„Az egészre kellene fordítaniuk a gondolkodásukat, mivel ott, ahol az egész gyengélkedik, lehetetlen, hogy a rész egés

1. „Az egészre kellene fordítaniuk a gondolkodásukat, mivel ott, ahol az egész gyengélkedik, lehetetlen, hogy a rész egészséges legyen”. (Platon)

2. KÍNAI ORVOSLÁS: • ÖT ALAPELEM EGYENSÚLYA • KÉT SZEMBENÁLLÓ,DE EGYMÁST KIEGÉSZÍTŐ ERŐ HARMÓNIÁJA (jin és jang; sötét-nedves,fényes-száraz) Gyógyítás: túlsúlyba került elem eltávolítása, és az energia-áramlás útjába állt akadályok eltávolítása INDIAI ORVOSLÁS: • A NÉGY TESTNEDV ARÁNYÁNAK FELBOMLÁSA A BETEGSÉGEK OKA • A TERMÉSZET ÉS ESEMÉNYEK KONTEXTUSA A GYÓGYÍTÁS KÖZÉPPONTJÁBAN A pszichoszomatikus szemlélet emberközpontú modelljei a múlt tükrében (1.)

3. ÓKORI GÖRÖGÖK: Irracionális orvoslás • Mágia, varázslat, szuggeszció, hipnotikus gyógymódok • Delphoi jósda Racionális orvoslás • Hippokratesz: Tudományos gyógyítás és kutatás „FELTALÁLÓJA” • Első nagyvonalú kórtani szintézis

4. A pszichoszomatikus szemlélet emberközpontú modelljei a múlt tükrében (2.) • Középkori kolostori gyógyítás – Egyház szerepe a tanításban és gyógyításban • Descartes dualista elmélete: A DUALISTA ÉS HOLISZTIKUS SZEMLÉLET HARCÁNAK KÖZEL 300 ÉVE !!! • Mesmer (18. sz. második fele) - mesmerizálás • Heorikus orvoslás (1750-1850) – az orvos, mint „mágikus” hatalom birtokosa • Populáris egészségmozgalom 1840-től • Amerikai Orvosi Társaság 1846 • Lelki gyógymódok – MENTÁLHIGIÉNÉ mozgalom kezdete • Orvostudomány fejlődése, betegségek csíraelmélete • Pszichoszomatika 1920-as, 30-as évektől • BIOPSZICHOSZOCIÁLIS szemlélet kialakulása

5. A PSZICHOSZOMATIKA TÖRTÉNETE: • 1939-ben az Amerikai Pszichoszomatikus Társaság megalakulása, a Psychosomatic Medicine folyóirat indítása • Pszichoszomatikus orvoslás terminus: 1922: Felix Deutsch írja le először 1940-es évek: Helen Dunbar tette általánosan elfogadottá munkássága révén Kezdeti probléma: • a pszichoszomatikus orvostudomány, mint tudomány terület elismerése • a pszichoszomatikus orvostudomány és pszichoszomatikus-holisztikus szemlélet elismertetése

6. Pszichodinamikai irányzat • Bizonyos testi betegségekben szenvedők orvosi és pszichológiai vizsgálata • A pszichológiai konfliktusok szerepének felderítése a betegség etiológiájában, patogenezisében és a betegség lefolyásában • Freud szemléletmódja inspirálta Pszichofiziológiai irányzat • Természettudományos vizsgálómódszerek • Pszichofiziológiai megfigyelések és kísérletezések • Pszichológiai történések és fiziológiai jelenségek közötti kódolás • A fiziológiai rendszerek nagy funkcionális variabilitása • Az egészséges és kóros fiziológiai működések feltételei A pszichoszomatikus orvoslás két főirányzata

7. A pszichodinamikai irányzat fő képviselői 1, Analitikus hagyományok – Sigmund FREUD • A testi tünetek a pszichés konfliktusok szimbolikus megnyilvánulásai: mechanizmusa a konverzió • Freud nem foglalkozott közvetlenül a pszichoszomatikus betegségekkel, bár más irányból közelítve a neurózis-tan kapcsolható ide… • Tanítványai, mint később látható, foglalkoztak a témával Freud munkásságának jelentősége: • Új szemléletet nyitott meg a zavarok hátterének és okainak feltárásában

8. A pszichodinamikai irányzat fő képviselői 2, Ferenczi Sándor Az autonóm idegrendszer által beidegzett szervek a konverzió célpontjai, a cél nem véletlen: a konverzió eredményeképpen konfliktusok és problémák jelennek meg szimbólikusan 3, Felix Deutsch Szemléletében a konverziós folyamat természetes és szükséges velejárója a mindennapi életnek, sőt az egészség feltételei. „Bizton állítható, hogy az ember sokkal boldogtalanabb volna, és sokkal gyakrabban menekülne neurózisba, ha időről időre nem lehetne beteg. A betegség ugyanis módot ad arra, hogy a különben elrekesztett konverziós folyamat feltűnés nélkül kimenetet találjon.”

9. A pszichodinamikai irányzat fő képviselői 4, Dunbar (1940-es évek): Az első szerző, aki tudományos igénnyel rendszeres publikál a pszichoszomatikus betegségekről és képviseli a holisztikus szemléletet. Alapgondolatai: Testi változások mentális vagy emocionális hatásokra is kialakulhatnak; ha a kifejező viselkedés nem megfelelő, az emóció fiziológiai kísérői permanens feszültséget okozhatnak, ami pedig a szervek tartós vagy ismétlődő működés-zavarát eredményezi. Személyiség profilok szerepe – keresték a megfelelő személyiség hátteret: statisztika szerepe

10. Az emocionális termodinamika törvényei: • Az energiamegmaradás törvénye: ha a pszichikus energia nem reprezentálódik magasabb szinten, akkor fizikai tünetekben jut kifejezésre • Ha a tünetek permanens srukturális károsodás eredményei, akkor az energia szétszóródik, eloszlik és hozzáférhetetlenné válik. Szomatikus diszfunkció = az energia elpazarlása, elpocsékolása.

11. A pszichodinamikai irányzat kritikája Grinker (1953/61) és Weiner (1999) alapján: • Tentatív hipotézisek széleskörű elfogadása, alkalmazása • Elégtelen elemszámú vizsgálat, módszertanilag kétes értékűek, szelektív beszámolók • Kontrollálatlan következtetések • Kétséges terápiás ígéretek sugalmazása • Belebeszélték a betegekbe a tünetek pszichés eredetét • A pszichoszomatikus formulák sztereotípiákká válása • Tanulmányok nagy részét pszichiáterek írták, erős pszichoanalitikus beállítottsággal

12. A pszichoszomatika irányvonala a 20. század második felétől • 60-as évektől számos viselkedéskutató publikált • Megfigyelések szisztematikusabbak, adatelemzés megbízhatóbb, de redukálódott az esettanulmányok szempontgazdagsága, színessége • A klinikai orientációjú tanulmányok főként olyan betegségekre koncentráltak, amelyek specifikus anatómiai károsodással járnak együtt • Számos modern, a biopszichoszociális szemlélet jegyében létrejött tudomány inspirálása • Új folyóiratok

13. A pszichofiziológiai irányzat fő képviselő Pavlov (1928) • Alapok lerakása • Az affektusok feltétlen reflexekkel társulnak • Fiziológiai folyamatok és a viselkedés korreláltatása • Később az érzelmek szerepe Cannon (1932) • Erős emocionális ingerek hatása a viszcerális reakciókra • A homeosztázis fontosságának hangsúlyozása • „Támadj-vagy menekülj” válasz leírása Selye János (1946) • A HPA-tengely szerepe fizikai és emocionális stressz esetén • Adaptációs szindróma (3 fázis) • A szükségállapotok és a stressz szimbolikus reprezentációi is fontosak!

14. A pszichofiziológiai irányzat fő képviselői Harold Wolff (1950) • Az élethelyzetek kapcsolata az érzelmekkel és testi változásokkal • A stressz nemcsak biológiai vagy fizikai: a múltbeli veszélyek emlékéből, szimbólumaiból, kudarcokból, frusztrációkból, és a kulturális nyomásból fakadhat • Legfontosabb a személy helyzettel kapcsolatos értékelése • A specifikus diszfunkciók a védőreakciók fragmentációjából következnek, s a gazdaságosság elvét követik • Stresszelő élethelyzetből tudatos emocionális válasz keletkezik, amely a reagáló szerv ismétlődő mintázata • Nincs szervspecifitás: a domináns protektív válaszminták állandóak és örökletesen meghatározottak

15. A korai pszichofiziológiai vizsgálatok fő kérdései • Specifitás: van-e specifikus viszony a pszichés konfliktus fajtája, jellege és a sérült szerv folyamatai között? (szemben a stressz aspecifikus hatása) • Van-e betegségre hajlamos személyiség (rizikószemélyiség)?

16. A korai pszichofiziológiai irányzat kritikája • Lineáris oksági modell • Nem különítették el a betegség természetes fázisait • Kevés figyelem a külső, szociális rendszereknek • Kevés figyelem a központi idegrendszeri mechanizmusoknak • Kevés figyelem a sejtes és molekuláris biológiai rendszereknek

17. A későbbi pszichofiziológiai irányzat érdemei • Nyitás az interperszonális és szociális faktorok felé • A központi idegrendszer közvetítő szerepe a kognitív, érzelmi és perifériás neurovegetatív mechanizmusok között (neurobiológiai tudományok fejlődése) • Új kutatási területek, módszerek, értelmezési keretek (longitudinális előjelző tanulmányok, a korai hatások vizsgálata, cirkuláris okság) • Új tudományterületek inspirálása: pszichoneuroendokrinológia, magatartás- orvoslás, egészségpszichológia, orvosi antropológia, orvosi szociológia

18. Holisztikus, globális, totális A test és a lélek egysége; a kettő ugyanazon folyamat két oldala Minden betegség pszichoszomatikus, nincs logikai különbség a test és lélek, a mentális és a fizikai között Funkciók kutatása, amelyek az Egészlegesség kialakításában védelmében helyreállításában játszanak szerepet Specificitás Tárgy: a vegetatív idegrendszer és az általa innervált szervek Az érzések, emóciók csak a vegetatív idegrendszer aktivitásának szubjektív kísérőjelenségei Specifikus érzések specifikus hatást gyakorolnak a belszervekre; tartós hatás szövetkárosodást okoz A pszichoszomatika két ellentétes koncepciója