1 / 13

Az időskori depressziós zavarok lélektana

Az időskori depressziós zavarok lélektana. Készítette: Lelesziné Tóth Emese Andragógia MA, II. évf. I.félév. „Bizony hajoljatok meg az öregebbek előtt, akár utcaseprők, akár miniszterek.” KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: INTÉS AZ ÖREGEBBEK TISZTELETÉRE.

tahir
Télécharger la présentation

Az időskori depressziós zavarok lélektana

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az időskori depressziós zavarok lélektana Készítette: Lelesziné Tóth Emese Andragógia MA, II. évf. I.félév „Bizony hajoljatok meg az öregebbek előtt, akár utcaseprők, akár miniszterek.” KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: INTÉS AZ ÖREGEBBEK TISZTELETÉRE

  2. A depresszió – - az idős emberek leggyakrabban előforduló pszichés problémája, különösen a friss traumákat  átélőknél  (házastárs elvesztése, súlyos testi betegség) és a demenciától szenvedőknél gyakori. - Több kutatás is alátámasztja, hogy az időskori depresszió, amellett, hogy szenvedéssel és az életminőség romlásával jár, fokozza a testi betegségek kialakulásának a valószínűségét. - A depressziós betegeket gyakrabban éri stroke, mint a hasonló fizikai állapotban lévő nem depressziósokat, továbbá a depressziós időseknek a meglévő betegségeikből is (szívrohamból, combnyaktörésből, tüdőgyulladásból) gyakran hosszadalmasabb a felépülésük.

  3. Tévhit : hogy a depressziót és a szorongást teljesen normálisnak tekintik idős, akár súlyos testi beteg embereknél. Megdöbbentő adatok: • A 65 év felettiek mintegy 15 százaléka mutatja a depresszió valamely jegyét. • Ez az arány 20 százalékra növekszik az idősek otthonában élőknél, különösen ha valamely más betegség is fennáll. • Az öngyilkosságok 80 százalékát a 65 év feletti férfiak követik el! • Egy 1990-es felmérés szerint a Parkinson-kórban szenvedők 50, az Alzheimer-kórban szenvedők 35 százaléka depressziós.

  4. Tipikus depressziós tünetek: • Egész napos nyomott hangulat. • Az érdeklődés elveszítése attól függetlenül, hogy a tevékenység éppen milyen területre terjed ki. • Jelentős súlyvesztés vagy súlygyarapodás, akarattól teljesen függetlenül. • Álmatlanság vagy aluszékonyság. • Pszichoszomatikus izgatottság vagy lelassult mozgás. • Fáradság, indokolatlan bűntudat vagy haszontalanság érzése. • Koncentrációs és gondolkodás zavarok. • A halál vagy az öngyilkosság állandóan visszatérő gondolata.

  5. A depresszióhoz vezető tényezők: • Meggyengült egészség, mely gyakran okoz működési zavarokat. A függetlenség elvesztése és a testi függőség megnövekedése. • Idült betegségek, barátok, családtagok elveszítése, nagyszülői szerep csökkenése. • Nyugdíjazás, mely hirtelen törést jelent az anyagi és társadalmi helyzetben, megváltozik a napi rutin. • Megözvegyülés és válás.

  6. Depresszióban az információfeldolgozás negatív irányba torzul, a depressziós egyén szelektíven csupán csak a kellemetlen emléket idézi fel, gondolkodásában szisztematikusan logikai hibákat vét. • pld.: egy bizonyos alaphelyzetről ellenkező következtetésre jut, mint ami logikus lenne (önkényes következtetés), • a helyzetből olyan részleteket emel ki, amelyek pesszimista szemléletével kongruensek, más jellemzőket nem vesz figyelembe, • a szerencsétlen események jelentőségét és a saját hibáit felnagyítja, • a pozitív eseményeket és a jó tulajdonságait minimalizálja (szelektív absztrakció), • egyetlen sajnálatos negatív incidensből általános következtetést von le (túláltalánosítás).

  7. Az időskori depresszió kezelése: 1.Az egészségpszichológia (Czigler 2000) az egyén „megküzdőképességét”, a kontroll-funkciók fontosságát hangsúlyozza. Az idősödéssel járó nehézségek elviselésében az aktív életmód, a helyes táplálkozás, a meglévő tudás, képességek, a szellemi és fizikai funkcióképesség (sport) - gyakorlás segítségével - megtartása és az öregedéshez való pozitív attitűd kialakítása játszik központi szerepet.

  8. 2.A depresszió kezelésénél, bizonyítottan eredményesek a kognitív és gyógyszeres terápiák, de ugyanígy pszichodinamikus alapokra épülő módszerek is jól alkalmazhatók. Az idősek ugyanolyan jól reagálnak a kognitív terápiás és gyógyszeres kezelésre, illetve a kettő kombinációjára mint a fiatalabbak (a statisztikák szerint a depressziós betegek 50-65 %-a jelentősen javul). A csoportterápiás módszerekkel kapcsolatosan is akadnak kedvező tapasztalatok (Comer,2000).

  9. Az aktív életmód éveket hozzáadhat az idősek életéhez.

  10. A „JÓ VÉNSÉG!” - • Az időskor a visszatekintés, a számadás, a mérlegelés életszakasza. Abban az esetben, ha  előrehaladott korában valaki úgy érzi, hogy elpazarolta az életét, rossz döntéseket hozott, akkor kétségbeesik, míg ha értelmesnek ítéli meg életútját, akkor kialakul az én-integritás érzése, vagyis az időskor konfliktusainak igenis létezik „jó megoldása”, a bölcsesség, az elmúlás és a halál elfogadása, ami a spirituális dimenzió beemelése által vagy akár enélkül is bekövetkezhet…

  11. A 65 ÉVES ÉS ENNÉL IDŐSEBB NÉPESSÉG ARÁNYA A NÉPESSÉGEN BELÜL, 2011 Forrás: Bálint – Spéder: Demográfiai portré 2012. 7. fejezet

  12. AZ ÉLETKILÁTÁSOK ALAKULÁSA AZ IDŐSKORBAN MAGYARORSZÁGON Forrás: Területi halandósági táblák 1988–1994, A halandóság földrajzi különbségei Magyarországon 2000, A halandóság földrajzi különbségei Magyarországon 2010, Bálint-Spéder saját számítása. Bálint – Spéder: Demográfiai portré 2012. 7. fejezet

  13. A KÜLÖNBÖZŐ KORCSOPORTOKHOZ TARTOZÓ IDŐS NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA HÁZTARTÁSTÍPUSOK SZERINT, 2008-BAN Forrás: Bálint-Spéder saját számítása, KSH NKI életünk fordulópontjai demográfiai adatfelvétel, 3. hullám, 2008. Bálint-Spéder: Demográfiai portré 2012. 7. fejezet

More Related