mechanika ter letei n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Mechanika ter ületei PowerPoint Presentation
Download Presentation
Mechanika ter ületei

play fullscreen
1 / 44

Mechanika ter ületei

182 Views Download Presentation
Download Presentation

Mechanika ter ületei

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Mechanika területei • Statika: Megmerevített szerkezetekben a ráható erőkből keletkező igénybevételek számítása • Szilárdságtan: Az igénybevételekből a keresztmetszetekben keletkező feszültségek, alakváltozások meg-határozása • Dinamika: Mozgások jellemzése

  2. Dinamika • Kinematika: A mozgások leírásával foglalkozik. A mozgások okával (erők) nem foglalkozik • Kinetika: A mozgások okaival foglalkozó tudomány

  3. Kinetika

  4. Definíció A testekre ható erők hatásaival a kinetika foglalkozik. Erő olyan hatás, ami a testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti vagy alakváltozást okoz.

  5. Newton törvényei • I. Minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg a külső erő nem kényszeríti mozgási állapotának megváltoztatására. Tehetelenségi törvény • II. (dinamika alaptörvénye). A testre ható erő (F) egyenes arányos a általa létrehozott gyorsulással (a), az arányossági tényező a test tömege (m) F=m a • III. (hatás – ellenhatás). Ha egy testre egy másik test erőhatást fejt ki, akkor ezzel egyidejűleg mindig fellép egy vele egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú erő lép fel. • IV. (erőhatások függetlensége) ha egy testre egyidejűleg több erő hat, akkor együttes hatásuk egyetlen erővel az eredő erővel is helyettesíthető. Az eredő erő az egyes erők vektori összege

  6. Tömeg • Teljes testtömeg • Zsírtömeg (vízbemerülés, bőrredő mérés, bioelektromos impedencia mérés) • Zsírmentes testtömeg • Teljes izomtömeg (képletek) • Testtömeg-index (BMI kg/m2)

  7. Súlypont Az a pont, melyet alátámasztva nyugalomban marad a homogén gravitációs térben (Borelli)

  8. Test súlypontjának meghatározása

  9. Történeti áttekintés • Borelli (mérleg) • Weber testvérek (pont alátámasztás) • Tetem (testszegmentum) tanulmányok: • Harless: 18 szegmentum súlypontja kiegyensúlyozással, térfogat vízbemerítéssel • Braune, Fisher (Meeh): ízületi forgáspontokon szétszedett tetemeken meghatározta a súlypontot, tömeget, térfogatot • Fisher: tehetetlenségi nyomatékok meghatározása • Dempster: űrkutatás, sportolók • In-vivo vizsgálatok: • Steinhaus: Borelli elve, de szegmentumokra • Bernstein: reakcióerő méréssel

  10. Reakcióerő mérés (súlypont) meghatározás egy dimenzióban I. Ángyán: Az emberi test mozgástana Sy1 meghatározása Deszka súlypontjának helye = mérlegen mért súly (Sy1) x hossz / deszka súlyával

  11. Reakcióerő mérés (súlypont) meghatározás egy dimenzióban II. Ángyán: Az emberi test mozgástana Sy2 meghatározása Ember súlypontjának helye = [(mérlegen mért súly (Sy2) x hossz)-(Sy1 x l)]/ deszka súlyával

  12. Reakcióerő mérés (súlypont) meghatározás két dimenzióban Ángyán: Az emberi test mozgástana

  13. Analitikus, szegmentációs módszer Legjobban elterjedt, mozgáselemzésekből számolt Elvi alapja: súlypontban a testre ható erők forgatónyomatéka zérus Lépések: Kimerevítés Szegmentumokra való osztás (merev testek) Szegmentumok modellezése, rész-szegmentumok súlypontjának helye (modellek)

  14. Módszerek I. Hanavan: • Mértani testekkel közelíti • Egy dimenziós méréssel egyes szegmentumok meghatározása (végtagokat tudja pontosan meghatározni) Ángyán: Az emberi test mozgástana

  15. Módszerek II. Dempster: • Hasonlító szegmentumok Ángyán: Az emberi test mozgástana

  16. Meghatározás Ángyán: Az emberi test mozgástana

  17. Erő Erő (testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti, vektor): • Belső erő: • Külső erő: • Erők összegzése (síkban paralelogramma módszer) • Nehézségi erő

  18. Erő Erő (testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti, vektor): Belső erő: • Csillószőrös, ostoros mozgás • Almeoboidmozgás (kémiai ingerek) • Izommozgás (forgatónyomaték)

  19. Izomerő Maximális izomerő (legnagyobb erő) • Életkor • Nem • Oldalkülönbség • Ízülethelyzete • Motiváció • Edzettség

  20. Külső erők Nehézségi erő (súlypontban hat) Súrlódási erő (tudjunk járni kell) Közegellenállás (kölcsönhatás a test és a közeg között, ellentétes irányú) • Alak • Terület • Sűrűség • Sebesség (négyzetes)

  21. Anatómiai alapismeretek

  22. Irodalom Előadások

  23. Az emberi test síkjai Középpont: S2 vagy köldök vagy Ángyán: Az emberi test mozgástana

  24. Mozgásminták

  25. Definíciók Az izmok csoportosan működnek Az izomműködés egy, de általában több izom mozgatásában nyilvánul meg (agonista-antagonista izmok) Mozgásminta: adott mozgást létrehozó izmok térben és időben összerendezett működése Elemi: egy ízület adott irányban végzett mozgatása, végrehajtó izmok térben és időben egymást követő aktiválása genetikailag meghatározott Összetett: elemi mozgásmintákból épül fel, aktiválási sorrend mozgástanulás során alakul ki Mozgáskészlet: elemi és összetett mozgásminták összessége, tanulással bővíthető

  26. Izomtónus Izmok mindig feszített állapotban vannak, ez az izomfeszülés az izomtónus (Galeneusz) Egyensúlyi hossz: izom feszülése nulla (kivett izom hossza) Nyugalmi hossza: az a hosszúság, amiből a legnagyobb aktív feszülés érhető el Feszített hossz (nyúlás, rövidülés): a legnagyobb aktív feszüléskor az izom hossza Izomtónus változhat: • Idegállapot • Hormonális állapot • Betegségek

  27. Mozgásformák Testtartás Helyzetváltoztatás Helyváltoztatás

  28. Testtartás Definíció: az egész test vagy egyes testrészek egymáshoz viszonyított térbeli helyzetének megtartását. Törzs és izmainak meghatározó szerepe Típusai: • Állás • Ülés • Fekvés

  29. Testtartás - Állás • Függőleges testhelyzet (evolúció) • Tartóoszlop a gerinc (négyes görbület) Ángyán: Az emberi test mozgástana

  30. Testtartás - Állás Keletkező igénybevételek: • Nyomóerő • Nyíróerő (porckorong, csigolyaívek)

  31. Testtartás - Állás A test hossztengely: • Sarokfelé elcsúszik • „Nagy has” problémája • Boka-átadási pont - ív

  32. Testtartás - Állás Teherátadás a lábon (kettős görbület): • Lúdtalp • Harántsüllyedés

  33. Testtartás - Ülés Szerepe fokozódik Ergonómiailag helyes ülés Fej előre hajtása

  34. Testtartás - Fekvés Legkisebb terhelés Megfelelő alátámasztás Izmok elernyedésének fokozása Porckorong feltöltődése Csípőízület optimális helyzetének biztosítása

  35. Helyzetváltoztatás Definíció: a test egyes részeinek egymáshoz viszonyított helyzete változik meg (súlypont mozgása minimális) Típusai: • Beszéd (hangképzés, artikuláció, testbeszéd) • Kézzel végzett mozgások (írás) • Karemelés • Lábemelés

  36. Helyváltoztatás Definíció: A test súlypontja nagymértékben elmozdul a globális koordináta rendszerben, azaz az egész testnek a tér valamely pontjához viszonyított helyváltoztatása • Típusai: • Járás • Futás • Megállás • Sportmozgások

  37. Járás Leggyakoribb helyváltoztató mozgás Típusa: • Séta (van kettős támaszfázis) • Nincs kettősfázis (kivitelezhetetlen) • Futás (Van repülő fázis, azaz van olyan pillanat, amikor egyik láb sem érintkezik a talajjal) Motoros, ciklikus viselkedés Befolyásoló tényezők: • Alkat (testméretek) • Tanulás (kisgyermekkor vagy újratanulás) • Hangulat (központi idegrendszer izgalmi állapota) • Központi idegrendszeri elváltozások • Ortopédiai elváltozások

  38. jobb láb jobb láb jobb láb jobb láb támaszfázis támaszfázis lendítő fázis lendítő fázis gyorsító lassító kettős támasz támasz egyláb egyláb támasz támasz kettős támasz támasz első első második második gördülés gördülés gördülés gördülés középső sarok sarok teljes teljes sarok sarok lábujj lábujj sarok sarok ütés ütés talp talp felemelés felemelés felemelés felemelés ütés ütés Járás szakaszai

  39. Járás Ciklikus, szimmetrikus mozgás, mert egyes szakaszai pontosan ismétlődve követik egymást. Járáselemzés alapjai: • lépésciklus, ami a végtag teljes mozgásperiódusa, azaz a végtag sarokütésétől a következő sarok-ütéséig tart, szakaszai: • Támaszfázis (támaszkodási fázis) • Lendítő fázis (lengési fázis) • lépés, ami az egyik végtag sarok-ütésétől a másik végtag sarokütésig tart [Szendrői M (szerk): Ortopédia]

  40. Járás kinematikai jellemzése Távolság-idő paraméterek: • Lépéshossz • Lépésciklus hossz • Lépésszélesség • Lépésciklus szélesség • Szakaszok időbeni hossza Lépés szélesség Lépésciklus szélesség Lépés hossz Lépésciklus hossz

  41. Járás kinematikai jellemzése Szögjellegű paraméterek: • Boka, térd, csípő különböző síkokban mérhető szögei (vetített szögek) • Testszegementumokat jellemző vektorok egymással bezárt szögei (relatív szög) 180+b 180-a Térdszög Csípőszög

  42. Járás kinematikai jellemzése Szögjellegű paraméterek: • Egyes szegmentumoknak a globális vagy a szegmentumhoz rögzített lokális koordináta rendszer tengelyeivel bezárt szöge (Euler szögek) (abszolút szögek) g Comb szöge

  43. Járás kinetikai jellemzése A reakcióerő időbeni változása F1: Sarokütéskor F2: Teljes talp F3: Sarok felemelésekor

  44. Járásmód A járás egyénre jellemző kivitelezése: • Egyensúly megtartása • Két oldal közötti koordináció • Járás ritmusának megtartása (közel azonos ismétlés)-járásszabályosság