1 / 16

A társadalmi- és területi egyenlőtlenségek szerepe a térbeli szegregációban

Felelő(s) Közösségek Nemzetközi Konferencia, Pécs, 2013. 05. 23. A társadalmi- és területi egyenlőtlenségek szerepe a térbeli szegregációban. Boros Julianna egyetemi tanársegéd PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék. Tények vagy kérdések?.

yepa
Télécharger la présentation

A társadalmi- és területi egyenlőtlenségek szerepe a térbeli szegregációban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Felelő(s) Közösségek Nemzetközi Konferencia, Pécs, 2013. 05. 23. A társadalmi- és területi egyenlőtlenségek szerepe a térbeli szegregációban Boros Julianna egyetemi tanársegéd PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

  2. Tények vagy kérdések? • A társadalmi egyenlőtlenségek térbeni megjelenési formája a lakóhelyi szegregáció. Egyenlőtlenségek dimenziói: jövedelmi, oktatási, foglalkoztatási,egészségügyi, etnikai, területi • A lakóhelyi szegregáció nem oka, hanem következménye a társadalmi egyenlőtlenségeknek !!!?

  3. Kutatói kérdés Kérdés: Valóban a cigány lakosság beköltözése a fő oka annak, hogy elköltöznek a településről a korábban több generáción keresztül is ott élő nem cigány családok? Válasz: NEM, legalábbis a vizsgált területeken (sellyei kistérség vajszlói „mikrotérség”)

  4. A politikai akarat és döntéskényszer hatásai ELŐZMÉNYEK A településrendezési, - fejlesztési tervek már az 1950-es évektől kezdődően gazdaságosan üzemeltethető települések fennmaradásáról és a kistelepülések elsorvasztásáról szóltak. 1971 – Országos településhálózat-fejlesztési Koncepció Jóváhagyta és felerősítette az 1960-as években elindított folyamatot (TSZ, Tanács összevonások, isk. körzetesítés) Baranya megye az OTK utasításait betartotta, sőt súlyosbította -> létrehozta az „életképtelennek tartott és ezért megszüntetésre ítélt települések listáját”

  5. Infrastrukturális fejlesztések tiltása, forrás megvonás, gazdasági központosítás, a „centrumközség-logika” eredményeként a kistelepülések funkciói (gazdasági: TSZ, munkahelyek, társadalmi: óvoda, iskola, tanács összevonás) fokozatosan megszűntek. Mindezek következménye: munkahely hiány, rossz gazdasági helyzet, rossz társadalmi helyzet, SZEREPKÖR NÉLKÜLI TELEPÜLÉSEK csökkenő/alacsony ingatlanárak

  6. Munka hiánya –> megüresedő házak –> alacsony ingatlan árak –> a hátrányos helyzetű, szegény családok számára vonzó lehetőség. • Nagyobb településeken/városokban élők rendszerváltáskor munkahely elvesztés – nem tudtak piaci áron ingatlanhoz jutni, bérlakások számának csökkenése • Az egykori cigánytelep lakói közül is sokan költöztek be (támogatott lakáshitelek) a falvakba. Ezzel lehetőséget teremtettek az ott élő nem cigány családoknak az elköltözésre!

  7. döntéseket a megyei járási tanácsok a pártbizottságok jóváhagyásával születtek (szerepkör nélküli települések nem részesültek forrásból) • közlekedési vasúthálózat felszámolása történt • munkahelyek-, foglalkoztatók megszűnése • a magasabb iskolai végzettségű lakosok, szellemi foglalkozásúak elvándorlása A közösségi szervező erők elhagyták a települést -> a falu közössége „szétesett”. A beköltözök: tradicionális szegénycsoportok voltak (pl. szakképzetlen mg-i bérmunkások

  8. Helyben maradt egy szűk „elit” vezető pozíciót töltenek be a falu társadalmában. • Generációk óta a településen élnek (vezetők)– „örökölt társadalmi pozíció” • (köz)tisztséget látnak el – polgármesterek, jegyzők, hivatalnokok • A helyi „közösség”/lakosság számára nyújt piaci szolgáltatásokat – vállalkozó pl. bolt, kocsma • „gazda” aki örökölt, vagy kapott (kárpótlás), vásárolt földeken családi vállalkozást működtet – kisebb településeken a legnagyobb foglalkoztató

  9. Sellyei kistérségForrás: www.sellyeikisterseg.hu

  10. Mikro-kutatás 2009. szeptember Kvalitatív és kvantitatív módszerekkel Vajszlói-mikrotérség (13 település), Strukturált interjúk készítése polgármesterekkel, jegyzőkkel (15 db interjú) Dokumentum elemzés Kutatói kérdések: Milyen gazdasági-, társadalmi helyzetben voltak/vannak a sellyei kistérségben lévő települések? Milyen okai lehetnek a települések helyzete közötti különbségeknek? Milyen összefüggések találhatóak a települések funkcióvesztése és a szegregáció között?

  11. Eredmények A TSZ-központok és a tanácsközpontok megszűnésével kialakult helyzetben a településeket területi tagolódásuk alapján fejlettségi kategóriákba, összesen 4 típusát különböztethetjük meg: Fejlődő szeglet: azon települések, melyek az elmúlt években különböző fejlesztésekben részesültek, s láthatóan a település számára szükséges beruházások – pl. közművesítés - megtörténtek (Sámod, Adorjás, Kisszentmárton, Baranyahídvég) Lemaradó települések: a 13 település közül 3 település korábban (1990-es évek előtt) funkcionálisan vezető szerepet töltött be, napjainkra viszont elvesztette központi szerepét, a termelőszövetkezetek, a helyi tanácsok és az oktatási intézmények megszűnése miatt. (Vejti, Kóros, Zaláta) „Gettósodó” települések: kutatásom során azon településeket soroltam e csoportba, , melyek korábban nem rendelkeztek központi funkcióval, központi települések függésében éltek, majd a központi szerepét elvesztő település hanyatlásával párhuzamosan a település szegregációja súlyosbodott, és konzerválódott a szegénység és a kirekesztettség. A fejlesztések elmaradtak. (Hirics, Lúzsok, Piskó) Stagnáló települések: elöregedő települések, ahol a népesség aránya évről-évre csökken, a cigány lakosság aránya elenyésző, jellemzően a település minimális működéséhez szükséges feltételek megteremtése a cél, fejlesztésben nem gondolkodnak, csak a legszükségesebb tevékenységeket és feladatokat vállalja fel az önkormányzat. (Páprád, Kemse)

  12. A cigány népesség aránya a településeken nagyon differenciált Sámod-10%, Adorjás- 60%, Kisszentmárton - 40%, Baranyahídvég-50%, Vejti – 25%, Kóros – 50%, Zaláta – 25%, Hirics – 80%, Lúzsok -70%, Piskó-90%, Páprád és Kemse 10% alatti. • 6 A polgármesterek által becsült arányszám

  13. Eredmények A település fejlettségi mutatójában a legnagyobb szerepet feltételezésem szerint a „vezető” (a polgármester) személye és a „vezető” vagy „elit” csoport tevékenysége illetve a helyi társadalom (közösség) érdekérvényesítő szerepe játssza. E tekintetben is sikerült alapvető kategóriákat meghatározni, melyek jól szemléltetik azokat az alternatívákat, ahol a 3 szereplő érdekeinek egyezése vagy ütközése különböző eredményeket hoz a fejlesztések tekintetében. • „Összefogás” • „Kilátástalanság” • „Státusz szerzés/megtartás”

  14. Eredmények PROBLÉMÁK • Munkanélküliség • A második gazdaság hiánya • Konfliktusok, erőszak a településen • Polgármesterek – helyi vállalkozók • Uzsora

  15. Eredmények ALTERNATÍV „MEGOLDÁSOK” • Közmunka program • „Munkaügyis” képzések • Település őr foglalkozatása • Taktikák és technikák a romák beköltözésének megelőzésére, megakadályozására • Kamera az iskolában • Pályázatok – EU-s források, Ős-Dráva program

  16. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! boros.julianna@pte.hu 06/70/601-5329

More Related