A vállalati minősítések és a hitelbiztosítás szerepe

1. A vállalati minősítések és a hitelbiztosítás szerepe Dercze Zoltán, COFACE Hungary, 2009. Szeptember 25.

2. A kereskedelmi hitelezés jelentősége • A vállalatok egymást közötti értékesítése szinte kizárólagosan halasztott fizetéssel történik • A nemzetközi statisztikák szerint minden 5 EUR „hitelből” 4 EUR a vállalatok közötti halasztott fizetésből adódó hitelezésből ered • Egy átlagos vállalat mérlegfőösszegének 30%-át a vevőkövetelés állomány teszi ki • A kockázatmérséklés felé törekvő banki hitelezés tovább erősítette a vállalatok egymás közötti hitelezésének jelentőségét

3. A kereskedelmi hitelezés jelentősége • A halasztott fizetés, a banki hitelezéshez hasonlóan, felveti a vevő (hiteladós) fizetési kockázatának a kérdését. • A vevő fizetési kockázatának felmérésére/kezelésére több megoldás létezik: • Saját hatáskörben, a kockázatot megtartva: vevőminősítés/monitoring • Kockázat áthárítással: hitelbiztosítás • Kockázat áthárítással és finanszírozással: faktoring – részben alkalmazza a hitelbiztosítást kockázat áthárítási eszközként • Kockázat áthárítással okmányos értékesítés esetén (export): bankgarancia, L/C • Egyéb típusú kockázat áthárítással Asset-backed Commercial Paper struktúrán keresztül • Mindegyik alapja valamilyen minősítés, amely magában foglalja az adott ország minősítését, a szektor megítélést, vevőkről begyűjtött cégadatokat, pénzügyi adatokat, fizetési tapasztalatokat, ügyvezetőkről, tulajdonosokról rendelkezésre álló tapasztalati adatokat

4. A hitelbiztosítás • Arra vállal kötelezettséget a biztosítási szerződés feltételei szerint, hogy a szállító/biztosított vevőinek nem fizetése és/vagy fizetésképtelensége miatt, halasztott fizetéssel értékesített áru ellenértékét, a biztosító által vállalt mértékéig, megtérítse • A válság előtt világszinten USD 1.900 milliárd összegnek megfelelő értékesítési forgalom mögött állt hitelbiztosítás

5. A hitelbiztosítás és szerepe • Elősegíti a belföldi és export kereskedelmet azzal, hogy átvállalja a szállítókat érintő vevői hitelkockázat egy részét, ezzel stabilizálja a kereskedelmi kapcsolatokat • Védi a szállító mérlegét, pénzforgalmát, nyereségét • Professzionális hitelkockázat kezelési módszert biztosít a szállító számára • Kiegészítő szolgáltatásokhoz jut a szállító, mint vevőkockázat elemzés, vevő monitoring, kintlévőség kezelés • Szétteríti a veszélyközösség tagjai között az értékesítés során vállalt vevői hitelkockázatot – stabilizál -

6. Vevőminősítés • A vevőre vállalt kockázat mértékének meghatározásához alkalmazott eszközök közül a legfontosabb a vevő minősítése Vevőminősítés fajtái: • Automatikus: nagy darab számú, automatikus, trendet figyel • Kézi: kis darabszámú, fél automatikus (objektív/szubjektív), lehetőség a korrekcióra • Mindegyik felhasznál ország minősítést, szektor minősítést, egyedi cégadatokat, pénzügyi mutatókat, tulajdonosokra, managementre vonatkozó információkat

7. Vevőminősítés • Automatikus scoring használata: vállalati credit management, hitelbiztosítók, részben bankok kisvállalati finanszírozáshoz • Kézi scoring használata: bank, lízing, faktor tevékenység keretében. Jellemzően jogszabályi háttérrel szabályozott rendszerben működik • Mindegyikre jellemző, hogy múltbeli adatokra alapozva, trendet figyelve minősít

8. Kockázatosnak minősülő cégek aránya egyes országban (2009. augusztus)

9. Kockázatosnak minősülő cégek aránya egyes országban

10. Számokban….. • A rossz/közepesen rossz kockázatoknak a 0-5 minősítésű ügyfeleket jelöljük Régió 2007. év 2008. év 2009 ( 1-8 hó) HU 54,46% 51,10% 51,86% SK 36,99% 40,07% 49,68% CEE 45,15% 44,73% 47,38% RO 51,63% 52,22% 46,48% PL 33,07% 31,69% 42,44% CZ 51,50% 52,48% 42,44%

11. Körkép • Közép-Európa átlaga 2009 eddigi adatai alapján romlik • Magyarország kezdetben a legrosszabb helyet foglalta el. E mögött az elmúlt évek „magyar válsága” állt. Elég az évek óta dinamikusan növekvő felszámolási statisztikákat figyelni. 2009–ben egyelőre stagnál • Lengyelország, Szlovákia, Románia helyzete jelentősen romlott az idő folyamán

12. Kilátások • 2009 folyamán a még hiányzó 2008-as pénzügyi beszámolók bekerülnek az adatbázisokba ami valószínűleg tovább rontja a képet. Nemcsak a már romló mutatókkal rendelkező országoknál, hanem a többinél is. • A 2009-es beszámolók 2010 késő tavasza folyamán kerülnek majd leadásra. Várhatóan abban jelennek meg a válság év további negatív pénzügyi hatásai • Ez elsősorban árbevételi, jövedelmezőségi, eladósodottsági mutatókban jelez várhatóan romlást, valamint ezen mutatók trendje negatív lesz. • Mindezek következménye: még rosszabb minősítések jöhetnek ki 2010-ben, mint 2009-ben

13. Várható magatartás • Hitelbiztosítók: a romló minősítések végig fognak gyűrűzni a biztosított állományokon • Ha nem is szigorítanak tovább a kockázati megítélésen, várhatóan elmarad a lazítás • Cégek credit management politikája: beszorítva a romló minősítésű ügyfélállomány és az értékesítési nyomás satujába • Mindez egy várható/remélt fellendülési szakasz kezdetén

14. Lehetséges következmények Nemzetközi szinten: • Folytatódhat rosszabb minősítésű vevők esetén a kockázatvállalás szűkítése. • Ez elsősorban a térségünkbe, a KKV szegmens felé irányuló, hagyományos EU piacok felől érkező importot nehezíti Közép-Európában: • Nehezebbé válik a hagyományos EU piacokból való import a KKV-k számára • Tovább erősödik a nemzetközi hátterű, a térségben leányvállalattal rendelkező, jobb kockázati megítélésú piaci szereplők helyzete

15. Lehetséges következmények itthon • Ugyanaz elmondható, mint Közép-Európa vonatkozásában • Háttérbe szorulhat a hitelbiztosítás, mint kockázatkezelési eszköz. Az EU-ban a hitelbiztosítási penetráció jellemzően 0,02-0,04% körül mozog. Ez Magyarországon kb 0,0018%. • Ha ez bekövetkezik, akkor nem tudja azt a szerepet betölteni, amelyet a hagyományos EU országokban játszik. Ez újabb versenyhátrányt jelent az életképes közép-európai KKV-k számára.

16. Összegzés Ha 2010-ben folytatódik a biztosított állomány kockázati megítélésének a romlása, akkor ez járhat egy fajta „kereskedelmi hitel” szűke fenntartásával, hasonlatosan a jelenlegi banki finanszírozási helyzethez. Ez további versenyhátrány kialakulásához vezethet, és még erőteljesebb piaci pozíciók átrendeződésével azon KKV szegmens kárára, amely a válság során még életképesnek bizonyult.