár, a szállodai árpolitika (price) Ide tartoznak: • A szállodai árképzés alapkövetelményei • A követendő árdifferenciálás • Árkialakítás és tényezői • Árstratégia megválasztása • Engedmények körének meghatározása • Árképzés és a szállodai szolgáltatásnak a termék-életgörbe adott szakaszában való elhelyezkedése, és ezek összhangja

  50. Árpolitikai döntések • Az ár továbbra is a marketing mix döntő eleme, hiszen ez az egyetlen tényező, amely bevételt eredményez • A hatékony értékteremtés alapja a reális és értékarányos áralakítás. A szállodaipar egyik jellemzője az állandó költségek magas aránya, tehát eredményességét elsősorban a forgalom növeléséből várhatja

More Related