1 / 31

LOGIKA

LOGIKA. A filozófia diszciplínái. Tematika Logika Nyelvfilozófia Metafizika Ismeretelmélet Tudományfilozófia Elmefilozófia Előadások: http://hps.elte.hu/~gszabo/Filozofiadiszciplinai.html. Magyar nyelvű ajánlott irodalom. Ruzsa I., Máté A.: Bevezetés a modern logikába, Osiris, 1997.

raleigh
Télécharger la présentation

LOGIKA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. LOGIKA

  2. A filozófia diszciplínái Tematika • Logika • Nyelvfilozófia • Metafizika • Ismeretelmélet • Tudományfilozófia • Elmefilozófia Előadások: • http://hps.elte.hu/~gszabo/Filozofiadiszciplinai.html

  3. Magyar nyelvű ajánlott irodalom • Ruzsa I., Máté A.: Bevezetés a modern logikába, Osiris, 1997. • Farkas K., Kelemen J.: Nyelvfilozófia, Áron Kiadó, 2002. • Huoranszki F.: Modern Metafizika, Osiris, 2001. • Forrai G.: Mikor igazolt egy hit?, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 2002. • Laki J. (szerk.): Tudományfilozófia, Osiris–Láthatatlan Kollégium, 1998. • Ambrus G.: A tudat metafizikája, Gondolat, 2007.

  4. Mi a logika? • Régebbi elnevezés: • dialektika (a vitatkozás művészete) • analitika (Arisztotelésznél) • Logika: az érvényes következtetés elmélete • Következtetés: • 1. premissza: Ha esik az eső, sáros az út. • 2. premissza: Esik az eső. • Konklúzió: Sáros az út.

  5. Következtetések • Érvényes következtetés: • 1. premissza: Marci jön a keddi filmre, vagy Marcsi jön a keddi filmre. (Rövidebben: Marci vagy Marcsi jön a keddi filmre.) • 2. premissza: Marci nem jön a keddi filmre. • Konklúzió: Marcsi jön a keddi filmre. • Érvénytelen következtetés: • 1. premissza: Ha Marci jön a keddi filmre, akkor Robi nem jön a keddi filmre. • 2. premissza: Robi nem jön a keddi filmre. • Konklúzió: Marci jön a keddi filmre.

  6. Érvényes-e az alábbi következtetés? • Ebben a házban nincs más állat, csak macska. • Minden állat alkalmas kedvencnek, amelyik szereti a Holdat bámulni. • Ha egy állatot utálok, akkor elkerülöm. • Minden húsevő éjjel jár a zsákmány után. • Nincs olyan macska, amely nem fog egeret. • Csak olyan állat vonzódik hozzám, amely a házbeli. • A kenguruk nem alkalmasak kedvencnek. • Csak húsevő állatok fognak egeret. • Utálom azokat az állatokat, amelyek nem vonzódnak hozzám. • Azok az állatok, amelyek éjjel járnak zsákmány után, szeretik a Holdat bámulni. Mindig elkerülöm a kengurukat.

  7. Mikor érvényes egy következtetés? • Mit értünk azon, hogy az alábbi következtetés érvényes? • Ha esik az eső, sáros az út. • Esik az eső. • Sáros az út. • Érvényes egy következtetés: ha a premisszák igazak, akkor a konklúzió is igaz.

  8. Formalizálás • Atomi mondatok: • p: Esik az eső. • q: Sáros az út. • Funktorok: • ~: nem • &: és • ∨: vagy • ⊃: ha … akkor • ≡: akkor és csak akkor • Formulák (összetett mondatok): • A = p ⊃ q: Ha esik az eső, sáros az út. • B = p & ~q: Esik az eső, de (és) nem sáros az út.

  9. Formalizálás • Természetes nyelvi mondat: • Vagy elhiszed, hogy baj van, és adsz pénzt, hogy segíthessek, vagy nem hiszed el, és megnézheted magad. • Jelölések: • p: elhiszed, hogy baj van • q: adsz pénzt, hogy segíthessek • r: megnézheted magad • Szerkezet: (p & q) ∨ (~p & r)

  10. Szemantika felépítés: A következmény-relációt az igaz és a hamis fogalmán keresztül vezeti be. Szintaktikai felépítés: A következmény-relációt a nyelvi jelek kombinációján keresztül vezeti be. Szemantika és szintaxis

  11. Szemantika • Igazságérték: • igaz: 1 • hamis: 0 • Atomi mondatok igazságértéke: • a mondat igaz: |p|=1 • a mondat hamis: |p|=0

  12. Funktorok igazságtáblázata tagadás (nem) konjunkció (és) diszjunkció (vagy) kondicionális (ha… akkor) bikondicionális (akkor és csak akkor)

  13. Interpretáció • Interpretáció: • Minden atomi mondathoz igazságértéket rendelünk. • Pl. két mondat esetén 4 lehetséges interpretáció van, három mondat esetén 8. • n db atomi mondatnak 2n interpretációja van.

  14. Érvényes következtetés • Érvényes következtetés: Ha a premisszák igazak, akkor a konklúzió is igaz. • Vagyis: ha minden olyan interpretációra, amelyben az összes premissza igaz, a konklúzió is igaz. • P = {p1, p2 …}: premisszák • K: konklúzió • Jelölés: P⇒ K

  15. Következményreláció Érvényes következtetés: • 1. premissza: Marci vagy Marcsi jön a keddi filmre. • 2. premissza: Marci nem jön a keddi filmre. • Konklúzió: Marcsi jön a keddi filmre. • Formalizálás: • p: Marci jön a keddi filmre. • q: Marcsi jön a keddi filmre. • Premisszák: • 1. premissza: p∨q • 2. premissza: ~p • Konklúzió: q • Kérdés: {p ∨ q, ~p} ⇒q

  16. Feladatok • Érvényesek-e az alábbi következtetések? • {~p & q, p ⊃ q, ~p} ⇒ p & ~q • {p & ~q, ~p ∨ q} ⇒ p ∨ q • Igazolja az alábbi következtetések érvényességét! • {p ⊃ q, p} ⇒ q (leválasztási szabály, modus ponens) • {p ⊃ q, ~q} ⇒ ~p (modus tollens) • {p ⊃ q, q ⊃ r} ⇒ p ⊃ r (láncszabály) • {p ∨ q, ~q} ⇒ p {p ∨ q, ~p} ⇒ q • p ≡ q ⇒ p ⊃ q p ≡ q ⇒ q ⊃ p • {p ≡ q, q ≡ r} ⇒ p ≡ r

  17. A logika fajtái • Extenzionális logika • Kijelentéslogika (nulladrendű logika): nem bontjuk fel az atomi mondatokat. (Ez volt eddig.) • Predikátumlogika (elsőrendű logika): felbontjuk az atomi mondatokat. • Intenzionális logika • Modális logika • Temporális logika

  18. Mondat és név • Alapkategóriák: • mondat: „A portás kabátja piros” • (individuum)név: „Albert Einstein”, „a portás kabátja” • Funktorok (függvények): • mondatfunktor: mondat → mondat • „Péter azt mondja, hogy …” ; „ … és …” • névfunktor: név → név • „ … anyja”; „ … és … gyermeke” • predikátum: név → mondat • „ … piros”; „… nagyobb, mint …” • Faktuális érték (extenzió): • mondat: igaz (1), hamis (0) • név: az az objektum, amit a név jelöl

  19. Extenzionális és intenzionális logika • Extenzionális funktor: a bemenet faktuális értéke meghatározza a kimenet faktuális értékét. • mondatfunktor: mondat → mondat • „Nem igaz, hogy …” ; „ … és …” • predikátum: név → mondat • „Péter látja/hallja …-t” • Intenzionális funktor: a bemenet faktuális értéke nem határozza meg a kimenet faktuális értékét. • mondatfunktor: mondat → mondat • „Péter tudja/gondolja/azt hiszi , hogy …” ; „ … mert …” • predikátum: név → mondat • „Péter ismeri …-t”

  20. Elsőrendű extenzionális logika • A névmások jelölésére változókat használunk: x, y, z • Ő álmos. → x álmos. • A változók segítségével nyitott mondatot kapunk: • x kezet fogott y-nal. • szabad változó: a helyén nevek szerepelhetnek. • kötött változó: a helyén nem szerepelhetnek nevek. • Nyitott mondat: tartalmaz szabad változót. • Zárt mondat: csak kötött változót tartalmaz. • Hogyan lehet változókat lekötni? → Kvantorokkal.

  21. Kvantorok • Univerzális kvantor: ∀ (minden) • Egzisztenciális kvantor: ∃ (van olyan) • Nyitott mondat: • x álmos. • Kvantort eléírva: • ∀x(x álmos): Minden x-re, x álmos. Röviden: Mindenki álmos. • ∃x (x álmos): Van olyan x, x álmos. Röviden: Van, aki álmos. • Kvantor alkalmazásának sémája: • kvantor – változó – (hatókör) • A kvantor leköti a nyitott mondat szabad változóját. • Az egyváltozós nyitott mondatból zárt mondatot csinál.

  22. Példák • Kétváltozós nyitott mondat: • (x ember) ⊃ (y barátja x-nek) • Kiolvasás: Ha x ember, akkor y barátja x-nek. • Kössük le y-t egzisztenciális kvantorral: • (x ember) ⊃ ∃y (y barátja x-nek) • Kiolvasás: Ha x ember, akkor van olyan y, hogy x barátja y-nak. • Röviden: Ha x ember, akkor x-nek van barátja. • Kössük le x-et univerzális kvantorral: • ∀x [(x ember) ⊃ ∃y (y barátja x-nek)] • Kiolvasás: Minden x-re: ha x ember, akkor x-nek van barátja. • Röviden: Minden embernek van barátja.

  23. További példák • Júliát mindenki szereti: • ∀x (x szereti Júliát) • Júlia mindenkit szeret: • ∀x (Júlia szereti x-et) • Mindenki szeret valakit: • ∀x ∃y (x szereti y-t) • Mindenkit szeret valaki: • ∀x ∃y (y szereti x-et) • Mindenki szeret mindenkit: • ∀x ∀y (x szereti y-t)

  24. Egzisztenciaállítások • Egzisztenciaállítás: ∃x.F(x) • Létezik páros szám: ∃x (x páros szám) Egyéb esetek: • Van olyan F, amely G: ∃x [F(x) & G(x)] • Van olyan gomba, amelyik mérgező: ∃x (x gomba & x mérgező) • Van olyan F, amely nem G: ∃x [F(x) & ~G(x)] • Van olyan madár, amelyik nem repül: ∃x [x madár & ~(x repül)] • Nincs olyan F, amely G: ~∃x [F(x) & G(x)] • Nincs olyan diák, aki megbukott. ⇔ Egyetlen diák sem bukott meg. • ~∃x [F(x) & G(x)] ⇔ ∀x ~[F(x) & G(x)] ⇔ ∀x [F(x) ⊃ ~G(x)] • Nincs olyan F, amely G: ~∃x [F(x) & ~G(x)] • Nincs olyan ló, amelyik nem négylábú. ⇔ Minden ló négylábú. • ~∃x [F(x) & ~G(x)] ⇔ ∀x ~[F(x) & ~G(x)] ⇔ ∀x [F(x) ⊃ G(x)]

  25. Univerzális állítások • Univerzális állítás: ∀x.F(x) • Minden mozog: ∀x (x mozog) Egyéb esetek: • Minden, ami F, az G: ∀x [F(x) ⊃ G(x)] • Minden ló négylábú: ∀x (x ló ⊃ x négylábú) • A madarak tojásrakók: ∀x (x madár ⊃ x tojáslakó) Feladat: Formalizáljuk az alábbi mondatokat! • Csilla vett valamit, de elcserélte azt valakivel valamire. • Mindenki gyanús nekem, aki él. • Péter minden barátjának van gyereke. • A pályázók közül csak a kiskorúak nem feleltek meg.

  26. Modális logika • „Szükségszerű, hogy minden gerincesnek van szíve.” • „Lehetséges, hogy Anna lekéste a vonatot.” • „Esetleges, hogy holnap lesz tengeri csata.” • „Lehetetlen, hogy senki sem látta a balesetet.” • ⃞p: szükségszerű, hogy p • ⃟p: lehetséges, hogy p • ~⃞p: esetleges, hogy p • ~⃟p: lehetetlen, hogy p • ⃟p = ~⃞~p: lehetséges = nem lehetetlen • ⃞p = ~⃟~p: szükségszerű = nem esetleges

  27. Lehetséges világok szemantikája • Leibniz: • „számtalan világ van, amelyek közül az Istennek szükségképpen a legjobbat kellett kiválasztania” • Lehetséges világok: @ v1 v2 … • ⃞p: szükségszerű, hogy p, • ha p minden világban igaz. • ⃟p: lehetséges, hogy p, • ha van olyan világ, amelyikben p igaz.

  28. Lehetséges világok szemantikája • „Öt meg hét szükségszerűen tizenkettő:” • „Öt meg hét minden világban tizenkettő” • „Szókratész lehetett volna ostoba”: • „Szókratész bölcs @-ban, de létezik egy v, ahol Szókratész ostoba” • Kérdés: Hogyan lehetett Szókratész ostoba egy másik világban, amikor Szókratész az aktuális világban létezik?

  29. Modális realizmus és aktualizmus • Modális realizmus: • A lehetséges világok konkrét univerzumok, amelyek nem állnak egymással téridőbeli kapcsolatban. • Az aktuális világ indexikusan értelmezendő. • Modális aktualizmus (antirealizmus): • Csak az aktuális világ létezik, a lehetséges világok absztrakt reprezentációk, propozíciók maximális és konzisztens rendszerei. • Míg az idő tekintetében inkább realisták vagyunk, addig a modalitások tekintetében inkább antirealisták.

  30. de dicto: a mondatról A modális funktor zárt mondatra hat: ⃞∀x (F(x) ⊃ G(x)) „Szükségszerű, hogy aki athéni, az athéni.” igaz „Szükségszerű, hogy a Naprendszerben a bolygók száma nagyobb, mint hét.” hamis de re: a dologról A modális funktor nyitott mondatra hat: ∀x (F(x) ⊃⃞G(x)) „Aki athéni, az szükség-szerűen athéni.” hamis „A Naprendszerben a bolygók száma szükségszerűen nagyobb, mint hét.” igaz De dicto és de re modalitás

  31. Kontrafaktuálisok • A □→ B: ha A volna a helyzet, akkor B volna a helyzet • „Ha a kenguruknak nem lenne farkuk, hanyatt esnének.” → igaz • „Ha a nagymamámnak hat kereke volna, ő lenne a villamos” → hamis • Lehetséges világok: @ v1 v2 … • A □→ B igaz: • ha nem létezik olyan világ, amelyben A igaz (A □→ B üresen igaz), vagy • ha a legközelebbi olyan világ, amelyben A igaz, abban B is igaz (A □→ B nem üresen igaz).

More Related