Kockázatok definiálása és értékelése MEZŐGAZDASÁG

1. Kockázatok definiálása és értékeléseMEZŐGAZDASÁG 2012.04.14. konzultáció Hallgatók: Geizer Andrea Szrenka Péter Balogh Tóth Kinga Kalmár Sándor Lengyel Péter Vígh Miklós Tanár: Csőke Béla 1

2. MEZŐGAZDASÁGszakterület munkavédelmi és egészségügyi kockázatai

3. Néhány jogszabály 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 83/2003. (VII.16.) FVM rendeletet a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. 24/2005. (III.23.) FVM rendelet a vágóállatok levágásának és feldolgozásának biztonsági szabályzatáról. tárolásának és szállításának Biztonsági Szabályzatáról. 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról.

4. Néhány jogszabály • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről • 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. • 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. • 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. • 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról (hatályba lép 2009. december 29-én, egyidejűleg hatályát veszti a 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról).

5. Néhány jogszabály 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról. 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól. 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről. 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről.

6. Néhány jogszabály 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről.

7. Néhány szabvány

8. Néhány szabvány

9. Néhány szabvány

10. További jogszabályok, szabványok Jogszabályok: http://www.ommf.gov.hu/ https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso További szabványok: http://www.mszt.hu/

11. Bevezetés Mezőgazdaság: széles terület növénytermesztés: szántóföldi növénytermesztés+kertészet állattenyésztés erdőgazdálkodás, vad-halgazdálkodás kapcsolódó területek: feldolgozóipar, kereskedelem, szállítás Ipari termelés, háztáji gazdálkodás Sokféle erőforrás szükséglet: gépek, víz, takarmány, vegyi anyagok, EMBER

12. Alapvetőkockázatok Gépek: sokféle eszköz, elavult géppark, nem megfelelő kezelés-karbantartás, védőburkolatok leszerelése, „házi bütykölés” Időjárási viszonyok Vegyi anyagok nagy száma/mennyisége: nem megfelelő tárolás, használat következtében mérgezés, környezetszennyezés Állatok-kiemelt kockázat: megvadult állat által okozott sérülések, zoonózisok Nagy élőmunka ráfordítás , „mindenki ért hozzá” oktatás nélkül is, elégtelen oktatás BŐVEBBEN…

13. A mezőgazdasági ágazat speciális munkaszervezési feltételeiből adódó kockázatok • családtagok, rokonokis segítenek a mg.-i munkák elvégzésében anélkül, hogy a munkavégzésükkel együtt járó kockázatokkal tisztában lennének • a mg.-i vállalkozások egy része nem rendelkezik kockázatértékeléssel, ahol pedig van, az sokszor helytelen, vagy hiányos • foglalkoztatott munkaerő sokszor alacsony képzettségű • sok a kölcsönzött-, alkalmi- és idénymunkás, a munkaszerződés nélkül foglalkoztatott – velük a statisztikai adatok szerint gyakrabban történik baleset

14. A mezőgazdaság főbb egészségkárosító tényezői, kockázatai • nem megfelelő higiénésfeltételek(kézmosó-, iható víz, hordozható WC…stb. hiánya) • klimatikus tényezők(a tevékenységek nagy része a szabad ég alatt történik) • a nehéz fizikai munka szervezetre gyakorolt hatása, a gépesítettség mértékétől függően • veszélyes anyagok(növényvédő szerek – hígítás, keverés, kijuttatás során - talajjavítók, üzemanyagok…stb.)

15. a gépek működtetéséből származó rezgés expozíció(egésztest-vibráció) • a gépek működtetéséből származó zaj expozíció • porexpozíció • szervetlen: talajból származó kvarc, szilikátok, agyag…stb. • szerves: növényekről származó penészgombák, spórák, rovarok, emlősök maradványai, takarmány porladása

16. balesetveszély(gépek alkalmazásából eredő traumás sérülések) • ergonómiai kóroki tényezők(egyenlőtlen igénybevétel, munkavégzés kényszertesttartásban, stb.) • biológiai kóroki tényezők(zoonózisok pl.: leptospirosis, tularaemia, brucellosis, lépfene, rovarcsípések, kullancscsípések okozta fertőzések, vipera csípések, bőrgyulladást okozó okozó hernyók…stb.) • allergiás megbetegedéseket okozó növények

17. Betakarítás munkavédelmi kockázatai – Gabonafélék betakarítása – arató cséplő gép A munkavégzés megkezdése előtt ellenőrizni kell a legfontosabbakat: • a kezelőelemek jelölésének láthatóságát és a jelzőberendezések megfelelő érzékelhetőségét • ezeket rendszeresen karban is kell tartani • az arató-cséplőgép ülésének állapota befolyásolhatja a kezelő fizikai terhelését • ülésrugózás megfelelősségének ellenőrzése • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: hátfájdalom, gerincbántalmak

18. az arató-cséplőgép legveszélyesebb része a burkolhatatlan vágó, szúró, forgó, mozgó alkatrészeket magába foglaló vágóasztal • a szalmarázó-rostaegység ajtaját csak a motor leállítása és a mozgó részek nyugalmi helyzetbe kerülése után szabad kinyitni LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: végtagok (ujjak, kezek, karok, lábak) becsípődése, leszakadása

19. a gépekre szerelt szalmaszecskázók gyorsan forgó veszélyes berendezések • Intézkedés: azokat működés közben megközelíteni nem szabad • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: ujjak, kezek, karok, lábak becsípődése, leszakadása, szemsérülés, por okozta allergia

20. a ki- és behajtható magkihordó szerkezet veszélyt jelent a mozgás-körzetében tartózkodókra • Intézkedés: mozgatása előtt minden esetben meg kell arról győződni, hogy a veszélyes térben senki nem tartózkodik • a betakarított terményből mintát venni csak a mintavételi célra kialakított helyen szabad • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: végtagok (ujjak, kezek, karok, lábak) becsípődése, leszakadása, szemsérülés, por okozta allergia, megbetegedés

21. megdőlt gabona vágására a kasza-szerkezet elé - leszerelt állapotban is igen veszélyes - kalászemelőket szerelnek • Intézkedés: a kalászemelőket „üzemen kívül” csak a gépen kialakított helyen, megfelelően rögzítve szabad tárolni LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: kezek, karok, lábak becsípődése, leszakadása

22. javítás esetén először a motollátés a kaszaszerkezetet le kell állítani meg kell akadályozni az illetéktelen, vagy véletlen újraindítást, - a javítási munkát csak ezek után szabad megkezdeni LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: végtagok (ujjak, kezek, karok, lábak) becsípődése, leszakadása

23. Betakarítás munkavédelmi kockázatai – Gabonafélék betakarítása Arató-cséplőgép szállítása • szállítási helyzetben a kaszaujjakat védőlemezzel kell ellátni • a gép szállítási szélessége nagy, ezért a kezelőhely feljáróját a közúti közlekedés idejére be kell fordítani a kerék elé, hogy az ne növelje a szállítási szélességet • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: végtagok becsípődése, leszakadása, közúti baleset okozása

24. Arató-cséplőgép szállítása • a jelenleg alkalmazott szélesített vágóasztalok alapgépen történő szállítása közúton csak az erre a célra készült szállítókocsin vontatva szállíthatók • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: közúti baleset okozása, elszenvedése

25. Betakarítás munkavédelmi kockázatai – Járva-szecskázógépek • járva-szecskázásnál a kihordótérben(a kifúvó csőív hatókörzetében)nem szabad tartózkodni • a szecskázott anyag szállítására olyan speciális pótkocsit kell alkalmazni, amelyhez üzem közben rakodószemély nem szükséges • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: • por okozta allergia • allergiás tünetek

26. a szecskázódobban, vagy a dobóventillátorban bekövetkezett anyag eltömődést csak a gép leállítása után, a hajtás kikapcsolása, és a dob teljes leállása, elfordulás elleni biztosítása után szabad megszüntetni • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: végtagok (ujjak, kezek, karok) becsípődése, leszakadása, kicsapódó – eltömődést okozó – magok okozta szemsérülés

27. Intézkedés (1): az elakadt termény eltávolítása megfelelő segédeszköz használatával • Intézkedés (2):forgásirány-váltással és mindig élesen tartott késekkel meg lehet akadályozni a dugulásokat, ezért ezeket a berendezéseket mindig üzemképes állapotban kell tartani

28. A terményszállítás, bálázás munkavédelmi kockázatai • a bálázógéphátfalát hidraulikus munkahengerek emelik, amelyek esetleges tömlőszakadás esetén – visszacsapó szelep hiányában – nem tudják megakadályozni a hátfal lezuhanását, mely súlyos baleset okozója lehet • Intézkedés: a hidraulikus munkahengert szerelés előtt kézi mozgatású karos mechanizmussal ki kell támasztani, így az esetleges tömlőszakadásnál a szerkezeti rész nem tud lezuhanni • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: teljes/részleges test roncsolódás, haláleset kockázata, kezek becsípődése

29. A rakodás munkavédelmi kockázatai • rakodógéppel úgy kell az emelési műveletet végezni, hogy a hidraulikus támasztólábak a szilárd talajon biztonságosan felfeküdjenek • a szállítókocsira a terhet (pl. bálákat)egyenletesen elosztva, lépcsőzetesen, ledőlés és billenés ellen biztosítva kell elhelyezni • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: teherledőlés okozta baleset, haláleset kockázata

30. A termények fogadása, fogadó garatokkockázatai • a gabona befogadására kialakított tárolók beöntő nyílását védelemmel kell ellátni • Intézkedés: biztonságosan rögzített és megfelelő teherbírású fedél és a fedél alatt acélrudakból készült, 0,04m-nél nem nagyobb osztásközű rács alkalmazása • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: munkavállalók beleesésének kockázata, tárgyak bekerülésének, eltömődésnek a kockázata, behulló állatok tetemei okozta minőségromlás, fertőzés kockázata

31. Gabonatárolás közbeni tűz- és robbanásveszély kockázata - Öngyulladás • a kiszárított vagy utószárításra kerülő szálas takarmányok, a lucernaliszt, a szemes termények aránylag alacsony hőmérsékleten (75-80 C°-on) meggyulladhatnak, mert önmelegedésre, öngyulladásra hajlamosak,ami aztán kiterjedhet az egész tárolt mennyiségre • Intézkedés (1): az öngyulladás veszélyét folyamatos hőmérsékletméréssel kell ellenőrizni • Intézkedés (2): a túlmelegedett terményt átrakással, szellőztetéssel le kell hűteni • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: tűz- és robbanásveszély kockázata

32. Gabonatárolás közbeni tűz- és robbanásveszély kockázata - Porrobbanás • a mezőgazdasági termények mozgatásuk, szállításuk közben porladnak, ennek következtében finom por keveredik el a levegőben, ami bizonyos feltételek teljesülése esetén robbanóképes elegyet alkothat • a robbanás kialakulásához egy bizonyos határt meghaladó porkoncentráció, oxigén jelenléte, illetve valamilyen gyújtó hatás (pl. szikra) szükséges. • korpaliszt alsó robbanási határértéke: 25 g/m3 árpaliszt alsó robbanási határértéke : 33 g/m3 borsóliszt alsó robbanási határértéke: 35 g/m3 • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: tűz- és robbanásveszély kockázata

33. Intézkedés (1): a porkoncentráció csökkenthető elszívással, rendszeres takarítással • Intézkedés (2): gyújtóforrásként szolgálható tényezők kiküszöbölése • pl.: hegesztés hője, -leeső szikrája, a rendszerbe bejutó fém, -illetve kődarab ütközéséből keletkező szikra, a villamos berendezések hibájából, túlterheléséből, vagy a lerakódott porréteg miatt leromlott hűlési viszonyok miatt keletkező hő, elektrosztatikus feltöltődésből keletkező kisülések, a dohányzás hője

34. Betakarítás utáni munkálatok – A tárolás kockázatai • a silókban, tároló bunkerekben előfordulhat a szemes termények beboltozódása, fennakadása, aminek kézi megszüntetése, eltávolítása kockázatokat rejt • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: fulladásos halál • Intézkedés(1): a tároló helyeket úgy kell kiképezni, hogy a benne lévő anyagok bolygatását, fennakadásának megszüntetését a munkavállalók kívülről végezhessék • Intézkedés (2): ha ez nem lehetséges, akkor csak a 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról és a beszállással végzett munkák (MSZ-09-57.0033:1990 ) szabályainak együttes figyelembevétele mellett lehet az üzemzavart elhárítani • Intézkedés (3): az anyagra ráállni és a dugulást, boltozódás elhárítást így megkísérelni szigorúan tilos

35. Betakarítás utáni munkálatok – Termények ömlesztett tárolásának kockázatai • az ömlesztve tárolt termény az anyagra jellemző természetes rézsűszögnek megfelelő lejtéssel áll meg, ami átl. 20és40 fok között változik • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: termény megcsúszásából eredő fulladásos halál kockázata • Intézkedés: tároláskor az anyaghalmazokat úgy kell kialakítani, hogy a rakodás közben megbontott halmaz rézsűszöge a természetes rézsűszög határát ne haladja meg, a tárolt anyag balesetet okozva ne csúszhasson meg

36. kockázatot jelenthetnek az egyes aknákba belekerülő, és ott a nedvesség hatására megrothadó terményből származó gázok, amelyek mérgező, és/vagy oxigén kiszorító hatásuknál fogva halálos balesetek előidézői lehetnek • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: mérgezéses halál kockázata • Intézkedés: folyamatos és rendszeres szellőztetés, gyertyapróba, mérőműszerek alkalmazása, egyéni védőeszközök alkalmazása

37. Gyümölcsszedés munkavédelmi kockázatai • LEHETSÉGES KOCKÁZATOK: lezuhanás kockázata, vágóeszközök nem rendeltetésszerű („félkezes”) használatából eredő kockázatok, szemsérülés, kéz-, kar-, ujjsérülés kockázata • Intézkedés (1): egyágú létra használata esetén a létrát biztonságosan a fához kell rögzíteni • Intézkedés (2): gyümölcsszedésnél – 2 m magasság feletti munkavégzéshez – szilárd, biztonságos állású segédeszközt(biztonságos kialakítású létra, szedőállvány) kell használni

38. Intézkedés (3): a segédeszközöket, állványokat minden használatba vétel előtt meg kell vizsgálni(létra szárak és a létrafokok vizsgálata is!!!) Intézkedés (4): a munkát végző személynek munkahelyzet beállító övet (munkaövet) is kell használnia és a létrához ki kell kötnie magát Intézkedés (5): metszés céljából fára mászni, csak zárt metszőollóval szabad

39. Intézkedés (6): pneumatikus metszőollót és motoros láncfűrésztfára felmászva használni tilos, ezeket a munkákat csak személyemelő berendezésről szabad végezni • Intézkedés (7): sáros időben fára mászni nem szabad • Intézkedés (8): a szélhatás várható kockázatait figyelembe kell venni

40. Intézkedés (9): gyümölcsöt szállító edénynek vagy ládának olyan füle vagy fogója legyen, amely kézsérülést nem okoz • Intézkedés (10): betakarításkor a sorok között gyűjtést végző szállítójármű megengedett legnagyobb sebessége legfeljebb 10 km/óra lehet