50 likes | 234 Vues
Uralisztika 2. 09.18. Az alapnyelvi szófajok. A szófaji kategorizálás. morfológiai alapon szintaktikai alapon szemantikai alapon Komplex módon kell vizsgálni!. Szófajok a világ nyelveiben. ige, főnév, melléknév, névmás stb…. nyitott szófajok – zárt szófajok
E N D
Uralisztika 2.09.18. Az alapnyelvi szófajok
A szófaji kategorizálás • morfológiai alapon • szintaktikai alapon • szemantikai alapon • Komplex módon kell vizsgálni!
Szófajok a világ nyelveiben • ige, főnév, melléknév, névmás stb…. • nyitott szófajok – zárt szófajok • nyitott: nagy számú, a csoporton belül változás lehetséges (pl.ige, főnév) • zárt: kis számú, állandó (pl. névmás) • Univerzális szófajok?
Igék és főnevek a PL-ben • Ige, főnév univerzális > PL-ben is volt! • Korai feltételezések: • 1. névszó elsődlegessége • 2. szófaji elkülönülés hiánya (ld. ún. nomenverbumok: magyar fagy, les, nyom, zavar, finn itä- ’csíra; csírázik’, tuule- ’szél; fúj’, onki- ’horog; horgászik’, mari lum- ’hó; esik a hó’, komi iz- ’kő; őröl’, nyenyec jeďe- ’betegség; betegnek lenni’, jäke- ’füst; füstöl’ ) (ld. még: kel-etlen / kedv-etlen, manysi aγi-kwe ‘lány-ka’ / mini-kwe ‘megy (ő a kedves)’
? Nomenverbumok?? • (1) PU*päŋe > magyar fej, fő, finn pää ’fej, fő’, mordvin pe, pä ’valaminek a vége’, manysi päŋ ’fej, fő’ ~ ? nyenyec pa- ’kezdődik’ • PFU*śoje > magyar zaj, finn soi- ’cseng’, számi čuoggjâ ’hangzik, cseng’, manysi suj ’hang, hír, zaj’