Download
a magyar k lpolitika c ljai s kapcsolatai a k t vil gh bor k z tt n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között PowerPoint Presentation
Download Presentation
A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között

A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között

255 Views Download Presentation
Download Presentation

A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között Magyarország a náci birodalom árnyékában( pl. gazdasági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). A területi revízió lépései

  2. 1920. június 4 Trianon Győri fegyverkezési program Darányi Bethlen István 1938. nov.2 Sopron 1927 Imrédy első bécsi döntés Gazdasági világválság 1939.márc.15. Gömbös Gyula Kárpátalja 1940.aug.30. Piac szerzés Második bécsi döntés Békés revízió Erdély Fegyverkezésű egyenjogúság

  3. Trianon 1920. június 4. Magyarország elvesztette területének kétharmadát és a magyar népesség egyharmadát 1921 Sopron Népszövetség Teljesítési politika

  4. Kisantant Revízió Franciaország a kisantant országait támogatta, nemzetközi stabilitás fenntartása érdekében nem feszegette ezt a kérdést Anglia Weimari Németország nem akarta a Romániához,Jugoszláviához fűződő kapcsolatait veszélyeztetni 1927 • A magyar elszigeteltséget megtöri az: • Olasz-magyar örökbarátsági szerződés

  5. Gazdasági világválság Közép Európa Bethlen István Károlyi Gyula • 1932-36 Gömbös Gyula - Piac szerzés • - 1932 eltörölték Magyarország jóvátételi kötelezettségét • 1934 megnyílt a német és az olasz piac a magyar mezőgazdasági kivitel előtt Békés revízió Fegyverkezésű egyenjogúság

  6. Darányi • 1936-38 Győri fegyverkezési program Imrédy • pénzügyminiszter • 1938-39 től miniszterelnök 1938-tól Mussolini kénytelen a térségben a vezető szerepet átengedte Hitlernek, ami tovább növelte a német befolyást Magyarországon, annak ellenére, hogy a kormányzó és kormányai lazítani igyekeztek a függőségen .

  7. Horthy és Imrédy Béla miniszterelnök ugyanis 1938 augusztusában hivatalos látogatáson járt Hitlernél, aki tudatta velük Csehszlovákia elleni terveit. A jelen lévő Kánya Kálmán szerint a náci vezér azt akarta, hogy Magyarország robbantsa ki a konfliktust, cserébe Szlovákia teljes területét ígérte. A kormányzó visszautasította .. • .A magyar külpolitika megpróbált távolodnia a német befolyástól. Felújítottták a tárgyalásokat a Kisantanttal. . Augusztus végére elértük azt, hogy elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, cserébe Magyarország lemondott az erőszak alkalmazásáról. Viszont az egyezmény életbelépése a kisebbségi kérdés kétoldalú rendezésétől függött, ami megoldatlan maradt. Ebbe a helyzetbe robbant bele München • A müncheni kézfogás. Chamberlain angol miniszterelnök és Hitler

  8. Ünneplő tömeg fogadja a bevonuló magyar katonákat Kassán. Felvidék 1938. nov.2 I. bécsi döntés Első zsidó törvény • . Imrédy viszont, akarva-akaratlan, egyre inkább német bűvkörbe került. Horthy leváltotta, s egy közismerten mérsékelt politikust, a tragikus sorsú Teleki Pált nevezte ki helyére.

  9. 1939-41 Teleki Pál 1939.márc.15. • - Revízió önerőből • - Fegyveres semlegesség Kárpátalja II. bécsi döntés Erdély 1940.aug.30.

  10. Revízió -1938-1941 között Magyarország visszaszerezte a trianoni békében elcsatolt területek csaknem felét - kb 5 millió nemzetiségi is Magyarországra került, a magyarság aránya 77,5 % csökkent Teleki Pál

  11. Érettségi

  12. 2013/ május 9. A feladat a magyarországi nyilas mozgalomhoz kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!

  13. „4. Akarjuk és követeljük a Hungária Egyesült Földek alkotmányos államtestének, társ és sorsközösségének felépítését, megszervezését, a Magyarföld részéről történő • központi állami irányítását; a Magyarföld, Tótföld, Ruténföld, Erdélyföld, Horvát- • Szlavónföld és Nyugatgyepű politikai és gazdasági önkormányzatát a Hungária • Egyesült Földek államrendszerében. • 22. Akarjuk és követeljük a zsidókérdésnek az állam érdekeivel egyező rendezését, a • zsidónak, mint fajnak alkotmányos meghatározását, az állam életébe és munkájába • való számarányos bevonását, a zsidó bevándorlásnak mindenkorra való • beszüntetését, azoknak a zsidóknak a kiutasítását, akik 1914 után kaptak települési • engedélyt, akik a világháborúban harcvonalban nem voltak, akik az állam törvényeit • megszegik, gátolják, tekintet nélkül arra, hogy mikor települtek meg az Ősföldön. A • minden téren megnyilvánuló zsidószellem könyörtelen kiirtását, a megalkuvás • nélküli keresztény szellem felépítését követeljük. • 23. Akarjuk a munkáskérdés nemzeti, szociális, a munkaadó és a munkás érdekeinek • kölcsönös védelmében történő megoldását, a munkásnak az üzem hasznából • részhasznot élvező, nyugdíjjogosultsággal rendelkező személyként való kezelését, a • szakszervezetek és a sztrájk eltörlését. • 27. Akarjuk és követeljük hiteléletünk újjászervezését, a hitelintézetek összevonását • állami felügyelet alá helyezés mellett.” (A Nemzeti Akarat Pártjának programja; 1935)

  14. a) Milyen területre vonatkozik a Hungária Egyesült Földek kifejezés? • ……………………………………………….(1 pont) • b) Mit jelent valójában „az állam életébe és munkájába való számarányos bevonás”? • (1 pont) • ………………………………………………………………………………………………… • ………………………………………………………………………………………………… • c) Nevezzen meg egy követelést, ami a munkások helyzetén javítana, és egyet, ami • rontana! • javítana: …………………………………………………………………….. (0,5 pont) • rontana: …………………………………………………………………….. (0,5 pont) • d) Nevezzen meg két korabeli európai politikai ideológiát, ami szoros rokonságban áll a • nyilasok eszméivel! • ……………………………………………………… (0,5 pont) • ……………………………………………………… (0,5 pont)