1 / 24

A FIZIKA TÖRTÉNETE

A FIZIKA TÖRTÉNETE. 2004/2005 . tanév II. félév. A fizika története. A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában (ion iskola, püthagoreusok, eleai iskola, atomisták, Arisztotelész). A fizika története. AZ ATOMISTÁK Előkészítők: Empedoklész Anaxagórász

vern
Télécharger la présentation

A FIZIKA TÖRTÉNETE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  2. A fizika története A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában (ion iskola, püthagoreusok, eleai iskola, atomisták, Arisztotelész) A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  3. A fizika története AZ ATOMISTÁK Előkészítők:Empedoklész Anaxagórász Megalapító:Leukipposz Fő képviselők:DEMOKRITOSZ EPIKUROSZ A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  4. A fizika története A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  5. A fizika története EMPEDOKLÉSZ (Kr.e. 495 - Kr.e. 435)? Arkhé: négy őselem föld, tűz, víz, levegő A változás: az őselemek egyesülése és felbomlása A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  6. A fizika története Végtelen sok őselem van: spermata (chremata) vagy más néven: HOMOÖMÉRIA (Arisztotelész alapján) A káoszból kozmosz (rend) lesz A nusz (nous) – ész, értelem szerepe ANAXAGÓRÁSZ (Kr.e. 500 – Kr.e. 428) A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  7. A fizika története Leukipposz és Demokritosz A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  8. A fizika története DEMOKRITOSZ (Kr.e. 460 – Kr.e. 370) Létezik az űr, a vákuum Ebben a végtelen semmiben, az űrben végzik örök mozgásukat az anyag parányi, tovább már nem osztható (a-tomon), de egyszersmind elpusztíthatatlan részei, az ATOMOK Az űr minden irányban végtelen, NINCS FENN és LENN A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  9. A fizika története Az atomok különböznek: • Nagyságban • Alakban • Helyzetükben • Elrendeződésükben Végtelen kicsinyek, szemmel nem láthatóak A lélek atomjai finomak, simák és gömbölyűek A tűz atomjai élesek, szúrósak A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  10. A fizika története Az űrben zuhannak az atomok A nehezebbek a könnyebbeket utolérik, ütköznek, megszűnik az egyenes vonalú mozgás, átcsap örvénylő mozgásba, létrejönnek a különböző világrendszerek „Minden bizonyos okból és szükségszerűségből történik.” Ez a MECHANIKAI DETERMINIZMUS. (kiteljesedés NEWTON-nál) A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  11. A fizika története A legnagyobb erkölcsi érték: • NYUGALOM • DERŰ Emiatt Demokritoszt a NEVETŐ filozófusnak isnevezik A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  12. A fizika története EPIKURUSZ (Kr.e. 341 – Kr.e. 270) Epikurosz nézeteiről a legjobb forrás: TITUS LUCRETIUS CARUS (római költő, Kr.e. 94 – Kr.e. 51) DE RERUM NATURA (A TERMÉSZETRŐL; verses tanköltemény) Az atomok örök mozgása a szakadatlan zuhanás a végtelen űrben. Az atomoknak van súlyuk. Az atomok időnként, önkényesen irányt változtatnak. Ez a deklináció. A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  13. A fizika története A séma tehát: esés - irányváltoztatás (deklináció) - összeütközés - társulás - keletkezés - teremtés Az atomok összekapcsolódása sűrű: kő, vas ritka: levegő, napfény Illusztráció: parányi porszemek tánca a sötét szobába, keskeny résen besütő napfényben (Brown-mozgás) Az atomok sebessége nagyobb a fény sebességénél A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  14. A fizika története ARISZTOTELÉSZ A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  15. A fizika története Sztageira Athén A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  16. A fizika története ARISZTOTELÉSZ életének főbb állomásai Kr.e. 384-ben Sztageiroszban született (ezért egyesek Ho Sztageiritész-nek is hívják) Apja: NIKOMAKHOSZ (Amyntas macedon király háziorvosa) Kr.e. 367-ben Athénbe megy a platóni Akadémiára Atarneusz, Mütiléne (Leszbosz szigete) 343-ban Nagy Sándor (a későbbi II. Philipposz) nevelője lesz) Platonról: „Szeretem Platónt, de még jobban az igazságot.” A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  17. A fizika története 335-ben Athénban megalapítja saját iskoláját, a LÜKEION-t (Peripateteikus iskola) 323-ban (Nagy Sándor halála után) megvádolják: „megsértette az isteneket, nem vallásos.” Politikai per készül ellene 322-ben Khalkisz-ra megy (Euboia szigete), ott hal meg A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  18. A fizika története Arisztotelész művei Metafizika általános filozófiai, lételméleti, gnoszeológiai és (részben) logikai nézeteit tartalmazza, filozófiatörténeti alkotásnak is tekinthető Fizika általános filozófiai nézeteit írja le Politika Társadalomelméleti modell Poétika irodalmi-művészeti anyag, esztétikai alkotás A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  19. A fizika története Arisztotelész művei Nikomakhoszi etika Eudémoszi etika Nagy etika erkölcsi tárgyú művek Rhétorika a szónoklás tudománya A lélekről az emberi pszicikum elemzése A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  20. A fizika története Arisztotelész művei Parva naturalia Az állatok történetéről Az állatok részeiről Az állatok keletkezéséről a biológia tudományának megalapozása Organon a logika tudományának megteremtése Az égboltról A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  21. A fizika története A mozgások osztályai Arisztotelész szerint • Az égi szférák mozgása örök rend szerint, tökéletes pályán - egyenletes körmozgás (egyenletes körmozgásokból összetehető) • Földi mozgások • Az élőlények mozgása • A természetes mozgás (a megzavart rend helyreállítása) a súlyos test lefelé eseik a könnyű test felfelé mozog • Kényszerített mozgás - minden mozgáshoz valamilyen ható okra (erőre) van szükség A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  22. A fizika története Sebesség ~ hatóok / ellenállás v~ F/R A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  23. A fizika története A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

  24. A fizika története A világ lényegére vonatkozó eéképzelések az antik természetfilozófiában

More Related