Társadalmi normák az egészségügyben - etika

1. Társadalmi normák az egészségügyben - etika - vázlat - SE-ETK Társadalomtudományi Intézet Dobos Attila

2. Tartalom • Bevezetés, etikai alapfogalmak, • Normatív etikai irányzatok • Bioetika alapelvei • Kegyes hazugság • Szerv- és szövettranszplantáció

3. Az etika, erkölcs, (ethosz), éthosz, morál, (mos), moralitás fogalmai erkölcs – az ember magatartását meghatározó normák, magatartási minták összessége, melyet az adott közösségben kötelező érvényűnek tekintenek éthosz – az erkölcsi magatartás azon megjelenési formája, mely tudatosan vállalt jóra, erényesre való törekvést jelenti morál = erkölcs; moralitás – az egyén erkölcsi arculatának jellemzésére használjuk

4. Deskriptív etika (erkölcs vizsgálata tud-os módszerekkel) • Erkölcsszociológia – a társadalom erkölcsi életének tényei érdeklik, a hirdetett és gyakorolt erkölcs tényleges leírása • Erkölcspszichológia – az erkölcsi normák tanulása és interiorizálódása az egyedfejlődés folyamán – T. Parsons (1902-1979) • normatív etika – A kell-el foglalkozik a van-nal szemben – preskriptív • általános • alkalmazott (kb. 1960-as évektől)

5. metaetika – analitikus etika - az etika ismeretelmélete, alapjait, előfeltevéseit vizsgálja, fő kérdései: • Mi az erkölcs? • Mit jelent a jó, rossz, helyes, helytelen, stb.? • Van-e az erkölcsi ítéleteknek igazságértékük?

6. Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika. • Bioetika – alkalmazott normatív etika: a modern biológia és orvostudomány által felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus filozófiai vizsgálataként határozható meg. • Orvosi etika – „kódexetika”, 60-as évektől változás • Egészségügyi etika – szakági etika, mint pl. klinikai etika, nővéretika, stb.

7. Az etika/erkölcs és a jog kapcsolata • Homogén társadalmakban mindkettő „nomosz”. • Természetjogi álláspont • Arisztotelész, H. Grotius (1583-1645), S. von Pufendorf (1632-1694) • Természeti, isteni eredetű erkölcsi törvény • 1948: WMA Genfi Deklaráció – „emberiesség törvényei” • Jogpozitivista felfogás • J. Bentham (1748-1832), J. Austin (1790-1859), Hans Kelsen (1881-1973) • Erkölcs és jog nem esik egybe, az erkölcstelen törvény is érvényes törvény • Demokrácia?

8. Az etika/erkölcs és a jog kapcsolata • A jog az erkölcsösség minimuma – polgári engedetlenség • A jog az erkölcsösség maximuma – kiskapuk, ügyeskedés

9. Az etikai érvelés • Tényítélet • Értékítélet • Fogalom • Az egyet nem értés három forrása: • Tényítéletekben nem értenek egyet • Fogalmi kérdésekben nem értenek egyet • Értékítéletekben nem értenek egyet • Erkölcsi axiómák, abszolút vagy plurális erkölcsi rendszerek

10. A leggyakoribb érvelési hibák • Az értékítéletek tényekkel való cáfolata • Empirikus és fogalmi kérdések összekeverése • Bizonyítás a bizonyítandóval • Eleve feltételezés • Önkényes fogalom-átértelmezés (nagy tudós, tapasztalt orvos, tisztességes ember) • A vélemény keletkezésének oka és igazságának összekeverése. • Ad hominem típusú érvelés • Tekintélyérvek – szakértelem generalizálódása • Hamis általánosítás • Az egyik premissza elhallgatása

11. A bioetika szerepe egy pluralista társadalomban • Ha nem is tud egyetlen helyeset – ki tud zárni a felmerülők közül olyat, ami erkölcsileg elfogadhatatlan • Megfelelő procedúrák (eljárási szabályok kidolgozása) – adott esetben nem azt mondja meg mi a jó megoldás, hanem, hogy milyen módon, eljárással lehet / kell a dilemmát megoldani, hogy az erkölcsileg elfogadható legyen.

12. Normatív etikák - Deontológiai elméletek - Konzekvencionalista (teleológiai) elméletek - Aranyszabály

13. Deontológiai elméletek • Fiat justitia, pereat mundus • Több lehetséges megoldás • Karamazov testvérek: ha az egész világ békéjének, nyugalmának s minden ember végső boldogságának eléréséhez szükséges és elegendő lenne 1 kisgyermek megkínzása, akkor sem szabadna megtenni

14. Deontológiai elméletek • Kettős hatás elve: • A tett morálisan jó • Csak a jó következményt akarja megvalósítani, a rossz tehát nem szándékolt • A rossz következmény nem eszköz a jó következmény eléréséhez • A létrehozott jó nagyobb, mint az okozott rossz. E feltételek fennállása esetén fogadható el morálisan helyesnek a tett.

15. Konzekvencionalista (teleológiai) elméletek • Minden emberi érdek pártatlan figyelembevétele a legfőbb erkölcsi érték • Egyetlen elfogadható megoldás • Értékelmélet • Helyes cselekvést leíró elmélet

16. Értékekben különböző - hedonista - eudaimonikus Kinek a számára maximalizálja a jót? - etikai egoista - összes érző lény - utilitarista

17. Utilitarizmus - Jeremy Bentham (1748-1832) Önérték : öröm etikai hedonizmus (kvantitatív) - John Stuart Mill (1806-1873) Önérték : boldogság „Jobb elégedetlen Szókratésznek lenni, mint elégedett ostobának.” (kvalitatív)

18. Utilitarizmus • Preferencia-utilitarizmus: Cselekedj úgy, hogy minden döntésednél a lehető legtöbb ember legtöbb kívánságát elégítsd ki! • Érdek – utilitarizmus: Cselekedj úgy, hogy minden döntésednél a lehető legtöbb ember legtöbb érdekét szolgáld!

19. Utilitarizmus • Tett- és szabály utilitarizmus

20. Aranyszabály elve: • Máté 7:12 • „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük.”

21. G. Bernard Shaw (1856 – 1950) • Ne tedd másokkal azt, amit kívánsz, hogy mások tegyenek teveled, mert lehet, hogy nekik más az ízlésük.

22. Az bioetika alapelvei (principalizmus) • Autonómia tiszteletének elve • A „Ne árts!” elve • A jótékonyság elve • Az igazságosság elve

23. Autonómia tiszteletének elve Autonóm ember: külső és belső kényszer nélkül szabadon képes mérlegelni cselekvési alternatívák között, s ehhez képest megfelelően cselekedni.

24. Autonómia tisztelete • gondolkodás • akarat autonómiája • Cselekvés • Az autonóm személy önérték, öncél – nem szabad puszta eszközként bánni vele.

25. J. S. Mill: autonóm ember autonóm döntése kizárólag mások védelme érdekében korlátozható • sokszor szembekerül a többi elvvel, pl. a jótékonyság elvével: eutanázia (Hippokratésznál még az orvosi érdek az erősebb, ma az autonómiáé) • Az autonómia tiszteletéből következik a tájékozott beleegyezés elve

26. A „Ne árts!” elve PRIMUM NON NOCERE! • E század második feléig ez volt a legfontosabb elv…..azonban ez az elv betarthatatlan

27. Haszon - kár arány maximalizálására kell törekedni. • Hogy mi ez pontosan, azt a beteg joga eldönteni  Tájékozott beleegyezés

28. Kétféle modell: • Megbízási szerződés • Eredményfelelősségi szerződés - Minél inkább az orvostól függ az eredmény elérése, annál inkább tehető felelőssé. Ez azonban vitatott.

29. A jótékonyság elve - pozitív jótékonyság: • előzd meg a rosszat • szüntesd meg a rosszat • tegyél jót • hasznosság elve • előre fel kell becsülni a következményeit – haszon/kár arány

30. Kötelesség-e a jótékonyság? Mindenki legalább tisztességes szamaritánus legyen ! Az orvos jótékonysági kötelessége sokkal nagyobb, mint az átlagembereknek

31. Az igazságosság elve • Hogyan kell a társadalomban a hátrányokat/előnyőket elosztani? • Igazságos, ha mindenki azt kapja, ami neki jár • formai : az igazságosság azt követeli, h az egyenlőkkel egyenlően, az egyenlőtlenekkel pedig lényeges egyenlőtlenségeik arányában egyenlőtlenül bánjanak. (Arisztotelész)

32. Tartalmi: megmondja, mely tulajdonságok egyenlőtlensége számít. • mindenkinek egyenlően • mindenkinek szükségletei szerint • mindenkinek szorgalma, erőfeszítései szerint • mindenkinek teljesítménye szerint • mindenkinek érdemei szerint • mindenkinek a piac törvényei szerint

33. John Rawls és igazságosság-elmélete: milyen elvek alapján kell elosztani a jogokat és kötelességeket, előnyöket, hátrányokat. • Az a társadalom igazságos, melynek szabályait, intézményeit, erkölcsi és jogi elveit, szabad, a többiekkel egyenlő helyzetben lévő, önérdeküket követő racionális emberek önként elfogadnák.

34. John Rawls (1921-2002)

35. Rawls megoldása – Original position – tudatlanság fátyla – random sorsolás

36. 1. elv: minden embernek a szabadságjogok legkiterjedtebb rendszerével kell rendelkeznie, míg összeegyeztethető a másokéval • 2. elv: társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csak, akkor engedhetőek meg :

37. ha ez a legrosszabb helyzetűek számára a legelőnyösebb • ha az egyenlőtlenségek olyan hivatalokhoz, pozíciókhoz kötődnek, melyeket mindenki betölthet

38. prioritási szabály: ez 1 elv előnyben részesítendő a 2-al szemben • prioritási sz.: bármely esélyegyenlőtlenség csak akkor engedhető meg, ha növeli a kevesebb eséllyel rendelkezők esélyeit

39. Kegyes hazugság

40. Érvek mellette • Hasznos, mert nem árt • Biztos diagnózis, mint illúzió • A beteg igazából megnyugtatást vár

41. Deontológiai ellenérv • A beteg alapvető emberi joga tudni saját állapotáról – tájékozott beleegyezés elve Ez az érv a mértékadó!

42. Utilitarista érvek • Együttműködési hajlandóság • Anyagi kár • Halál előtti áttekintés • Orvosok szavahihetősége • Gyors lelepleződés • Rokonok, családok érdeke is • „optikai csalódás”

43. Elisabeth Kübler-Ross : modern thanatológia – fázisok: • Elutasítás • Düh • Alkudozás • Depresszió • Belenyugvás

44. A fontos hogy a beteg ÉS a család lehetőség szerint együtt haladjon végig ezeken a fázisokon, melynek eredményeként képessé válnak elengedni szerettüket. • Így elkerülhető olyan traumák kialakulása, melyek az itt maradottak életét évtizedeken keresztül megkeseríthetik.

45. Szerv- és szövettranszplantáció • Pótlási lehetőségek: • Műszervek • Állati szervek (állatjogok?) • Élő / (agy)halott emberből

46. Problémák: • Művese gépek kapacitása (50 % helyett kb. 25 % transzpl.) • GDP és a dialízis aránya • Kelet-Közép Európában 40%-a a ny-inak

47. Élő emberből kivét = a donor önkéntességének problémája • Primum non nocere! • Totalitás elve (szomatikus vs. pszichés ) • Genetikai rokonra korlátozódik (társi. szabályozás – szervkereskedelem)

48. Tom és Jerry Strunk esete • Iker kislányok esete • WHO -1991 • Magyar tv-ek. Csak cselekvőképes adományozhat, ill. kiskorú, ha egyenesági rokon

49. Kérdések: önként? • Audrey Poland esete • Hazudós apa esete > • Th. Nagel – „morális szerencse” fogalma • Modern orvostudomány – csapdahelyzet – paternalisztikus (v)iszony?

50. HALÁL • Történet • Agyhalál – harvardi agyhalál – egész agyhalál koncepció • 1959 • Megállapítás kérdései