A decentralizált hatalomgyakorlás és a regionális fejlődés

1. A decentralizált hatalomgyakorlás és a regionális fejlődés Pálné Kovács Ilona

2. Elméleti alapvetés, a szoft szempontok jelentősége A macsó megközelítés (földrajz, demográfia, közgazdaságtan, matematikai modellezés stb.) mellett a nőies (szoftabb), köztük intézményi szempontok szerepének felértékelődése • Intézményi közgazdaságtan (Amin, Thrift, Jones, Morgan stb.)-gazdaságfejlesztési intézmények, „institutional thickness”) • Kormányzás tereinek újragondolása (politikai földrajz-rescaling) • Szociológiai megközelítések:migráció, szociális konfliktusok, szegregáció stb. • Magatartástudományok: identitás, motivációk, human capital

3. Regionális politika=policy és politics A regionális fejlődés- regionális fejlesztés viszonya (jóléti ill. fejlesztő állam) • A közösségi beavatkozás értékrendje (társadalom és gazdaságpolitika) • A közösségi beavatkozás politikai legitimációja (politikatudományi, közjogi szempontok) • A közösségi beavatkozás hatékonysága (közpolitikai, policy megközelítés)

4. Az RKK domináns megközelítése policy jellegű Az alkalmazott (policy) megközelítés nem biztos, hogy elég!!! (tudományfinanszírozás) • A szereplők (kormányzat, önkormányzatok, vállalkozások, civil szektor, speciális intézmények) • A szintek közötti funkciómegosztás • A földrajzi léptékek (régió, agglomeráció stb.) • Az együttműködés, koordináció eszközei, intézményei (tervezés, társulás, forráselosztás stb.) • Ami biztosan erényünk: empirikus és interdiszciplináris, nemzetközi fókusz

5. Jellemző tematikák, ciklusok, tanulási folyamat • ’80-as évek vége: önkormányzati reform előkészítése • ’90-es évek eleje: önkormányzati rendszer beüzemelése • területfejlesztési törvény és intézményei • ’90-es évek második felétől: régió-megye-kistérség („rescaling”) • önkormányzati közszolgáltatások modernizációja (NPM) • versenyképesség és innováció intézményi összefüggései • SA menedzsmentje

6. Eredmények madártávlatból • Európai modellek, elvárások közvetítése ( regionalizmus, szubszidiaritás, partnerség): európaizáció • A működés értékelése- mintakövetés ellentmondásai, kontextualitás • Kormányzás középszintjének hangsúlyozása, a reformok segítése • Területpolitika, mint szakpolitika intézmény és eszközrendszerének modernizációja • Határon átnyúló kontextusok (határmentiség, európai nagyrégiók stb.)

7. Képviselt értékek, technokrata vs. demokrata dilemma • decentralizáció: hatékonysága és demokrácia előnyei • komplexitás, integrált, stratégiai megközelítés • versenyképesség vs. kiegyenlítés, szolidaritás • polgárközelség vs. mérethatékonyság • intézményi innováció (funkcionalitás, értékelés, tervszerződés stb.)

8. Perspektívák, új (posztmodernen túli) kihívások, új területpolitikai paradigmák? • hálózatiság: governmentgovernance • NPMneoweberiánus kormányzás • városok, urbánus terek kormányzása • bizalom, beágyazottság, identitás, társadalmi (és területi) tőke szerepe (Putnam) • kelet-közép-európai fókusz • place-based governance

9. Ami a hatékonyságunkat illeti… • A politika meggyőzésében nem voltunk sikeresek (hogy kell reformot csinálni, mi a tanácsadók szerepe?) • Szakmai presztízsünk erősödött • Szakmai függetlenségünket megőriztük • Elértük a nemzetközi mércét • Cél: mi legyünk a mérce Kelet-Európában