Download
fizika n.
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
FIZIKA PowerPoint Presentation

FIZIKA

345 Views Download Presentation
Download Presentation

FIZIKA

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. FIZIKA A NYOMÁS

  2. A nyomás fogalma • Jelentése: az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy mekkora az egységnyi felületre jutó nyomóerő. • Jele: p • Növelése: • Nyomóerő növelése • Nyomott felület csökkentése • Mértékegysége: pascal [N/m²] • Kiszámítása: nyomás= nyomóerő/nyomott felület p=Fny/A

  3. A nyomás fogalma

  4. A hidrosztatikai nyomás • Jelentése: a folyadék súlyából származó nyomás. • Nagysága (annál nagyobb, minél nagyobb…): • …a folyadékoszlop magassága • (azonos magasság esetén)…a folyadék sűrűsége • Mérése: manométerrel • A hidrosztatikai nyomás egy adott folyadékban, ugyanolyan mélységben minden irányban egyenlő. • Törvény: nyugvó folyadékban a külső nyomás a folyadékban mindenhol ugyanannyival növeli meg az ott levő hidrosztatikai nyomást. (Pascal törvénye)

  5. A hidrosztatikai nyomás manométer

  6. A gázok nyomása • Légnyomás: levegő súlyából származó nyomás. • A légköri nyomás átlagos értéke a tengerszint magasságban 100kPa • Mérése: barométerrel • A tengerszint feletti magasság növekedésével a légnyomás nagysága csökken (fordított esetben nő). • A légnyomás függ a levegő páratartalmától is.

  7. A gázok nyomása Torricelli

  8. Közlekedőedények, hajszálcsövek • Közlekedőedény: az a felül nyitott edény, amelynek szárai alul úgy vannak összekötve, hogy egyikből a másikba a folyadék szabadon áramolhat. A közlekedőedény minden szárában a nyugvó folyadék felszíne ugyanabban a vízszintes síkban van. • Hajszálcső: a kis belső átmérőjű cső. • Hajszálcsövesség: ha a közlekedőedény ágai között hajszálcsövek is vannak. Ekkor a folyadékfelszínek nem ugyanabban a vízszintes síkban helyezkednek el.

  9. Közlekedőedények, hajszálcsövek Minél vékonyabb a hajszálcső, annál magasabb benne a víz felszíne, és annál alacsonyabb a higanyé Közlekedőedény

  10. A felhajtóerő • A folyadék a benne lévő testre felfelé irányuló erővel hat. Ezt az erőt felhajtóerőnek nevezzük. • Törvény: Minden folyadékba, vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat. A felhajtóerő egyenlő nagyságú a test által kiszorított víz súlyával. [Arkhimédész törvénye] • Felhajtóerő= gravitációs erő-tartóerő

  11. A felhajtóerő Arkhimédész

  12. Testek úszása, lebegése és elmerülése • Elmerülés: egy test akkor merül el egy folyadékban, ha: a test sűrűsége nagyobb, mint a folyadék sűrűsége • Lebegés: lebegéskor a test sűrűsége = a folyadék sűrűségével. • Úszás: egy nyugalomban lévő tömör test csak akkor úszik egy folyadék felszínén, ha sűrűsége kisebb, mint a folyadék sűrűsége.

  13. Testek úszása, lebegése és elmerülése

  14. VÉGE Készítette:Juhos Dóra 7.a 2009