1 / 30

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc. A munkatudományok célja, feladata. 91. lecke.

Télécharger la présentation

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gazdálkodási modulGazdaságtudományi ismeretek III.Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

  2. A munkatudományok célja, feladata 91. lecke

  3. A munkatudományok célja: az emberi munka és a rá ható tényezők vizsgálata, az ide tartozó tudományok rendszerbe foglalása A munkatudományok feladata: a munkával kapcsolatos törvényszerűségek feltárása, a munka termelékenységének növelése, a munka emberközpontúbbá tétele

  4. Munkatudományok: • Munkaszervezéstan • Ergonómia • Munkafiziológia • Munkapszichológia • Munkahigiénia • Munkavédelem • Munkajog • Munkagazdaságtan

  5. A munkatudományok kialakulása • Ramazzini (szül: 1663, Modena) • Foglalkozási megbetegedések • Lavoisier (1743-1794, Franciaország) • Munkafiziológia: légzés vizsgálata • Peronet (1708-1794, francia) • Gombostűgyártás: napi teljesítményt 200 db/10 óráról 240 szeresére növelte munkaműveletekre bontással

  6. Villermé (1782-1863, francia) • Gépek forgó által okozott balesetek (forgó részek) • Marey (1830-1904, francia) • Munkamozdulatok fototechnikai vizsgálata • Taylor (1856-1915, USA) • A tudományos menedzsment megalapítója

  7. Született USA Pennsylvania gazdag családba Elkezdte a Harvard Egyetemet 1874-től gépészsegéd majd esti iskolán mérnöki diplomát szerez Bethlehem Steel Works – a lapátoló emberek számát 500-ról 140-re csökkentette Frederick Winslow Taylor (1856-1915)

  8. The Principles of Scientific Management (1911) • Munkamódszer tanulmányok fejlesztése • Darabbér-rendszer bevezetése • Időtanulmány bevezetése • Tudománnyá fejlesztette a szervezést a korábbi tapasztalaton alapuló munkavégzéshez képest • A dolgozók kiválasztása és képzése

  9. Együttműködés a menedzser és a dolgozók között Munkamegosztás a munkások és a menedzsment közt

  10. Taylor szervezeti elmélete • Világos alá-fölérendeltség • Felelősség • A tervezés és végrehajtás különválasztása • Ösztönzők kidolgozása • A terv követése • Feladat specializáció

  11. Taylor kritikája • Az embereket gépnek tekintette • Az embereket csak a pénz elégíti ki egyedül

  12. Taylor hatására jött létre • Munkafolyamat tervezés • Munka mérése • Termelésellenőrzés • Munka tanulmányozás • Személyzeti munka • Minőség ellenőrzés

  13. Ford (1863-1947) • Szalagmunka • Münsterberg (1863-1916, német) • Pszichológiai alkalmassági vizsgálatok

  14. Fayol (1841-1925, francia) • Munkaszervezés alapelvei, Taylor kortársa • Bedeaux (1886-1944, francia, USA-ban dolgozott) • Normákat ír elő a szükséges pihenőidőre. • Hegner (1900-as évek, német) A munkaidő megállapítása • Hensch Árpád (1847-1913) • Jószág berendezés • Nagypataki Béla • A munka eredményes fokozása a mezőgazdaságban

  15. Hellei András (1942) • Munkatan könyv írója, a Mezőgazdasági Munkatudományi Intézet igazgatója

  16. Szervezés • Szervezetek létrehozása, működtetése, továbbfejlesztése, a munka tárgya, munkamódszer és a munkaeszköz összehangolása • A szervezés területei • Társadalmi • Gazdasági • Tevékenység vizsgálata • Racionalizálás • Emberi alkotótevékenység

  17. Szervezési irányelvek • Teljesség • Arányosság • Tervszerűség • Viszonylagosság • Szervezési alaptévedések • Ösztönösség • Sematizmus • Rendszertelenség • Túlzott centralizmus • Túlzott decentralizmus

  18. Szervezetek a társadalomban • Naturális gazdálkodás – családok • Árutermelés kialakulása – latifundiumok • Árutermelés és fogyasztás szétválása – szervezetek • A termelés atomizálása – szervezetek, rendszerek • Speciális egységek kialakulása – bonyolult szervezetrendszerek

  19. A szervezéstudomány fejlődése • Klasszikus szervezéselmélet • Taylor • Neoklasszikus szervezéselmélet (I. Vh.) • Human relatios • Human behavior • Munkakörülmények • Munkapszichológia • Munkaszociológia • Informális csoportok

  20. Integrált szervezéselmélet (1950-) • Rendszerszemlélet • A vállalat mesterséges rendszer • Interdiszciplináris megközelítés

  21. A munkaszervezés • A munkafolyamatok összehangolt kialakítása úgy, hogy a munka termelékeny, gazdaságos, biztonságos, kényelmes, kulturált legyen. • Tárgyi tényezőkkel kapcsolatos feladatok: • Munkaeszköz kialakítás • Munkakörülmények • Munkafeladatok • Munkahely ellátás

  22. Emberi tényezőkkel kapcsolatos feladatok • Munkaerő – munkakör összehangolása (szakképzettség, gyakorlat) • Munkaerő személyi kapcsolatai (alá – fölérendeltség) • Munkaerő gazdasági kapcsolatai (bér)

  23. Munkaszervezés területei • Tervezés • Racionalizálás, fejlesztés • Munkahelyszervezés • Adott munkahelyen • Munkaszervezés • Egész vállalat szervezése

  24. Az ergonómia feladata, célja és kialakulásának szakaszai

  25. Görög ergos = munka és nomos = törvények, tan szavakból alkották Az ergonómia feladata az ember és környezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A fizikai, környezeti tényezőket a használt eszközöket, anyagokat, a munkamódszert, a munka szervezetét jelenti. Az ergonómia célja az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása. A munka hatékonyságának növelése, valamint az emberi igények kielégítése.

  26. Hatvanas évek: Az ergonómia ipari alkalmazása, „rendszer-ergonómia” Az ember-gép-környezet rendszer optimális működését elősegítő tudománynak és/vagy gyakorlatnak tekintik. • Hetvenes évek: ergonómia a „munka világán kívül” termék-ergonómia A hetvenes évektől kezdődően egyaránt teret kap a közlekedésben, az iskolában, a lakásban, a sport és a szabadidős tevékenységek széles területén. Létrejött az ergonómia újabb ága, a termék-ergonómia. • Nyolcvanas évek: biztonság és ergonómia, számítógép és ergonómia Integrálódik a tudományokba, az innovációs folyamatokba és a fogyasztói/jóléti társadalomba. A szoftver-ergonómia lényegében magasabb szinten történő visszatérés a „klasszikus ergonómia” által képviselt nézőponthoz.

  27. Az ergonómia fejlődésének vázlata Kognitív ergonómia és szoftver-ergonómia Kulcsfogalmak Munka világán kívüli ergonómia Termék-ergonómia Rendszer-ergonómia Termelési rendszerek, környezet-ergonómia Az ergonómia „születése” Klasszikus ergonómia („fogantyúk és skálák ergonómiája”) 1950 19601970 1980 1990

  28. A kilencvenes évek ergonómiája • súlypont áthelyeződés a termék-ergonómiára, • a biztonsági és környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítése, • rétegigények fokozottabb figyelembe vétele, • a felhasználók növekvő arányú közvetlen részvétele az ergonómiai tervezés és értékelés folyamatában.

  29. A munkaszervezés és az ergonómia kapcsolata Hármas cél elérését kell a maga eszközeivel elősegíteni: • műszaki • gazdasági hatékonyság • az emberi követelmények érvényesítése

  30. Köszönöm a figyelmet!

More Related