1 / 12

Az Ókori Kelet világnézete

Az Ókori Kelet világnézete. Mezopotámia. A sumerek világképe az összes mezopotámiai hitrendszerben megjelent, s a későbbi kultúrák, p l. a görögök és a rómaiak is átvették bizonyos elemeit. Átvett elemek pl. Az Özönvíz Az angyalok és démonok megjelenítése

powa
Télécharger la présentation

Az Ókori Kelet világnézete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Az Ókori Kelet világnézete

  2. Mezopotámia A sumerek világképe az összes mezopotámiai hitrendszerben megjelent, s a későbbi kultúrák, pl. a görögök és a rómaiak is átvették bizonyos elemeit. Átvett elemek pl. Az Özönvíz Az angyalok és démonok megjelenítése Az isteni törvény kinyilatkoztatása

  3. Mezopotámiai istenek A sumerek vallása politeista volt. Isteneik általában emberi alakot öltöttek, akik egy-egy erőt vagy jelenséget uraltak. Baál Isten (a viharok és háborúk istene) Astarta (a természet, az élet istennője) Marduk a „Nagy Úrként” emlegetett isten (növények növekedését és éltető vizeket irányította)

  4. Sumer szobrok A Kr. e. III. évezredben, Mezopotámiában elterjedt az a szokás, hogy az uralkodók, kicsiny, magukat ábrázoló szobrokat helyeztek el a templomokban. Gudea ülő szobra Hívő szobra a tell-aszmari Abu-templom szoborcsoportjából. Arüballoszt tartó Gudea

  5. Az Ókori Kína A vallsá intézményesedése előtt Kínában a szellemi életet teljes egészében a buddhizmus és a mitologikus hiedelmek határozták meg. Egyes helyi kínai kulturákban is megtaláljuk az őskáosz képzetét.

  6. A jóslás művészete A kínai kultúra fontos részét alkotja a részben erkölcsi részben filozófiai szövegeken, részben a természet rendjének megfigyelésén alapuló jóslás. A legismertebb kínai jóskönyv: Változások könyve (Yijing)

  7. A taoizmus A kínai gondolkodást alapvetően meghatározó taoizmus egyik központi alakja Laozi (Lao-ce). Műve: Az út és erény könyve A taoista filozófia alapelve az hogy az univerzumot három rendező elv tartja működésben: egy pozitív, egy negatív és a kiegyenlítő erő.

  8. A Yin és Yang Az ellentétes színű pontok azt jelzik, hogy mindegyik erő magában foglalja önnön ellentétét. A világos rész a yang – ez jelképezi a delet és a nyugatot. A fekete rész a yin – égtájként az északot és keletet jelképezi.

  9. India filozófiája Az ind filozófia egymástól és a nyugati gondolkodástól merőben eltérő, indiai eredetű bölcseleti rendszerekre alkalmazott gyűjtőfogalom. A hindu hagyomány szerint a dolgok olyan minőségben léteznek, ahogyan megnevezik őket.

  10. Az indiai filozófia két fajtája Ortodox rendszerek: Elismerik az ősi indoárja szent iratoknak, a Védáknak a tekintélyét. Heterodox rendszerek: Elvetik a Védáknak a tekintélyét.

  11. Köszönjük a figyelmet!

  12. Irodalomjegyzék: Kossuth Kiadó – Nagy Civilizációk sorozat – India, Mezopotámia, Ókori Kína

More Related