1 / 23

MÓDSZERTANI ALAPOK A MOTIVÁCIÓHOZ, ÖSZTÖNZÉSHEZ Dr.Magura Ildikó egyetemi adjunktus,

MÓDSZERTANI ALAPOK A MOTIVÁCIÓHOZ, ÖSZTÖNZÉSHEZ Dr.Magura Ildikó egyetemi adjunktus, Emberi erőforrások és Kommunikációtudományi Intézet. MIRE KERESÜNK VÁLASZT?. Miért dolgozik az ember a munkahelyén? Miért kell a vezetőnek ösztönözni?

rudolph
Télécharger la présentation

MÓDSZERTANI ALAPOK A MOTIVÁCIÓHOZ, ÖSZTÖNZÉSHEZ Dr.Magura Ildikó egyetemi adjunktus,

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MÓDSZERTANI ALAPOK A • MOTIVÁCIÓHOZ, • ÖSZTÖNZÉSHEZ • Dr.Magura Ildikó egyetemi adjunktus, • Emberi erőforrások és Kommunikációtudományi Intézet

  2. MIRE KERESÜNK VÁLASZT? • Miért dolgozik az ember a munkahelyén? • Miért kell a vezetőnek ösztönözni? • Melyek az ösztönzés lélektani alapjai? • Motivációelméletek • tartalmi elméletek, • folyamatelméletek. • Az ösztönzés rendszerének kialakítása • a csoportok ösztönzése, • az egyének ösztönzése. • Hogyan ösztönözzük munkatársainkat?

  3. Miért dolgozik az ember amunkahelyén? • A tevékenységért magáért, • ez a munkavégzés. • Anyagi javakért • ez a munkáért kapott jövedelem. • Társadalmi javakért • ezek a közösségi kapcsolatok által szerezhetők meg. • Az ember társadalmi létezésének legfontosabb formája a közösségben végzett munka !

  4. Miért kell a munkatársakat nagyobb teljesítményre késztetni? • Az emberek a munkahelyen is első sorban a saját céljaikat akarják elérni! • A vezetőnek három, egymással konfliktusba kerülő célrendszert kell összehangolnia • a szervezet tagjainak egyéni célrendszerét, (pl. több fizetés) • a szervezeti célok rendszerét, (pl. nagyobb profit) • a társadalmi célok rendszerét. (pl. a környezet kímélése) • A vezető elsődleges feladata: késztetés a szervezeti célok elérésére • az egyéni és • a csoport érdekek tudatos felhasználásával.

  5. Az ösztönzés lélektani alapjai • Az ember a szükségleteinek kielégítéséért tevékenykedik! • Az emberek szükségleteit és szükséglet-kielégítő tevékenységét befolyásolják a: • társadalmi hatások (erkölcs, etika), • csoporthatások (normák), • vezetői ráhatás (erkölcsi-anyagi ösztönzők) alkalmazásával. • Az ösztönzés elméleti alapja: • a motiváció (tartalmi és folyamat-) elméletek

  6. A motiváció folyamata • Kielégítetlen • szükséglet • Célra • irányuló • cselekvés • Elégedett- • ség 1 2 3

  7. MASLOW szükséglethierarchiája Az önmegvalósítás szükséglete 5 A megbecsülés szükséglete 4 Szociális szükségletek 3 A biztonság szükséglete 2 Biológiai szükségletek 1

  8. MASLOW elméletének alkalmazása a munkahelyi gyakorlatban • Fiziológiai:megfelelő kereseti lehetőség, teljesítményarányos fizetés, jó munkafeltételek (hőmérséklet, szellőzés, pihenő és étkezési szünetek), nagyobb teljesítményre ösztönző prémiumok, • Biztonsági:állásbiztonság, biztonságos munkakörülmények, járulékos (szociális) juttatások, • Szociális:jó munkahelyi légkör, közvetlen és szívélyes főnök-beosztott kapcsolat, az emberek közötti együttműködés ösztönzése, • Megbecsülés:a jó teljesítmény nyilvános elismerése,jól hangzó címek, rangok adományozása, előléptetés, önállóság és felelősség növelése, • Önmegvalósítás: önálló munkavégzés, munkakör-gazdagítás, továbbképzés és fejlődés támogatása, kreativitás elősegítése, nagy eredményekre ösztönzés.

  9. HERZBERG teóriája(1) • Bizonyos munkahelyi viszonyok megléte nem motivál, de hiányuk elégedetlenséget vált ki. • Ezek a FENNTARTÓ (higiénés) tényezők: • - a vállalati politika és a vezetés milyensége, • - személyes kapcsolatok a vezetővel, az • egyenrangúakkal és az alárendeltekkel, • - a fizetés, • - az állásbiztonság, • - a munkafeltételek, • - a rang.

  10. HERZBERG teóriája (2) • A MOTIVÁLÓ tényezők hiánya ugyan nem vált ki elégedetlenséget, csupán az elégedettség hiányát, de csak velük lehet nagyobb teljesítményre késztetni az alkalmazottakat! • - az eredményesség, • - az elismerés és megbecsülés, • - az előléptetés, • - maga a munka, • - a személyes fejlődés lehetősége, • - a felelősség növelése.

  11. McCLELLAND teóriája • Az eredményesség (a teljesítmény) igénye • jobban teljesíteni, mint mások, • önmaga maximumát teljesíteni, • valami különlegeset (egyedit, újat) felmutatni. • A kapcsolódás igénye • egy csapat részének lenni, • emberekkel foglalkozni, • pozitív interperszonális kapcsolatokat fenntartani. • A befolyásolás, vagy a hatalom igénye • uralkodni a szituációkon, • jó hírnév vagy pozíció megszerzése.

  12. További tartalmi elméletek • McDOUGALL:ösztönelmélete szerint az ösztön az emberi cselekvés hajtóereje, • MAYO:az elégedettség elérésére való törekvést tartja a cselekvés elindítójának, • ALDERFER: létezés-kapcsolat-fejlődés elmélete, • HUNT: cél-motiváció elmélete, komfort (anyagi jólét), strukturáltság (rend, szabályozottság), kapcsolat, elismertség, hatalom, autonómia és fejlődés.

  13. FOLYAMAT-ELMÉLETEK • A tanulási folyamat törvényszerűségeit (operáns kondicionálás), használja fel a viselkedés szabályozására. • - teljesítmény-szabályozás, • - magatartás-szabályozás.

  14. SKINNER megerősítés elmélete • Pozitív megerősítés • Negatív megerősítés • Kioltás • Büntetés Egyező viselkedés Vezetői szándékkal Nem egyező viselkedés

  15. VROOM elvárás-elmélete 1. • Az embernek lehetősége van a VÁLASZTÁS-ra! • intenzív erőfeszítéssel nagy teljesítményre, • vagy • átlagos erőfeszítéssel elfogadható teljesítményre. • Hogyan megy végbe a motiváció folyamata az ember gondolkodás és érzésvilágában?

  16. VROOM elvárás-elmélete 2. • ELVÁRÁS szubjektív valószínűsége annak, hogy • a) képes a szükséges erőfeszítésre, “Meg • tudom csinálni!” • b) a kívánt teljesítményt el fogja érni, • „Megcsinálom!” • PREFERENCIA az érték, amelyet az erőfeszítéséhez • a személy kapcsol. • “Mennyire fontos számára az eredmény?” • INSTRUMENTALITÁS szubjektív megítélése a teljesítmény- • következmény kapcsolatnak., • “Megkapom és azt kapom, amit várok?”

  17. MÉLTÁNYOSSÁG (Adams) • Az elérendő cél elég vonzó-e a befektetendő erőfeszítéshez képest? • Mindig másokéhoz mérjük erőfeszítéseink eredményét! • Három kulcskategória érvényesül: input (mennyi fizikai-szellemi erőfeszítést igényel a cél elérése?) eredmény (a jutalom mértéke arányos-e az erőfeszítéssel?) referencia(akihez mérem a teljesítményem, mekkora jutalmat kap?)

  18. Hogyan gondolkodunk a „jutalmazott teljesítmény”-ről? • 1. Képes vagyok a jutalmazott teljesítményhez tartozó erőfeszítésre? • 2. Ha megteszem az erőfeszítést, elérem a teljesítményt? • 3. A szükséges erőfeszítéssel arányos a jutalom? • 4. Mennyire kell vagy nem kell nekem ez a jutalom? • 5. Ha teljesítem a jutalmazott szintet, biztos, hogy megkapom a jutalmat? • 6. Hogyan reagál majd a környezetem az eredményemre (irigyel, kiközösít, elismer)?

  19. Tanulságok az ösztönzéshez • A motiváció-elméletek egyike sem ad teljes receptet az ösztönzéshez, de mindegyikben van valami fontos és értékes! • A motiváció tartalmi és folyamat-elméleteinek egyes elemeit felhasználva, mégis megalapozott és hatékony ösztönző rendszereket lehet kialakítani. • A nagy teljesítmény eléréséhez olyan képzett egyénre van szükség, akinek megfelelő indítékai, önbizalma és energiája van az ösztönzött (jutalmazott) tartós erőfeszítésre. • Hiába mérhető pontosan a teljesítmény, s az eléréséhez szükséges erőfeszítés, még két ember sincs egy munkahelyen, akik egyformán úgy gondolnák, hogy a teljesítményért járó jutalom arányos az erőfeszítéssel.

  20. Az ösztönzés rendszerének kialakítása • Nem lehet “általában” ösztönözni, mert az ösztönzők • nem egyformán hatnak az egyénekre, • a csoportok reakciója sem egyforma. • A felső vezető a szervezeti célok elérését ösztönözze! • A közvetlen vezető a csoportokat és az egyéneket differenciáltan ösztönözze! • Az ösztönzést decentralizálni kell! • a döntés (jutalmazás-büntetés) jogával együtt, • az ösztönzés anyagi-erkölcsi eszközeivel együtt.

  21. Hogyan ösztönözzük munkatársainkat? • Munkatársainkat külön-külön kell ösztönözni • mint a “csapat” tagjait, • mint egyéneket. • Ehhez a vezetőnek ismernie kell • a csoport céljait és normáit, • az egyének céljait és értékrendjét. • A csoport és az egyének motivációját csak munkahelyi interperszonális kapcsolatain keresztül ismerheti meg a vezető!

  22. Néhány tanács az ösztönző rendszer kialakításához • Mielőtt teljesítményhez kötött jutalmakat tűzne ki a vezető, tudja meg, milyen jutalmak fontosak a beosztottjai számára! • A teljesítménycélok kitűzése előtt a vezető mérje fel beosztottjai képességét, szakismeretét és attitűdjeit. • Csak elérhető teljesítményeket tűzzünk ki! • Elérendő célként konkrét ésmérhető teljesítményeket tűzzünk ki! • A célkitűzés, a teljesítménymérés módja és az értékelés legyen nyilvános! • A jutalom legyen arányos az eléréséhez szükséges erőfeszítéssel! • „Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci”, nagy teljesítményhez nagy jutalom kell! • Csak az elért teljesítményeket jutalmazzuk! • Az állandó, teljesítményhez nem kötött jutalmazás megszokottá válik és egy idő után nem motivál! • Előzetesen mérjük fel, kivált-e (csoporton belüli és csoportok közötti) konfliktusokat a meghirdetésre kerülő ösztönző rendszer!

  23. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET !

More Related