A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Bathó Ferenc (2014.08.15.)

1. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEKIII. modul:Általános államháztartási ismeretek A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Bathó Ferenc (2014.08.15.)

2. 1. fejezet Az államháztartás közgazdasági szerepe és jelentősége

3. A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be: • Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban. • Az állam felértékelődő szerepe. • Magyarország újjászervezésének területei, programjai. • Állami beavatkozások (intervenciók). • A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő makrogazdasági tényezők és az államháztartás. 1. Az államháztartás közgazdasági szerepe és jelentősége

4. Nemzetgazdaság:az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere • Az állam különleges gazdasági szereplő: • Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos ellátása. • Közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény Közpénzek és a Helyi önkormányzatok fejezetei, és hozzájuk kapcsolódó törvények alapján. (Államháztartási, stabilitási, önkormányzati, vagyon tv.-ek) • Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát centralizálja). • Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás – újraelosztás, monetáris politikai ráhatás). Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban

5. A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága. • Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók területén, a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociális-társadalompolitikai beavatkozások területén. • A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója. • J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és reneszánsza 2007-től. • Sikeres fiskális és monetáris politika fordulatra képes magyar államműködés. Az állam felértékelődő szerepe

6. Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés), • Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása), • Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közigazgatás megújítása). A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c. fejezetéhez (36-44. cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez (31-35. cikkek). Magyarország újjászervezésének területei, programjai

7. Általános beavatkozások • Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése (pl. befizetések az EU költségvetésébe), • Közbiztonság, védelem (pl. rendvédelem, az ország határainak védelme), • Jogi és intézményi keretrendszer működtetése (pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése), • Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége (pl. az adók beszedésének kötelme, gazdálkodás szabályainak megalkotása). • Speciális beavatkozások • Egyes vállalkozói csoportok támogatása (pl. kis- és közép vállalk.-ok, agrár támogatások), • Egyes lakossági csoportok támogatása (pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok kedvezménye), • Válságkezelés állami forrásokból, állami szabályozás és ellenőrzés kiterjesztésével Állami beavatkozások (intervenciók)

8. A nemzetgazdaság egészének folyamatai: • Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói, növekedési ütem), • Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika), • Külgazdasági egyensúly (fizetési mérleg, az ország külföldi adósságállománya). • Az államháztartás jellemzői: • Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje, • Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a), • Magyarország 4. éve teljesíti ezt a követelményt • (EDP eljárásból is kikerültünk 2013-ban), • Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%-a). A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő makrogazdasági tényezők és az államháztartás

9. A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg: • Államháztartás és nemzetgazdaság. • Az állam felértékelődő szerepe. • Magyarország újjászervezése, területek, programok. • Intervenciók. • Makrogazdasági tényezők és az államháztartás fő mutatói. 1. Az államháztartás közgazdasági szerepe és jelentőségeÖsszefoglalás

10. Ellenőrző kérdések • Definiálja az államháztartás helyét és szerepét a nemzetgazdaságban! • Az állam felértékelődő szerepe milyen területeken nyilvánul meg Magyarországon és a fejlett piacgazdaságokban? • Magyarország újjászervezésének milyen főbb területeit (terveit) ismeri, melyek a főbb jellemzőik? • Sorolja fel az intervenciók típusait! • Sorolja fel az államháztartást befolyásoló főbb makrogazdasági tényezőket, valamint az államháztartást jellemző mutatószámokat és röviden jellemezze azokat!

11. 2. fejezetAz államháztartás rendszere, az államháztartási gazdálkodás alapelvei, legfontosabb szabályai

12. A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be: • Az államháztartás összefüggései az állami szervezeti rendszerrel és az Európai Uniós tagsággal. • Az államháztartás fogalma, alrendszerei és belső arányai. • Államháztartási alapelvek, bevételei, kiadásai. • Stabilitási törvény. • Nemzeti vagyongazdálkodás. • Az államháztartás vagyona, a vagyongazdálkodás szabályai. • Kincstári rendszer. • Államadósság kezelése. 2. Az államháztartás rendszere, az államháztartási gazdálkodás alapelvei, legfontosabb szabályai

13. Államháztartás reformja: • olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a közszolgáltatások színvonala javul, az Állam hatékonyabban működik. • A reform területei: • Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás az állami vagyonnal, állami tulajdon védelme és arányának erősítése), • Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány, kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása), • Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés). Az államháztartás összefüggései az állami szervezeti rendszerrel és az Európai Uniós tagsággal

14. Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer. • Feladat-megközelítésben minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak. • Szervezeti megközelítésbenaz államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell. Az államháztartás fogalma

15. Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora). • Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer. • MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából. Jelenlegi változtatási kényszerek, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére, stratégiai partnerré válására. • A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése. Az államháztartás történelmi aspektusai és új kihívásai

16. Központi alrendszer Önkormányzati alrendszer • a helyi önkormányzat, • a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, • a társulás, • a térségi fejlesztési tanács, • a költségvetési szervek, amelyek irányítója az önkormányzati alrend-szerbe tartozik. • az állam, • a központi költségvetési szerv, • a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, • a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. Az államháztartás alrendszerei

17. Az államháztartás rendszerének belső arányai (2014.)

18. Éves költségvetés szerinti gazdálkodás • Költségvetés, bevételek-kiadások, költségvetési mérleg • Költségvetés egyenlege Előirányzatokkal való gazdálkodás • Kiadási előirányzatok • Bevételi előirányzatok • Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás Az államháztartás rendszerének legfontosabb közös szabályai

19. Az alapelvek szerepe • az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik a költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás, • egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk. • Érvényesülésük jogszabályi garanciái • a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok , • a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok, • a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok Az államháztartási alapelvek szerepe, jelentősége

20. Nyilvánosság elve • A tervezés és elszámolás alapelvei • a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve, • a programozás elve, • a teljesség elve, • a valódiság elve, • az egységesség és áttekinthetőség elve, • a globális fedezet elve, • a bruttó elszámolás elve, • a részletezettség elve • A költségvetési források felhasználásának alapelvei • felhasználási kötöttség elve, • közbeszerzési kötelezettség elve, • állami támogatások korlátozásának elve Az államháztartási alapelvek

21. A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza: • az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok), • Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai), • Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában), • a közteherviselés alapvető szabályai, • a nyugdíjrendszer alapvető szabályai. A Stabilitási törvény

22. Közbevételek Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek) Magánjogi bevételek Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek. Alkotmányos alapja: közteherviselés. Szabályozási garanciák! Adó jellegű bevételek Díjjellegűbevételek Szankció jellegű bevételek Az államháztartás bevételei A közhatalmi bevételek beszedése: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság) Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

23. ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK • JÓLÉTI FUNKCIÓ • GAZDASÁGI FUNKCIÓ • ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE Az államháztartás kiadásai(funkcionális csoportosítás)

24. Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. • Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. • Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekönállóan és felelősen gazdálkodnaka törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. Az Alaptörvény nemzeti vagyonnal való gazdálkodáshoz kapcsolódó alapelvei

25. A nemzeti vagyon • rendeltetésének megfelelő, • az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, • elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, • egységes elveken alapuló, • átlátható, hatékony és költségtakarékosműködtetése. • További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon • értékének megőrzése, állagának védelme, • a nemzeti vagyon körének bővítése, • értéknövelő használata, hasznosítása, valamint • az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. A nemzeti vagyongazdálkodás feladata

26. Az államháztartás vagyona, a vagyongazdálkodás szabályai

27. Az állami vagyon feletti jogokat és kötelezettségeket a Magyar Állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (MNV Zrt.) és a Miniszterelnökséget vezető miniszter(MFB Zrt.) gyakorolja: • a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., • a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., illetve • tulajdonosi joggyakorló szervezet útján. Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek

28. Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben • Jellemzői, főbb funkciói: • állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek lebonyolítása; • nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van; • az ÁH jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik; • törzskönyvi nyilvántartást vezet. • Szervezete: • Magyar Államkincstár, • Államadósság Kezelő Központ Zrt. • Kincstári ügyfelek: • Kincstári kör, • Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok. Akincstári rendszer, szerepe, feladatai

29. Központi szereplője:Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.). • Az ÁKK Zrt. főbb funkciói: • az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása; • az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása; • az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása; • az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése. Államadósság kezelése

30. A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg: • Államháztartásfogalma és rendszere. • Államháztartási alapelvek. • Stabilitási törvény. • Államháztartás bevételei és kiadásai. • Nemzeti vagyongazdálkodás. • Kincstári rendszer. • Államadósságkezelése. 2. Az államháztartás rendszere, az államháztartási gazdálkodás alapelvei, legfontosabb szabályaiÖsszefoglaló

31. Ellenőrző kérdések: • Határozza meg az államháztartás fogalmát a különböző megközelítések alapján! • Mutassa be az államháztartást meghatározó alapelveket! • Mutassa be az államháztartás kiadásait és bevételeit! • Határozza meg a nemzeti vagyon fogalmát és mutassa be a nemzeti vagyonnal történő gazdálkodáshoz kapcsolódó alapelveket! • Mutassa be a kincstári rendszer rendeltetését és szervezetrendszerét!

32. 3. fejezetAz államháztartás központi szintje

33. A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be: • A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai . • A központi költségvetés szerkezeti rendje. • A Költségvetési ciklus. • A társadalombiztosítási alapok működésének jellemzői. • Az elkülönített állami pénzalapok működése. 3. Az államháztartás központi szintje

34. A költségvetés főbb bevételei: • A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, pénzügyi szervezetek különadója, egyszerűsített vállalkozási adó stb.) • Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó, pénzügyi tranzakció illeték stb.) • Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek, gépjárműadó stb.) • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei • Befizetések az államháztartás alrendszereiből • Egyéb bevételek A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai

35. A költségvetés főbb kiadásai: • Egyedi és normatív, szociálpolitikai menetdíj, lakásépítési támogatások • Nemzeti család és szociálpolitikai alap • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai • Államháztartás alrendszereinek támogatása • Adósságszolgálat • Egyéb kiadások • Tartalékok A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai

36. A központi költségvetés szerkezeti rendje

37. A Költségvetési ciklus

38. Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer. • Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv. • Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap. • Bevételi oldalon: szociális hozzájárulási adó és járulékok, hozzájárulások. • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások). • Mögöttes állami felelősség. • TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A társadalombiztosítási alapok működésének jellemzői

39. Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. • Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek) • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség • Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Az elkülönített állami pénzalapok működése

40. A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg: • A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai . • A központi költségvetés szerkezeti rendje (fejezetek, címek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok). • A Költségvetési ciklus szakaszai. • A társadalombiztosítási alapok. • Az elkülönített állami pénzalapok. 3. Az államháztartás központi szintjeÖsszefoglaló

41. Ellenőrző kérdések: • Mutassa be a központi költségvetési alrendszer bevételeit és kiadásait! • Mutassa be a Költségvetési ciklus szakaszait! • Kikre terjed ki a társadalombiztosítási jogviszony? • Elkülönített állami pénzalapok létrehozásának melyek a szabályai? • Sorolja fel az alapokat és indokolja feladatainak szükségességét!

42. 4. fejezetAz államháztartási rendszer helyi alrendszere

43. A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be: • Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai. • Az önkormányzatok vagyona. • A helyi önkormányzatok bevételei. • Költségvetési ciklus. 4. Az államháztartási rendszer helyi alrendszere

44. Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvényi keretek között: • rendeletet alkothat, határozatot hozhat, önállóan igazgathat, meghatározhatja szervezeti és működési rendjét; • gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; • meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; • e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; • dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről. Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai

45. VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok. I. Önkormányzati törzsvagyon • Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete határozza meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja: • forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek), • korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek). II. Forgalomképes önkormányzati vagyon • Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján. • Vállalkozásban való részvétel korlátai (!) Az önkormányzatok vagyona

46. SAJÁT BEVÉTELEK • helyi adók; • díjak; • bírságok; • vállalkozásból, az önkormányzati vagyon hasznosításából, hozadékából származó bevételek (nyereség, osztalék, kamat); • önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek; átvett pénzeszköz; • egyéb bevételek. A helyi önkormányzatok bevételei

47. ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK • Gépjárműadó 40%-a, a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírság, pótlék stb. 100%-a, • termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó, • az önkormányzatot megillető egyéb bevételek. A helyi önkormányzatok bevételei

48. ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK • általános működési és ágazati feladatainak támogatása(Általános működés, gyermekétkeztetés, szociális és gyermekjóléti támogatás, kulturális feladatok támogatása); • központosított előirányzatokból; • működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások; • vis major támogatás. A helyi önkormányzatok bevételei

49. A költségvetés előkészítése • költségvetési koncepció • költségvetési tervezet elkészítése • költségvetési egyeztetések • A költségvetési döntés • a költségvetés tartalmi elemei • A költségvetés végrehajtása • helyi önkormányzati költségvetési szervek • A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése • zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló) Költségvetési ciklus

50. A fejezet áttekintésével az alábbi fogalmakat, összefüggéseket ismertük meg: • Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai az Alaptörvény 32. cikke szerint. • Az önkormányzatok vagyona, vagyonelemek. • A helyi önkormányzatok bevételei (saját bevételek, átengedett központi bevételek, állami hozzájárulások, támogatások). • Költségvetési ciklus szakaszai. 4. Az államháztartási rendszer helyi alrendszereÖsszefoglaló