Diagnózis az egészségügy helyzetéről

1. Diagnózis az egészségügy helyzetéről Kaló Zoltán Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont Syreon Kutató Intézet Ki fizet a végén? Konferencia az egészségügy finanszírozásáról Napi Gazdaság Budapest, 2009. november 10.

2. Az előadásban közölt vélemények eltérhetnek az előadó által képviselt szervezetek véleményétől. Az esetlegesen előforduló hibás értelmezésekért kizárólag az előadó a felelős.

3. Egészségügyi kiadások a GDP százalékában Forrás: OECD Health Data 2009 - Version: June 09

4. Az egészségügyi kiadások növekedési üteme meghaladja a gazdaság növekedési ütemét

5. Az Egészségbiztosítási Alap bevételei és kiadásai Forrás: Kovács Árpád, ÁSZ, 2009

6. Az E. Alap kiadásainak indexe Forrás: Kovács Árpád, ÁSZ, 2009

7. E.Alap egyensúlya • 2006-2008: Makroszintű egyensúly megteremtése • bevételek növelése (potyautasok egy részének bekapcsolása + diplomás minimálbér) • intenzív forráskivonás (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, kórházak) • hiány áttolása mikroszintre  egészségügyi ellátórendszer + gyógyszertárak csődközeli helyzetben • 2008-2009: Ismét makroszintű egyensúlytalanság • makroszintű egyensúlytalanság 2008-ban megjelent a rendszerben • mikroszintre már nem tolható át további hiány • járulékbevételek csökkenése várható (recesszió áthúzódó hatása + munkahely teremtési és választási járulékcsökkentő intézkedések) • jelenlegi kapacitás nem finanszírozható a rendelkezésre álló forrásokból

8. Gyógyító megelőző ellátások Forrás: OEP, ESKI, 2009

9. Egészségügyi ellátórendszer • Alapellátás • praxisok fedezet romlása • fejlesztés hiánya • vizitdíj (+/-) • minőségi és pénzügyi ösztönzők hiánya • háziorvosok átlagéletkora magas (~60év) • betöltetlen és eladhatatlan praxisok • Járóbeteg szakellátás • rossz fedezet • kimazsolázás • infrastruktúra rossz állapota – karbantartásra sincs pénz • zöldmezős beruházások (??)

10. Kórházak helyzete (-2008) • 2006 előtt: • túlzott fekvőbeteg ellátás centrikusság • túl sok aktív ágy • torz ösztönzők • nagy fedezetű ellátási formák kiszervezése • politikai alapon, egyéni érdekek mentén osztogatott fejlesztési források • 2006-2008: • forráskivonás • aktív ágyak csökkentése (nyertesek nélkül) • méret és választékgazdaságosság csökkentése • átalakítási költség • hatékonyság romlása • kifizetetlen számlaállomány növekedése • önkormányzatok privatizációs kényszere • egyetemi klinikai központok diszkriminálása • krónikus és rehabilitációs ágyak növelése (rehabilitációs szakemberek nélkül) • lebegtetett, rossz célokkal kiírt pályázatok

11. Kórházak helyzete (2009-) • érdemi intézkedések hiánya • funkcionális privatizáció magyar gyakorlatának csődje • hiány tologatása a finanszírozása módszerek változtatgatásával ( átalakítási költségek) • kórházak csődközeli helyzete (ld. gazdasági társaságok!!) • jövő évi keret felélése • ÚMFT keretek • politikai döntések • mai feltételeknek tervezett fejlesztések a jövő ellátórendszerének figyelmen kívül hagyásával (ld. ágyszám csökkentési feltételek hiánya) • új kórházi szárnyak minél több városban

12. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztés kudarca: szegedi példa Beruházások a szegedi egészségügybe 1985-2004 2004. évi értéken számítva, gép-műszer nélkül Orvosi egyetem: 33,8 Mrd Ft Városi kórház: 3,7 Mrd Ft Rendelőintézet: 1,5 Mrd Ft ÖSSZESEN: 39,0 Mrd Ft • Megoldás (2006- ): • ÚMFT forrás: teljes klinikai központ rekonstrukció helyett új szárny építése a klinikai központban • privát beruházás: a klinikai központtól 500 méterre modern magán egészségügyi intézmény a klinikai központ vezető orvosainak aktív szerepvállalásával

13. OEP gyógyszerkiadások Forrás: OEP, ESKI, 2009

14. Gyógyszerellátás rendszere • 2006-2008: • forráskivonás • térítési díjak növelése • kiadáskorlátozás összes eszközének alkalmazása (beteg, szolgáltató, orvos, gyártó, kereskedő) • kereskedelmi szektor fedezetromlása • stratégia kialakítása a fenntartható finanszírozás érdekében • 2009- : • stratégia összeomlása • innovatív gyógyszerek befogadása megszűnt • transzparencia direktíva alkalmazása leállt • generikus program jelenlegi módszerei nem generálnak további megtakarítást, ugyanakkor compliance vesztéséget eredményeznek

15. Humán erőforrás helyzet • Rendszerváltás után: sok orvos / kevés nővér • Orvos túlképzés  gyógyszeripar és rezidensképzés • Új probléma EU integrációval: migráció  • demográfiai bomba (átlagéletkor ↑) • hiányszakmák • minimumfeltételek hiánya a szolgáltatóknál • Orvosok átlagkeresete: bruttó 260’000 Ft • Rezidensek: se pénz, se jövőkép (legalábbis itthon) • Egészségügyi szakdolgozó: változatlanul hiányszakma • Megoldás • kapacitás csökkentése (?) • fizetések növelése (?)

16. Merre van a kiút? • 2010: cél a túlélés • Stratégia kell • konszenzuson alapuló • elméletileg megalapozott • tanult szakemberek által kidolgozott • nem csak kommunikáción alapuló • Prioritások kijelölése • népegészségügyi helyzet • gazdasági lehetőségek • kiszámíthatóság • Egészségipar lehet a gazdasági konjunktúra motorja • Felsővezetők kiválasztása • a „politikai megbízhatóság” már sokszor nem jött be • láthatatlan és/vagy konfliktuskerülő felsővezetők nem fogják az ágazat problémáit megoldani